Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 36. szám - Közigazgatási bíráskodás. [13. r.]

— 291 a törvény csak fontos érdekek biztosítására nyújtsa, de aztán elvonását csakis hasonlóan fontos okokból engedje meg. Enyiczkei Gábor. Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. VII. A közigazgatási bíráskodás Poroszországban. (Folytatás). Szegény ügyeknél1) szegények ^panaszai helységi szegényügyi bizottság intézkedései ellen azon kérdést illetőleg, /vajon, mily nagyságban s mily módon nyújtandók szegény segélyezések a járási bizottsághoz, illetőleg felsőbb fokban a kerületi "bizottsághoz mennek.2) Szegényügyi bizottságok s valamely segélyre szorulónak támogatására kötelezett rokonok közötti viták, ha a járási bizottéág közigazgatási uton már döntött, rendes magánjogi uton támaszthatók. Iskola ügyeknél3) következő szabályok tartandók szem előtt: Ha az érdekeltek között vita támad: 1. az iskolajárulékok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségeket illetőleg, 2. a termesztmények pénzértékének vagy a földek hozadékának megállapítását illetőleg, az elemi tanitók jövedelmének szabályozásakor vitás közigazgatási eljárásban dönt a) a járási bizottság, ha községi iskolákról van szó; b) a kerületi közigazgatási törényszék ha városi iskolákról van szó. Ha vita támad4) valamely iskola építésére vagy fentartására kötelezettek vagy utóbbiak s az iskola-felügyelő hatóság között uj vagy javitó épitések szükségességét s építkezésének nemét illetőleg, vagy az építkezési költségekhez való hozzájárulási kötelezettséget vagy a költségek felosztását illetőleg az erre kötelezettek között, akkor közigazgatási peres eljárásban dönt: a) községi iskoláknál a járási bizottság és b) városi iskoláknál a kerületi közigazgatási törvényszék. — Az érdekelt jogosult a közigazgatási törvényszéki eljárás végeztével azok ellen magánjogi uton fellépni, kiket maga helyett a reá rótt teljesítés vagy kártalanításra kötelezetteknek tart. ») II. Abschnitt, §. 75. — Armenangelegenheiten. — 1871 . XVIII. t.-cz. 22—33. §§. -) Ezen közigazgatási ág természetében fekszik, hogy a közigazgatási bíráskodási eljárás itt tökéletesen ki van fj;árva. 3) III. Abschnitt, §. 77. — Schulangelegenheiten. Nálunk a közoktatás terén előforduló adniinistrativ contentiosus ügyekben elsőfokulag határoz az iskolaszék a tanulók szülői vagy gondviselői és a tanitó között fenforgó panaszokban, határozata ellen mindkét fél a törv. hatósági közigazgatási bizottsághoz felebbezhet, (1876 : 28. t.-cz. 13. §. 1.), mely ezen ügyekben másod fokban ; — a községi iskolaszék vagy gondnokság és a tanitó közötti panaszokban pedig első fok"ban határoz. Határozatai ellen a felek a vallás- és közoktatás~üg3"i miniszterhez folyamodhatnak; másod fokban hozott „határozata ellen azonban csak azon esetben, ha ezen határozat az elsőfokú határozattól eltér (7. §. 1.) mi az ok néllüli perlekedési viszketeg ellen hatalmas gátul szolgáland. .JA népiskolai hatóságokrólc szóló törvény •egyedül Budapest területére statuálja azon kivételt, hogy a fővárosi polgári iskolákat kiveszi az iskolaszékek hatósága alól s ezek teendőit a közoktatásügyi bizottságnak »polg. iskolai albizottsága* látja el, melynek intézkedéseire nézve Budapesten a fővárosi tanácshoz s a tanács határozatai ellen a törv. hatósági közigazgatási bizottsághoz történik a felebbvitel (16. §. utolsó alinea). — 1/. még 1868 : XXXVIII. t.-cz. a »népiskolai közoktatásról« 35. §. és 1876 : XXVIII. t.-cz. a mépiskolai hatóságokról* «S. 8. 5. bekezdés. ')§• 78. A mi a beszállásolási') ügyeket illeti, itt a törvény megállapitja, hogy a járási bizottság dönt községi határozatok vagy helységi statútumok jóváhagyása felett a szállásszolgáltatások és más termesztményekben való felosztást illetőleg, mint előfogat, abrak stb. községeknél s a szállásszolgáltatás terjedelmének megállapítása felett önálló földterületeknél. Ha a szállásszolgáltatásoknak felosztása számára felállított catasterek ellen a törvényes határidőn belül kifogások tétetnek, akkor e felett városokban a községi elöljáróság, a többi helyeken járási bizottság dönt.2) A községi elöljáróság döntése ellen 21 napon belül keresetet indíthatni a kerületi közigazgatási törvényszék előtt, a járási bizottság határozata ellen ugyanazon időn belül indványozhatni, hogy közigazgatási peres eljárásban szóbeli tárgyalás megtörténjék. A kerületi közigazgatási törvényszék döntése minden esetben végérvényes. A mi a közegészségi- s baromorvosi rendészet3) intézkedéseit illeti, ilynemű intézkedések kényszer módon való létesítése felett dönt a községek s önálló földterületeket illetőleg a járási bizottság a kerületekhez tartozó városi községeket illetőleg a kerületi tanács, s a városi kerületeket illetőleg a provinciális tanács. Miután a közigazgatás ezen ága egészen arbitrar természetű azért nem is létesíttetett számára külön közigazgatási törvényszéki eljárás. Mezei rendészeti4) ügyekben a járási bizottság dönt községi határozatok jóváhagyása felett a galambvadászat megengedését illetőleg a vetési- s aratási idő alatt: a kerületi tanács dönt megszabott zálogpénz tételek felemelése vagy lejebb szállítása felett, ép ugy mint zálogolt marhák ápolása, istállózása és etetésére vonatkozó általános érték meghatározások megállapítása felett.5) Zálogpénzvitáknál a közigazgatási törvényszéki eljárás a járási bizottságnál vagy a kerületi közigazgatási törvényszéknél történik meg, a szerint a mint oly városokról van szó, melyeknek lakossága 10.000-ig vagy 10.000-en túlterjed.6) A mi a vadászati7) rendészetet illeti, több önálló erdőkerület képzésére vonatkozó engedély felett a járási bizottság, városi kerületekben a kerületi tanács dönt. Valamennyi birtokos, kiknek telkei egy erdőkerületet képeznek, egy községi hatóság képviselete alá helyeztetik, és ennek ') IV. Abschnitt, §. 80. Einquartievungs-Angelegenheiten. — L. nálunk: A katonai beszállásolásn ál (orsz. korín, lap 1851. XIV. db. 117. sz.) előfordulható jogsértéseket illetőleg a kilátásba helyezett és nem sokára alkotandó katonai beszállásolási törvény fog megfelelőbb módon intézkedni ; ez idő szerint még az e tárgyban 1851. évi május 15-én kelt cs. rendeletet kell irányadónak tekintenünk. 2) §-81. 3) V. Abschn. §. 82. — Sanitats- und veterinairpolizeiliche Einrichtungen.— L. 1874 : XX. t.-cz. A k e 1 e t i marhavész elleni intézkedésekről és az 1876 : XIV. t.-cz. A közegészségügy rendezéséről. «) VI. Abschn., §. 84. — Feldpolizei. — L. 1840: IX. t.-cz. A mezei rendőrségről. '•) §• 85. I!) §• 86. •>) VII. Absch., §. 87. — Jagdpolizei. L. 1875 : XXI. t.-cz. A vadászatnak és vadászatra használható fegyvereknek megadóztatásáról és 1876: XLIV. t.-cz., valamint 1872 : VI. t.-cz. A vadászatról. következtében ezen felhatalmazott községi hatóság részéről történik megbízóinak nevében a bérbeadás.1) Vajon valamely külföldi vadászatot bérelhessen-e az a járási bizottság, városi kerületekben pedig a kerületi tanács engedélyétől függ.2) A kerületi tanács dönt végérvényesen a tartományi tanácsnok intézkedései ellen irányult panaszok felett, melyek által a vadászatra szánt területek körülzárolására tett indítványok jóváhagyatnak vagy el nem fogadtatnak. 3) A hatóságok azon intézkedései4) ellen, melyek a vadászati jognak saját telkén való gyakorlását vagy elszigetelten fekvő majorságnak a közös erdőkerületből való kizárását tiltják, vagy melyek valamely erdővel határos teleknek a közös erdőkerületből való kizárását elrendelik, a kerületi közigazgatási törvényszék előtt lehet k eresetet támasztani. Ha utóbbi esetben a kizárás bekövetkezett, és ha az érdekeltek között barátságos egyesség nem létesül, akkor a határos erdő birtokosa azon igényt, hogy a szomszédos telekbirtokosa egy időre adja neki bérbe a vadászati jog gyakorlását, vagy ne éljen azzal, kereset utján a járási- vagy városi bizottság előtt tartozik támasztani, és illetőleg hasonló modorban, azonban a jogi utfentartásával, a bérlet kártalanítás megállapitását tartozik kieszközölni. A felső házban különös meleg pártolásban igyekeztek részesittetni a vadászok jogait. A bérlettel járó jövedelem úgyszintén az alkalmazott vadász által elejtett, vad eladásából származó bevételeknek a községi hatóság részéről megállapított felosztása ellen, az érdekelt földbirtokosok jogosultak a járási tanácsnál, városi kerületekben a kerületi közigazgatási törvényszéknél keresetet támasztani.') A tartományi tanácsnok vagy valamely város rendőri hatóságának intézkedései ellen, melyek által egy belfölditől megtagadtatik vagy ismét elvétetik a vadászati jegy, 21 nap alatt a kerületi közigazgatási törvényszéknél támaszthatni keresetet.6) Ennek döntései ellen a közigazgatási főtörvényszékhez való revisió jogorvoslata határozottan fen lett tartva. A kerületi tanács végre végérvényesen dönt a tilalmi idő megszüntetése, meghosszabbítása vagy megrövidítése felett s pedig minden további felebbezés kizárásával ép ugy a rendes közigazgatási mint a közigazgatási törvényszéki uton.7) Az erdészeti rendészet*) terén törvényesen megengedtetik a közigazgatási törvényszéki eljárás az erdőtulajdonos s az erdőben való alom s feddésre jogosultak között, azon kérdést illetőleg, mely erdőrészek engedendők át alomszedés végett. A községek s önálló földterületek a járási bizottság előtt támasztanak keresetet, ') §• 88. »] §• 89. •;) §• 90. ') §• 91•'')§. 92. «) §. 93. ") §. 94. Schonzeit. >) VIII. Absch., §. 96. — Forstpolizei. A miniszte rium által még 1871-ben kidolgozott uj rendszeres erdészeti törvényjavaslat mindez ideig nem vétetett alkotmányos tárgyalás alá. — L. az 1871: LIII. t.-cz. s 1840 : X. t.-cz. (A vizekről és csatornákról) 1. §. és 5. §. 2. bekezdés, valamint az 1751 : XIV. t.-cz. *