Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1877 / 35. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. [A törvényjavaslat szövege] [1. r.]
- 288 bekivánása után határoz. A hozott végzés ellen jogorvoslatnak helye nincsen. 47. §. Ha a végrehajtás több járásbirósági területen levő ingóságokra foganatosíttatott, a mennyiben az első izben foganatosított árverésen bejött vételárból a végrehajtató követelése járulékaival teljes kielégítést nyert, a többi végrehajtások feloldottaknak tekintendők. Ha az ingók és ingatlanokra vezettetik a végrehajtatás, és a végrehajtató követelése az ingóságokra foganatosított árverés során teljesen kielégíttetett : a végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási iratok beérkezte után azon biróságot, mely az ingatlan végrehajtás foganatosítására illetékes , haladéktalanul megkeresni köteles az ingatlan végrehajtás beállításával a netalán teljesített végrehajtási bejegyzéseknek törlése eszközöltessék. E megkeresés megérkeztéig a végrehajtást szenvedő kérelmére az ingatlan végrehajtás foganatosítása végett megkeresett bíróság felfüggeszteni köteles a végrehajtást, ha a végrehajtást szenvedő az ingó végrehajtás foganatosítására megkeresett bíróság által a végrehajtást rendelő végzésre vezetett bizonyitványnyal igazolja, hogy az ingó végrehajtás során a követelés járulékaival együtt teljes kielégítést nyert. Ugyanezen szabályok megfelelő értelemben alkalmazandók akkor is, ha több telekkönyvi hatóság területén fekvő ingatlanokra rendeltetett el a végrehajtás. 48. §. Az előző §. eseteiben, ha a megtartott árverésen ingóságokból befolyt vételár felosztását elsöségi kérdések eldöntése akadályozza vagy az elárverezett ingatlan vételárának felosztása még meg nem történt, a végrehajtást szenvedő a további végrehajtási cselekvények felfüggesztését a foganatosításra illetékes bíróságnál kérelmezheti, ha kimutatja, hogy a vételárból a végrehajtás alatt álló követelés járulékaival együtt valószínűen teljes kielégítést fog nyerni. I. Végrehajtás ingóságokra. 49. §. Az ingóságok végrehajtási foglalása a kiküldött által a helyszínén teljesítendő összeírás által foganatosittatik. A foglalás azon időtől fogva, melyben az összeírás történt, az összeirt tárgyakra nézve zálogjogot ad. Ha a foglalás alá vehető ingóságok oly csekély értéket képviselnek, hogy abból előreláthatólag nem több mint az árverési költség kerülne ki, a foglalás mellőzendő. A végrehajtás alá veendő ingóságokra nézve kijelölési jogot a végrehajtató gyakorolja akkor is. ha követelése már zálogilag volna biztosítva. Midőn a végrehajtás a végrehajtató képviseltetése nélkül hivatalból teljesíttetik : a kijelölés joga a kiküldöttet illeti. A foglalás addig folytatandó, míg a végrehajtató kívánja, hivatalból teljesítendő végrehajtásoknál pedig addig, mig a követelés járulékaival együtt teljesen fedezettnek látszik. Azon tárgyak, melyekről a végrehajtást szenvedő vagy bárki más azt állítja, hogy másoknak tulajdonai, avagy a melyek a körülményekből mások tulajdonainak vélelmezhetők, csak akkor vétetnek foglalás alá, ha a végrehajtást szenvedőnek egyéb ingóságai a követelésre nézve teljes fedezetet nem nyújtanak. Az állítólagos igénylők neve és lakhelye a végrehajtási jegyzőkönyvben kitüntetendő. 50. §. A végrehajtást szenvedőnek tényleges birlalásában levő ingóságok, feltétlenül másnak tényleges birlalásában levő ingóságok pedig rendszerint akkor foglalhatók le, ha a tényleges birlaló a foglalást nem ellenzi. A tényleges birlaló ellenzése esetében is foganatosítandó a végrehajtás, ha a végrehajtató által előterjesztett bizonyítékokból, a helyhatósági közegek nyilatkozatából vagy a fenforgó körülményekből valószínűnek látszik, hogy a foglalás alá veendő ingóságok a végrehajtást szenvedőnek tulajdonát képezik. Ha ezen eset nem forog fent, a foglalásnak ellenzése jegyzőkönyvbe vétetik, és a tényleges birlaló a végrehajtatónak az ellenzés által okozott károkért a jegyzőkönyv felvételének időpontjától felelős. A kártérítési követelés a törvény rendes utján érvényesíthető. A házasság tartama alatt a férj és nő közös tényleges birtokában levő ingóságok bármelyik házastárs ellen vezetett végrehajtás esetében lefoglalhatok. A férj ellen vezetett végrehajtás esetében a női ruhanemüek, a nő ellen vezetett végrehajtás esetében a férfi ruha neműek le nem foglalhatók. A végrehajtást szenvedő apával vagy anyával közös háztartásban levő gyermekek ruhaneműi nem foglalhatók le. 51. §. Az ingóságoka szobáknak és más helyiségeknek megjelölése mellett számrendben folyó tételenként iratnak össze. Mindenik tétel a végrehajtási jegyzőkönyvbe a minőség, mennyiség, darab, szám, suly, mérték és más ismertető jelek lehető pontos kitétele mellett bevezetendő. Ugyanazon fajbeli csekélyebb értékű ingóságok együtt egy tételbe vehetők, de akként csoportosítva, hogy az így összesített tétel együttes becsértéke 100 ftot meg nem haladhat. A kiküldött csak általa látott, előtte felszámlált vagy megmért ingóságokat irhát össze. 52. §. Bírói végrehajtás alá nem vétethetnek : a) az isteni tiszteletre közvetlenül szánt tárgyak; b) az isteni tiszteletre szánt helyiségekhez tartozó szerelvények, a mennyiben nem magántulajdont képeznek. c) a vallási ereklyék, de foglalványaik lefoglalhatok ; d) valamely köz- vagy magánhivatalhoz tartozó tárgyak, pecsétnyomók, irományok, jegyzőkönyvnek, stb. e) rendjelek, érdempénzek és egyéb díszek; f) közhivatalnokoknak és a hadsereghez, hadi tengerészethez és honvédséghez tartozó személyeknek egyenruházata; g) a hadsereghez, hadi tengerészethez és honvédséghez tartozó személyeknek fegyverzete, és a véderőbeli felszereléshez szolgáló eszközök, szerszámok, műszerek és lovak; h) a végrehajtást szenvedő és családja részére legszükségesebb öltözetek, ágynemű, a legszükségesebb élelmiszerek a legközelebbi 15 napra; továbbá ima- és iskolakönyvek és taneszközök; i) családi arczképek, de kereteik lefoglalhatok ; k) a keresetmód folytatásához, a polgári rendeltetés betöltéséhez és a személyes biztonsághoz szükséges fegyverek; 1) tudósok és művészeknek hivatásuk betöltéséhez nélkülözketlen könyvei, mintái és szerei; m) az iparosok és napszámosoknak legszükségesebb munkaszerei. 53. §. A postajog, továbbá a postaszolgálatra rendelt szállítási eszközök, készletek és szerek, az államkincstár számára beszedett postailleték és vitelbér-összegek, végre a postamestereknek szállítási és iroda átalányi járandóságai nem tárgyai a végrehajtásnak. A postára szállítás végett feladott készpénz és más értékküldemények, utánvételi összegek, postai vagy távirati uton utalványozott összegek a jogosított részére való kézbesítés előtt végrehajtás alá szintén nem vétethetnek. 54. §. Ipazüzleti jog csak ugy vonatkatik végrehajtás alá, ha a fenálló iparszabályok szerint érvényesen átruházható. Mennyiben van helye végrehajtásnak az állami egyedáruság tárgyaira s az azok termeléséhez vagy eladásához szükséges eszközökre, továbbá lotto-nyereményekre és vámkezelés alatt levő árukra: a fenálló jövedéki törvények szerint döntendő el. 55. §. Alladalmi, törvényhatósági és községi szolgálatban levő tisztviselők és hivatalnokok, börtönőrök és hivatalszolgák, egyházközségi lelkészek és segédlelkészek, állami, községi és felekezeti nyilvános tanintézeteknél alkalmazott tanárok, tanítók és tanítónők, a véderőhöz tartozó személyek, közhasználatra szolgáló gőzmozdony, vasutak hivatalnokai és szolgái, végül a nemzeti színháznál alkalmazott igazgatósági, művezetési és gazdasági tisziviselők, drámai és operai magánszereplők rendes fizetésének, illetőleg várakozási illetékének személyes (működési) és kor-pótdijainak legfelebb egy harmada, és az is csak annyiI ban vehető végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi 600 frt a foglaláson tul is érintetlenül maradjon. A fölebb elősorolt személyeknek lakpénzeik csak lakbér fejében, a szolgálat után járó más illetményeik pedig épen ezen foglalhatók le. 56. §. Az 55. §-ban említetett személyeknek vagy ezek özvegyeinek nyugdijai vagy kegydijai, ugy szintén a nyugalmaztatás folytán járó személyes pótdijak, valamint a lelkészek aggasztyáni fizetései szintén csak egy harmadrészben foglalhatók le, de csak annyiban, hogy a végrehajtást szenvedőnek évi 350 frtja a foglalás után is szabad rendelkezésére maradjon. Ha az 55. §-ban elsorolt személyek nyugdíj helyett végkielégítést vagy a véderőhöz tartozó személyek katonai rangúk elvesztésével kegydijt kapnak : ez a végrehajtási foglalás tekintetében a nyugdíjjal egyenlő tekintet alá esik. 57. §. A rokkantak ellátási dijaira, a sebesültek pótdijaira, a vitézségi érmek után járó dijakra, az elhunyt katonai személy családjának halálozási évnegyed czimen kiutalt illetményekre vagy végkielégítési összegre; a jelen és az 55. §-ban említett személyek özvegyének vagy gyermekeinek férje illetőleg atyjuk szolgálataiért adományozott illetményekre végrehajtást vezetni nem lehet. 58. §. A katonai házassági biztosíték kamatainak csak egy harmada és csak ugy foglalható le. hogy a kamatokból egy évre legalább 350 frt a végrehajtás alól ment maradjon. E korlátozás mellett is a végrehajtás csak oly kötelezettségek miatt engedhető meg, melyeket a házassági kötelék tartama alatt mindkét házastárs közösen, vagy a házassági kötelék megszűnte után a nő vállalt magára. A katonai házassági biztosíték tőkéje csak azon korlátozással vonható végrehajtás alá. hogy a tőke a végrehajtás utján behajtandó követelés kielégítésére csak a biztosítéki kötelék feloldása után fordittathatik. 59. §. Az 55. év 56. §§. rendeletei alól kivételnek van helye azon esetben, ha a végrehajtás az adós ellen feleségét, gyermekeit vagy szülőit illető tartás miatt intéztetik. Ez esetben a marasztaltnak 300 ftot meghaladó tényleges szolgálati illetményei (424. §.) tényleges szolgálaton kívül pedig annak egész nyugdija és személyes pótdija korlátlanul lefoglalhatok. A katonai házassági bisztositék kamatai az adós feleségének vagy gyermekeinek tartása miatt szintén korlátlanul teljes összegeikben vonhatók végrehajtás alá. Az adós szüleinek tartása miatt azonban a végrehajtásnak a házassági biztosíték kamatait illetőleg csak a 350 ftot meghaladó részre van helye. 60. §. Az 55. év 56. §§-ban érintett személyeknek oly illetményei és járandóságai, melyekőket hivatalos kiküldetésök folytán vagy hivatalos állásuknál fogva tett utazásuk következtében a fenálló szabályok szerint illetik, habár ezen illetmények és járandóságok nem a közpénztár által fizetendők és végrehajtás alá nem vonhatók. 61. §. Magánalkalmazásban levő hivatalnokok és szolgák évi fizetéseinek és járandóságainak vagy nyugdijainak csak fele része és ez is csak ugy vonható végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedőnek legalább évi 300 ft maradjon. Ugyanez ek özvegyeinek és gyermekeinek nyugdijaira vagy az atya illetőlegférj szolgálataiért adományozott illetményeire végrehajtás nem vezethető. Napdijak általában nem, munkabérek pedig ha nap vagy hétszam szerint fizetettnek, végrehajtás alá nem vétethetnek. Jelen szakasz korlátozó intézkedései a végrehajtást szenvedőnek feleségét fel- vagy lemenő rokonait illető tartás .miatt foganatosítandó végrehajtások eseteiben nem alkalmazandók. 62. §. A közpénztárakból vagy szegény- és alapítványi pénzalapból fizetendő kegydíjakra, jótékonysági és alamizsnapénzekre, melyek özvegyeknek, árváknak és más szűkölködőknek az állam vagy közhatósági felügyelet alatt levő társalatok, intézetek és alapítványok által nyújtatnak, végrehajtás nem intéztethetik. (Folytatása következik.)