Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 34. szám - Közigazgatási biráskodás. [11. r.]

— 271 — székeknél folyamatban levő vitás közigazgatási ügyekben követendő eljárás. A közigazgatási fotörvényszéknél a választott elem tökéletesen ki van zárva, mert a törvényszék tagjait a király nevezi ki, azonban azon megszorítással, hogy a tagok fele a birói hivatalra és másik fele magasb közigazgatási hivatalokra legyen képesített. E hivatal ineompatibilis más hivatal viselésével.*) A közigazgatási főtörvényszék tagjai fegyelmi eljárásnak nincsenek alávetve; ha azonban valamelyikük becstelenitő cselekvény miatt egy évnél hoszszabb időre terjedő szabadságbüntetésre jogérvényesen elitéltetett, akkor a közigazgatási főtörvényszék teljes ülésben való határozata folytán hivatalát s fizetését elvesztheti. Ha a közigazgatási főtörvényszék valamelyik tagja ellen bűntett vagy vétség miatt vizsgálat indittatik, akkor ez egyelőre csak hivatalától felfüggesztetik, a nélkül, hogy időközben fizetésére való igényeit elvesztené. Fölötte fontos a törvény azon rendelkezése, hogy az elnök mindig legalább egy munkaév tartamára megelőzőleg köteles a tanácsokat összeállítani. Ezen intézmény lehetetlenné teszi a tanácsoknak önkényes, az egyes esetekben elérendő alkalmazkodó majoritás végetti összeállítását. Sőt még az elnök sem elnökölhet más tanácsban, mint épen abban, melyhez kezdettől fogva tartozik. Hogy a közigazgatási főtörvényszék érvényes határozatok hozatalára képesített legyen, legalább is öt tagnak jelenléte szükséges;2) egyáltalán a döntő szavazók számának mindig páratlannak kell lenni, ha páros, akkor a legutóbb kinevezett tanácsos nem szavazhat; hasonló szolgálati idő esetében a fiatalabb korú nem fog szavazhatni. Az előadó mindenesetre kell ogy szavazati joggal birjon. Ha egy tanács valamely jogi kérdésben egy tanács- vagy a teljesülés egy előbbi döntésétől el akar térni, akkor az ügy tárgyalását és eldöntését teljesülés elé kell hozni. Teljes-ülési határozatok hozatalára legalább a tagok kétharmadának jelenléte szükséges. A kerületi közigazgatási törvényszékek II. fokban hozott Ítéletei ellen a felek, valamint a közérdek tekintetéből a kormányelnök is jogosult a közigazgatási főtörvényszékhez felebbezni. A felebbezés csak azon alapulhat, hogy 1. a kifogásolt döntés a fen álló jognak, különösen pedig a hatóságoktól illetékességükön belül hozott intézkedéseknek nem alkalmazásán vagy helytelen alkalmazásán alapszik; 2. az eljárás lényeges hiányokban szenved. A revisió bejelentése azon törvényszéknél történik, mely I. fokban döntött. A felülvizsgálati kérvényben megemlitendő, miben áll a fenálló jog nem alkalmazása, vagy helytelen alkalmazása, vagy miben találtattak az eljárás állított hiányai. ') L. az uj porosz illetékess. törvényj. VI. Titel, §. 174, Alinea 3. «) L. az id. porosz törv. §. 174. Alin. 2. A közigazgatási főtörvényszék döntésénél nincsen kötve azon okokhoz, melyek a tett indítványok igazolására érvényesíttettek. Ha a közigazgatási főtörvényszék a revisiót alaposnak találja, akkor a kifogásolt döntést megszünteti és maga dönt az ügyben, ha ez lehetséges. Ha az ügy erre még nem érett, akkor más döntés végett visszautasítja a kerületi közigazgatási törvényszékhez és az eljárás ismétlését vagy kiegészítését rendeli el, a mennyiben belátása szerint lényeges hiányokban szenved. A kerületi közigazgatási törvényszéknek, melyhez az ügy visszaküldetik, a további eljárásnál és az általa másképen történendő döntésnél a közigazgatási főtörvényszék megszüntetési határozatában felállított alapelveket kell irányadóknak tekinteni. Ez nagyon emlékeztet az osztrák közigazgatási törvényszék ebbeli rendelkezésére. A közigazgatási fotörvényszéknél való eljárás egészen bélyegmentes. A költségeket és készkiadásokat a nyertes fél akkor tartozik viselni, ha feleslegesek, vagy ha saját hibájából támadtak. A költségekre nézve egy átlag-mennyiséget állapítanak meg, melynek legnagyobb öszszege a kerületi é6 a járási bizottságnál 60 markot és a közigazgatási fotörvényszéknél 150 markot tul nem haladhat. Az átlagmennyiség kiszámitása végett a pénz- s belügyminiszterek díjszabályzatot állítottak fel. Azon közigazgatási törvényszék, mely az ügyben döntött, maga állapitja meg a költségeket és készkiadásokat. A járási bizottság megállapított határozata ellen a kerületi közigazgatási törvényszékhez felebbezhetni, mely végérvényesen dönt. Ha valamely fél illetékességi kifogást tesz, akkor a közigazgatási törvényszék az ügy érdemébe bocsátkozás nélkül hozza végzését, és ezen végzés ellen rövid határidőn belül közvetlenül a közigazgatási főtörvényszékhez történik a felebbezés. A fokozatban felébb levő közigazgatási törvényszékek jogositvák általános ügyrevisiót foganatosítani. Azon állítás alapján, hogy valamely a közigazgatási bíróság előtt folyamatban levő ügyben a kerületi hatóság illetékes, illetékességi összeütközés nem támasztható. Ily módon minden az igazgatás terén hozott végzés a közigazgatási törvényszék elé vihető, a nélkül, hogy az illető igazgató hatóság részéről illetékességi kifogás tehető volna. A közigazgatási törvényszékek hivatalból észlelik illetékességüket. Illetékességi összeütközések elbírálására nézve Poroszországban 1867ben1) az illetékességi törvényszék creálása óta egy külön legfelsőbb tribunal létezett.2) Ha a közigazgatási hatóság és a közigazgatási törvényszék illetékeseknek nyilatkoztak, akkor a közigazgatási főtörvényszék dönt az illetékességet rnegállapitó hatósági végzés alapján és a felek meghallgatása után; ugyanez az eset következik be egy tagadó illetékessségi ösz•) L. porosz alkotmány §. 96. és 1867. törv. S)L. Bluntschli: Alig. Staatsreeht II. kot. (5. kiad. 1876.) 354. 1. 3. jegyzet. szeütközésnél, ha valamint az igazgatási hatóság ugy a közigazgatási törvényszék is incompeteuseknek nyilatkoztatták ki magukat az ügyben. Következőkben adjuk a német jogi irodalomnak a közigazgatási biráskoddásra vooatkozó 8 e század 30-as és 40-es éveiben megjelent kiválóbb müveit Mohi után. — Érdekes, minő megjegyzést tett Mohi 20 évvel (1856-ban) ezelőtt azon álláspontot illetőleg, melyet a francziák és németek a közigazgatási biráskodás irányában elfoglaltak, mely megjegyzés még ma sem mondható egészen elavultnak: >Azon észrevétel, hogy nem minden viszály jogviszály, nagy irodalmat idézett elő a jogi- s igazgatási ügyek határai felett. Később franczia befolyás által kétség támadt, hogy minden jogviszály csakugyan csakis a törvényszékek elé tartozik s nem volna-e (állam mint ilyen, s alattvaló mint ilyen közötti jogviszályban) helyesebb egy a czélszerüségi szempont szerint eljáró tribunal. Nagy literatura keletkezett pro és contra, általános, egész Németországra nézve érvényes okokból. Védői: Köstlin 1823, Weiler: Über Verwaltung und Justiz, Mannheim 1826. — Pfizer: Über die Grenzen zwischen Verwaltung und Civil Justiz, Stuttgart 1828; Funke 1840; Pöhlmann 1833. — Ellenzői: Pfeiffer: Praktische Ausführungen aus allén Theilen der Rechtswissenschaft III. és VI. kötet — M i t t e rmaier: Minnigerode, Darmstadt 1835. — Jordán: Weiske Rechtslexiconjában I. köt. — Kuhn O. Dresden 1843. J>A németek még mindig az elvért küzdenek, mig a francziák a tartalom és formáról kitűnő müvekkel birnak. Cosas de Alemania!«') A legújabb2) porosz illetékességi törvény főbb rendelkezéseinek előadásával tartozunk még. Nevezett törvény következő hat czimre oszlik: I. czirn: bevezető intézkedések, II. czim: a járási és városi bizottságokról és az előttük való eljárásról, III. czim: a panaszokról, IV. czim: a rendőri intézkedések elleni jogorvoslatokról s a rendőri helyhatóságoknak s járás-rendőri hatóságoknak kényszer-eljárásáról, V. czim: a közigazgatási hatóságok és közigazgatási törvényszéki hatóságok dologi illetékességéről, és VI. czim: kiegészítő és zárrendelkezések. Az I. czimben5) tárgyaltatik az egyes közigazgatási szervek kötelessége egymásnak jogi segély nyújtására, a kézbesitésiés határidőügy, a jogi ut megengedhetősége és a közigazgatási jogsegély kizárása a magánjogi eljárás megengedhetőságének esetében. Poroszországban azon elv4) lett megállapítva, hogy az alsóbb közigazgatási törvényszékek tartoznak a felsőbbek meghagyásainak engedelmeskedni, leginkább pedig azért, mert az első- és másodfokú közigazgatási törvényszékek legnagyobbrészt választott elemekből állanak, ezek pedig azon általános jogi elvet, hogy egymásnak ') Mohi: G. u. L. d. St. II. k. 330 és köv. 1. ») Vom 26. Juli 1876. 3) §§• 1 — 4. I. Titel. — Einleitende Bestimmungen. «) L. »Gesetz betreffend die Verfassung d^r Verwaltungsgerichtec stb. Vom 3. Juli lS75. §. 7.