Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 29. szám - Az angol jogreform. [3. r.] - Törvényjavaslat a polg. törvényk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt. [1. r.]

— 235 ­>A kir. közjegyző intézmény ez évi július végével lételének hazánkban 2-ik évét tölti be. Két egész év lefolyása alkalmat nyújtott a gyakorlati élet terén hazánkban ez uj intézmény életképességének megitélhetésére és méltány latára. Kedvezőtlen nemzetgazdasági, kereskedelmi és forgalmi viszonyok között lépett az intézmény életbe és ezen viszonyok a lefolyt két év alatt idő­ről-időre kedvezőtlenebb alakot öltöttek; ezenfelül az ország bíróságainál, az ügyvédi karnál, a köz­igazgatási hatóságoknál, a községek hivatalos közegeinél — kevés kivétellel — nem talált a várt sympathiára és támogatásra az ország törvényho­zása által üdvösnek és szükségesnek tartott ezen intézmény. Mindamellett az intézmény életképesnek és magán-jogéletünkre üdvösnek, hasznosnak bi­zonyult. Aránylag jelentékeny eredményt mutat fel már is a lefolyt két év a magán jogügyletek, vala­mint a hagyatéki ügyek elintézésének terén is, azonban oly erős gyökeret még sem fogott az intézmény, hogy azt az ország minden vidékein teljesen meghonosultnak tekinthessük; az e tekin­tetben fenforgó akadályok és nehézségek azonban a törvényhozás és kormány által eloszlathatok. Vannak a közjegyzői törvénynek itt-ott hi­ányai, a melyeket a gyakorlati élet fedezett fel és melyek helyesbítést (rectifikátiót) igényelnek. A törvényhozás tagjai a közjegyzői törvény megszavazásakor az intézményt inkább elméletileg ismerték, annak gyakorlati hasznát és hatását a hazai közönség csak az utóbbi két év lefolyta alatt kezdette megismerni, a hazai jogászok csak ezen idő óta foglalkoznak azzal a gyakorlat terén, nem csoda tehát, ha a gyakorlat eredménye reformokat igényel. Azonban még mielőtt a gyakorlati élet terén az idő elegendő alkalmat szolgáltatott volna a hiányok észlelésére s a javítások szükségeinek megállapítására, mielőtt a kormány az intézmény gyakorlati fejlődéséről, az ügymenet terjedelmé­ről és correctségéről, a létrejött közjegyzői okira­toknak a magán-jogéletre beható hasznosságáról, azok által a pereknek kevesbitéséről meggyőződést szerzett volna; mielőtt a kormány a közjegyzői működés terén felmerült mozzanatokról és az in­tézmény fejlődését vagy stagnálását kitüntető statisztikai adatokat beszerezte volna, az országba bevett közjegyzői intézmény egy ujabb törvényja­vaslattal, »a gyámügyi törvényjavaslattal ennek a VI. fejezetében foglalt dispositióival nem direct, hanem kerülő uton — fenállhatásában támadta­tik meg. A közjegyzői díjszabályzat is igényel némi javítást, különösen annak a bírói megbízotti minő­ségre vonatkozó részében, mely bő alkalmat szol­gáltatott némely bíróságoknak a közjegyzők hát­rányával járó magyarázatokra. És ami fődolog, a közjegyzői törvény 210. §-a kötelezi az igazságügyi minisztert, hogy a törvény hatályba léptétől számítandó 3 év után a köz­jegyzői dijak szabályozása iránt törvényjavaslatot terjeszen az or­szággyűlés elé. Ezen határidőből még csak egy év hiányzik. Mindezek oly mozzanatok, melyek az intéz­mény érdekében szükségessé teszik az ország összes közjegyzőinek éberségét és tevékenységét. Ki van leginkább azon helyzetben, hogy a közjegyzői törvény és a díjszabályzat egyes hi­ányait a gyakorlati élet terén észlelhesse, felfe­dezhesse? és ki lehet arra leginkább hivatva, hogy a tapasztalat nyomán észlelt hiányokat és a gya­korlati élet követelményeinek teljesen meg nem felelő, a törvényben és díjszabályzatban foglalt intézkedéseket a kormány és törvényhozás előtt felfedezze, a hiányokra rámutasson, a javítást és tökéletesbitést javasolja ? Senki más, mint az intézmény közegei, a közjegyzők. Mert nyíltan kimondhatjuk, tett tapasztalá­sok után, hogy a közjegyzői törvény elméleti ta­nulmányozásával sem foglalkoznak bíráink és ügyvédeink, annál kevésbbé tanulmányozzák annak gyakorlati alkalmazását, amit egyébiránt — te­kintve azon terjedelmes és bő anyagot, mely már a birák és ügyvédek saját szakmájába és hivatá­saiknak körébe esik, — csodálni nem is lehet, míg a közjegyzők foglalkozását és hivatását kizárólag a közjegyzői törvény és annak gyakorlati alkalma­zása képezi. Minő uton volna tehát eredményezhető, hogy az említett hiányok és szükségelt javítások a köz­jegyzők által a kormány és törvényhozás előtt felfedeztessenek, megismertessenek. Az országban lévő kir. közjegyzői kamarák és az országban lévő közjegyzők összeségének vé­leménynyilvánítása, a tapasztalatokra vonatkozó adatok gyűjtése és előterjesztése utján. E czélra a magyar közjegyzők or­szágos gyűlését tartom czélszerünek, sőt szükségesnek. A tudomány majdnem minden szakmájának tagjai országos gyűlésekbe alakultak, a tudomány­nak szakmájuk terén való fejlesztése és szakköze­geik tevékenységének buzdítása czéljából; — így keletkezett a magyar országos jogászgyülés, igy a mérnökök és építészek évi országos gyűlése, igy az orvosok ós természettudósok évenkinti országos gyűlése, stb. Mennyivel indikáltabb és szükségesebb reánk közjegyzőkre, illetve az intézményre nézve az ily országos gyűlés, a midőn intézményünk életé­nek zsenge korát élve — gyámolitásra és öntevé­kenységre van szüksége. Én tehát a magyar kir. közjegyzők országos gyűlését hozom indítványba. A közjegyzők országos gyűlésének feladata lenne: az országban lévő közjegyzői kamaráktól előzőleg beszerzett adatok nyomán elkésziteni és megállapítani a statisztikát a közjegyzői működés két évi eredményéről, a közjegyzői törvény egyes szakaszainak reformálására vonatkozó javaslatot megállapítani, a törvényhozás elébe terjesztendő díjszabályzat iránti törvényjavaslathoz véleményt nyilvánítani s ezeket valamint a közjegyzői intéz­mény érdekében előterjesztendő más indítványait az igazságügyminiszter úrhoz és esetleg az ország­gyűléshez felterjeszteni. Ha indítványom életre való, méltánylásra és viszhangra talál: azon esetre egyedül Buda­pestközjegyzőitéskülönösenabuda­pestikir. közjegyzői kamarát tartom hivatottnak a kezdeményezésre, a gyűlés helyének és idejének meghatározásra, az országos gyűlés összehívása, a programm megállapítása, az országos gyűlés létrejövésének és megalakulásának stb. czéljára szükséges intézkedéseket megtenni. Hogy helyes volna-e a közjegyzők országos gyűlését az évi országos jogászgyüléssel össze­kötni, vagy azt önállólag rendezni (én az utóbbi nézet mellett vagyok), azt meghatározni szintén a kedvezményezők feladata leendne. Ezen indítványomnak elfogadását ajánlom a a t. kir. közjegyzői kamarának, és annak elfoga­dása esetében indítványozom továbbá: méltóztas­sék az összes, az országban lévő kir. közjegyzői kamarákkal ebbeli határozatát közölve, azokat az indítvány hasonló elfogadására és támogatására, a budapesti kir. közjegyzői kamarát pedig arra is felkérni, hogy az indítványozott országos gyűlés létrejövetele érdékében kebeléből a további szüksé­séges intézkedéseket megtenni szíveskedjék*. Jelen indítvány egyhangúlag és helyesléssel elfogadott és a budapesti királyi közjegyzői ka­mara ezen indítványnak elfogadása és annak le­hető mielőbb leendő foganatba vétele, a többi az országban lévő királyi közjegyzői kamarák pedig annak hasonlóképeni elfogadása és támogatása végett megkerestetnek. (Helyeseljük az eszmét, és kívánatosnak tart­juk, hogy a közjegyzői gyűlés oly időben hivassék össze, miszerint a tanácskozásai az országos jo­gászgyülést közvetlenül megelőző vagy követő na­pokon tartathassanak. Szerk.) Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága Hoffmann Lajos kalocsai ügyvédet pest megye központi árvaszékének feljelentése folytán kötvények behajtásánál és visszaszolgáltatásánál elkövetett kötelességszegés miatt Írásbeli feddés­ben marasztalta el. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, miszerint Matolay Vidor homonnai lako« ' ügyvéd, kamarai választmányi tag, elhalálozása folytán » kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett, s irodája ré­szére gondnokul Lukovics Géza homonnai ügyvéd rendel­tetett ki. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, miszerint Szentsák Ferencz ügyvéd lakását Kassáról Zsadányba tette át. A gyula-fehérvári ügyvédi kamara részéről ezen­nel közhírré tétetik, miszerint Filip György gyula-fehér­vári lakos ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag fel­vétetett. A miskolczi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Fodor Ferencz mezőkövesdi és Terhes Lajos rima-szombati lakos ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek, ellenben Kuna Jenő ügyvéd, kir. aljárásbiróvá történt kineveztetése folytán, Mogyorósy Imre cserép-falusi lakos ügyvéd pedig önkénytes lemondása következtében, a fenti lajstromból kitörültettek. A miskolczi ügyvédi kamara részéről ezennel Í közhírré tétetik, miszerint Pály Bálint és Mácsay Mihály miskolczi lakos ügyvédek elhalálozván, nevök a kamarai , lajstromból kitörültetett, s az előbbinek irodája részére Szabó Gábor, az utóbbiéra nézve pedig Pallaghy Béla mis­kolczi ügyvédek rendeltettek ki gondnokul. A miskolczi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Tirscher István ügyvéd lakását Rimaszombatból Rozsnyóra tette át. A szatmár-németii ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Stoll Béla, Katóka Sán­dor nagy-bányai és Papp Sándor nagy-somkuti lakos ügy­védek a kamara lajstromába felvétettek. A kolozsvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Baróthy Incze József kolozsvári lakos ügyvéd az ügyvédek lajstromába felvétetett. A szegedi ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hirré tétetik, hogy Szikszay Dénes, Török Lajos h.-m.-vá­sárhelyi, és Enghi (Kispéter) Imre szegedi ügyvédek a ka­mara lajstromába folytatólag felvétettek. A székesfehérvári ügyvédi kamara "részéről ezen­nel közhírré tétetik, miszerint Ferenczy Sándor baracskai lakos ügyvéd a szegedi kir. törvényszék f. évi február 21-én 9211/B. 76. szám alatt kelt ítéletével hivatalos hatalommali visszaélés és sikkasztás bűntényeiben bűnösnek mondatván ki, s 3 havi börtönre ítéltetvén, az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett. A győri ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Tary Endre volt mosonyi köz- és váltó­ügyvéd ezen kamara területéről való eltávozás folytán a kamara lajstromából kitöröltetett. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Diószeghy József kecskeméti la­kos ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag , felvétetett. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hirré tétetik, miszerint Moys István ügyvéd ellenében hamis vádaskodás miatt indított bűnvádi eljárás — jogos alap hiányából — beszüntettetvén, nevezettnek az ügyvédség gyakorlatától való felfüggesztése hatályon kívül helyez­tetett. Az aradi ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, miszerint Omazta Elek b.-csabai ügyvéd el­halálozása folytán a kamara lajstromából kitörültetvén, egyidejűleg Omazta József b.-csabai közügyvéd a lajstromba felvétetett, és emiitett elhalálazott ügyvéd irodájára nézve gondnokul kirendeltetett. A debreczeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Soós István turkevei ügyvéd, elhalálozása következtében, a kamara lajstromából kitö­rültetett, s irodájára nézve Czihát Károly turkevei ügyvéd gondnokul kirendeltetett. Különfélék. — A bécsi „Juristiscbe Blátter"-ben ol­vassuk: * A magyar törvényhozásnak nem sokára a közigazgatási bíráskodással kellend foglalkoznia. A bureaukratismus elleni öröklött ellenszenvnél fogva a minisztériumoknak a különböző közigazga­gatási ágakban hozott döntései folytonosan a leg­élénkebb támadások tárgyát képezik. Különösen a pénzügyminisztérium ügyészeinek gyakrabban nyersen kimondott igazságokat kell hallaniok, per­sze nagyon is gyakran semminemű logikával nem biró s a törvényes rendelkezésekkel ellenkező döntéseik felett. Különösen ha ez utóbbiak a ma­gánjogi sphárába benyúlnak, akkor majdnem a hihetetlenséggel határos jogellenesség és önkény nyilvánul. A budapesti egyetem egy a közigazga­tási bíráskodás feletti munkának, melyet Gruber Lajos irt, Ítélte oda az e tárgyban kiirt pályadijat. E munka az osztrák és a badeni parlamentnek a kérdésre vonatkozó tárgyalásaira támaszkodik, bőven használja P a n n művét s a német jogtudó­soknak r majdnem valamennyi idevágó munkáit idézi. Ámbár az ismert nemzetgazdász Kautz tanár már előbb utalt műveiben a politikai jog­szolgáltatás megszorításának szükségességére, mé­gis csak a legutóbbi időben lett az ország figyelme az igazságszolgáltatás ezen ágára irányozva. Az igaz, hogy az ősi szolgabiró-gazdálkodás vissza­állításának kísérleteiben ellenkező áramlatok érvényesülnek ; azonban remélhető, hogy a józan ész diadalmaskodni fog s Magyarország is nem sokára közigazgatási bíráskodást nyer. Concha

Next

/
Oldalképek
Tartalom