Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 29. szám - Sajtóügyi eljárásunk miseriái

— 232 — lanatban a mindenkori central igazgatás dispositiójára állanak. És ezen viszony az, mely a decentralisátiót Francziaországban lehetetlenné teszi: nem engedhetik, hogy a nyilvánjog inappelabilis prafectekben végződhessék. ') Az 1852. decretum 4 vagy 3 tanácsot állapit meg. A prafect elnököl. A tanácsnokokat a császár nevezte ki, és ezek a prafect hivatalos tanácsát is képezik ugy mint a kormánytanácsosok Poroszországban s a helytartó-tanácsosok Ausztriában. Ezen prafect tanácsosoknak sajátságos szerepük jutott; ők t. i. csak akkor nyilatkozhatnak, midőn a prafect őket megkérdezi; erre nézve pedig vannak esetek, melyekben őket megkérdezni lehet, és olyanok, melyekben őket megkérdezni kell. Ha valamely administrativ intézkedés sérelem tárgyát képezi, akkor a prafect kötelessége e tárgyat prafect-tanácsa elé hozni s ez által az ügyet mint vitás közigazgatási ügyet eldönteni. Ha a prafect a közigazgatási bíróság egy tárgyát magáévá tenné, ez >excesse de pouvoirc-ként2) tekintetnék és e miatt közvetlenül mindjárt az államtanácsnál lehetne sérelmet emelni. Ha az államtanács ezt alaposnak találja, akkor a prafect határozatát megsemmisíti és az ügyet a práfect-tanácshoz utasítja. A prafect-tanácsok döntéseiknél a tisztán igazgatási, a tisztán jogi és az igazgatásjogi szempontokat gondosan tartoznak egymástól megkülönböztetni. Csak a z utóbbi felett jogosultak dönteni, az elsőt az administrativ hatóságok belátására kell bizni, a jogi kérdést eldöntés végett a tribunalokhoz tartoznak utasítani. Francziaországban igyekeztek valamennyi tisztán civiljogi ügyet a tribunalokhoz és valamennyi tisztán igazgatásit a politikai orgánumokhoz utasítani; a prafect-tanács csak azon ügyben ítélhet, mely mindkét alapon nyugszik. A gyűlések és tárgyalások nyilvánosak. A tárgyalás azzal veszi kezdetét,3) hogy az előadó a tényállást előadja (mely egy Írásbeli megelőző eljárásban meg lesz állapítva), azután a felek, kik különben képviseltethetik is magukat, megjegyzéseiket tehetik és előadhatják véleményeiket. (Décret du 12 juillet 1865. art. 4).1) A tárgyalás befejezése után a tanács ítéletei az indokokkal együtt nyilvánosan kihirdettetnek. Ez ellen felebbezés ügyvéd segélye nélkül is az államtanácshoz »memoire« felterjesztése által történhetik. Az itélet, a »décision«,5) egy tanácsnok előadása után következik. E décision ellen a felebbezésnek van helye, mely »recours<-nakG) neveztetik, sa »Conseil d'État«-hoz fölmegy. ') L. G n e i s t: Verwaltungs-Justiz 183. 1. 3) II y a excés de pouvoir lorsque l'agent investi du droit de connaitre de l'affaire sur laquelle il a statué, a pris une disposition qui lui était interdite ; il y a aussi exces de pouvoir lorsque l'acte a été rendű en violation des formes substantielles, et encore lorsque l'agent administratif a usé de son pouvoir pour un cas et des motifs autres que ceux en vue desquels ce pouvoir lui a été atribué. — Ducrocq: p. 185. A conseil de préfecture előtt a panasz egy beadványnyal kezdődik. L. 8 t e i n 425. 1. Erre az első végzés következik, a »significatiom a panasz megengedhetősége felett. 4) L. Macarel: Eléments dejurisprudence administrative stb. 19. és 30. 1. 5) Idem 25. 1. 6) Idem : 21. 1. De vannak esetek, midőn a fél mindjárt első izben is a »Conseil d'État«-hoz fordulhat. Ide tartozik minden illetőségi vita, mely egy fél által támasztatik. A »recours« következőképen hangzik : »contre les actes des autorités administratives pour incompétence ou excés de pouvoir«.') A felebbezés nem bir felfüggesztő hatálylyal. A mi a prafect-tanács előtti eljárást illeti, ez az 1865. július 12-éről kelt decretumban2) van megállapítva. Mint már előbb is megjegyeztük, a nyilvános és szóbeli tárgyalást egy írásbeli eljárás és a felek közötti perirat-váltás előzi meg, mely csupán a vitás ügy kifejtésére vonatkozik. Ennek befejeztével az előadó tudósítását elkészíti és az eldöntés líncamentumait vázolja. s) Ezután a kormánybiztosnak adatik át az ügy behatóbb tanulmányozás és netaláui észrevételek megtétele végett.1) Minden tárgyalásnál joga van a kormánybiztosnak szólani.5) Fontos továbbá még a törvény azon rendelkezése is, hogy az ítéletben azon törvény-határozmány oknak kell idéztetniök, melyek a fenforgó esetre nézve alkalmaztatnak.6) Ha a felek az itélet értelmére és horderejére nézve nem egyezhetnek meg, akkor ennek magyarázatát azon prafect-tanácsnál kérhetik, mely az ítéletet hozta. A belügyminiszternek7) 1865. július 21-én kelt körlevele a prafectekhez, mely a prafect-tanács előtti eljárásra vonatkozik, következő szép passust tartalmazza:« II s'est proposé d'introduire dans la procédure des conseils de préfecture8), la simplicité des formes, la rapidité de l'instruction et la modicité des frais. En mérne temps, il développe et confirme, au profit des parties, les deux grandes régles de la publicité et de la défense orale. De télies mesures ne peuvent qu' augmenter les garanties d'une bonne justice et, par la mérne, la confiance que les conseils de préfecture iuspirent aux justiciables . . « Épen ezen körlevél egy másik helyéből láthatjuk, hogy az irásbelileg megállapított elővizsgálat, tehát a titkos eljárás, a közigazgatási biróság') Ducrocq: t. I-er, p. 199. a) Décret du 12 juillet 1865 concernant le mode de procéder devantles conseilsde préfecture. 3) Art. 9. *) Art. 10. 5) Art. 11. «) Art. 13. 7) Ducrocq: t. I-er, p. 226. !) Dubois a franczia közigazg. bíráskodás megváltoztatására vonatkozólag következő javaslatokat tesz : »1° A fairé des conseils de préfecture une ch amb r e spéciale du tribun ale de prémiere instance de chaque chef-lieu de departement; la chambre administrativ e du tribunal serait le juge ordinaire du contentieux pour tout le département. 2° Afaire de la section du contentieux du Conseil d'État une quatrifeme chambre spéciale ou chambre administrative de la Cour decassation, investie de toutes les attributions contentieuses actuellement appartenant au Conseil d'État, s'atuant par conséquent, suivant les cas, en premier ressort, ou en appel, ou comme tribunal de cassation administratif ; l'appel serait porté de la chambre administrative du tribunal a celle de la Cour de cassation, directement, sans étre soumis aux Cours d'appel, et il serait juge, bien entendu, tant e n fait qu'en en droiti. — V. : Le contentieux administratif en Italie etc. p. 53 etc. nak essentiáját képezi. Ez a hely a következő : » C'est le caractére essentiel de la procédure contentieuse que l'instruction y sóit écrite — —.« Már egy »avis du conseil d'État du 16. therm. an XII« elismerte, hogy a közigazgatási bíróságok ítéletei épen ugy mint más bíróságokéi végrehajthatók. Hogy a prafect-tanács által hozott és az államtanácshoz felebbezett ítéletnek szabály szerint felfüggesztő hatálya nincsen, az az igazgatás lényegéből folyik, és azért is azt tapasztaljuk, hogy ezen vonás közös minden más államigazgatáséval. Midőn az ítéletnek azonnali végrehajtása a félnek pótolhatatlan hátrányt okozna és a közérdek is különben ezt (t. i. a végrehajtást) nem kívánja, akkor az appellatiónak felfüggesztő hatása leend, azonban a felfüggesztést csak az államtanács maga engedélyezheti (>sursis1) a l'exécutiont). Az alsóbb közigazgatási bíróságok (conseils de pr.) semmi esetre sem engedhetik meg ítéleteik felfüggesztését. Chauveau az ellenkező nézetnek ad kifejezést; szerinte t. i. azon esetben, midó'n a közigazgatási bíróságoké felfüggesztési engedélyt ugyanazon ítélettel kimondják, mely az elmarasztalást megállapítja, a közigazgatási bíróságok is engedélyezhetik az itélet végrehajtásának felfüggesztését. (Folyt, köv.) Sajtóügyi eljárásunk miseriái. Mint minden munkát, mely csak ugy hevenyébe készül, 1848-iki sajtótörvényünket is a felületesség és alaposság hiánya jellemzi. Belátták ezt kormányaink is, és ennek folyományaként tekinthető a sajtóügyekben nyakra-főre kibocsátott miniszteri rendeletek sokasága, ugy hogy 1868. év közepéig, tehát alig több mint 1 év alatt 16 mond tizenhat különféle intézkedést tartalmazó miniszteri rendelet hozatala vált szükségessé. Hogy ily chaos mellett mily bajos sajtóügyekben boldogulni, ezt az tudja legjobban, ki elég szerencsétlen, sajtóügyekben eljárni. Hol ide, hol oda kell az embernek kapkodnia, és még sem lel biztos támpontot. Ehhez hozzá járul még azon körülmény, hogy ahol ily sok magyarázó rendelet daczára homályos maradt a törvény intézkedése és a törvényhozó intentiója, ott az ujabb magyarázat a felsőbb biróság részéről a törvény hátrányára történik. így, hogy többet ne is említsek, az 1848. XVIII. t.-cz. 15. §-ában intézkedés foglaltatik az iránt, hogy a sajtóvétségért ki büntetendő, és itt első helyen meg van nevezve a szerző; ha ez nem tudatnék, a kiadó,, és ha ez sem tudatnék ugy a nyomdavagy metszde tulajdonosa. Ez ellen nincs kifogásom. De mi történik akkor, ha a sajtóvizsgálat folyama alatt nem constatálható, hogy 2—3 személy közül melyik tehát az incriminált czikkvagy röpirat szerzőjét. Az ki a szerzőséggel ártatlanul vádoltatik, ártatlanságának tudatában a vádló actoratusa ellen kifogással fog élni. Az actoratusra nézve intézkedik az 1867. évi július 25-én kelt igazságügyminiszteri pótrendelet 2. pontja, a melyben ez foglaltatik : »a törvény-alkalmazó biróság itél az 1848. XVIII. t.-cz. 33. §-ának azon esetében, midőn a szerző bármely okból felelősségre nem vonathatván, a nyilatkozatban kijelölt többi felelős személyek ellen indíttatik a kereset, és ezek a kereshetőség (actoratus) tekintetében az ellenök intézett eljárás ellen kifogást tesznek*. Mellesleg legyen itt megjegyezve, hogy az idézett törvényczikk 33-ft »az időszaki lapokról« intézkedik, és nem más he') L. Macarel: i. m. 29. 1. . . . Les conseils de préfecture pourront subordonner l'exécutiondeleurs déciaions, en cas de recours, a la charge de donner cautionoude justiBer d'une solyabilité suffisaate. (L. 1872. art. 24).