Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 28. szám - Ismét a tőzsdebiróság

— 227 — lis igazságszolgáltatás terén, és ha a tőzsdebiróság az alperest >magának ugyan méltó büntetéséül, másoknak pedig elrettentő példájára* — a mint ez a régi büntető ítéletekben olvasható — marasztalja el a teljesítésben, és ha csak egyetlen egyszer is megtörtént az, hogy valamelyik szerződő fél a tőzsdebiróságtól való félelmében olyat teljesített, a mivel törvény szerint nem tartozott, már akkor is teljesen igazolva van a tőzsdebiróság eltörlése. A peres feleknek nem félelemmel, hanem az igazságszolgáltatás iránti hittel és bizalommal kell a birót felkeresniük. A tőzsdebiróság előtti perek évi számáról levén szó, visszautasítjuk azon ráfogást, mintha azt állítottuk volna, hogy a tőzsdebiróság a mult évi iktató számot magasabbra tette volna a valódinál. Hanem igenis azt mondottuk, hogy nem tudjuk, jött-e ott divatba és mily mértékben a számok szaporítása, mit még némely kir. bíróság is megtesz, hogy nagy szorgalmát, vagy a személyzet szaporításának szükségét mutathassa ki. Minden esetre gyanút keltő dolog az, hogy a tőzsdebiróság iktatói száma, mely 1875. évben mintegy 850 lehetett, 1876. évben már 1060-ra, vagy, mint czikkiró mondja, 1006-ra felrúgott —a kereskedés pangása mellett is. Dicsértetik a tőzsdebiróság előtti eljárás gyorsasága a más bíróságok előtti ügymenet rovására. Okos ember azonban inkább bevárja a helyes ítéletet, habár némi időveszteséggel is, mint a törvénytudatlan bírák rosz ítéletét rögtön. Egyébiránt az egész gyorsaság csak humbug, mert ha a kir. bíróságok előtt bírói szemle vagy tanúkihallgatás nem szükséges, akkor a per szintén gyorsan láttatik el Ítélettel; ha pedig a tőzsdebiróság néha mégis belátja, hogy a ténykörülmények, melyeket valamelyik peres fél tanukkal vagy szakértők által kíván bizonyítani, a per elbírálására lényegesek, akkor a per ott is épen oly hosszan tart. Felhozatik, hogy a tőzsdebiróság csak egyszer követett el hibát. Helyesebb lett volna azt mondani, hogy csak egyszer került nyilvánosságra egy absurd Ítélete, de a homályban elveszettek száma hogy mennyi, arra épen azon borzasztó fokú jog- és törvénytudatlanságból lehet következtetni, mely ezen egy esetben nyilvánult. A peres felek eddig nem képviseltették magukat ügyvéd által, a ki a tőzsdebiróság Ítéleteiben nyilvánult törvényellenességet a nyilvánosságra hozta Tolna; maguk a felek pedig nem igen képesek az ítélet helyes vagy helytelen voltát a nyilvánosság előtt megvitatni, mert nem oly önhittek, mint czikkiró, aki azt hiszi, hogy ért az igazságszolgáltatáshoz és ismeri a törvényeket, de még a római jogot is. És czikkiró annak daczára, hogy számokkal kézzel foghatólag kimutattatott, hogy az ügyvédi karnak nem fekhetik oly anyagi érdeke a tőzsdebiróság előtti pervitelben, hogy e miatt legyen e bíróság ellensége: mégis az ügyvédek indokainak tisztaságát vonja kétségbe. Erre azt feleljük »D« urnák, hogy qualifikálhatlan eljárástöle, kétségbe vonni mások tetteinél az indok tisztaságát, mindaddig mig annak ellenkezőjét be nem bizonyíthatja. Nem mellőzhetjük itt, hogy ne szóljunk azon hangról, melyen czikkiró az ügyvédi karról beszélni merészkedik. Az ügyvédség fejlődési története azt mutatja, hogy ezen osztály keletkezéséhez a nép bizonyos magasabb műveltségi foka szükséges, és minél miveltebb a nép, annál nagyobb tiszteletben tudja tartani az értelmiség és miveltség egyik hatalmas képviselőjét, saját jogi tanácsadóját, jogainak védőjét és érvényesítőjét, az igazságszolgáltatás hivatott ellenőrzőjét és factorát. Nem hihetjük, hogy a kereskedői kar magáévá tenné a czikkiró hangját, mert ezzel csak saját műveltségének felette alacsony fokát árulná el. Ha az ügyvédi kar egyes tagjai talán nem ütik meg mindenben a mértéket, ezt az egész karnak épen ugy nem lehet imputálni, mint nem vethet a kereskedői karra homályt azon körülmény, hogy egyes tagjai aránytalanul nagy számban csaknem naponként hamis és vétkes bukás, hamis váltókészités, csalás stb. miatt elítéltetnek A tőzsde urai a kereskedelmi miniszterben vetik minden reményüket. Comicus volna, ha a kereskedelmi minisztérium vezetésével ez idő szerint megbízott közoktatási miniszter a tudatlanság bajnokainak pártfogójául csapna fel, és ha az igazságszolgáltatás terén nem az igazságügyi miniszter szava bírna döntő sulylyal. E lapok 26. számában »E.« aláírással közlött czikkre legyen szabad megjegyzem, hogy czikkiró ur ama nézete mellett,hogy a tőzsdebiróság eltörlése által kereskedelmünk megmérhetlen kárt szenvedne s gabonakereskedésünk végképen tönkre tétetnék, bizonyítékot nem hozott fel. E nézet azzal van indokolva, hogy a kereskedelmi törvény jósága és az eljárás gyorsasága sem tehetnek eleget a tőzsdei üzlet követelményeinek, mivel a tőzsdén perczek alatt ezrekre menő üzletek köttetnek és bonyolittatnak le minden formaság mellőzésével és a szavak hihetetlen kímélésével, s az ily ügyletekből származó perek elbírálására a kereskedelmi bíróságok czikkiró ur szerint nem lehetnek alkalmasak. Mindez pedig egy példával illustráltatik. Ha a felhozott példában ama kevés szavakkal oly ügylet köttetik, oly jogok és kötelezettségek támadnak, mint a czikk állítja, akkor a szófukarság nem lehet ok a tőzsdebiróságok fentartása mellett azért, mert keresk. törvény 266. §-a szerint, ha igazoltatik, hogy a felhozott példában használt kifejezések által csakugyan oly ügylet kötteti tt, akkor a törvénytudó biró is az ügyletet érvényesnek fogja kimondani. És ha a tőzsde embere a tőzsdei ügyletek megkötésénél szokásos szófukar kifejezések értelmezését meg tudja tanulni, nem lehet feltenni a jogtudó bíróról azt, hogy ez szintén meg ne tanulhatná. Ha másként nem tudnók, hogy a világ legnagyobb tőzsdéi Párisban, Londonban, Berlinben nem birnak külön bírósággal, megtudhatjuk onnan, hogy a tőzsde emberei sem hivatkoznak erre. De ha a világ legnagyobb tőzsdéi meglehettek ily bíróság nélkül, akkor a budapesti tőzsde is megél nélküle, kivált ha tekintetbe veszszük, hogy mily kevés számú per keletkezik az ily ügyletekből; mert hiszen a budapesti tőzsdebiróságnál évenkint előforduló perek számában nem csupán a tőzsdén kötött ügyletekből, hanem a tőzsdén kívül kötött ügyletekből származó perek is benfoglaltatnak. Czikkiró ur a tőzsdebiróság hatáskörét pusztán a tőzsdén és a gabonacsarnokban kötött tőzsdei ügyekre kívánja szorítani. Kétséget nem szenved, hogy a tőzsdén kötött ügyletek is a közönséges magánjogi vagy különös kereskedelmi jogi meghatározások és fogalmak alá vihetők vissza. Ott is adásvételek, záloggal biztosított kölcsönök, stb. köttetnek, sőt még a puszta börzejáték is, hol a szándék nem a valóságos átadásra és átvételre, hanem csak a lejárat napján kiderülendő árkülönbözetre van irányolva, ily szerződési alakokba burkoltatik, mely szerződések szinlettek és valósággal csak fogadás, szerencseszerződés köttetik. De a hely, illetőleg az épület, melyben ily szerződések köttetnek, nem lehet irányadó arra, hogy a belőlük származó jogok és kötelezettségek felett a törvények alkalmazása nélkül törvénytudatlan kontárok möndjanak ítéletet. A perrendtartási novellában megtett első gyenge kísérlet a tőzsdebirósági igazságszolgáltatás javítására megmutatta, hogy ez intézmény, melyet mostani állapotában fentartani nem lehet, nem reformálható. Oly rosz köpönyeg az, mely a foltozást ki nem állja s melyre minél több és nagyobb foltot akarnak vetni, annál több és nagyobb szakadás keletkezik rajta a folt mellett. Major Kálmán. Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Dr. Totis Vilmos (lakik Budapesten, Széchényi-tér 3. sz. a.) ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Nemlaha Gyula budapesti ügyvéd és kamarai tag, kir. aljárásbiróvá történt kinevezése folytán, Széwald Vilmos budapesti ügyvéd és kamarai tag, az ügyvédkedésröl való önkénytes lemondása folytán, Balassa István budapesti ügyvéd és kamarai tag pedig elhalá- | | lozása folytán, a kamara lajstromából kitörültettek ; utóbbi nevezettnek irodája részére Dr. Rexa Pál budapesti ügyvéd és kamarai tag rendeltetett ki gondnokul. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Pázmándy Gábor budapesti ügyvéd lakhelyét Pomázról — ezen kamara területén belől — Szent-Endrére tette át. A marosvásárhelyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Csányi István gyergyószent-miklósi lakos ügyvéd, elhalálozása folytán, a kamara lajstromából kitörültetett, s irodája részére gondnokul Lázár Menyhért gyergyó-szent-miklósi ügyvéd rendeltetett ki. Különfélék. —• A kir. táblának a napokban érdekes ünnepe volt. Szabó Miklós táblai elnök tudvalevőleg a Lipótrend közép keresztjével diszittetett föl. K ovács Kálmán miniszteri tanácsos, mint az igazságügyminiszter megbízottja, nyújtotta át a rendjelet Szabó Miklósnak, az egész kir. tábla, s az első s legfelső bíróságok számos tagja előtt. A miniszteri küldött emelkedett hangú beszédben emelte ki ez alkalommal a kitüntetett férfiú érdemeit ; majd F a b i n y i Theofil királyi táblai alelnök fejezte ki lelkes szavakban az összegyűlt hallgatóság szerencsekivánatát ez ünnepélyes alkalomból. Szabó Miklós meghatottan válaszolt az üdvözlő beszédekre. Hangsúlyozta, hogy nem anynyira személyes szolgálatainak köszöni e kitüntetést, mint inkább azon szolgálatoknak, melyek a kir. táblának, mint testületnek érdemét képezik. Ezen legfelsőbb kitüntetés — úgymond — kiváló fontosságú azon tekintetben is, hogy az igazságszolgáltatásra vonatkozólag esetleg tán fenforgó ellentétes véleményeket megszünteti. Szabó beszéde után az ünnepély a jelen voltak lelkes éljenzése közt véget ért. Szerkesztői posta. E. — Ön azt kívánja, hogy a materiálék közlésében lépést tartsunk az országgyűlési tárgyalásokkal. Mi megteszünk mindent, a mi tőlünk telik ; de annyira még sem terjeszthetjük ki lapunk mellékleteit, hogy az ön kívánságát teljesithetnők. A január—júliusi félévben 29'/a iv mellékletet adtunk, holott a mult év első felében csak 14 ivet; ebből láthatja, hogy áldozatot nem kímélünk. Az a mit ön ajánl, hogy t. i. az előfizetési dij emeltessék, nem tanácsos, mert akkor olvasókörünk kisebbednék. Mai számunkkal küldjük szét a Döntvénygyűjtemény uj kötetének első ivét. Az előbbi kötet tartalommutatója pár hét múlva fog mellékeltetni. Többek részéről, kik lapunkra f. h. elsejétől kezdve előfizettek, megkerestettünk, hogy a váltótörvény materiáléinek a mult hónapban szétküldött két ivét küldjük meg. Ennek folytán tudatjuk valamennyi uj előfizetőinkkel, hogy a kik ezen két ivet birni kívánják, forduljanak ez iránt e lapok szerkesztőségéhez. Előfizetési felhívás MAGYAR* THEMIS 1877-iki harmadik évnegyedére. A szerkesztőség akülmunkatársakegyes értekezéseinek és különösen a gyakorlati irányt szem előtt tartó dolgozatainak közlése mellett — ugy mint eddig, ezentúl is — különös gondot fordít a lap állandó rovatainak minél érdekesebb és változatosabb összeállítására és az ügyvédi érdekek képviseletére. Állandó rovatok: a „Szemle", mely kritizáló modorban rövid és szabatos értesítéseket nyújt a bel- és külföld jogéletébe vágó eseményekről, valamint a hazai és külföldi lapok érdekesebb czikkeiről; a „bel- és külföldi jogesetek" rovata, mely a gyakorlat terén felmerülő érdekesebb peresetek ismertetésére és egyes kiválóbb esetekben a keletkezett birói határozatok tudományos és tárgyilagos bírálatára van szánva ; a „könyvészet", melyben ugy a bel-, mint a külföldi jogi irodalom termékei beszéltetnek meg; az „ügyvédi és közjegyzői kamarákból" czimü rovat, mely a kamarák hivatalos közleményei mellett a kamarai ügykör összes mozzanatait felöleli és különösen a fegyelmi tárgyalásokra fő figyelmet fordit; az „egyleti közlemények", melyek a jogi egyletek működésének teljes és kime-