Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 26. szám - Közigazgatási bíráskodás. [5. r.]

— 211 — védek lajstromába folytatólag felvétettek, — ellenben Ko­ráin István szombathelyi lakos ügyvéd, kir. al.járásbiróvá történt kineveztetése folytán, saját kérelmére, — Ebrsy László kis-czelli ügyvéd pedig elhalálozása folytán, fenti lajstromból kitörültettek s utóbb nevezett irodája részére gondnokul Marion Pál vönöozki lakos ügyvéd rendelte­tett ki. A b.-gyarmati ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Ticsénszky Miklós b.-gyarmati lakos ügyvéd elhalálozván, az ügyvédek lajstromából kitö­rültetett, s irodájára nézve a halaszthatlan teendők tekin­tetéből, gondnokul Hatser János b.-gyarmati ügyvéd ren­deltetett ki. A zalaegerszegi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Cseke István csurgói lakos elha­lálozása folytán, Scheibner Kálmán szilli Kupricz Imre gu­torföldi, IViassy Krittóf zalaegerszegi, Szalay Lajos nagy­kanizsai lakos ügyvédek önkénytes lemondásuk folytán, Stettner Málé sümegi lakos ügyvéd pedig a szombathelyi ügyvédi kamara lajstromába lett felvétele folytán kama­ránk ügyvédi lajstromából kitörültettek, s az elhalt Cseke István ügyvéd irodája részére gondnokul Baas Sándor csur­gói ügyvéd rendeltttett ki. Az aradi ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, miszerint a kőrösbányai kir. járásbíróságnak a dévai kir. törvényszékhez lett csatolása folytán Pap Ti­vadar, Ribirzey Ferencz és Secula György körösbányai ügy­védek a kamara lajstromából kitörültettek. A győri ügyvédi kamara fegyelmi bírósága részé­ről ezennel közhírré tétetik, miszerint a győri kir. törvény­szék büntető osztályának 1321/877. b. ü. számú határoza­tával sikkasztás miatt vád alá helyezett i/órócz Ferencz győri h. ügyvéd, az ügyködéstől frlfüggesztetett. A soproni ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, miszer nt Dr. Fried Adolf soproni ügyvéd, Pápára történt elköltözése folytán a kamara lajstromából kitörültett. A kolozsvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Boross Lajos kolozsvári ügyvéd a kamara lajtromába felvétetett. A debreczeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Tóth Mátyás karczagi, utóbb szolnoki lakos ügyvéd, f. évi június hó 1-én elhalván, ügyvédi iratai és értékeinek leltározása iránt az intézke­dés megtétetett, s irodája részére gondnokul Czakó Péter szolnoki ügyvéd rendeltetett ki. Különfélék. — A jogügyi bizottság egyetlenegy ülés alatt véghezvitte a büntető-törvény javaslatának nagy zajjal hirdetett második tárgyalását. Kép­zelhetik olvasóink, mennyit lehet pár óra alatt ja­vítani egy codexen. Elvi jelentőségű kérdés csak egy beszéltetett meg, a büntetések minimuma. Régóta vitatjuk, hogy itt van a javaslat Achilles­sarka ; helyes volt tehát ezen kérdést elvi oldalá­ról felvetni. Teleszky és Chorin a fegyház és bör­tön minimumának leszállítása mellett kardoskod­tak. Ezenkivül Teleszky alternative az előbbi in­ditványnyal azon javaslatot tette, hogy ahol a ma­ximum 5 évi fegyház, ott a rendkívüli enyhítés esetében a biró lemehessen 6 havi fogságig, ahol pedig a maximum 3 évi fegyház, 3 havi fogságig. Az utóbbi két javaslat abban leli indokolását, hogy ha a fegyház minimuma 2 év, a 3 és 5 évi maxi­mum mellett a bírónak igen kevés tere van az ese­tek individualizálására. Azonban valamennyi in­dítvány megbukott, csakis a börtönbüntetés mini­muma szállíttatott le egy évről 6 hónapra. Ezen fél győzelemnek is tudnánk örülni, ha csak az eny­hébbé tétel szempontjából tekinthetnők a javas­latot; de mint minden félrendszabály, az itt elfoga­dott is nagyon csorbítja a mü egyöntetűségét. A módosítás ezen hatásáról lesz még alkalmunk bővebben szólani, valamint arról is, hogy mely meg­hagyott §-okkal van a minimum ezen leszállitása egyenes ellentétben. Erre a jogügyi bizottságban a hevenyészett határozathozatal alkalmával ugy látszik nem is gondoltak. (y. z.) A tömeggondnoki és perügyelői kinevezésekhez. Ha jól tudjuk, a budapesti kir. keresk. s váltótörvényszék hozta be legelébb azon rendszert, mely szerint a csődperügyelőségekre és tömeggondnokságokra a bukott nevének megfelelő betűvel kezdődő nevű ügyvéd neveztetett ki. így történt ez egy ideig, s bár ezen rendszer ellen már csak azon egy okból is, mert a szerint a bukottak neveihez képest egyik ügyvéd 2—3 csődöt is kap­hatott, míg a másik, és számosan egyet sem, ala­pos kifogások emeltethetnének, mindazonáltal a panasz nem volt oly nagy, mert mégis bizonyos rendszer szabályozta a kinevezéseket. Ujabb idők­ben azonban ama rendszer, ugy látszik, legna­gyobb részben hatályon kívül helyeztetett, mert oly perügyelői és tömeggondnoki kinevezések for­dulnak elő, melyek ama rendszerrel homlokegye­nest ellenkeznek. A nevezett törvényszéknél ugyan­is mult évi június óta összesen 55 csőd lett nyitva s ezek közül csak 31 esetben lett ama rendszer követve, mig 24 esekben, s ugyan az 1876. évi 47.145, 71.862, 73.779, 82.268, 108.740, 109.566, 121.941, 127.507, 127.509, 127.523, 131.571, 133.455, és az 1877. évi 9163, 15.081, 15.377, 19.404, 21.383, 24.980, 26.998, 38.461, 41.475, 42.933, 47.246 és 47.613 számok alatt kelt végzé­sekkel a kinevezések ezen rendszertől eltérő mó­don történtek. Azt is hallottuk említtetni, hogy a nevezett törvényszéknél felállított elv szerint azon ügyvéd, kinél valamely csődper folyamatban van, az illető csődper megszüntetéséig uj tömeggond­nokságban vagy perügyelőségbeu nem részesitte­tik. Minden esetre helyes elv, csakhogy a kivi­telben is époly helyesnek s szigorúnak kellene lenni. Azonban hihetőleg a »nulla regula sine ex­ceptione« elv alapján számos oly esetek fordulnak elő, melyek ama állítólagos elvvel merőben ellen­keznek. A sok közül csak néhány kirívóbb oly ese­tet fogunk elősorolni, melyek legközelebb merül­tek fel, u. m.: 1., egy még jelenleg is folyamatban levő csődpere nézve 105125/873. sz. a. kinevezett perügyelő 15081/877. sz. a. egy másik csődre nézve tömeggondnoknak és perügyelőnek, 41475/877. sz. a. pedig egy harmadik csődtömegre nézve tö­meggondnoknak lett kinevezve; 2., egy még jelen­leg is folyamatban lévő csődperre nézve 71862/876. sz. a. kinevezett tömeggondnok és perügyelő 1333655/876. sz. a. egy másik csődre nézve lett \ ugyanily tisztekre kinevezve; 3., egy még szintén folyamatban lévő csődperre nézve 121941 /876. sz. a. kinevezett tömeggondnok és perügyelő 47246/877. sz. a. egy másik csődre nézve lett tömeggondnok­nak kinevezve; 4., egy az 54714/876. sz. a. nyitott s még jelenleg is folyamatban lévő csődperre nézve kinevezett perügyelő és tömeggondnok 26998/877. sz. a. egy másik csődre nézve lett ugyanily tisz­tekre kinevezve; 5., egy a 41848/875. sz. a. nyi­tott csődperre nézve kinevezett tömeggondnok és perügyelő 41475/877. sz. a. egy másik csődre nézve lett perügyelőnek kinevezve. És történik mindez egy rövid félév alatt s akkor, midőn a fő­városi ügyvédi kar tagjai közt számosan vannak, kik a reájok bízott csődpereket évek előtt befejez­ték, de uj csődöt még sem kaptak, sőt vannak olyanok is, kik 10—15. évi ügyködésük alatt még egyetlenegy csődben sem részesittettek. Ily eljárás mellett aztán valóban nem lehet csodálkozni a fö­lött, ha a fővárosi ügyvédek részéről nagy a pa­nasz, mert a mellőzöttek közt számosan vannak olyanok kik ugy képezettségüknél, mint becsüle­tességüknél fogva méltán sértve érezhetik magu- ! kat az által, hogy a nevezett törvényszék részéről oly megbizhatlanoknak tartatnak, mikép még a legjelentéktelenebb csődperek képviseletével sem ruháztatnak fel, s nem lehetne csodálkozni a fölött sem, ha megrendülne azon bizalom, melyet a tör­vényszék igazságszeretetébe oly szivesen helyeznek. »J. — A budapesti kir. kereskedelmi s vál­tótörvényszék pár nap előtt egy concret eset alkalmából teljes tanácsülésben következő hatá- , rozatot hozta: A csődeljárás egyik lényeges czélja, hogy a csődhitelezők mielőbb megkaphas- ( sák követelésük után a csődtömegből járandó j aránylagos részt. Hogy e czél, mely különösen ke­reskedelmi csődöknél kiváló fontosságú, elérethes- } sék: a csődtömegek értékesítésénél s a befolyt I pénzek kezelésénél szükséges arról gondoskodni, hogy egy részről a tömeg mielőbb a lehető legelő­nyesebben készpénzzé tétessék, másrészről hogy a tömegek értékei biztos módon és akkép kezeltes­senek, hogy a midőn a bejelentett követelések va­lódiságát s osztályozását tárgyazó Ítéletek jogér­vényesen meghozattak: a tömeg felosztása és kifi­zetése akadálytalanul eszközöltethessék. Tekintve, hogy az ezen kir. kereskedelmi és váltótörvényszék illetőségéhez tartozó kereskedelmi csődtömegek­nél eddig tapasztalt különféle kezelés mellett a fentebbi czél gyakori esetekben, főleg a miatt, mert a tömegek pénzei biztosan és könnyen folyó­sítható módon nem kezeltettek, nem volt elér­hető : a törvényszék mint csődbíróság a csődtö­megek kezelésére kiterjedő törvényes felügyeleti jogánál fogva és a f. évi február 19-én 78. szám alatt kelt legfőbb itélőszéki határozat folytán a csődtömeghez tartozó s abba ezentúl befo­lyandó pénzek biztos elhelyezése s a csődéi- i járás gyorsabb lefolyása érdekében szükségesnek találta elhatározni, miszerint a csődtömegben meglevő s abba ezentúl befolyandó pénzösszeg­nek a tömeg kezelésére s a folyó kiadások fedezé­sére mulhatlanul megkívántató összeg kivételével ezen kir. törvényszék letétpénztárába helyeztesse­nek el, még pedig vagy készpénzben vagy taka­rékpénztári betétkönyvekben, vagy árvabiztosité­kul elfogadható kamatozó közforgalmi értékpapí­rokban. Azon kivételes esetekben, melyekben a tömegpénzeknek birói letétbe helyezése valamely okból meg nem történhetnék vagy a csődeljárás érdekében nem mutatkoznék czélszerünek: a hi­telező választmány s tömeggondnok indokolt ja­vaslatot tartoznak a törvényszék elé terjeszteni. — Yajkay Károly ur ajoggyarkornokok és ügyvédjelöltek egyletéhez, mely őt tiszteletbeli tagjává megválasztotta, levelet intézett; közöljük belőle a következő sorokat: » Annak tudatában, hogy magyar hazánk s különösen elszigetelt né­pektől környezett nemzetiségünk jövőjét nem többé vas és vér, nem is üres szósallangok vagy költői ál­modozás és rajongás, hanem egyedül szellemi töké­lyesbedésünk és fölényünk biztosithatja, eddig is minden alkalmat megragadtam, hogy a mindnyá­junk komoly irányú és megfeszített közreműködé­sét igénybevevő szent czél elérése végett nemesen és emelkedetten előretörekvő fiatalságot eme ma­gasztos feladata megközelítésében tőlem telhetőleg és legjobb belátásom szerint — nem ritkán talán a félreértést is koczkáztatva — segélyezzem : ugy ezentúl még különösen is szoros és kedves köteles­ségemnek ismerendem ama velem közös irányt kö­vető egyesületnek, felvirágzását csekély tehetsé­gemhez képest, nem ugyan nevem varázsával, melylyel az nem bir, de buzgón előmozditani«. — A budapesti királyi itélő-tábla taná­csainak összeállítása. Életbe lép 1877-ik évi jú­lius 1-én. Polgári tanácsok : 1. Tanácselnök: Széli Kristóf. Birák: Horváth Illés, Lendvay József, Jankovich Gyula, Dáni Nándor, Kovács János, Szászy László, Mirth A.ntal, Horváth Dezső. Tanácsjegyzők: b. Szentkereszty Fer., Jancsó György. II. Tanácselnök: Mendelényi István. Bi­rák : Ferenczy János, Bernolák Károly, Rudnay István, Máy Árpád, Paczolay László, Dr. Stepha­nides H, Papanek Sándor, Weber Ottó, Hlaváts István. Tanács jegyzők: Stojkovits Tivadar, La­tinovics János, b. Rudnyánszky Béla. III. Tanács­elnök : Horváth Döme. Birák: Ruby Antal, Csa­nády György, Farkas Géza, Szabó Albert, Kozma Zsombor, Bartal Pál, Zlinszky Imre, Német Já­nos, Dr.KiszelyTiborcz. Tanácsjegyzők: Horváth Bódog, b. Majthényi Béla. IV. Tanácselnök: Ráth György. Birák: Mattyasovszky Lip., Szabó Ágos­ton, Regner Tivadar, Süteő Rudolf, Cinponeriu Athan., Szloboda János, Blaskovich István, Oeff­ner Ferencz, Dr. Despinits Péter, Puky Gyula. Tanácsjegyzők: Ivánfy Lajos, Farkas Gyula. V. Tanácselnök: Vajkay Károly. Birák: Szentmi­hályi István, Csörghe László, Rudnyánszky Béla, Okolicsányi Zsigm., Orosz Ántal, Kautz József, Németh Lajos, Bosits Gábor, Szabó László. Ta­nácsjegyzők: Janecsko István, Polgár Pál. VI. Tanácselnök: Marschalko Leo. Birák: Hajdú Lajos, Barthodeiszky Gy., Kaszay Zsigmond. Tóth Károly, Knorr Alajos, Vörösmarty Béla, Szeremley Lajos, Malatinszky Lajos, Fényes Mik­lós. Tanácsjegyzők: Németh János, Tichtl János. VII. Tanácselnök: Nyeviczkey József. Birák: Veszprémi János, Hettyey István, Pásztélyi Já­nos, Pósfay Károly, Lipthay Kornél, Körtvélyessy Miki., Guda György, Szerdahelyi Károly, Dr. Wenczel Tivad. Tanácsjegyzök: Dr. Banekovich János, Türk Szilárd, Hazslinszky Marczell. Bün­tető tanácsok : I. Alelnök : Fabiny Teofil. Birák: Kudlik István, Buócz Kálmán, Dr. Andrássovics B., Dr. Paiss Andor, Sümeghy István, Hadzics Lá­zár, Nóvák Imre, Popovits Jenő, Gyárfás István, Sebestyén Pál, Vágfalvy László, Mutsó Mihály, Ballegh József. Tanácsjegyzők: Gregorovich La­jos, Malatinszky Vilmos, Petkó László. II. Ta­nácselnök : Németh János. Birák: PUner Antal, Dobos József, Lázár Mihály, Bellaágu István, Vecsey Sándor, Závody Albin. Rimely Antal, Theofanovits Sánd., Jakabfalvay Gyula, Bornemi­sza Antal, Hettyey Gyula, Bolváry Gellért, Dr. Neuberger Ign. Tauácsjegyzők: Homolya Kál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom