Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 25. szám - A polg. perrendtartás novellája

— 203 — totta alkalmazandónak, és panaszlott ügyvédre nézve az írásbeli feddés büntetését mondotta ki. Folyó hó 14-éu tárgyaltatott ugyancsak a budapesti kamara fegyelmi birósága előtt Wiener Emil és Dr. Kiss Jakab fegyelmi esete, melyről egy izben már szóltunk. Az itélet közlését tér szűke miatt a jövő számra kell halasztanunk; ezúttal megemlítjük csak azt, hogy I. r. vádlottra 100 frt birság, II. r. vádlottra pedig Írásbeli feddés mondatott ki büntetésül. A pozsonyi ügyvédi kamara évi jelentéséből. (Folytatás). A visszatartott ügyiratokat és pénzeket tárgyaló 66. §-ra vonatkozó mult évi előterjesztésünket ismételve föntartjuk, mert a tapasztalat mindinkább mutatja, hogy a panaszos ügyfelek és pedig, józan s ösztönszerű felfogásuk szerint, jelesül az iratok visszatartásában nem bűntényt hanem fegyelmi vétséget látnak s orvoslás végett a kamarához fordulnak, ezt a leghivatottabb illetékes és pedig oly közegnek tekintvén, melytől bajuknak leghelyesebb és leggyorsabb orvoslását remélik; mert bizonyítja továbbá a tapasztalat, hogy emiitett visszatartási esetek a fenyitő-biróságnál megfordulván, legritkább esetben rovatnak fel bűnként, hanem hosszadalmas uton megbirálás végett ismét visszakerülnek a kamara fegyelmi bíróságához. Két évi tapasztalatunk mutatja továbbá, hogy az egyébként is nehézkes fegyelmi eljárásnak menetét, jelesül a túlzottan engedélyezett felebbzés helytelenül és indoktalanul nehezíti és késleleti, minek folytán indítványunk oda irányul, hogy a panaszlottnak felebbezés csakis a vád alá helyezési határozatnak és végitéletnek hozatala esetére engedtessék; indokoltatik ezen indítványunk már azon körülmény által is, hogy a mindenesetre nagyobb érdekeket érintő fenyitőeljárásunk sem ismer és enged több felebbezést. Kiemelendőnek tartjuk továbbá az ügyvédi rendtartás 94. §-ának azon hiányát, mely szerint az alaptalan panasz csak a végtárgyalás megtartása folytán tehető át a büntetés kiszabása végett a törvényszékhez, — ez által az alaptalanul vádaskodó megbüntetése rendesen illusoriussá válik, mert a tapasztalat mutatja, hogy a leggyakoribb esetben a vád a fegyelmi eljárás és a végtárgyalás megtartása előtt alaptalannak találtatván, az ügy végtárgyalásra nem is kerül, s ily esetben a hamis vádaskodó és rágalmazó a felelősség alul menekül, mert a törvény által előirt föltétel hiányzik, t. i. a végtárgyalás, mely okszerűen csakis nagyobbrészt azon esetekben tartatik meg, ha a panaszlottnak bűnössége ellen nagyobbszerü bizonyosság létezik s felmentése alig remélhető. Megemlitendőnek tartjuk ezúttal, hogy az ü. r. t. 105. §. a) pontjának szövege az egyes kamarák részéről különbözően magyaráztatván, az ennek alapjáni intézkedések és határozatok is különbözőek; oka ennek az, hogy határozottan kimondva nincsen, vajon a fölfüggesztés a bűnvád alá helyezési határozatnak jogerőre emelkedése előtt vagy utána rendelendő el; hogy mennyiben kívánatos ez iránybani határozott és érthető szövegezés, ez nézetünk szerint bővebb indokolást nem igényel. Nem mulaszthatjuk el ezúttal az 1875. évi 26677. sz. a. kelt min. rendelettel kibocsátott kimutatási mintázatok ellen felszólalni azon okból, mert ezek számos oly rovatot tartalmaznak, melyek a dolog lényegét semmiképen nem érintik, közérdeVkel és nyomatékkal nem birnak, s csakis az egyébként is számos teendőkkel terhelt ügykezelést tetemesen és minden előny elérése nélkül nehezítik. Ismételve felszólamlunk, a kamarák közti postadíj, ugy bélyegmentesség engedélyezése mellett, s indokoljuk ezt azza), hogy a kamarák ép ugy mint más közegek hivatalos hatósági jelleggel birnak, s igy a díjmentességet méltán igényelhetik; hogy a kamarák közti egyöntetű eljárás, ugy az okvetlen óhajtandó eszmecsere csakis gyakoribb és könnyített levelezések és közlemények által érethetik el, mely jelenleg költségkímélésből csakis a legszükségesebb s szellemi érdekkel kevesebbet bíró, törvény előszabta közlekedésre szorítkozik, ez utóbbi már is tetemes anyagi áldozattal járván; megemlitendőnek véljük, hogy ezen méltányos óhajtásunkat az támogatja, hogy a kamarák az államnak pénztárát semmiképen igénybe, nem veszik, ellenben közérdekben közügyeket végeznek. A jogszolgáltatást illetőleg fel kell szólamlanunk a békebirói intézmény tervezete ellenében, mert a midőn általa egyrészt a közigazgatásnak a jogszolgáltatástóli teljes elválasztása megsemmisíttetnék, másrészt nem szolgáltat reményt, hogy általa a perek száma kevesbittetnék ; ellenkezőleg vélelmezhető, hogy ezek inkább felszaporodni, bonyolodottakká válni fognak és alkalmat nyújtanának, hogy a zugirászat mindinkább elharapódzék. Óhajunknak adunk továbbá kifejezést, hogy az igazságügyminiszterium az ujabban létesült törvényjavaslatokat vélünk megvitatás és indítványozás végett közölje, miként ez a telekkönyvi rendtartásra vonatkozó javaslatra nézve történt, mely utóbbit illetőleg ismételve megemlítjük, hogy életbeléptetését csakis magánjogi törvény codifikálása és hatályba léptének bekövetkeztével tartjuk czélirányosnak és időszerűnek. Az igazságszolgáltatást illetőleg az általunk és pedig csakis a kamara székhelyén működő bíróságokat illetőleg terjesztjük elő a tapasztaltakat, és pedig azon okból, mert a vidéki kartársak részéről más bíróságokat illetőleg az 1876. évben semminemű előterjesztés vagy bejelentés nem tétetett. A pozsonyi kir. e. f. törvényszéket illetőleg óhajtandónak tartjuk azon intézkedés megváltoztatását, hogy a levéltárban őrzött iratok betekintése az ügyvédeknek is csak az elnöknek Írásbeli engedelmével történhetik; mert eltekintve, hogy ezen intézkedés törvényen nem alapszik, számtalanszor idővesztességgel és aránytalan fáradsággal jár , lényegében pedig puszta formalitásnak tekintendő szükségesnek tartjuk tehát, hogy a fenti eljárási módozat megszüntessék, és az iratok az ügyvédeknek az irattárban szábad betekintésre bocsáttassanak. Orvoslást szükségei azon behozott további intézkedés is, hogy a telekkönyvi másolatok és kivonatok a felek által nem expediáltathatnak, hanem ezek csakis a bejelentési sorrend szerint a telekkönyvi iroda-személyzet által irathatók és készíthetők, minek következménye, hogy az iroda-személyzet csekély száma, valamint a jelentkező felek tömege miatt, a legsürgősebben szükségelt kivánatok napokon át kiadatlanul maradnak; hogy mily hátrány képez eme késleltetés, hogy mennyire sértethetnek ily módon a hitel és más fontosabb érdekek: ezt bővebben taglalni szükségtelennek látjuk, és a n. m. k. minisztériumot fölkérni kénytelenitetünk az ily égető s életbe vágó hátrány orvoslása tekintetéből haladéktalanul intézkedni, és pedig oly módon, hogy a telekkönyvi kezelő személyzet a kellő számban szaporittassék, vagy pedig ezen hiány egyébként megszüntessék. A pozsonyi kir. járásbíróságnál tapasztalt hiányokat illetőleg más is több izben és pedig kimerítően tettünk előterjesztéseket; kénytelenek vagyunk röviden ismételni, hogy a járásbíróság még jelenleg is a semmi irányban meg nem felelő szük helyiségekben és elégtelen irodai személyzettel működik, hogy az ez által okozott, előterjesztéseinkben kiemelt hiányok mai napig orvosolva nincsenek; kiemelendőnek tartjuk ujabban, hogy a kir. járásbíróság a legújabb időben a törvényszéki elnökség által utasítva lett, hogy az iktató és kiadóban értesítés csakis délelőtti órákban adandó; tekintve, hogy az ügy és a felek forgalma naponkint szaporodik, az irodai személyzet pedig elégtelen, az utóbbi a legjobb akarat mellett sem felelhet meg a hozzá intézett kívánalmaknak, s igy megtörténik, hogy a legfontosabb és égetőbb esetekben a szükséges adatok néha napok leforgása után szereztethetnek meg, a midőn már késő, és a félnek érdekei már is sértve vannak. Ismételve kell felemlítenünk, hogy a vidéki kézbesítési közegek a kézbesítésnek teljesítésénél a leghanyagabbul és sokszor szabályellenes járnak el, s valódi szerencsefogásnak tulajdonitható, ha valamely esetben a vevény rendes időben s szabályszerűen kézbesítve érkezik be; míg mindezen hiányok gyökeresen orvosolva nem ieendenek, mindaddig a hitel, jogbiztonság, sőt a bírói ugy az ügyvédi kar tekintélyének emelkedését alig remélhetjük ; esedezünk ennek folytán: méltóztassék magas hatáskörében a fent előadott hiányok ) orvoslása érdekében hathatósan és haladéktalanul intézkedni. (Vége köv.) A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Kerek János (lakik Monoron) és Dr. Verner Ferencz (1. Budapesten magyar-utcza 34. sz. a.) ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. Felapáthi Molnár Sándor albertii ügyvéd és kamarai tag lakhelyét Albertiről Irsára, ezen kamara területén belől, tette át. A aradi ügyédi kamara részéről ezennel közhírré | tétetik, miszerint Kristsóry Lehel aradi ügyvéd, önkénytes lemondása folytán, a kamarai lajstromból kitörültetett. Törvénykiadás anyaggyiijteménynyel. Minél tovább halad codifikátiónk, annál szükségesebb lesz, hogy a meghozott törvényekkel a törvényhozási matériáié is összegyűjtve közkézre bocsáttassék. Maguknak a törvényeknek száraz szövege a törvényhozó valódi intentiója iránt igen sok esetben kétséget hagy fen; u törvény helyes értelmét és szellemét csakis a javaslatok és az ezek feleit folytatott tárgyalások tanulmányozása lesz képes a praxis embere előtt kellőleg feltüntetni. A kereskedelmi törvény magyarázatát az enquéte-nek bár meglehetősen sovány jegyzőkönyvei köztudomásúlag nagy mértékben elősegítik; külföldi tőrvények tanulmányozásánál pedig nálunk is u számbavehető szakemberek a matériáié megszerzését el nem mulasztják. Ugy hiszezük tehát, minden!;, elfogja velünk ismerni, hogy törvényeink magyarázatának ily fontos segédeszközét tovább is elhanyagolni valóságos b'ún volna. A » Magyar Themis* pótolni fogja ezentúl jogirodalmunk ezen hézagát, és a lap külön mellékleteként valamennyi igazságügyi törvényekre nézve megindittatik egy gyűjtemény, körülbelül oly rendszer szerint mint azt az osztrák törvényekre vonatkozólag a nálunk is nagyon elterjedt Kaserer-féle füzetekben találjuk. Először is megjelen a nem rég szentesitett uzsoratörvényi melynek előkészitése igen tanulságos momentumokat tartalmaz ugy jogászi mint gazdasági szempotból; nyomban utána fog jönni a szintén sok vajúdáson keresztülment váltótörvény. S ha közelebb — mint remélni lehet — a csődtörvény, az uj perrendtartás, a bagatell-eljárás, a büntető- és gyámügyi törvény elkészül, rövid idő alatt igen széles tér fog nyitni uj vállalatunk számára. Az anyag összeállítását a »Magyar Themist körül csoportosult szakemberek vállalták magukra. A lap ára, habár mellékletei ezentúl a tavalinál csaknem kétszer akkora ivszámot fognak igénybe venni, marad az eddigi; az ujabban tapasztalt nagyobb pártolás lehetővé teszi ezen költségtöbblet fedezését. A. kiadó-hivatal. ' Előfizetési felhívás MAGYAR* THE MIS 1877-iki harmadik évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) r a „Magyar Themis" az „Igazságügyi rendeletek tára", az „igazságügyi törvények, anyaggyüjteménynyel" és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek heküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 7. sz. — Legközelebbi csődbejeleutési batáridők. (Jun. 26-töl jul. 3-ig). — Hirschl Fülöp lugosi tsz. jun. 19. 20. 21. (135). — Spitzer Hermán lugosi tsz. jun. 21. 22. 23. (135). — Constantia Vojku brassói tsz. jun. 30. (121). — 'Neumann testvérek nagy-kanizsai tsz. jul. 2. 3. 4. (83.) — Fóliák Jakab újvidéki tsz. jul. 2. 3. 4. (86). — Sterk József egri tsz. jul. 2. 3. 4. (89). — Pollák Dávid n.-kanizsai tsz. jul. 2. 3. 4. (99). — Farkas Zsigmond b.gyulai tsz. jul. 2. 3. 4. (117). Kimat a Jipíi Közlf-11 Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és bejelentési határidő; vh. = végrehajtó; i. = ideiglenes; t. = tömeggonduok; p. = perügyelő. A hirdetmények elején vagy végén levő számok a „Bpesti Közlöny" azon szamát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. Csődök: Kohn Antal r.-szombati lakos ellen e tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. jul. 18. 19. 20.; i. t. és p. Borsodi Károly (132). — Br. Amelin Vlctor puszta-