Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 1. szám - A franczia igazságügyminiszter rendelete a borhamisítás kriminális üldözése tárgyában

Á budapesti ügyvédjelöltek és joggyakor­uokok egyesületének helyiségében (Hatvani utcza 3. sz.) Kollár Lajos ügyvédjelölt ur, f. e. január 5-én este órakor »a perujitásról« fog felolvasást tartani. A felolvasást ugyan e kérdésről eszme­csere követi. Ez alkalommal nem-tagok is szívesen láttatnak. Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bí­rósága által Darszon Alajos ügyvédjelölt és Gla­ser Aurél ügyvéd ellen folytatott fegyelmi eljárás eredményét már ijeleztük. A következőkben kö­zöljük az ítélet szó szerinti szövegét: A budapesti ügyvédi kamara választmányá­nak fegyelmi bírósága Darszon Alajos budapesti ügyvédjelölt és Glaser Aurél budapesti ügyvéd ellen több II. kerületi ügyvéd által folyamatba tett fegyelmi ügyben 1876. deczember 18-án tar­tott nyilvános szóbeli tárgyalás alkalmával követ­kezőleg itélt: Darszon Alajos budapesti ügyvédjelölt a zugirászat üzletszerű folytatása, a haszonlesésből elkövetett bélyegcsonkitás és a törvényes felsőbb­sége és a bíróságok ellen tanúsított tiszteletlen és sértő magaviselet által elkövetett fegyelmi vétsé­gekben, — Glaser Aurél budapesti ügyvéd pedig a zugirászat elősegítése által az 1874. 34. t.-cz. 68. §. a) és b) pontjaiban körülirt fegyelmi vétségek­ben vétkeseknek kimondatnak s büntetésül ellenük a 108. §. illetve 70. §-ban felsorolt fegyelmi bün­tetések legmagasabb illetve harmadik foka alkal­maztatván : Darszon Alajos jelölt az ügyvédjelöl­tek lajstromából kitörültetik; Glaser Aurél buda­pesti ügyvéd pedig az ügyvédség gyakorlatától három hóra felfüggesztetik. Egyúttal vádlottak az 1874. 34. t.-cz. 94. §. értelmében a felmerült 18 frtnyi fegyelmi-eljárási költségeknek 15 nap alatti egyetemleges megfize­tésében marasztaltatnak. Indokok. A vizsgálat és a nyilvános tárgyalás folya­mában kihallgatott tanuk vallomásából, továbbá Kunhegyi Nep. János és Glaser Aurél ügyvédek­nek nyilatkozataiból és ugy a pestvidéki kir. tör­vényszéknek mint a budapesti I. s II. kerületi járásbíróságnak Ítéleteiből és átirataiból, végre vádlottak önbeismeréséböl kétségtelen, hogy Dar­szon Alajos ügyvédjelölt a zugirászatot hosszabb időn át rendszeresen űzte, 1872-től a legutóbbi időkig közvetlenül s önállólag ügyeket vállalt át, feleket fogadott, tőlük előlegeket vett és perkölt­ségeket hajtott be és a felek által üres megbízási lapokat iratva alá, ezeket később Kunhegyi János vagy Glaser Aurél ügyvédek nevére töltötte ki, a nélkül, hogy a felek ezeket ismerték volna, e sze­rint ezen ügyvédek nevei mögé rejtőzve jogosulat­lanul és üzletszerűen foglalkozott felek képvisele­tével. Ezt tanúsítják nevezetesen a Draskóczy Miklós vallomásáról felvett és a szakértői véle­ményről felvett jegyzőkönyv mellett fekvő iratok, melyek szerint még a más által szerkesztett ira­tokat is ő javította ; valamint a budapesti 1. és II. ker. kir. járásbíróságnak 1876: 2219. sz. a. hozott átélete, melylyel már az 1874. 34. t.-czikkben meghatáéozott kihágás jogerejüleg megállapitta­tott s a mely szerint vádlottnál egész szervezett iroda foglaltatott le. Igazoltatott továbbá időközben elhunyt egyik vádlott Kunhegyi János ügyvéd által Darszon ellen elpanaszolt azon eljárása is, hogy habár a felektől előlegeket nyert, az általa Kunhegyi Já­nos ügyvédtől üresen ellenjegyezve kapott papir­iveken szerkesztett beadmányokat a szükséges bélyeggel el nem látta, sem pedig az egyes ügyek­ben kiszabott végrehajtói dijakat meg nem fizette, és ez által Kunhegyi Jánost a bélyegcsonkitás s végrehajtás következményeinek kitette, mely kö­rülmények egyébiránt tekintve Kunhegyi János­nak vagyontalanságát, még azt is kétségtelenné teszik, hogy I. rendű vádlott a bélyegcsonkitáso­kat a megcsonkított és illetőleg a felemelt illeték behajthatlanságának tudatában, tehát roszhisze­müleg és önhaszonlesésből követte el. Igazoltatott végre I. rendű vádlott Darszon Alajosra nézve a beadmányaiban és különösen a kamarai választmányhoz mult 1875. évi 501. sz. a. beadott nyilatkozatában a kamara és a bírósá­gok irányában tanúsított sértő és tiszteletlen vi­selete. Mindezen súlyosabb beszámítás alá eső és őt különösen terhelő fegyelmi vétségekben e szerint I. rendű vádlott Darszon Alajos ügyvédjelölt vétkesnek kimondandó és ellene az 1874. 34. t.­cz. 108. §-a alapján a lajstrombóli kitörlés elren­delendő volt. Másodrendű vádlott Glaser Aurél ügyvéd pedig az 1874. 34. t.-cz. 68. §. a. és b. pontja alapján szintén vétkesnek kimondandó, és a 70. íj­ban meghatározott harmadfokú büntetéssel súj­tandó volt; mert azt, hogy Darszon Alajost zug­irászati műveleteiben tudva segítette, a kamará­hoz beadott nyilatkozatában nyíltan beismerte, s ezen beismerése a vizsgálati iratokkal is többszö­rösen megerősíttetik, e viselete pedig a felek irá­nyában tartozó ügyvédi felelősséggel s az ügyvédi tekintélylyel ősszeférőnek egyáltalán nem te­kinthető s annál súlyosabb beszámítás alá esik, mert az ügyvédi állással való szándékos visszaélés egyik flagrans jelensége. A budapesti ügyvédi kamara választmá­nya az 1877. évre a következő ügyvédeket vá­lasztotta meg az ügyvédvizsgáló bizottságba: Baintner Imre, Dr. Beck Hugó, Dr. Darányi Ig­nácz, Dr. Emmer Kornél, Dr. Fábry István, Dr. Gombár Tivadar, Dr. Kováts Gyula, Dr. Környey Ede, Dr. Krajtsik Ferencz, Dr. Kuntz Jenő, Dr. Matuska Péter, Dr. Misner Ignácz, Pápay Ignácz, Perlaky Kálmán, Siró József, Dr. Szlávy Olivér, Dr. Sztehló Kornél, Dr. leleszky István, Tóth La­jos, Dr. Ihuróczy György, Unger Alajos^ Dr. Vá­rady Béla, Végh János, Dr. Vida Lajos. Az ügyvédi kamarák első évi (1875.) működése. (A kamarák általános jelentései és a m. kir. igazságügy­minisztériumnak e jelentéseket elintéző rendeletei alapján.) A beszterczebányai ügyvédi kamara. Ezen kamara jelentése igen csekély mennyi­ségű számadatot ad rendelkezésre. Megalakult február 18-án, s a mult évben egy alakuló, egy rendkívüli és egy zárközgyülést és 26 választmá­nyi ülést tartott. Kamarai tagként 89 ügyvéd vé­tetett fel, és 21 jelentkező ügyvédjelölt jegyezte­tett be, kik közül 2 tette le az ügyvédi vizsgálatot.. Fegyelmi tanács tárgy hiányánál fogva egy sem volt tartva. Beérkezett az év végéig 556 ügydaiab, a me­lyekből 18 panasz. Az ügykezelési darabok mind, a panaszokból érdemileg 9 intéztetett el, 9 pedig folyamatban maradt. Pártfogóul 9 ügyvéd volt ki­rendelve. Hitelesítés végett 11 könyv mutattatott be, de ezekből egy nem hitelesíttetett. Az érdemileg elintézett 9 panaszügyben egynél megintés és rendreutasitás volt alkalmazva, a többi mint alap­talan elutasittatott. A panaszos ügyek közül a kamara kiemelésre méltónak talál egy a selmeczi kir. törvényszékhez beadott monstre panaszügyet, melyben a kamara egy tagja ellen 39 panaszpont soroltatott fel. A tvszék az ügyvédnek vád alá és vizsgálati fogságba való helyezését rendelte el, mely határozat azon­ban a felső bíróságok által tárgyi tényálladék hiá­nyából feloldatván, az összes iratok a kamarához tétettek át. A kamara az összes panaszpontokat alaptalannak, némelyikét pedig olyannak találta, hogy az ügy v. rdts 94. §-a értelmében leendő meg­büntetés végett az ügyiratokat a tvszékhez kellett áttennie. Felemlíti a kamara, hogy a turócz-szent-inár­toni tvszék megszüntetése és területének a besz­terczebányaihoz történt csatolása következtében, miután ennél a személyzet csak egy bíróval szapo­rittatott, oly hátralékok fognak keletkezni, melyek hónapokig, sőt évek múlva is elintézetlenül, az el­intézettek pedig kiadatlanul fognak maradni. Nagy hátrányára szolgál a jogszolgáltatás­nak, hogy a pénzügyminiszter 28486. 1875. sz. kör­rendelete következtében az ingatlan vagyonok földadó szerinti értékének igazolására szolgáló hiv. bizonylatokat az adóhivatalok nem, s csak a pénzügyigazgatóságok adnak. Kéri a minisztériu­mot, hogy eszközölje ki az ügyvédi kamarák hiva­talos levelezéseinek portómentességét. Az igazságügy minisztérium érte* siti a kamarát, hogy értesült airól, miszerint a ka­mara a fenálló törvényekkel ellenkező eljárást kö­vet. Felhívja tehát, hogy az idevonatkozó iratok felterjesztése mellett 14 nap alatt adjon felvilágo­sítást, miként történhetett az, hogy a kamara a­selmeczi tvszéktől áttett s 39 panaszpontot tartal­mazó ügyet vizsgálat alá vette s azokat alaptala­noknak találva, az ügyvédi rdts 94. §-a értelmében leendő megbírságolás végett ismét a tvszékhez tette át. A fegyelmi panaszok megvizsgálása az idézett tcz. 80. §-ának intézkedése szerint esakis a fegyelmi eljárás elrendelése után eszközölhető, a fegyelmi eljárást pedig a 79. §, szerint a kamara választmánya csakis mint fegyelmi biróság rendel­heti el. Ezek szerint a kamarának fegyelmi ülést, de tárgyalást is kellett tartani. Egyúttal meghagyatott a beszterczebányai tvszék elnökének, hogy szükség esetén a kamara elnökével tartott értekezlet után jelentse: melyek azon meglevő előjelek, melyekből a kamara az évi jelentésben a tvszékre vonatkozó következtetést vonja, mennyiben alapos a kamara állítása és eset­leg miként lehetne a jelzett káros következmények­nek elejét venni ? Szintén egyidejűleg felkérte az igazságügy­minisztérium a pénzügyminisztert, hogy a földadó mennyisége iránti hiv. bizonyítványoknak az adó­hivataltól való megkaphatasa iránt intézkedni szíveskednék. A brassói ügyvédi kamara. A brassói ügyvédi kamara néhány érdeke­sebb körülményhez nem szolgáltat számadatokat s így a különben igen helyes irányban szerkesz­tett évi jelentésnek savát vette el. Működését a mult évi február 2-án tartott alakuló közgyűlésé­vel kezdte meg; a június 12-én tartott közgyű­lésen ügyrendjét és költségvetését állapította meg. A beérkezett 425 beadványból 408-at nyolcz választmányi ülésben intézett el. A beadványok között felsőbb leirat vagy rendelet 53, panaszügy 33, pártfogó ügyvéd kinevezése iránti kérvény 21 érkezett; ez utóbbiakból kettőnek a vál. nem adott helyt. A többi beadvány ügyvédek és jelöltek je­lentése, kamarák vagy más hatóságok értesítése 8 megkeresése s vegyesek. A jelentkező 62 ügyvédből 3 visszautasitta­tott. Ezek egyike a felvételt gátló akadályt elhá­rítva, utóbb felvétetett, a másiknak felebbezése még nem jött le. Székhelyét 4 ügyvéd változtatta meg, lemondott 2. Ügyvédjelölt csak 17 jegyeztetett be. A zugirászokra nézve felhozza a kamara, hogy ezek működése különösen a telekkönyvi, ha­gyatéki, árvaügyi és hasontermészetü ügyekre ter­jed ki; s mig az ügyvéd ugy saját felének, vala­mint a bélyeg és jogilletékek tárgyában az állam­nak és itt első sorban felelős, a zugirászok minden felelősség nélkül a leghatalmasabb versenyt tá­masztják. A zugirászat bebizonyítása majdnem le­hetlen, de ha lehető is, az idevágó törvények (1874. 34., 39. §.) hiányossága következtében nem tudható az sem, ellene minő eljárás, hol és ki előtt indítható ? Gyökeres orvoslás csak praeventiv uton lehet, mert bármily szigorral büntettessenek is, ti­tokban a zugirászat még is virágzani fog, hiszen gyakran magok az ügyvédek adják hozzá nevöket. Azt véli a kamara, hogy leszorítani csak ugy le­het, ha a bíróságok köteleztetnek oly beadványt, mely nem a fél által sajátkezüleg íratott s ügyvéd által ellenjegyezve nincs, hivatalból vissza­utasítani. Különösen kiemeli az ügyvédi rdts azon intézkedését, miszerint az ügyvéd megbízójának a behajtott pénzt költségeinek levonása nélkül tel­jes összegben tartozik kiadni. Az ügyvéd ekként roszakaratu cliensek ellenében egészen védelem nélkül hagyatott, mert költségeit és munkadijait csakis a per bírája előtt érvényesítheti, kisebb összegeknél is gyakran csak rendes per utján, te­temes időveszteség és ujabb kiadások után juthat kielégítéshez. Káros a törvény azon intézkedése is, hogy a perköltségek elsőbbségét nem ismeri; mert gyakran megtörténik, miszerint akkor, mi­dőn az ügyvéd egy előleg nélkül lefolytatott pernél a végbejegyzéshez közel áll, a rosz akaratú cliens (habár az ügyvédnek külön tiszteletdijat kötött is ki), egész követelését egy harmadik személy által lefoglaltatja, s az ügyvédet vagyon hiányában, minden jutalmazástól elüti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom