Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 1. szám - A franczia igazságügyminiszter rendelete a borhamisítás kriminális üldözése tárgyában

Á budapesti ügyvédjelöltek és joggyakoruokok egyesületének helyiségében (Hatvani utcza 3. sz.) Kollár Lajos ügyvédjelölt ur, f. e. január 5-én este órakor »a perujitásról« fog felolvasást tartani. A felolvasást ugyan e kérdésről eszmecsere követi. Ez alkalommal nem-tagok is szívesen láttatnak. Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága által Darszon Alajos ügyvédjelölt és Glaser Aurél ügyvéd ellen folytatott fegyelmi eljárás eredményét már ijeleztük. A következőkben közöljük az ítélet szó szerinti szövegét: A budapesti ügyvédi kamara választmányának fegyelmi bírósága Darszon Alajos budapesti ügyvédjelölt és Glaser Aurél budapesti ügyvéd ellen több II. kerületi ügyvéd által folyamatba tett fegyelmi ügyben 1876. deczember 18-án tartott nyilvános szóbeli tárgyalás alkalmával következőleg itélt: Darszon Alajos budapesti ügyvédjelölt a zugirászat üzletszerű folytatása, a haszonlesésből elkövetett bélyegcsonkitás és a törvényes felsőbbsége és a bíróságok ellen tanúsított tiszteletlen és sértő magaviselet által elkövetett fegyelmi vétségekben, — Glaser Aurél budapesti ügyvéd pedig a zugirászat elősegítése által az 1874. 34. t.-cz. 68. §. a) és b) pontjaiban körülirt fegyelmi vétségekben vétkeseknek kimondatnak s büntetésül ellenük a 108. §. illetve 70. §-ban felsorolt fegyelmi büntetések legmagasabb illetve harmadik foka alkalmaztatván : Darszon Alajos jelölt az ügyvédjelöltek lajstromából kitörültetik; Glaser Aurél budapesti ügyvéd pedig az ügyvédség gyakorlatától három hóra felfüggesztetik. Egyúttal vádlottak az 1874. 34. t.-cz. 94. §. értelmében a felmerült 18 frtnyi fegyelmi-eljárási költségeknek 15 nap alatti egyetemleges megfizetésében marasztaltatnak. Indokok. A vizsgálat és a nyilvános tárgyalás folyamában kihallgatott tanuk vallomásából, továbbá Kunhegyi Nep. János és Glaser Aurél ügyvédeknek nyilatkozataiból és ugy a pestvidéki kir. törvényszéknek mint a budapesti I. s II. kerületi járásbíróságnak Ítéleteiből és átirataiból, végre vádlottak önbeismeréséböl kétségtelen, hogy Darszon Alajos ügyvédjelölt a zugirászatot hosszabb időn át rendszeresen űzte, 1872-től a legutóbbi időkig közvetlenül s önállólag ügyeket vállalt át, feleket fogadott, tőlük előlegeket vett és perköltségeket hajtott be és a felek által üres megbízási lapokat iratva alá, ezeket később Kunhegyi János vagy Glaser Aurél ügyvédek nevére töltötte ki, a nélkül, hogy a felek ezeket ismerték volna, e szerint ezen ügyvédek nevei mögé rejtőzve jogosulatlanul és üzletszerűen foglalkozott felek képviseletével. Ezt tanúsítják nevezetesen a Draskóczy Miklós vallomásáról felvett és a szakértői véleményről felvett jegyzőkönyv mellett fekvő iratok, melyek szerint még a más által szerkesztett iratokat is ő javította ; valamint a budapesti 1. és II. ker. kir. járásbíróságnak 1876: 2219. sz. a. hozott átélete, melylyel már az 1874. 34. t.-czikkben meghatáéozott kihágás jogerejüleg megállapittatott s a mely szerint vádlottnál egész szervezett iroda foglaltatott le. Igazoltatott továbbá időközben elhunyt egyik vádlott Kunhegyi János ügyvéd által Darszon ellen elpanaszolt azon eljárása is, hogy habár a felektől előlegeket nyert, az általa Kunhegyi János ügyvédtől üresen ellenjegyezve kapott papiriveken szerkesztett beadmányokat a szükséges bélyeggel el nem látta, sem pedig az egyes ügyekben kiszabott végrehajtói dijakat meg nem fizette, és ez által Kunhegyi Jánost a bélyegcsonkitás s végrehajtás következményeinek kitette, mely körülmények egyébiránt tekintve Kunhegyi Jánosnak vagyontalanságát, még azt is kétségtelenné teszik, hogy I. rendű vádlott a bélyegcsonkitásokat a megcsonkított és illetőleg a felemelt illeték behajthatlanságának tudatában, tehát roszhiszemüleg és önhaszonlesésből követte el. Igazoltatott végre I. rendű vádlott Darszon Alajosra nézve a beadmányaiban és különösen a kamarai választmányhoz mult 1875. évi 501. sz. a. beadott nyilatkozatában a kamara és a bíróságok irányában tanúsított sértő és tiszteletlen viselete. Mindezen súlyosabb beszámítás alá eső és őt különösen terhelő fegyelmi vétségekben e szerint I. rendű vádlott Darszon Alajos ügyvédjelölt vétkesnek kimondandó és ellene az 1874. 34. t.cz. 108. §-a alapján a lajstrombóli kitörlés elrendelendő volt. Másodrendű vádlott Glaser Aurél ügyvéd pedig az 1874. 34. t.-cz. 68. §. a. és b. pontja alapján szintén vétkesnek kimondandó, és a 70. íjban meghatározott harmadfokú büntetéssel sújtandó volt; mert azt, hogy Darszon Alajost zugirászati műveleteiben tudva segítette, a kamarához beadott nyilatkozatában nyíltan beismerte, s ezen beismerése a vizsgálati iratokkal is többszörösen megerősíttetik, e viselete pedig a felek irányában tartozó ügyvédi felelősséggel s az ügyvédi tekintélylyel ősszeférőnek egyáltalán nem tekinthető s annál súlyosabb beszámítás alá esik, mert az ügyvédi állással való szándékos visszaélés egyik flagrans jelensége. A budapesti ügyvédi kamara választmánya az 1877. évre a következő ügyvédeket választotta meg az ügyvédvizsgáló bizottságba: Baintner Imre, Dr. Beck Hugó, Dr. Darányi Ignácz, Dr. Emmer Kornél, Dr. Fábry István, Dr. Gombár Tivadar, Dr. Kováts Gyula, Dr. Környey Ede, Dr. Krajtsik Ferencz, Dr. Kuntz Jenő, Dr. Matuska Péter, Dr. Misner Ignácz, Pápay Ignácz, Perlaky Kálmán, Siró József, Dr. Szlávy Olivér, Dr. Sztehló Kornél, Dr. leleszky István, Tóth Lajos, Dr. Ihuróczy György, Unger Alajos^ Dr. Várady Béla, Végh János, Dr. Vida Lajos. Az ügyvédi kamarák első évi (1875.) működése. (A kamarák általános jelentései és a m. kir. igazságügyminisztériumnak e jelentéseket elintéző rendeletei alapján.) A beszterczebányai ügyvédi kamara. Ezen kamara jelentése igen csekély mennyiségű számadatot ad rendelkezésre. Megalakult február 18-án, s a mult évben egy alakuló, egy rendkívüli és egy zárközgyülést és 26 választmányi ülést tartott. Kamarai tagként 89 ügyvéd vétetett fel, és 21 jelentkező ügyvédjelölt jegyeztetett be, kik közül 2 tette le az ügyvédi vizsgálatot.. Fegyelmi tanács tárgy hiányánál fogva egy sem volt tartva. Beérkezett az év végéig 556 ügydaiab, a melyekből 18 panasz. Az ügykezelési darabok mind, a panaszokból érdemileg 9 intéztetett el, 9 pedig folyamatban maradt. Pártfogóul 9 ügyvéd volt kirendelve. Hitelesítés végett 11 könyv mutattatott be, de ezekből egy nem hitelesíttetett. Az érdemileg elintézett 9 panaszügyben egynél megintés és rendreutasitás volt alkalmazva, a többi mint alaptalan elutasittatott. A panaszos ügyek közül a kamara kiemelésre méltónak talál egy a selmeczi kir. törvényszékhez beadott monstre panaszügyet, melyben a kamara egy tagja ellen 39 panaszpont soroltatott fel. A tvszék az ügyvédnek vád alá és vizsgálati fogságba való helyezését rendelte el, mely határozat azonban a felső bíróságok által tárgyi tényálladék hiányából feloldatván, az összes iratok a kamarához tétettek át. A kamara az összes panaszpontokat alaptalannak, némelyikét pedig olyannak találta, hogy az ügy v. rdts 94. §-a értelmében leendő megbüntetés végett az ügyiratokat a tvszékhez kellett áttennie. Felemlíti a kamara, hogy a turócz-szent-inártoni tvszék megszüntetése és területének a beszterczebányaihoz történt csatolása következtében, miután ennél a személyzet csak egy bíróval szaporittatott, oly hátralékok fognak keletkezni, melyek hónapokig, sőt évek múlva is elintézetlenül, az elintézettek pedig kiadatlanul fognak maradni. Nagy hátrányára szolgál a jogszolgáltatásnak, hogy a pénzügyminiszter 28486. 1875. sz. körrendelete következtében az ingatlan vagyonok földadó szerinti értékének igazolására szolgáló hiv. bizonylatokat az adóhivatalok nem, s csak a pénzügyigazgatóságok adnak. Kéri a minisztériumot, hogy eszközölje ki az ügyvédi kamarák hivatalos levelezéseinek portómentességét. Az igazságügy minisztérium érte* siti a kamarát, hogy értesült airól, miszerint a kamara a fenálló törvényekkel ellenkező eljárást követ. Felhívja tehát, hogy az idevonatkozó iratok felterjesztése mellett 14 nap alatt adjon felvilágosítást, miként történhetett az, hogy a kamara aselmeczi tvszéktől áttett s 39 panaszpontot tartalmazó ügyet vizsgálat alá vette s azokat alaptalanoknak találva, az ügyvédi rdts 94. §-a értelmében leendő megbírságolás végett ismét a tvszékhez tette át. A fegyelmi panaszok megvizsgálása az idézett tcz. 80. §-ának intézkedése szerint esakis a fegyelmi eljárás elrendelése után eszközölhető, a fegyelmi eljárást pedig a 79. §, szerint a kamara választmánya csakis mint fegyelmi biróság rendelheti el. Ezek szerint a kamarának fegyelmi ülést, de tárgyalást is kellett tartani. Egyúttal meghagyatott a beszterczebányai tvszék elnökének, hogy szükség esetén a kamara elnökével tartott értekezlet után jelentse: melyek azon meglevő előjelek, melyekből a kamara az évi jelentésben a tvszékre vonatkozó következtetést vonja, mennyiben alapos a kamara állítása és esetleg miként lehetne a jelzett káros következményeknek elejét venni ? Szintén egyidejűleg felkérte az igazságügyminisztérium a pénzügyminisztert, hogy a földadó mennyisége iránti hiv. bizonyítványoknak az adóhivataltól való megkaphatasa iránt intézkedni szíveskednék. A brassói ügyvédi kamara. A brassói ügyvédi kamara néhány érdekesebb körülményhez nem szolgáltat számadatokat s így a különben igen helyes irányban szerkesztett évi jelentésnek savát vette el. Működését a mult évi február 2-án tartott alakuló közgyűlésével kezdte meg; a június 12-én tartott közgyűlésen ügyrendjét és költségvetését állapította meg. A beérkezett 425 beadványból 408-at nyolcz választmányi ülésben intézett el. A beadványok között felsőbb leirat vagy rendelet 53, panaszügy 33, pártfogó ügyvéd kinevezése iránti kérvény 21 érkezett; ez utóbbiakból kettőnek a vál. nem adott helyt. A többi beadvány ügyvédek és jelöltek jelentése, kamarák vagy más hatóságok értesítése 8 megkeresése s vegyesek. A jelentkező 62 ügyvédből 3 visszautasittatott. Ezek egyike a felvételt gátló akadályt elhárítva, utóbb felvétetett, a másiknak felebbezése még nem jött le. Székhelyét 4 ügyvéd változtatta meg, lemondott 2. Ügyvédjelölt csak 17 jegyeztetett be. A zugirászokra nézve felhozza a kamara, hogy ezek működése különösen a telekkönyvi, hagyatéki, árvaügyi és hasontermészetü ügyekre terjed ki; s mig az ügyvéd ugy saját felének, valamint a bélyeg és jogilletékek tárgyában az államnak és itt első sorban felelős, a zugirászok minden felelősség nélkül a leghatalmasabb versenyt támasztják. A zugirászat bebizonyítása majdnem lehetlen, de ha lehető is, az idevágó törvények (1874. 34., 39. §.) hiányossága következtében nem tudható az sem, ellene minő eljárás, hol és ki előtt indítható ? Gyökeres orvoslás csak praeventiv uton lehet, mert bármily szigorral büntettessenek is, titokban a zugirászat még is virágzani fog, hiszen gyakran magok az ügyvédek adják hozzá nevöket. Azt véli a kamara, hogy leszorítani csak ugy lehet, ha a bíróságok köteleztetnek oly beadványt, mely nem a fél által sajátkezüleg íratott s ügyvéd által ellenjegyezve nincs, hivatalból visszautasítani. Különösen kiemeli az ügyvédi rdts azon intézkedését, miszerint az ügyvéd megbízójának a behajtott pénzt költségeinek levonása nélkül teljes összegben tartozik kiadni. Az ügyvéd ekként roszakaratu cliensek ellenében egészen védelem nélkül hagyatott, mert költségeit és munkadijait csakis a per bírája előtt érvényesítheti, kisebb összegeknél is gyakran csak rendes per utján, tetemes időveszteség és ujabb kiadások után juthat kielégítéshez. Káros a törvény azon intézkedése is, hogy a perköltségek elsőbbségét nem ismeri; mert gyakran megtörténik, miszerint akkor, midőn az ügyvéd egy előleg nélkül lefolytatott pernél a végbejegyzéshez közel áll, a rosz akaratú cliens (habár az ügyvédnek külön tiszteletdijat kötött is ki), egész követelését egy harmadik személy által lefoglaltatja, s az ügyvédet vagyon hiányában, minden jutalmazástól elüti.