Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 16. szám - A német polgári törvénykönyv javaslatának kidolgozása. [2. r.]

— 129 — s az e részben felmerülhető minden kérdések eldöntésével ugyanezen rendelet XIII. §-a szerint a birói ut kizárásával a közigazgatási hatóságok felruházvák, mert továbbá az 1865/7. évi XVI. t.-cz. VIII. §. szerint az 1851. év novemb. 16-án kibocsátott osztr. vasúti üzletrend további törvényhozási intézkedésig Magyarországon is törvényes erőre emeltetett — ezen vasúti szabályok 96. §-a szerint pedig, melyek a közmunka és közlekedési minisztériumnak 1867. novemb. 14-én és 1871. október 28. rendeleteivel ismételve megerősíttettek, a pályaszolgálati személyzethez tartozók kivételével vagy kik különös engedélylyel ellátva nincsenek, a pályára vagy ehhez tartozó területekre és lejtekre stb. a pályáni átjárásra megállapított pontokat kivéve különben sem szabad senkinek lépni, mert végre a 3. sz. a. melléklet szerint a közigazgatási hatóságnak épen ezen kérdéses átjárás kinyitása iránti határozata a közlekedési minisztériumnak 1872. decz. havában 19330. sz. a. rendelvény által feloldatott s felp. község ez iránt lehető igényeinek ugyanazon miniszteriummali érvényesítésére utasíttatott. Mindezért jelen ügy birói útra nem tartozónak bizonyulván, a kir. jbiróság eljárását az ítélettel együtt a kezdetben felhívott törvényszakasz szerint hivatalból kellett megsemmisíteni. IV. A magyar királyi Curia mint semmitőszék a G. M.-féle alapítvány képviselősége felperesnek a cs.k. osztr. vasp.t. alperes elleni sommás visszahelyezési perében alperes részéről a budapesti VI. és VII. kerületbeli kir. járásbíróságnak kifogásolt illetősége megállapítása után 1875. október 16-án 3424. sz. a. hozott Ítélete ellen beadott semmiségi panaszt elvetette : mert a ptr. 93. §. i) pontja szerint általában s megkülönböztetés nélkül minden sommás visszahelyezési keresetek a sommás eljárás elé vannak utalva; azon esetleg szakértői szemle vagy más alkalmas bizonyíték alapján eldöntendő kérdés pedig: vajon jelen kereset kitételei állanak-e, s jelesül ily uton orvosolható egyszerű birtokháboritás esete forog-e fen vagy nem, az ügy érdemébe tartozik. ? A német polgári tüi v éujkünj v javaslatának kidolgozása. II. A mii készítése. A bizottság bevezető tanácskozásai 1874. september 17-től 29-ig tartattak. A nyolcz ülés alatt folytatott tanácskozások eredménye a következő : 1. Az előkészítő bizottság határozatainak alapelvei fentartandók és ennélfogva nem veendő alapul valamely törvénykönyv vagy javaslat. 2. A munka elosztása tekintetében szintén elfogadtatott az előkészítő bizottság javaslata, azon eltéréssel, hogy a házassági vagyonjognak és az örökjognak egy szerkesztő kezében való egyesítése aggodalmakra adott okot, és másrészt szükségesnek találtatott, hogy a tvkv általános és különös része külön szerkesztőkre bizassék. Az illető határozatok igy hangzanak : 1. A polg. tvkv oszlik: A) általános részre, B) különös részre, és pedig a) a dologi jog a zálogjoggal és a birtokjoggal együtt, b) a kötelmi jog, mely általános és különös részből áll, c) a családi jog, különösen a házassági jog, a szülők és gyermekek közti viszony és a gyámsági jog, d) az örökjog. 2. A munkának a szerkesztők közt való elosztása e szerint következőkép történt: I. A dologi jog egy szerkesztő által dolgoztatik ki; II. az egész kötelmi jog szintén egy szerkesztőre bizatik, és ide beleveendő az élők közti ajándékozás; III. külön szerkesztőre bizatik a családjog, különösen a házassági jog, beleértve a házassági vagyonjogot, a szülők és gyermekek közti viszonyt, továbbá a házasságon kivüli elhalásból származó jogviszonyokat és a gyámsagi jogot; IV. külön szerkesztő dolgozza fel az egész örökjogot; V. szintén külön szerkesztőre bízatnak miudf azon részek, melyek I—IV. alatt nem soroltattak fel és mégis külön feldolgozást igényelnek, és pedig ezen részek feldolgozandók lesznek praejudicium nélkül arra nézve, hogy valamely jogszabály felveendő-e és hogy hol helyezendő el. Idetartozik különösen: A) a jog (u. n. objectiv értelemben), és pedig a) a törvény (lex scripta), a szokásjog (kötelező ereje, követelménye, bizonyítása), b) autonómia, c) szabadalmak, d) a jognak időszerinti hatálya (visszaható erő), e) a jognak terület szerinti hatálya (a statútumok u. n. coliisiója), fentartatván annak elhatározása, hogy a jognak idő és terület szerinti érvényéről valami a tvkvbe íelvétessék-e vagy nem; B) a jogok, ha eltekintés történik azok különös tartalmától, és pedig a) a mi a jogok alanyát illeti, a szűkebb értelemben vett személyjogot: a) a physikai személyiség kezdete és vége (a gyermeknek jogviszonya az anyaméhben); a születés és a halál constatálása, eltűnés; ius commorentium, /9) jogképesség (a vallás- és az államkötelékhez való tartozóság befolyása), y) cselekvési képesség (a kor, az egészségi állapot befolyása, tilalom), §) jogi személyek; b) ami a jogok keletkezését és megszűnését (változás) illeti: or) a jogügyletek, bezárólag a szerződések, az érvényesség feltétele (az akarat komolysága, csalás, kényszer, tévedés), az érvénytelenség orvoslása, magyarázat, a hatály önkorlátozása feltétel által, tempus, modus, /5) az igények elévülése (keresetek), y) az idő kiszámításának szabályai, 8) restitutió; c) ami a jogok gyakorlását és érvényesítését illeti: a) chikane, fij a jogok összeütközése, y) önsegély, SJ a per befolyása a materiális jogviszonyra : a per kezdete (az alperes jótállása, a gyüuiülcséi t és a kamatokért, megsemmisítése és megsérülése esetében), perben-állás, ítélet (a jogállapot változása a per folyama alatt, jogerő), bizonyíték. 3. Valamennyi szerkesztő előkészíti az életbeléptetési törvénynek azon határozmányait, melyek az illető részre vonatkoznak. IV. Határozatok hozattak az iránt, hogy a szerkesztők egymással való összeköttetése és eszmecseréje biztosittassék és a bizottság a végleges megállapodásokat és az egyes munkálatok összeillesztését ellenőrizhesse, illetőleg megakadályozhassa azt, hogy a részleges javaslatok ellenmondásokat tartalmazzanak. Az erre vonatkozó határozatok a szerkesztők számára egy utasításban foglaltattak össze, mely szó szerint következőleg hangzik: 1. Minden szerkesztő köteles a hozzá utasított főrészt kidolgozni és indokolással ellátni. 2. A szerkesztők e mellett kötelesek munká| lataik alakját és tartalmát rendes ülésekben megbeszélni, és ez által az anyagnak lehetőleg egyséI ges felfogására és alakítására, valamint kimerítő | tárgyalására törekedni. 3. Azon tárgyakhoz, melyek iránt a szerkesztőknek a bizottság által megál'apitott általános nézpontok fonalán megegyezniök kell, különösen a tvkv. alakja és nyelvezete tartozik, valamint I az egész munkálatra vagy legalább annak több főrészére nézve irányadó alapelvek és a rendszerre vonatkozó megállapodások s az egyes szerkesztők| höz utasított részek kétséges határainak megállapítása. A megbeszélés a munkálatnak minden részére terjedjen ki, amennyiben azok kételyekre adnak alkalmat. 4. A bizottság elnöke az által, hogy a szerkesztők ülésein időről-időre részt vesz, a munka állásáról folytonos tudomással bír, a munkálatoknak hasonmérvben való clőhaladására és fontos nézeteltéréseknek kiegyenlítésére megfelelő módon közreműködik és a munkálatok állása szerint a bizottJ ság egybehivása iránt intézkedik.j 5. A szerkesztők üléseinek és tanácskozásai, nak, melyeken a bizottság elnöke maga nem vesz I részt, vezetésével az elnök a szerkesztők egyikét bízza meg, ki a szerkesztők és az elnök közt egyszersmind az összeköttetést közvetíti. 6. A praejudiciális kérdések feletti tanácskozásokról a bizottság elnöke előre értesítendő, hogy résztvehessen az illető ülésekben. 7. Amennyiben valamely szerkesztőnek az anyag gyűjtéséhez más erőkre, véleményekre, egyes javaslatok kidolgozására vagy egyéb előmunkálatokra volna szüksége, ez iránt a bizottság elnöke fogja a kellő lépéseket megtenni. 8. A szerkesztők a szükséges előmunkálatok befejezése után és mielőtt az egyes munkálatok keresztülvitelét egyenkint megkezdenék, kötelesek a javaslat összes vagy több fő-része tekintetében f irányadó nézpontokra, valamint azon elvekre nézve, melyek a javaslat egyes részeiben érvényre emelendők, és a netalán alapul veendő törvényhozási munkálatok felhasználására nézve a bizottság határozatát kikérni és e végre javaslataikat az eli nőknek bemutatni. 9. Ha valamelyik szerkesztő a hozzá utasi\ tott munkát befejezte, azt azonnal átadja az elI nőknek, ki a javaslatot az indokokkal együtt azonI nal a bizottság tagjaival közli. Miután a bizottság befejezte előkészítő intézkedéseit, a kinevezett öt szerkesztő az elnök vezetése alatt 1874. september 29-én kezdte meg üléseit, és ezután minden héten egy ülést tartott. Már az első ülésben a szerkesztők azon kívánságot fejezték ki, hogy mindegyikök mellé egy gyakorlati jogász adassék. Alig hogy a szerkesztők elkezdték feladatuk teljesítését, azonnal nehézségekkel találkoztak. így a családjog javaslatánál azon fontos kérdés merült fel, vajon egész Németország számára a családi vagyonjog ugyanazon rendszere fogadtassék-e el, és ha igen, melyik. A szerkesztők ezenkívül a következő elvi kérdéseket bocsátották a bizottság tanácskozása alá: 1. A jogügylet érvénytelensége, 2. a kiskorúak ügyleti képessége, 3. az előbbi állapotba való visszahelyezés ! kiskorúak jogügyleteinél, 4. a tulajdon átruházása, 5. a tulajdon igényelhetése ingó dolgokon, 6. a tulajdon átruházása ingó dolgokon, 7. szerződések kötése az ügyleti képesség tekintetében korlátozottaknál, 8. jótállás a hiányokért a házi állatok elidegenítésénél, 9. a házasság semmissége és megtámadhatósága, 10. a házassági vagyonjog egységes megállapítása egész Németország számára, 11. a rokonok örökösödési rendje, 12. a végrendelkezési szabadság, 13. a végrendelkezés alakja. Ezen előterjesztések 1874. október 4-én kezdettek tárgyaltatni és 15 ülésben befejeztettek. 1876. őszén, miután a részleges munka már jó előrehaladt, a bizottság ismét összegyűlt a következő kérdések tárgyalása végett: 1. a halál vélelmezése az eltűnés eseteiben és az élet vélelmezése, 2. a teljeskoruság, a házasság befolyása a kiskorúak állapotára, 3. a telek elvesztett birtokából eredő igények, 4. a zálogjog a telkeken, 5. az örökös birtoka az örökhagyó dolgain, 6. a szerződések alakja, 7. a veszély viselése a vételnél, 8. a nő jótállása a férj adósságaiért, 9. a férjes nő ügyleti képessége és annak joga vagyon feletti rendelkezésre, *. 10. a szülői hatalom joga, 11. az örökjog szerzése és az örökös jótállása az örökhagyó adósságaiért. A bizottság 1876. sept. 18-án ült össze és okt. 25-ig 23 ülés alatt tanácskozott. Miután a javaslat főelvei már meg vannak állapítva és a szövegezés is jó előrehaladt, egy év múlva várható a részleges javaslatok elkészülése. Ezután következik az azok feletti tanácskozás.