Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 13. szám - Az ügyvédrendtartás a gyakorlatban 1. [r.] - Az igazgatósági tagok incompatibilitásának kérdéséhez

HeteaiK evioiyam. 13. száiri. Budapest, 1877. mártius 29. Hegjelen minden csütörtökön ; a „magyar jogászgyüles- tartama alatt naponkint. MAGYAR A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézend5k. Szerkesztőség : V. Nagy korona-utcza 14. sz. THEMIS ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmei-tes szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjteménye" czimu mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévrfc 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékről legczélszerűbben postautalvány útján küldendők, Kiadó-hivatal: IV. barátok tere 7. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGASZGYÜLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Hjll'ón mellekletek: a „'íDöntvények gyűjteménye," és az „Jgazsác/ügyi rendeletek tára." Felelős szerkesztő: IDr. Fayer Xjászló. Kiadó: az „A.tlienaevmi" részvénytársaság. TARTALOM: Az ügyvédrendtartás a gyakorlatban. Dr. Siegmund Vilmos budapesti ügyvédtől. — Az igazgatósági tagok inoompatibilitásának kérdéséhez. Dr. N. S. — Szemle. (Egyetemi reform. A németbirodalmi legfőbb törvényszék székhelye). — Szükséges-e az ügyvédnek a pénzügyi jog és a közigazgatástan, vagy nem t S z t h e 1 o Kornél budapesti ügyvédtől. — Az ügyvédi kamarákból. (A kassai ügyvédi kamara jelentése az 1876/7. kamarai évről). — Különfélék. — íjegközelebbi csödbejelentési határidők. — Kivonat a >Budapesti Közlöny<-böl. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások.) — Külön melléklet : A >Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Előfizetési felhívás i MAGYAR'THEMIS! 1877-iki második évnegyedére. A szerkesztőség akülmunkatársak egyes értekezéseinek és különösen a gyakorlati irányt szem előtt tartó dolgozatainak közlése mellett — ugy mint eddig, ezentúl is — különös gondot fordit a lap állandó rovatainak minél érdekesebb és változatosabb összeállítására és az ügyvédi érdekek képviseletére. Állandó rovatok: a „Szemle", mely kritizáló modorban rövid és szabatos értesitéseket nyújt a bel- és külföld jogéletébe vágó eseményekről, valamint a hazai és külföldi lapok érdekesebb czikkeiről; a „bel- és külföldi jogesetek" rovata, mely a gyakorlat terén felmerülő érdekesebb peresetek ismertetésére és egyes kiválóbb esetekben a keletkezett oirói határozatok tudományos és tárgyilagos bírálatára van szánva ; a „könyvészet", melyben ugy a bel-, mint a külföldi jogi irodalom termékei beszéltetnek meg; az „ügyvédi és közjegyzői kamarákból" czimü rovat, mely a kamarák hivatalos közleményei mellett a kamarai ügykör összes mozzanatait felöleli és különösen a fegyelmi tárgyalásokra fő figyelmet fordit; az „egyleti közlemények", melyek a jogi egyletek működésének teljes és kimerítő képét nyujtják ; a „különfélék" rovata, mely a hazai és külföldi jogélet kisebb horderejű eseményeinek tárházát képezi, és végre a „tárcza", mely akönynyebb genreban tartott munkálatoknak van fentartva. A »Budapesti Közlöny« igénykereseti, csőd- és pályázati hirdetményeinek ügyvédi használatra összeállitott kivonatán kivül e lap a döntvények gyűjteményében egy önálló, külön beköthető mellékletet nyújt, melyben a semmitöszékiiek és a legfőbb itélöszéknek (ez utóbbinak ugy polgári-, mint kereskedelmi, vá 11Ó-, cs őd-, úrbéri és bűnügyekben hozott) elvi határozatai, különösen pedig az ügyvédek ellen felmerülő fegyelmi esetekben hozott legfőbb itélőszéki határozatok mellett az illető jogesetek gondosan összeállitott vázlatban is közöltetnek. Szintén külön beköthető mellékletül kapják előfizetőink az igazságügyi rendeletek tárát. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidúkre bérmcntcs szétküldéssel): a „Magyar Themis" az „Igazságügyi rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bér mentesen ésvidék>• ö 1 postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum<t Budapest, IV., barátok-tere 7. sz. Az ügyvédrendtartás a gyakorlatban.*) Ti. Két éve roult, hogy az 1874. 34.t.-cz. életbe lépett s igy joggal állíthatni, hogy az élet nagy részben már megpróbálta azon intézményt, mely az ügyvédrendtartás alkotásával létesíttetett: e szerint nem tekinthető idő-előttinek, ha a tapasztalatok fonalán bonczkés alá veszszük a törvény intézkedéseit, hogy kimutathassuk, mennyiben felelnek meg azok egyrészről a törvényhozás várakozásának és mennyiben elégitik ki másrészről az ügyvédi kar kívánalmait. Szándékosan különítettem el e kettőt, mert az ügyvédrendtartás alkotásánál már kezdettől fogva lényeges nézetkülönbségek merültek fel a törvényhozás egyes tényezői és az ügyvédi kar tagjai között. Legyen szabad e részbeni állitásom igazolására az ügyvédrendtartás genesisét nagy vonásokban vázolni. Az ügyvédrendtartás alapkövét a budapesti ügyvédi egylet rakta le, azon egylet, melynek főczélja volt az ügy védi testületet megillető erkölcsi hitel és tekintély helyreállítása és íentartása, és mely azon pillanattól fogva, midőn az ügyvédi érdekek megvédésének terére lépett, lankadatlan buzgalommal igyekezett szép feladatának megfelelni, és egész odaadással fáradozott nemes czéljainak megvalósításában. A budapesti ügyvédi egylet alakulásának első évében 1868-ban ugyanis az igazságügyi minisztériumban egy ügyvédrendtartási javaslat készült, mely ugy alapelveiben, mint kivitelében elhibázott- és tarthatlanuak mutatkozván, az ügyvédi egylet negyedik szakosztálya bizottságilag kidolgoztatott egy önálló javaslatot, mely a tárgyalás különböző stádiumain keresztülmenve, 1870-ben terjesztetett be az igazságügyi minisztériumhoz; ez utóbbi az egylet munkálata alapján készíttetett azután egy uj törvénytervezetet s ezt a bíróságoknak és az ügyvédi egyleteknek megküldvén, az indokolásban kiemelte, hogy saját javaslata az egylet által beterjesztett tsrvezet alapján átdolgoztatott és az uj javaslat*) A jogásekörben tartott előadás. Szerk. ban az egylet munkálatának legtöbb rendelkezése szabatosabb és kimerítőbb szerkezete miatt elfogadtatott; hangsúlyozta továbbá, hogy az egyleti javaslat alapelvei irányt-adók voltak a törvényjavaslatra nézve, sőt kijelentette az indokolásban azt is, hogy tekintettel az egylet javaslatának kiváló jelentőségére, szükségesnek találtatott minden fontosabb rendelkezésre nézve, melyben a javaslat az egylet munkálatától eltért, az eltérés indokait tüzetesen előadni. Az ekként átdolgozott törvénytervezetre beható észrevételeit az ügyvédi egylet is megtévén, a kikért és egymástól lényegben is tetemesen eltérő vélemények alapján a törvénytervezet egy szakbizottság közvetítése mellett ujolag át lett dolgozva s ezen alakjában került a törvényhozás elé, a mely azt ismét részben gyökeresen módosítván, végre 1874-ben jelen alakjában vált az ügyvédrendtartás törvénynyé. Nem szándékozom ezúttal az alaptervezet és a módositott javaslatok mindegyikére összehasonlitólag kiterjeszkedni, mert ez rövid tanulmányom keretén messze túlesik ; lehetlen azonban, hogy a törvény intézkedéseinek megbeszélésénél az ügyvédi j egylet javaslatának és a törvényhozás elé terjesztett utolsó miniszteri törvénytervezet egyes szakaszaira ne reflectálják, mert bizonyos reminiscentiákat épen én vagyok legkevésbbé képes elfojtani, ki az ügyvédrendtartás létesítésénél az előkészítő stádiumokban, csekély erővel ugyan, de egész lelkesedéssel egyik szerény munkásként magam is közreműködtem. Midőn az ügyvédrendtartás iránti törvényjavaslat 1873. évi május 3-án a törvényhozás elé terjesztetett, az alapelvek, melyekre a javaslat az ügyvédség rendezését fektette, az indokolás szerint a következők voltak: 1. Az ügyvéd elméleti és gyakorlati képzettsége iránt biztosíték szerzendő. 2. Mindenki, ki a kellő képzettséggel bir, mint ügyvéd szabadon működhessék, és e tekintetben teljesen szabad verseny biztosittassék. 3. Az ügyvéd hivatása gyakorlásában ' teljes önállósággal ruháztassák fel.