Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 15. szám - A végrehajtási eljárás és a p. t. r. módosítását tárgyazó törvényjavaslat 5. [r.]

— 119 — * (Uj ügyvédi kamara.) Az 1874. XXXIV. t. cz. 17. §-ában nyert felhatalmazás erejénél fogva a kir. igazságügyminister, az 1875. évi april hó 6. 10,538. sz. a, kelt rendelettel Szombathelyen ügyvédi kamarát állított fel, melynek kerülete a szombathelyi és szent-gothárdi kir. törvényszékek kerületére terjed. Ebből folyólag a soproni ügyvédi kamarának hatósága, eltérőleg az 1874. évi december hó 28. 35,365. sz. igazságügyministeri rendelettől ezentúl csakis a soproni kir. törvényszék kerületére terjedend. A m. kir. Igazságügyministeriumtól. Egyleti hirek. * (A budapestiügy védegylet f. hó 10-én tartott rendes ülésében tárgyalás alá vette a III. szakosztály által a büntető törvénykönyv javaslatának általános része tárgyában beterjesztett munkálatot. Néhány tag en bloc elfogadást sürgetett; ezen indítvány azonban kisebbségben maradván, a jelentés elvi jelentőségű pontjai tárgyalás alá vétettek. Ily módon az előadó Dr. Payer László az egyes pontokat előadván, a jelentés hosszabb vita után változatlanul elfogadtatott. A vitában részt vettek Dr. Schnierer Gyula, Dr. Könnyey Ede, Gombár Tivadar, Antalik Károly és mások. Egyszersmind elhatároztatott, hogy a munkálat, mely most már a budapesti ügyvédegylet votumát képezi, felterjesztetik az igazságügyministeriumhoz és közöltetik az országban levő többi ügyvédegyletekkel. Különfélék. * (A hagyatékok bejelentése ügyében) a pénzügyminiszter a következő rendeletet intézte az ország valamennyi hatóságához: A kincstár jövedelmét jelentékeny mérvben csorbítja azon, bár általánosan ismert, de a törvényhatóságok és községek erélyes közreműködése nélkül gyökeresen alig orvosolható tény, hogy a bíróságok hivatalos beavatkozását nem igénylő hagyatékok nagy része nem kerül illeték-megszabás alá, mert az örökösök az ingatlanok átíratását gyakran épen azért nem szorgalmazzák, hogy az illeték kiszabását megakadályozhassák, ingókból álló hagyatékok pedig rendszerint eltitkoltatnak. Ezen, a kincstárra nézve felette hátrányos állapotnak főoka abban rejlik, hogy az 1868. XXIII. t. cz. 4. §-ának és az 1873. IX. t. cz. 17. és 18. §-ának rendeletei nem hajtatnak oly pontossággal és lelkiismeretességgel végre, a mint ezt a törvény rendeli és a kincstár érdeke követeli. Az államkincstár a kérdéses hagyatékok bejelentésénél elkövetett mulasztások által nagy mértékben károsul. Ezen, az ország jelen pénzügyi helyzetében annyira érzékeny veszteségnek csak ugy lehet elejét venni, ha nemcsak a halálesetek az idézett törvények által rendelt időben pontosan bejelentetnek, hanem ezen bejelentések mellett a községi elöljárók egyszersmind az 1868. XXILL t. cz. 4. §-a értelmében az adóhivataloknak azon adatokat is hiven beszolgáltatják, melyek a halálesetek kellő nyilvántartására és az azok alapjául az 1873. IX. 17. és 18. §-ai szerint teendő további intézkedésekre szükségesek. Mert ha a halálesetekről szóló bejelentésekben a községi elöljárók nem jelölik meg az örökhagyónak örököseit, továbbá azt, vájjon vannak-e köztük kiskorúak, maradt-e az örökhagyó után vagyon, és körülbelül mennyi, az illető adóhivatal nem tudhatja azt, hogy ha az örökösök önként nem küldik be 3 hónap alatt a hagyatéki kimutatást, kit kelljen erre felszólítani, és vájjon az emiitett kimutatás nem-e a hagyatéki bíróságtól várandó ? vagy ha tudja is, kik az örökösök, nem tudhatja, szükséges-e a hagyatéki kimutatás beküldését követelni, miután illetékköteles hagyatéki vagyon hiányában minden további lépések feleslegesek, és csak az ügyvitel, kárára vannak. A pénzügyminisztériumnál előforduló tárgyalásokból gyakran lehet tapasztalni, hogy a községek elöljárói a fentebbi teendőket a kincstár iránti közönyből vagy gondatlanságból sokszor épen nem, vagy csak felületesen és hiányosan teljesitik, és ez által a kincstár károsítását lehetővé teszik. Sőt kénytelen vagyok felemlíteni, hogy hozzám oly feljelentés is érkezett, mely szerint a falusi községekben vannak olyan elöljárók, kik az örökösök iránti érdekeltségből az egyes haláleseteket be sem jelentik. Ha a halálesetek bejelentésénél vagy az említett adatokra nézve akár gondatlanságból, akár szándékosan bárminemű visszaélések s mulasztások követtetnek el, azokat a különben is sokoldalulag elfoglalt adóhivatalok rendszerint meg sem tudják, s már ennélfogva nagyon szükséges, hogy a törvényhatósági tisztviselők arra, miként teljesitik a községi elöljárók abbeli teendőjüket, folyton szigorúan és folytonosan felügyeljenek; azon városi közegeknek, kikre a halálesetek bejelentése és a szükséges adatok szolgáltatása bizva van, az ebbeli teendőik mikénti teljesítését a törvényhatóság szigorúan ellenőriztesse. Kapcsában hivatalbeli elődeim által 1868. sept. 9-én, 1869. július 26-án és 1873. április 4-én 52,563., 30,979. és 18,771. sz. a. kiadott rendeleteknek, felhívom a t. törvényhatóságot, hogy a fentebb jelzett irányban sürgősen és a jelen súlyos viszonyokra való figyelemmel teljes erélylyel intézkedjék, különösen pedig rendelje el azt is, miszerint az érintett mulasztások megszüntettessenek, az illető törvényhatósági tisztviselők rövid időszakokban teendő komoly vizsgálatok által személyesen győződjenek meg arról, vájjon a halálesetek pontosan és az ismertetett adatokkal hiven felszerelve jelentetnek-e be ? Miután továbbá az ország jelen pénzügyi helyzete mellett a törvényhatóságok közreműködését fokozott mérvben kell igényelnem, utalva az 1868. XXI. t. cz. 73. §-ában foglalt rendeletre, figyelmeztetem a t. törvényhatóságot egyszersmind arra, hogy a pénzügyi igazgatóságok vagy adóhivatalok megkeresvényeinek, a mennyiben azok akár az illetékek gyors megszabásának, akár pedig behajtásának érdekében a t. törvényhatósághoz fordulnak, nemcsak mindenben készségesen s gyorsan feleljen meg, hanem azokat feladatuk teljesítésében általában erélyesen, támogatni hazafiúi kötelességének tartsa és ez értelemben a törvényhatóság összes tisztviselőit is utasítsa. * (A kinevezett kir. közjegyzők) névsorát mai számunk egész terjedelmében hozza, e helyütt különösen kiemeljük, hogy Budapestre a következők neveztettek ki,és pedig :Budavárra: B u p p Zsigmond budai tszéki biró és Zimányi Alajos pestv. tszéki biró. Bestre a belvárosba: Görgei István ügyvéd és Máday Sándor képviselő ; a Lipótvárosba: Steinb a c h István pesti tszéki biró, G o r o v e Antal ügyvéd és Gassner Béla ügyvéd; a Terézvárosba: Weinmann Fülöp kir. táblai pótbiró, Tokaji Nagy Lajos váltó- s ker.tszéki biró és W e i s e r Károly ügyvéd; a Józsefvárosba: Okröss Bálint igazságügyminiszteri osztálytanácsos; a Ferenczvárosba: Krajner Emil ügyvéd. — A közjegyzők működésüket f. é. augusztus elsején kezdik meg; az erre vonatkozó törvényjavaslat már a képviselőházban elfogadtatott. * (A még betöltetlenül hagyott közjegyzői állomások) közt ugy halljuk négy oly hely is van, melyekre képviselők, valószínűleg D á 1 n o k y Barna Mikolczra, B é s a n Mihály Lúgosra, B o n c s Döme Aradra és M at i c s János Újvidékre fognak kineveztetni. * (Akinevezett közjegyzők statisztikáj a) előbbi foglalkozásuk szerint a következő: Kineveztetett törvényhatósági tisztviselő: 1 segédszolgabiró, 1 szolgabiró, 1 megyei alügyész, 3 megyei főügyész, 2 megyei aljegyző, 3 megyei főjegyző, 2 árvaszéki ülnök, 1 megyei pénztárnok, 1 volt polgármester és 1 polgármester. Állami tisztviselő: 3 igazságügyminiszteri, 1 belügyminiszteri fogalmazó, 1 igazságügyminiszteri és 1 belügyminiszteri titkár, 1 igazságügyminiszteri osztálytanácsos, 2 pénzügyi ügyész. A királyi biróságok és ügyészségek köréből van 3 trvszéki aljegyző, 7 trvszéki jegyző, 4 telekkönyvvezető, 1 kir. it. táblai segédfogalmazó, 3 legf. itélőszéki segédfogalmazó, 1 semmitőszéki fogalmazó, 10 albiró, 5 járásbiró. 22 trvszéki biró, 4 kir. alügyész és 2 kir. ügyész. A főtörvényszékek köréből van: 1 kir. itélő táblai pótbiró. Van még 1 volt jegyző, 1 jogtanár, 3 képviselő és 101 ügyvéd. Kiflit a „Boflapsti lizlf-Ml. Kinevezések. Királyi közjegyzőkké az igazságügyi miniszter : Abrudbányára: Trifán János topánfalvi albirót; Alsó-Kubinba : D i v é k y Ágoston ügyvédet; Aradra: Pausz János megyei főjegyzőt ; Pécskára : SzentesViktor ügyvédet; Világosra : TörökÁrpád ügyvédet; Aranyos-Marótbra : RakovszkyFerencz járásbirósági albirót; Lévára :Belcsák László törvényszéki birót ; Bajára : Milassevics Márton járásbirót; Almásra : Antunovics József járásbirósági albirót; Balassa-Gyarmatra : Jeszenszky Danó ügyvédet ; Losonczra :KovácsFerencz jogtanárt ; Belényesre: Horváth György belényesi törvényszéki birót; Beregszászra :Bloksay István ügyvédet ; Munkácsra : PoblJózsef ügyvédet; Beszterczére : Filts Gusztáv járásb. albirót; Beszterczebányára : Petykó Béla ügyvédet és Martiny Ede ügyvédet s megyei szolgabírót ; Breznóbányára: Bittera Zsigmond megyei alj egyzőt; Békés-Gyulára : Miskolczy Barna ügyvédet; Csabára : Röklstván ügyvédet; Szarvasra : Sipos Sándor ügyvédet; Borosjenöre : Tessényi Károly köz- és váltóügyvédet ; Brassóba : Dr. LinczFerencz ügyvédet; Budapest fővárosba : Budára :RuppZsigmond budai törvényszéki birót és Zimányi Alajos pestvidéki törv. birót ; Belvárosba : Görgei István ügyvédet és M áday Sándor képviselőt; Lipótvárosba :SteinbacbIstván pesti tvszéki birót, Gorove Antal ügyvédet és Gassner Béla ügyvédet; Terézvárosba rWeinmann Fülöp kir. táblai pótbirót, TokajiNagyLajos váltó- s keresk. tvszékbirót ésWeiser Károly ügyvédet; i Józsefvárosba: Ökröss Bálint igazságminis teri osztálytanácsost; Ferenczvárosba :Krajner Emil ügyvédet ; Csáktornyára : Ziegler Kálmán törvényszéki jegyzőt: Csik-Szeredára : Fodorlgnácz ügyvédet; Debreczenbe : Nánássy László ügyvédet és Paksylmre ügyvédet; Székelyhidra :Lestyán Adorján ügyvédet és telekkönyvvezetőt; Deézsre : Tüzes Karácsony szamosujvári járásb. albirót: Egerbe :LipcseyPéter ügyvédet és B a b i c s Béla köz- és váltóügyvédet s budapesti keresk. és váltótörvszki jegyzőt; Eperjesre : Dobay Sándor törvényszéki birót; Bártfára:. ZsemberyKálmán köz- és váltóügyvédet s törvényszéki aljegyzőt; Gyergyó-Szent-Miklósra : DemeterDomokos ügyvédet; Gyöngyösre: Borhy Kálmán törvényszéki birót; Győrbe :CsukássyKároly pesti kir. alügyészt ésFeszlerJános győri járásbirósági albirót; Szászvárosra: Nagy Lipót törvényszéki aljegyzőt : Hajdú-Böszörménybe :Galánfy Lajos törvényszéki birót; Hátszegre :Bernád Miklós ügyvédet; Hód-Mező-Vásárhelyre : SzilágyiGyula ügyvédet ; Szentesre: Hoffer Antal szegedi kir. pénzügyészségi ügyészt; Homonnára: Dercsényi Kálmán köz- és váltóügyvédet ; Husztra: Mandics Endre köz- és váltóügyvédet ; Ipolyságra ; ifj. S c h i 11 e r A n t a 1 ügyvédet; Jászberénybe: Warga László igazságügyministeri fogalmazót; Kalocsára: PáczFlóris ügyvédet és törvényszéki jegyzőt; Kis-Kőrösre : Bolyó Kálmán köz- és váltóügyvédet ; Kaposvárra : ScháfferAlajos köz- és váltóügyvédet ; Marczaliba: N é v y József igazságügyministeri fogalmazót; Szigetvárra : Nagy Ernő köz- és váltóügy védet; Karczagra : Csanády Béla köz- és váltóügyvédet ; Püspök-Ladányba : Vedel Károly ügyvédet; Kassára: Szmrecsányi László országgyűlési képviselőt és dr. Offenheimer Gyula ügyvédet ; Szántóra: ifj. Mezey Mihály törvényszéki jegyzőt; Kecskemétre : Dömötör Sándor köz- és váltóügyvédet s törvényszéki telekkönyvvezetőt és G á sp á r Lajos köz- és váltóügyvédet: Czeglédre : MatolcsyKároly czeglédi járásbirót ; Félegyházára : Reviczky Zsigmond köz- é» váltóügyvédet ;