Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 14. szám - Észrevételek 7. [r.]

— 111 — A választmány mint fegyelmi bíróság tárgyalási-, tanácskozási rendelés jegyzőkönyvei. 72. §. A fegyelmi bíróság tárgyalását s tanácskozását az elnök, vagy elnökhelyettes, akadályoztatása esetén az elnök, illetőleg helyettese által kinevezett választmányi tag vezeti. 73. §. A bíróság jegyzője a titkár, illetőleg helyettese, kik azonban ezen működésükben szavazati joggal nem birnak. 74. §. A szóbeli tárgyalás menetét az ü. r. törv. 87—92. szakaszai határozzák meg. 75. §. Nyilvános tárgyalásnál a közönség közbeszólástól, tetszés- vagy nem tetszés-nyilvánítástól tartózkodni köteles, ellenkező esetben az elnök az ülést felfüggesztheti, s ennek sikertelensége esetén a bíróság a nyilvánosság kizárását rendelheti el. 76. §. A szóbeli tárgyaláson kivül a többi ülések nem nyilvánosak. A határozathozatal szóbeli tárgyalás után is zárt ülésben, — melyen csak a bírói tagok s jegyző lehetnek jelen, — történik; a szavazás pedig akkép, hogy először az ügy addigi rendes vagy helyettesitett előadója, azután a többi tagok a fiatalabbon kezdve koruk szerinti sorban szavaznak, az elnök pedig csak a szavazatok egyenlősége esetén szavaz. 77. §. Az ü. r. törv. 105. §-ban b) pont alatt emiitett határozat, a felebbvitel telterjesztésével egyidejűleg hozandó. 78. §. A szóbeli tárgyalásnál az ü. r. törv. 91. §-ban emiitett jegyzőkönyvön kivül külön tanácskozási jegyzőkönyv veendő fel, mely a határozathatalra vonatkozó tanácskozás menetét, az egyes szavazatokra nézve előterjesztett indokolást főbb vonásaiban elötünteti, a hozott határozatra nézve pedig a tárgyalási jegyzőkönyvre utal. Ezen jegyzőkönyv felebbvitel esetén az ügyiratokhoz csatolandó, megtekintése pedig csak a tanácsban részt vett tagoknak engedtetik meg, másolatvétel azonban senkinek sem. 79. §. A határozatokat az elnöki kijelentés alapján a) jegyző szerkeszti. 80. §. Egyebekben a tanácskozási rend, szavazás, határozathozatal s jegyzőkönyvekre nézve a választmány egyéb üléseiben követendő szabályok tartandók meg. 81. §. A fegyelmi eljárás költségeit a kamara előlegezi. IV. Ügykezelés. 82. §. A fegyelmi ügyekről külön iktató s kiadó könyvek vezetendők s ezek irattárilag is külön kezelendők. Az iktató és kiadó könyvek ugy a fegyelmi, mint egyéb ügyekre nézve egyesitetten vezetendők és ezen könyvek mellett, valamint az ügyvédi s jelölti névjegyzékekről névmutatók, a pártfogó ügyvédek s gondnokra nézve sorrendi mutatók, a levéltári iratcsomagok mellett pedig iratjegyzékek vezetendők. A kézbesítési ivek a két ügyosztály szerint külön kötendők évenként. 83. §. Az ügyvédi kamara a minisztériumokkal s a legfőbb itélőszékkel jelentések és felterjesztések, más hatóságokkal, bíróságokkal s kamarákkal pedig átiratok vagy köriratok utján érintkezik. 84. §. Az ügyvédi kamara választmánya, fegyelmi birósága, ügyésze, s a vizsgáló biztos közti érintkezés rendszerint hátiratok utján történik. Fegyelmi ügyekben az írásbeli ügyészi indítványok, és vélemények egyszerűen az ügyiratokhoz csatolandók. 85. §. Köriratok, a jegyzékbe felvételt vagy elutasitást tárgyazó határozatok, fegyelmi ügyekben hozott s az ügyrend 84. §. alá nem eső határozatok az elnök és titkár, illetőleg helyetteseik által írandók alá, s a kamara pecsétével ellátandók; a minisztériumok és legfőbb itélőszékhez terjesztendő jelentések, felterjesztések valamint az átiratok szinte az elnök és titkár, illetőleg helyetteseik aláírásával látandók el. Egyéb kiadmányokat a titkár, illetőleg kirendelt helyettese ir alá. A kamara pecsété az ország czimerét viseli, eme körirattal ; »Budapesti ügyvédi kamara.« 86. §. Minden beadvány s indítvány, — a mennyiben az ügyrend eltérőleg nem intézkedik — a szorosabb értelemben vett választmány rendes és póttagjainak előadásra osztandó ki, és pedig ugyanazon ügyekre vonatkozó ügydarabok lehetőleg mindig a korábbi előadónak. Az ügyek tárgyalása rendszerint ezen előadók, közgyűlésen s a választmány által bizottsághoz utasított tárgyaknál pedig a bizottság által választott előadók előterjesztése alapján történik, amennyiben a törvény vagy ügyrend eltérőleg nem intézkedik. Az előadók kötelesek előadásra kész tárgyaikat az ügyiratok beadásával bejelenteni, s azon ülésen, melyen tárgyuk felvétetik, megjelenni, esetleges akadályoztatásukat pedig előlegesen kellő időben bejelenteni. 87. §. Ügyiratok s okiratok az előadóknak, és a kamara ügyészének szabályszerű eljárás vagy használat végett, az utóbbi esetben téritvény mellett, eredetben adandók ki. Ügyiratok felek s hatóságoknak eredetiben ki nem szolgáltatnak, okiratok pedig csak akkor, ha az azokra vonatkozó határozat jogerőre emelkedett, s csak azoknak, kik azt beadvány mellett vagy rövid uton beszolgáltatták, vagy egyébként ahoz való tulajdonjogukat igazolják. A kiadás mindig elismervény mellett történik. 88. §. A névjegyzékeket, kezelési könyveket és jegyzőkönyveket, a mennyiben személyes vagy fegyelmi ügyre nem vonatkoznak, minden kamarai tag megtekintheti. Ezekről másolatot venni, kivéve az ügyrend 49. §-át, csak elnöki engedelem mellet lehet. Hiteles másolatok a titkár által láttamoztatnak, s ezekért a hitelesítési bélyegen felül ivenként az illető fél által fizetendő és a kamara pénztárát illető, 1 frtnyi irásdij jár. Személyes ügyekre vonatkozó iratok megtekintése és azokról másolatvétel csak az érdekelt feleknek, fegyelmi ügyekben pedig az érdekelt felek s a kamara ügyészén kivül — kivéve a tanácskozási jegyzőkönyvet — csak az illető kir. ügyésznek és csupán a törvény által meghatározott esetekben engedtetik meg. V. Átmeneti intézkedések. 89. §. A kamara alakulása alkalmával bejelentett s a választmány által igazolt tagok az 5 frt, az eddig bejegyzett ügyvédjelöltek pedig az 1 frt beiratási dijat kötelesek a jelen ügyrendet megállapító közgyűlés napjától számítandó 8 nap alatt lefizetni. 90. §. Az ü. r. törv. 112. §-ban emiitett ügyvédjelöltek kötelesek felvételi folyamodványaikban a törvényes vizsgák letételén felül azt is igazolni, hogy az addig fennállott szabályok értelmében be vannak jegyezve, s hogy folytonos joggyakorlaton vannak. Az ügyvédi kamarákból. * (K örrendelet, valamennyi ügyvédi kamarának.) Az igazságügyi minisztérium 8870/875 sz. a. a következő körrendeletet intézte a kamarákhoz: Az ügyvédek elleni fegyelmi vizsgálatok, a mennyiben az 1874. XXXIV. törvényczikk hatályba léptekor még végleg elintézve nem lennének: az idézett törvényczikk 111. §. szerint, az eddig fennállott szabályok szerint fejezendők be. A törvény ezen rendelete, több szempontnak figyelembe vételét tevén szükségessé ; czélszerünek látom az ügyvédi kamarával tudatni azon niegálpitást, melyet e szakasznak gyakorlati keresztülvitelénél követendőnek tartok. A kérdés súlypontja annak meghatározásában keresendő, hogy mi tartatik függőben levő fegyelmi eljárásnak? ííem lévén tételes törvény, melynek határozványai irányadóul szolgálhatnának, a dolog természetéből vont következtetésre kell szorítkoznom, hogy egyrészről az 1874-ik XXXIV. t. czikk 111. §-ának elég tétessék, másrészről pedig az ügyvédi kamrák választmányai a törvény által reájuk bízott teljes hatáskörükbe jussanak. Nincs függőben a fegyelmi ügy, ha az ügyvéd elleni panasz folytán ennek kihallgatása elrendeltetett, de a mielőtt a rendszeres eljárás ellene megindittatott volna: az ügy mint bűnvádi eljárás elé tartozó a büntető bírósághoz tétetett át, s ezen eljárás folyamában vádlott felmentetett. Ily esetben a fegyelmi eljárás — mielőtt az, mint olyan folyamatba tétetett volna, megakadván, ha az 1874. XXXIV. t. cz. hatályba lépte ezen állapotban találja az ügyet, a fegyelmi eljárás az ügyvédi kamara választmányához tartozik. Magától értetik egyébiránt, hogy a fegyelmi eljárás megindításának csak az esetben lehet helye, ha az illető az 1874. XXXIV. t. cz. rendeletei szerint az ügyvédi lajstromba felvétel végett jelentkezvén, s a 3. §. esetei közül egysem forogván fenn, az a lajstromba bevezettetett. Ellenben nem rendelhető el a fegyelmi vizsgálat oly ügyvéd ellen, a ki, ámbár az ügyvédi rendtartás hatályba lépte előtt az ügyvédséget gyakorolta, s ellene akár fegyelmi, akár bűnvádi eljárás keresztül vitetett, de az ügyvédi lajstromba felvétel végett nem jelentkezvén, abba be nem jegyeztetett. Nincs függőben a fegyelmi eljárás azon esetben sem, ha valamely ügyvéd elleni panasz folytán a dolog miben létének kiderítése elrendeltetett, azonban a rendszeres vizsgálat még nem kezdetett meg. Nem tekintem a rendszeres vizsgálat megkezdésének, ha az ügyvéd nyilatkozatra szólittatván fel, azt akár Írásban beadta, akár az jegyzkönyvileg felvétetett, ha ezen fölül sem tanúkihallgatás, sem egyéb vizsgálati cselekmények nem foganatosíttattak. A mondottakból kifolyólag azon fegyelmi eljárás tekintetik függőben levőnek, melyben az ügyvéd nyilatkozatain fölül még egyéb vizsgálati lépések is történtek. Ily esetekben a fegyelmi elintézést, a törvény idézett rendelkezése értelmében, még az esetben is magamnak kell fenntartanom,habár a megkezdett vagy bevégzett rendszeres fegyelmi eljárás, az ügynek, a bűnvádi uton leendő utasítása folytán ezután szakittatnék félbe. Budapesten, 1875. márczius 25-én. Az igazságügyminiszter helyett: Az államititkár C s e m e g i s. k. * (Körrendele*t, valamennyi ügyvédi kamarának.) 8836/875.sz. a. az igazságügyi minisztérium a kamarákhoz következő körrendeletet intézte : Az ügyvédi kamarák hivatalos postaküldeményeik postamentessége tárgyában a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi kir. miniszter úrtól f. hó 12-én 5015. sz. a. a következő értesítést nyertem: Az ügyvédi kamarák az 1865. évi october hó 2-án kiadott portomentességi szabály II. czikke 11. pontja értelmében, csak megszorított portomentességet élveznek, a mennyiben az, csak a portomentes közhatóságok és hivatalokkal váltott és illetőleg váltandó egyszerű (nem ajánlott) levelezéseikre terjed ki. Az egymásközti levelezéseikre, az ajánlásra és kocsipostaküldeményeikre az ügyvédi kamarák nem élveznek díjmentességet. Miről az ügyvédi kamarát tudomás végett értesítem, és egyúttal, a nevezett miniszter ur által, a portomentesség tárgyában a postahivatalokhoz intézett rendelet másolatát ahhoz való alkalmazkodás végett alatt megküldöm. Budapesten, 1875. évi márczius hó 20-án. Az igazságminiszter helyett: Az államtitkár C s e m e g i s. k. •/. alatti melléklet: A postai rendeletek tárába 5015. sz. Az ügyvédi kamarák és az ügyvédvizsgáló bizottság portomentessége. Az 1874. évi XXXIV. t. cz. alapján felállított ügyvédi kamarák az 1865. évi október 2-án kiadott portomén tességi szabály II. czikkének 11. pontja értelmében egyszerű leveleikre, ha azok portomentes közhatóságok és hivatalokhoz intézvék, vagy azoktól erednek, s ha a portomentes kezelésre megkívántató feljegyzéssel, milyen a feladóhivatal vagy ügyvédi kamara neve és a »hivatalból portomentes* felírással ellátvák, és az illető liivatal vagy ügyvédi kamara hivatalos pecsétjével lezárvák, postán portomentességet élveznek. Budapesten, 1875. márczius 12-én.