Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 12. szám - A budapesti ügyvédegylet III. szakosztálya által a büntető-törvénykönyv javaslata tárgyában kiküldött bizottság jelentése

— 74 — Látható ezen hosszú sorozatból, mily nagy hordereje van annak, hogy a pénzbüntetésre nézve a cumnlatio vagy a sulyositás elve fogadtatik-e el. De nem is forog fenn ok, hogy a pénzbüntetéseknél is ne fogadtassák el a sulyositás elve. A szabadságbüntetésnél a sulyositás jogosultsága a cumnlatio ellenében azon elismert tényen alapul, miszerint a szabadságbüntetés tartamának meghosszabbítása súlyosság tekintetében nem arithmeticai arányban halad, hanem intensiv hatálya sokszorosan fokoztatik. Áll azonban ez a pénzbüntetésre nézve is. Ha valakinek vagyona az egyszeres pénzbüntetés által ki van merítve, ezen egyénre nézve a pénzbüntetés csekély emelése is ép ugy fokozódik intensiv súlyosság tekintetében, mint a szabadságbüntetésnek meghosszabbítása. Sőt nem képez ez alól kivételt azon egyén sem, ki a kiszabott pénzbüntetést meghaladó vagyonnal bir, mert az egyszeres pénzbüntetést talán könnyen nélkülözheti, de meglehet, hogy az ezen felüli összeg már megtámadja mindennapi szükségleteinek fedezetét, tebátreá nézve hasonlít hatlanul nagyobb csapást képez, mint az erőnek kiszabása. A legújabb osztrák javaslat sem togadja el a pénzbüntetésre nézve a cumulatió elvét, hanem a megszabott összeg kétszeresét veszi fel maximum gyanánt. (L. a fentebbi jegyzetben azon javaslat 76. §-át.) A IX. fejezet kitűnő elmeéllel és, ami ezen fejezetnél különösen kiemelendő, elismerésre méltó politikai tapintatta! van kidolgozva. Ezen fejezetre a bizottságnak csak egy észrevétele van, és ez a 122. §-ra vonatkozik, mely megállapítja, hogy az elévülés hatálya nem terjed ki a hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére. E §. kihagyandó volna, mivel a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is büntetést képez, tehát szükséges, hogy ezekre is kiterjedjen az elévülés jótéteménye. Aláírva : Dr. KörnyeiEde, Dr. Fayer László, bizotts. elnök. bizotts. előadó. Könyvészet. Kétes Elmeállapotok a törvényszék előtt. A beszámítás és a rendelkezési képesség tana. Casper—Limán és egyéb források nyomán kidolgozta Dr. Kecskeméti Lajos, k. törvényszéki orvos. Zilahy Sámuel bizománya. Ára 1 frt 30 kr. Ezen nagyérdekü munkából már a mult évben — midőn még sajtó alatt volt — közöltünk tárczánkban egyes részleteket. Most, midőn a mü megjelent, átveszszük belőle az előszót, mely rövid vonásokban jellemzi a czélt, melyet magának a szerző kitűzött. „A magas fejlettséget — mondja az előszó, — melyet a büntetőjog az utolsó két évtizedben elért, álhatatosan követte a törvényszéki orvostan, mely tudvalevőleg az orvosi tapasztalatoknak jogtudományi czélokra való alkalmazásában és értékesítésében találja egyedüli helyes feladatát. A kölcsönhatás, melyet e két tudomány szükségképen egymásra gyakorolt, azt eredményezte, hogy azon mérvben, amint a művelt világ legkitűnőbb jogászai a jogtudomány egyik legnagyobb érdekű, de legnehezebb kérdésével, a beszámítás tanával foglalkoztak: fejlődött a törvényszéki, illetőleg a hűnügyi lélektan is, mely mint tapasztalati tudomány a beszámítás tanának alapját képezi. A bűnügyi lélektan (Criminal-Psychologie) tehát egyik legfontosabb tanulmány az emberi tudás tág mezején, minthogy az emberiségnek és a társadalomnak legmagasabb érdekeit érinti; nélkülözhetlen annak ismerete első sorban a törvényszéki orvosnak, kinek szakértői véleményét kétes elmeállapotok kérdésében a biró nem mellőzheti, és nélkülözhetlen e tudomány alapelveinek ismerete a jogászra nézve is, kit egyedül illethet a jogi beszámítás megállapítása. De ettől eltekintve, érdekes és méltó tanulmány'a bűnügyi lélektan már tárgyánál fogva is; mert bevilágít az emberi létnek azon borzalmasan titokszerü mélységébe, hol az élet egyensúlyát a megháborodott elme megzavarta ; hol kialudt az isteni szikra, mely a teremtés büszke urát áthatotta; hol önalkotta agyrémek és őrületes csalképzetek töltik be a szerencsétlen beteg belső és külső lényét, és midőn azoknak uralma alatt az önelhatározás és a szabad akarat odalett, afenyegetett jogrend védelmére a törvény közbelépése vált szükségessé. Midőn e mű kidolgozására határoztam magam, czélom volt nem annyira a törvényszéki orvosoknak, kiknek mint szakembereknek úgy is terjedelmes munkák bő választékban állnak rendelkezésükre, mint inkább a magyar jogászkörök részére vezérfonalat és kézikönyvet bocsátani közre, melyben az elmebántalmak és elmezevarok állapotai, nemkülönben az azokkal szorosan összefüggő beszámítási tan alapismeretei és elvei, a tudomány mai álláspontján a törvénykezési gyakorlatnak megfelelőleg, egybefoglalva találtassanak. Tekintve a czélt, mely e mnnka által eléretni szándékoltatik, ós mely nem lehetett egyéb, mint a jogélet gyakorlati szükségleteinek e részbeni kielégítése, a bőven kínálkozó nagybecsű anyagból könnyű volt választanom. Nincs kétség, hogy a külföld ily irányú, számos tudományos munkái közt első helyet foglal el Casper—Limán. Ritka és szerencsés egyesülésben találja az olvasó e remek miiben a német alaposságot a franczia szellemes könynyedséggel és angolos gyakorlatisággal; az éles birálat pedig, melylyel a szellemdús búvár elavult elméleteket halomra dönt, a törvényszéki lélektanra nézve korszak alkotólag hatott. Itt-ott, hol a kérdés bővebb kifejtésére alkalmasnak látszott, felhasználtam Taylor-t, Balogh Kálmán tanár jeles fordítását követve ; a különös részben pedig egyetmást átvettem Leidesdorf- és Krafft—Ebing-b51. Az itt említett források eléggé bizonyit ják, hogy az e műben tárgyalt tan a tudomány mai álláspontját foglalja el." Lesz alkalmunk még a munkára bővebben visszatérni. Az ügyvédi kamarákból. * (Hirdetmény.) Az 1874. éviXXXIV. t. cz. 1. §-a értelmében az ország bíróságainál és hatóságainál mint ügyvéd csak az működhetvén, ki az illető ügyvédi kamara által az ügyvédek jegyzékébe felvétetett, felszólittatnak mindazon ügyvéd urak, kik a hivatolt törvény 2. és 3. §§-ai értelmében jogositvák felvételüket a budapesti ügyvédi kamara jegyzékébe kívánni, miszerint közügyvédi oklevelüket és aziránti hatósági igazolványaikat (esetleg adókönyveiket), hogy a budapesti ügyvédi kamara kerületében állandó lakással bírnak, a kamara irodájában (Budepest. IV. ker. kalap-utcia 6. sz. a.) a hivatalos órák alatt haladéktalanul benyújtsák, mert ennek elmulasztása őket azon naptól fogva, melyen a kamara tagjainak jegyzéke a bíróságokkal közöltetik, az ügyködéstől egyenesen kizárná. Felhivatnak egyattal mindazon ügyvédjelölt és joggyakornok urak, kik a jogi és államtudományok befejezése után az elméleti államvizsgákat avagy az első szigorlatot sikerrel, letették és a budapesti ügyvédi kamara kerületében levő valamely bíróságnál, ügyvédnél, kincstárnál, közalapítványi vagy királyi ügyészségnél már joggyakorlaton vannak (1874. XXXIV. t. cz. 11. §.) hogy kinevezési okmánynyal vagy törvényszéki végzéssel s illető főnökeik bizonyítványaival, a csak most gyakorlatra lépők pedig főnökük felvételi bizonyítványával felszerelt kérvényeiket, az ügyvédjelöltek jegyzékébe leendő felvételök iránt a kamara irodájában haladéktalanul benyújtsák, mert a joggyakorlatról, mely a most gyakorlatra lépőkre nézve csak az ügyvédjelöltek jegyzékébe tőrtént bevezetéstől számíttatik, ezentúl kizárólag az ügyvédi kamara állithat ki hiteles bizonyítványt, másrészt pedig ezentúl csakis az ügyvédjelöltek névjegyzékébe vezetett jelölt lehetvén az ügyvédnek, kinél joggyakorlaton van, a bíróságok és hatóságok előtti tárgyalásoknál helyettese, (1874. XXXIV. t. cz. 14. 15. §§) a bejelentés elmulasztása az illetőkre csak a legterhesebb hátrányokkal volna összekötve. Kelt a budapesti ügyvédi kamara választmánya által, Budapesten, 1875. márczius 3-á„ tartott ülésből. G h y c z y Gyula ,m. k. elnök D r. Siegmund Vilmos, m. k. titkár. * (A budapesti ügyvédi kamara választmánya) folyó márczius hó 18 ától kezdve 24-ig naponta három órán át ülésezve a folyó ügyek elintézése mellett, megállapította' az ügyrendi és költségi tezvezeteket, melyek már most a f. é. márczius 31-ére a megyeház termébe egybehívandó közgyűlés elé terjesztetnek jóváhagyás végett. — A választmány mint fegyelmi biróság már két ügyben járt cl, egyikben a fél kívánságára, miután a panasz különben is alaptalan volt, a további el. járás beszüntetett, a másodikban pedig ugy illetőségi szempontból, mint a panasz elévültsége folytán, a panasz elutasittatott. * (A budapesti ügyvéd vizsgáló bizottság tagjai) f. h. 23-án előéitekezletet tartottak. Az eljárási módra nézve a következő megállapodások jöttek létre. Minden egyes tag be fogja jelenteni, hogy mely tárgyakból fog rendszerint kérdéseket tenni; de nem lesz kizárva, hogy már tárgyakból is kérdezhessen. Ily módon az elnök azon helyzetben lesz, hogy a vizsgáló bizottságot esetről esetre olykép állithassa össze, miszerint minden tárgyból tétessenek kérdések. A vizggák húsvét utáni hétfőn fognak megkezdetni és két parallel bizottságban szakadatlanul folytattatni. Tekintettel arra, hogy a jelentkezők szám a több mint 250, ezen intézkedés nagyon helyen van. Kimondatott az is, hogy a csödjog, noha sem a törvény sem és a miniszteri rendelet nem nevezi megkülönösen, szintén a vizsga tárgyát fogja képezni. * (Felhívás!) A temesvári ügyvédi kamara kerületében székelő ügyvéd urak, kik igazolási okmányaikat a kamara alakulása alkalmára s eddigelé még be nem mutatták, ezennel felhivatnak, hogy az ügyvédek lajstromába leendő felvételök végett ügyvédi oklevelüket a kamara irodájában (Hunyadi utcza: & „három koroná"-hoz czimzett házban I. em.) mielőbb benyújtsák. Egyúttal felszólittatnak az e kamara területén gyakornokoskodó ügyvédjelölt urak is, hogy az ügyvédjelöltek jegyzékébe való felvételök iránt kellően felszerelt folyamodványukat hova előbb hasonlag beadni siessenek. Temesvár, 1875. évi márcz. 20. A temesvá i ügyvédi kamara. Kinevezések. í ÍZÉf-1 Nyomtatták: Légrády testvérek, Pesten, nádor-utcza 6. A pesti kir. törvényszékhez jegyzővé Somogy János legfőbb itélöszéki segédfogalmazó; a rózsahegyi kir. járásbírósághoz végrehajtóvá Podhorányi Béla ottani irnok ; a pesti kir. törvényszékhez irodaigazgatóvá Nóvák József ottani irodatiszt; Radoychieh Lajos apatini lakos az apatini kir. járásbírósághoz Írnokká ; Gerzanits Tivadar homonnai kir. törvényszéki telekkönyvi díjnok ugyanezen törvényszékhez telekkönyvi Írnokká; Boros János homonnai kir. tvszéki telekkönyvvezető-segéd a nevezett kir. tvészékhez telekkönyvvezetővé ; Bourdeaux Nándor vajdahanyadi lakos a puü járásbíróság mellé birósági végrehajtóvá ; Stenzel Vilmos nagyszebeni törvényszéki telekkönyvi irnok ugyanazon törvénj székhez II. oszt. segédtelekkönyvvezetővé Névváltoztatások. Goldner Lipót bécsi lakos vezetéknevét „D or é"-ra. Áthelyezések. B ó c z Antal pozsonyi kir. járásbirósági irnok a tatai, S z a 1 k a y Gyula tatai kir. járásbirósági irnok pedig a pozsonyi kir. jbirósághoz ;Vissnyovszky György liptó-szent-miklósi kir. törvényszéki irnok az rsekujvári kir. járásbírósághoz. A MAGYAR THEMIS, (mely hetenként egyszer, a jogászgyülés tartama alatt naponként jelenik meg), évi április 1-én kezdi meg ö t ö d i k évfo lyamána k második évnegyedét, minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megújítani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, utóbb teljes példányokkal nem szolgálhatnánk.