Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 9. szám - A törvényes házasságon kívül született gyermek polgári magánjogainak szabályozásáról 5. [r.]

— öó vállalhat magára. Miután azonban hátiratához világosan azon megjegyzést: „sine obligo" csatolta, ugy 5t a hátirat nem kötelezi és ellene átalán nincs váltójog. Más álláspontnak, — ngy mondják — nincs értelme: a kibocsátó nem felelős a rendelményesnek, mert hiszen ő maga a rendelményes. A rendelményes pedig senkinek sem felelős a „sine obligo" záradéknál fogva. Azután hogy lehet feltenni, hogy valaki, ki eddig senkinek sem felelős, és midőn a váltót tovább adja, világosin kimondja, hogy nem akar ezután sem felelős lenni, egyszerre csak mégis felelős ? Pedig hát ugy van, hogy: felelős mint kibocsátó. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a saját rendeletre szóló váltó kibocsátója két személynek functióját magában egyesíti: ő kibocsátó is, rendelményes is. Mig a váltót továtb nem adta, nincs baj, mert a rendelményes mit kezdjen a kibocsátóval, mikor ő m a g n, az is, ez is. De ha forgatta a váltót, ugy azt csupán mint rendelményes adta tovább, nem pedig egyúttal mint kibocsátó. A kibocsátó átalán nem forgathat váltót. Ez a rendeluccyesnek a dolga és rendelményes nélkül váltó nem is keletkezhetik. Ha már most a rendelményes az első hátirathoz hozzá irja : „sine obligo" — mi következik ? Egyszerűen az, hogy a rendelményes menekül. De nem a kibocsátó, Sine obligo nem lehet egyátalán váltót kibocsátani. A kibocsátó tehát felelős volt a rendelményesnek is, csak hogy ezen felelősségnek nem lehetett hatálya. Most a rendelményes helyébe harmadik személy lépett, most a felelősségnek meg van a hatálya. Hogy a kibocsátó ügyvédje mégis nem fogna-e sok esetben az „exceptio doli-"val élhetni, az megint más kérdés. Dr. Herich Károly, keresk. miniszteri titkár. }(A törvényes házasságon kívül született gyermek polgári magánjogainak szabályozásáról. A nemző kérésén, akár pedig végrendeletében nyilvánított kívánságának tanúsításával az anya folyamodásán 92) kelt fejedelmi törvényesitéssel (Ehelichsprechung) a házasságban szülötti jogokat adományul nyeri, a nélkül, hogy nemzője elődeitől eltartást igényelhetne 93) ; ezen adományozás következményei a törvényesitettnek házasságból származott gyermekeire is kiterjednek, mégpedig akkor is, ha a törvényesités előtt már meghalt94). A házasságtörő nemzésből származott gyermeknek ily módon való törvényesítése — ha a házasságtörő férfiúnak neje él —ennek beleegyezésétől van föltételezve.95) Törvény szerinci örökösödés joga akár egyedül, akár pedig házasságban szülöttekkel találkozva, csakis anyja s anyai ágon rokonai hagyatékában van ; gyermekül fogadva fogadóatyjának a vérségi rokonokat megillető köteles résznek levonása után97) fennmaradó hagyatékát örökli ;98) ha azonban szülői utólag egymással házasságra léptek, atyja s atyai ágon rokonainak hagyatékáhan is ép ugy örökösödik, valamint a házasságban és mátkaságban szülöttek;99) fejedelmi törvényesités által házasságban szülötti jogokkal felruházva (eheüch gesprochen) atyját100) és ennek vele számlázottjait101), ugy a törvényesitéshez beleegyezésükkel javult atyai elődöket és oldalrokonokat, valamint az ezektői leszármazottakat i)2) u. o. 1784. §. 9S) u. o. 1841. §. 94) u. o. 1783. §• 95) u. o. 1785. §. 90) u. e. 2019. §. ") u. o. 2568. §. rm) u. o. 2044. §. ") u. o. 2018. §. ,0°) u. o. 2021. §. 101) u. o. 20>2. §. ugy örökli102), mintha házasságban született volna, 8 ezen örökösödési joga házasságon kivül szénnazott gyermekeire is kiterjed102). A házasságon kivül született gyermekek, habár egy apától és egy anyától származtak, félvéreknek lévén tekintendők, az örökhagyó harmadik és negyedik osztályú rokonaival szemben 1/a részét öröklik annak, a mi őket törv. házasságból vagy uiátkaságból születésük esetén illette volna;104) az ő hagyatékukban pedig mindazon személyek örökösödnek, kiknek hagyatékában ?xz előadottak szerint, ők maguk örökösödni hivatva voltak.105) VI. Az aargaui ált. polg. tvkönyv a törv. házasság idején, vagy annak felbontásától, illetőleg ágyés asztaltóli elválasztástól számítandó 300 nap | eltelte után született gyermeket törvényes házas! ságból származottnak106) ismeri; de a coeuní d i, ugy a generandi impot, entia kifo| gásának kirekesztésével 107) megengedi, hogy ; a férj a gyermeknek törvényes házassági élet! bői származását megtámadhassa, ha bebizonyítja, j hogy a gyermek születése előtti 180-ik és I 300-ik nap között eső időben nejével nemileg i nem közösülhetett.108) A férjes nő részéről a gyermek fogantatására eshető időben elkövetettnek bizonyult 1 házasságtörése okán a gyermeknek törvényes j házasságból való származását megtagadni nem I lehet.109) A férjnek halála esetén a megtámadhatási i jog örököseire száll.110) A megtámadhatási jog elenyészik : 1. a fé rjr e n ézve, ha azt a gyermek | születése felőli értesítéstől számítandó hat hó| nap eltelte után nem érvényesítette, vagy ha a gyermeket az anyakönyvbe saját családi (ve; zeték) nevén ő maga irattá be.111), 2. az örökösökre nézve, ha azt ' jogelődjök halála után, vagy, ha a gyermek ! azután született, a születéstől számítandó három ! hónap eltelte után nem érvényesítették. Törvényes házasságon kivül született | gyermek tehát az, ki nem férjezett, vagy ha férjezett is, de az ágy- és asztaltóli elválástól, j illetőleg a házasság felbontásától számítandó I 300-ik nap után született ;112) ugy szintén az | is, ki törvényes házasélet idején, vagy az elválást illetőleg a házasság felbontását követő ! 300 napon belől született ugyan, de az anyja ! férje, illetőleg örökösei részéről érvényesitett | megtámadás folytán bírói ítélettel törvényes | származásúnak nem ismertetett.113) A magát terhesitettnek érező nem férjeI zett, ugy a férjétől elvált nőszemély köteles jóreményállapotát honossága lelkészének az erkölcsbiróság utján bejelenteni 1U) az erkölcsbiróság a jelentkező nőszemélyt a teherbeejtés szerzője, helye, ideje s az ezekké' kapcsolatos körülmények l16) felől kikérdezi s részére ápoló gyámot llfi) rendel és az eljárásról felvett jegyzőkönyvet a teherben lévő nőszemély honossága szerinti illetékes járásbírósághoz az esetleges kereset benyújtásáig leendő megőrzés végett átteszi.117) Az ápológyám a szülés biztonságáról, főleg pedig a szülés idejének megállapításáról 118) gondoskodni s a megszületett gyermek irá'"-) u. o. 2023. §. 1U8) u. o. 2024. §. >04) a. o. 2031. §. >05) u. o. 2025. §. ,ü0) „Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch für den Canton Aargau." 157. §. 10') u. o. 161. §. >"B) u. o. 158. §. >09) u. ö. 16^. §. »°) u. o. 164. §. »») u. o. 163. §. 112) u. o. 214. §. 113) u. o. 215. §»4) u. o. 216. §. »5) u. o. 231-233 §§. <<°) u. o. 270. §. "') u. o. 217. §, 118) u. o. a 234. §. 3-ik bekezdésére való tekintettel igen fontos körülmény, a nőszemély részéről az erkölesbiróság előtt tett vallomás igaz- és való voltának megtudhatására, illetőleg az eltartás- és nevelési járulék iránti kereset mesjengedhetőségére nézve. nyában minden gyátnnoki ll9) teendőket v4g"zni, jelesen pedig az apának és anyának odaítéléséről, és az apának való odaítélés esetén az eltartási s nevelési költségjárulék iránti keresetnek folyamatba tételéről l20) gondoskodni tartozik.121) A törvényes házasságon kivül született gyermek polgári állását minden, tehát az apa részéről való elismerés esetén is122) a biró állapítja meg;123) a mennyiben t. i. a gyermeket vagy az apának, vagy pedig az anyának itéli oda. A biró ítélete mindenekelőtt attól függ, hogy az apa a gyermeket formaszcrüen 124) elismeri-e, avagy nem; és hogy az elismerés ellen az apa honossági községe kifogást tett-e, avagy nem.126) A bíróság a gyermeket az apának kell hogy odaítélje, ha a gyermeknek az apa részéről nyilvánított érvényes elismeréséhez a honossági község beleegyezését adta, 12e) vagy az elismerés ellen emelt kifogások alaptalanoknak bizonyultak. Ezen odaítélés folytán a gyermek az apa családi nevét és polgári állását nyeri, s élete első évének eltelte után az apa gondoskodni tartozik ugy eltartásáról, valamint neveléséről is. Ha azonban az apa nem ismeri el a gyermeket, az atyaság elismerése iránti kereset kirekesztésével a gyermek az anyának lévén odaítélendő,127) az anya családi nevét és polgári jogait nyeri.128) Az anya, kinek a gyermek odaitéltetett, jogosítva van az ellen, kit a gyermek nemzésével vádol, eltartás- és nevelési költség-járulék iránt keresetet indítani.129) Ezen kereset azonban nem érvényesíthető : a) ha az anyának már az előtt törvényes ;on kivül fogantatott gyermeke mésr volt; b) ha az anya a teherbeejtésnek kijelölt idején házas életben volt; c) ha házassága az ő házasságtörése okán bontatott fel; d) ha bűntény elkövetése miatt fenyitve volt; 13°) e) ha terhes állapotát a lebetegedést legalább 30 nappal megelőzőleg a lelkésznek az erkölcs-bíróság utján bejelenteni elmulasztotta ; f) ha terhesitésének szerzője iránti jelentését megváltoztatta; g) ha a bejelentett fogantatás előtt 180 napnál előbb, vagy fogantatás után 300 napnál később szült; h) ha keresetét a lebetegedést követő egy éven át az illetékes bíróságnál nem mutatta be;131) i) halott ellen; kivéve, ha az a gyermek anyjával jogérvényes mátkaságban volt;132) k) törvényes házas életet élő férfi, s ha az anya teljeskoru, serdületlen fiu ellen. l33) A kereset érvényesítését gátló ezen akadályok nemléte s az igényelt atyaságnak megengedése,134) vagy perrendszerü bebizonyítása esetén a gyermek az anyának ítélendő, s az apa köteles, az eltartás és nevelés költségeihezjárulva, a gyermek születése napjától élete 16-ik évének teltéig a biró által 50 frt minimum és 100 frt maximum között megállapítandó összeget az anya kezéhez évente s a községi szegényalap gyarapitására szintén a biró által 50 ós 500 frt Között megállapított összeget egyszer és mindenkorra kifizetni.135) /f> »,J) u. o. 251. §. u. o. 229. §. 12 •) u. o. 218. §. >") u. o. 221. §• »23) u. o. 219. §. •24) u. o. 222. §. 12S) u. ó. 225. §. "«) u. o. 226. és 227. §§. >27) u. o. 228. §. •23) u. o. 242. §. '») u. o. 229. §. »SÖ) u. o. 231. §. »4) u. o. 234. §. \&fír »») u. o. 232. §. N^M 153) u. o. 233. §. 154) De nem formaszerii elismerése. >35) „Alig. biirg. Gesetzbuch i'ür den Canton Aargau". 243. §.