Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 7. szám - A törvényes házasságon kívül született gyermek polgári magánjogainak szabályazásáról 2. [r.]

* táplálás, eltartás és n3veltetés kötelezettségével 32) párosult vagyonélvezeti 33), ugy javítása érdekében az elzárathatási 8<) jog illeti. A gyermek pedig anyja vezeték- (családi) nevét és honosságát kapja. A táplálás és eltartás költségeit rendesen az anya, megszöktetés esetén (le cas d'enlevement) 35) az atyának nyilvánított, elismerés esetén pedig a hiteles okmányban 30) elismerő köteles hordozni; az atyától az előbb irt két eset kivételével eltartási költség-fedezést in subsidio sem követelhetni. A vérfertőztető, ugy a házasságtörő 37) nenizésből származottak kivételével a canonjog szerinti kiterjedésben házasságon kivül fogantatott minden gyermek szülőinek következő házassága által törvényesíthető 3S), ha az a házasság kötése előtt már, vagy a házassági okmányban 39) elismertetett; ezután a törvényes házasságon kivlil fogantatott gyermek a tőle leszármazottak javára halála után is törvényesíttethető. 40) A code Napóleon a rescriptum ntjáni törvényesitést nem ismeri. Az adoptio utjáni törvényesités, minthogy a törvény 4l) a házasságon kivül fogantottak iránt kivételt nem tészen, a gyermekül fogadónak ez iránybani szabadságát föltételezve, törvényes jogkövetkezményekkel létesíthető. A törvényes házasságon kivül fogantottaknak örökösödési joguk egyálalán nincsen ; há el nem ismertettek, sem atyjok, sem anyjok, apai, ugy anyai rokonságuk hagyatékában pedig elismerés esetén sem örökösödnek. 42) Elismerés esetén atyjoknak és anyjoknak törvényes gyermekeikkel 1/3, ascendenseikkel más rokonokkal számban 3/4 részét öröklik annak, mit törvényesittetésük esetén örök öltek volna 43); örökösödni jogosult rokonok hián/án pedig atyjok és anyjuk összes hagyatékát öröklk, ") Kötelesek mindazt, mit az örökhagyótól kaptak, örökségrészükbe beszámíttatni 45) ; örökösödési igényüket elvesztik, ha az örökhagyótól örökségrészuk felét az örökhagyónak azon nyilvánításával vették fel, hogy örökségüket ezen félrészre szállítani kívánta; azon esetben azonban, ha a felvett rész a törvényből illetékes örökség felét nem ütné, a felényire leendő kiegészítést követelhetik 46) s a leltár jogjóiéteményét igénybe vehetik. 47) Az így szabályozott örökösödésnél, ha atyjok és anyjok előtt haltak el, leszármazottjaik által képviseltetnek. 48) A házasságon kivül fogantatott gyermek hagyatékát az apa, ugy az anya csakis törvényszerű elismerés esetén örökölheti; ha mindketten elismerték, a hagyaték két hcsonrészre oszlik, egyik az apáé, másik az anyáé. 49) L e h ma n n Róbert, ügyvéd Déván. (Folyt, köv) A budapesti ügyvédegylet III. szakosztálya által a büntetőtörvénykönyv javaslata iránti vélemény kidolgozása végett kiküldött bizottság XXI. ülése, február 1 én. A mult ülés jegyzőkönyve hitelesittetvén, tárgyalás alá vétetett a 109. §,mely igy hangzik: „Bűntett vagy vétség miatt, mely csak a sértett fél indítványára üldözhető, a jogosítottnak indítványa nélkül a bűnvádi eljárás meg nem indiható. 32) c. c 385. 33) c. c. 384. S4) c. c. 375-379. 85) c. c. 340. 86) o. c. 334. S7) Római jog szerint a nős férfiúnak nem férjes nöszemélyl/el nemi való közösü'ése liáznsságtörést nem képezett. Ettől eltéiőleg a code Napoleonjszerint házassá^törésnek kell hogy tekintessék, a code pénale 339. czikkének értelme kulönban nem lévén. ») c; c. 331. 3!!) c. c. I. könyv. 2-ik czim 3-ik fejezet. 40) c. c. 332. 41) c. c. 313—360. 42) Les enfans naturela ne sout point heritie rs c. c. 756. 43) c. c. 757. ") c. c. 758. 46) c. c. 760. 4e) c. c. 761. 4;) c. c. 773. és 769. ") c. c. 759. ") c. c. 765. H e 1 d ezen § ra azon megjegyzést teszi' hogy az pleonasmu-st foglal magában, mivel amondat első része ugyanazt mondja, mi a má- I sodikban van. Ennek ellenében felhozatott, hogy ha ha- j tározottan ki nem mondatnék, miszerint ezen I büntettek miatt a jogosítottnak indítványa nélkül a bűnvádi eljárás meg nem indítható, ak- I kor megindittatnék az eljárás, és a vádlott az elővizsgálaton végig zaklattatnék, és csak azután szüntettetnék meg az eljárás. Ezek után a 109. §. elfogadtatott. Elfogadtattak szintén a 110.—115. §§. A 116. §-ra nézve, mely igy hangzik: i „A jogérvényesen megállapított ítélet, végrehajtása kizáratik: 1) az elitéltnek halála, 2) királyi kegyelem, 3) elévülés által," Friedmann elő;dó azon indítványt teszi, hogy megtoldassék még egy negyedik ponttal, mely igy hangzanék: „a perújítás jogerejü megengedése által." Indítványának támogatására felhozza, hogy ha valaki jogerejűleg elítéltetik, megtörténhetik, hogy uj bizonyítékok felmerülése folytán & bíróság megengedi a perújítást. Ha már most a büntetés végrehajtása nem függesztetik fel, megeshetik, hogy a perújítás folytán a vádlott felmentetik, ő azonban már azalatt kiállotta büntetését. Szükséges tehát ezen esetről gondoskodni a törvényben. Ennek ellenében felhozatott, hogy a jogerejü Ítélet végrehajthatóságát nem szabad alteíálni, mivel ezen esetben sohasem hajtatnék végre az Ítélet. Igen sokszor megtörténik, hogy a vádlott pernjitásért folyamodik, daczára annak, hogy semmi uj bizonyítékot nem hozhat fel; a biróság pedig igen sokszor helyt ad a perújításnak, mivel nem kivánja a vádlottat elűini netalán felhozható bizonyt ékaitól. Ha tehát az előadó indítványa elfogadtatnék, akkor csaknem mindig végrehajtatlanul maradna a jogerejü Ítélet. Felhozatott továbbá, hogy egyetlen-egy büntető-törvénykönyvben sem foglaltatik ily I rendelkezés, és ha bhetne is ilyféle szabványt kimondani, az mindenesetre a bűnvádi eljárás | keretébe tartoznék. Felhozatott végül, hogy a törvényhozások . törekvése mindinkább odairányu', hogy a fe- ! lebbezés megszorittassék; az előadó indítványa I azonban még a háromszoros felebbezés után ; sem adja meg az Ítélet végrehajthatóságát, | hanem még uj három felebbezéssel toldja meg i a jelenlegi felebbezési rendszert. Ezen érvek ellenében az előadó felhozta, bogy ha szabad választása volna a közt, hogy ezen rendelkezés az anyagi vagy az alaki törvénybe vétessék fel, akkor mindenesetre az alakiba tenné. Azonban évtizedek múlhatnak el, míg nekünk bűnvádi eljárásunk lesz, és minthogy az anyagi i rabság kétségkívül megköveteli, hogy ne a bírói ítélet merev végrehajtása, hanem az igazság legyen a döntő szempont, szükségesnek látuá, hogy ezen rendelkezés az anyagi törvénybe vétessék fel, m:ly előreláthatólag rövidebb idő mu'va fog életbe lépni, mint a bűnvádi eljárás. U al egyszers mind arra. hogy nem kívánja felfüggesztetni az itélít végrehajtását azon esetben, ahol az elsőfokú bíró megengedi a perújítást, hanem csak a jogerejűleg megengedett perújítás esetében. Figyelembe ajánlja végre, hogy a vidéken igen könnyen lehet tanukat vásárolni, és ennélfogvaott a bírói itéletmég sokkal kevésbbé csalhatatlan mint a fővárosban. Szavazásra bocsáttatván a kérdés, az előadó indítványa nem fogadtatott el. A 120. §-ra, mely igy hangzik: „Az elévülés azon uapon kezdődik, a meiyen az Ítélet jogerőre emelkedett; ha pedig a büntetés végrehajtása már megkezdet tt: azon napon, amelyen az az elitéltnek ine^szökése által félbeszakittatott", előadó azoti indítványt teszi, hogy az elévülés ne az ítélet jogerőre emelkedésétől, hanem az ítélet keltétől számíttassák. Megtörténik ugyanis gyakran, hogy valamely itéletmeghozatik, de a vádlót megszokó se, vagy egyáltalában távolléte miatt nem hirdettethetik ki, ennélfogva jogerőre sem emelkedhetnék és az elévülés sem kezdethetnék meg. Ennek ellenében felhozatott, hogy ez szintén processnális kérdés és a bűnvádi eljárásba tartozik, melynek feladata lesz meghatározni, ko^'y mikor váiik jogerejüvé az ítélet. Szavazásra bocsáttatván a kérdés, az előadó indítványa nem elfogadtatott el. A 121. §. észrevétel nélkül elfogadtatván, előadó indítványozza, hogy a 122. § hngyassék ki, mivel a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése is büntetést képez, tehát szükséges, hogy az el. évülés ezekre is kiterjedjen. Ezen iuditvány elfogadtatván, a 122. §. kihagyandónak véleményeztetett. A 123. és 124. §§. észrevétel nélkül elfogadtatván, az általános rész tárgyalása befejezettnek nyilváníttatott. Elnök a szakosztály tárgyalásaira való tekintettel felveti a kérdést : kimondandónak véli-e a bizottság, hogy a törvényjavaslatnak letárgyalt része a részletes tárgyalás alapjául elfogadható. Mire a bizottság tagjai egyhangúlag igennel felelvén, a határozat ezen értelemben kimondatott. Elnök szükségesnek tartaná, hogy az egyes határozatok közt netalán fennálló ellenmondások kiegyenlítése végett a bizottság még egy ülést tartson. Ennek következtében jegyző megbizaI tott, hogy a legközelebbi ülésig terjessze elő j azon határozatokat, melyek egymással ellen| mondásban vannak és ennek alapján a bizottság az ellenmondások kiegyenlítése iránt j határozni fog. Ezzel az ülés bezáratott. A febr. 8-án tartott zárülésben jegyző előterjesztette azon határozatokat, melyek egymással összhangzásba volnának hozandók. A bizottság azonban nem látta szükségesnek eddigi határozatain bármi változtatást is tenni. — Végül köszönet szavaztatván az elnöknek és a jegyzőnek, előadóvá a szakosztály számára Dr. Fayer László választatott meg, ki egyszersmind megbízatott a szakosztályhoz intézendő Írásbeli jelentései készítésével is. Vegyes közlemények. Az ügyvédi kamarákból. *(A budapesti általános ügyvéd értekezlet hetes bizottságának v á 1 a s z t á s i a j án 1 at a.) Elnök: Horváth Boldizsár. El nök-helyettes : Funták Slndor, Ghyczy Gyula, Titkár: Siegmund Vilmos, Stehlo Kornél. Pénztárnok: Morlin Imre, Toperczer János. Ügyész: Győry Elek, Perlaky Kálmán. Választmányi tagok: Audaházy László, Baintner Imre, Burián János, Darányi Ignácz, Duzs Lajos (Kalocsáról), Emey János, Funták Sándor, Friedmann Bernát, Gorove Antal, Ghyczy Gyula, Hodossy Imre, Környei Ede, Köves György, Lövik Adolf, Németh Antal, Niedermann Pál (Esztergomból), Nyiri Lajos, Kudnyánszky Ferencz, G. Szabó János, SzMényi Károly, Unger Alajos, Weiser Károly. Póttagok: Agorasztó Szilárd, Balogh Slndor, Francisci Kázmér, Granatér László, Kuntz Jenő, Lövészi György, Matuska Péter, Piufsich Frigves, Stiller Mór, Széky Antal, Végh János, Zboray | Béla. * (A budapesti ügyvédek tekintélyes száma) magánértekczletre összegyűlvén, a karaara alakulására következő szavazatinévsorban állapodott met;: Elnök: Ghyczy Gyula, elnök-helyettes: Funták Sándor, titkár: Dr. Siegmund Vilmos, ügyész: Dr. K ö r n y e y Ede, pénztárnok : Morlin Imre ; választmányi tagok: Dr. Bróde Lipót, Dr. Darányi Ignácz, Dr. Francisci Kázmér, Dr. Friedmann Beruát, Dr. Győry Elek, Hodossy Imre, Dr. Mezey Mór. Kövess György, Kuncz Jenő, Dr. Krajtsik Ferencz, Dr. Lövik Adolf, Dr. Stiller Mór, Dr. Schmidt József, Dr. Sehmidt Titus, Dr. Tötök Béla, Dr. Gombár Tivadar, Gaszner Lajos (Kalocsa), Szentgály l Ferencz (Esztergom).