Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 51. szám - Milyen előléptetési rendszer hozassék be a biróságoknál?

— 404 zinténa felébbviteli bíróságok Ital isakij elültetés re érdemesnek találtassék; továbbá b. ) hogy törvényszéki birói vagy járásbirói állásra csak aljárásbirák vagy alügyészek folyamodhassanak, és végre c. ) felsőbb birói állásra csak azok juthassanak, kik az alsóbb bíróságnál mint bírák alkalmazva vannak és már azon fokozatos felsőbb biróságnál, a hova előléptetni kívánnak, mint segédelöadókbeosztvalettek,és ugyanazon bíróság által, mint szintén, hamégvan fölöttes bíróság — az által is a kij elültetésre érdemesittetnek. Az ily rendszernél kétségtelenül az egész birói kar idővel csak kipróbált, a törvénykezés minden ágaiban begyakorlott szakavatott tagokból fogna állani. Hogy pedig a jelenlegi birói karnak általánosan szükségesnek tartott epuratiója is igazságos és méltányos módon keresztülvitethessék, az volna megállapítandó: hogy az országbeli összes első folyamodási törvényszékek birái közül — kikhez a járásbirák és kir. ügyészek is sorolandók — a kinevezési sorrend szerint legidősebbek bizonyos számmal, például 8-an a kir. itélő táblához, a kir. it. táblai azon bírák közül pedig, kik legidősebbek és előléptetésre igényt tartanak, tegyük szintén 8-an, a kir. curiához segédelőadói minőségben folyton beosztva legyenek, ott qualificatiój uk tanusithatása végett mindennemű ügyek előadására alkalmaztassanak, és üresedés esetében a rendes birói állomások csakis ezekkel töltessenek be, és pedig ugy, hogy a kijelölést a kir. it. tábla és illetőleg a kir. curiának illető osztálya teljes ülésben titkos szavazással tegye meg; a felterjesztés pedig a minisztériumhoz a fölöttes bíróságok utján azok véleményének is kiséretében történjék. Azon esetben pedig, ha az elnök azt tapasztalná, hogy a beosztottak közül valamelyik azon bíróság kebelébe való felvételre nem alkalmas, vagy hogy bármi más tekintetben annakbeosztásanem kívánatos, az elnök a tanácselnökkel határozhatna a szükséghez képest bármikor a felett, váljon azon beosztott bíró továbbra is a segédelőadók közt maradhat-e, vagy visszarendelendő? — és váljon mindenkorra-e, vagy csak bizonyos időre? miiránt a miniszternek jelentés teendő volna. Az ily eljárás és ily fokozatos előléptetési rendszer »Eselsleiter«nek, mint már hallottuk azt neveztetni a nepotismus és protectio pártolói által, egyáltalában nem tartathatnék, miután azzal ki volna zárva minden önkény, protectio vagy clique befolyása, és csak az érdem nyerhetne méltánylást, nem képesített egyén pedig ajánlatba bizonyosan soha sem hozatnék. De ki volna egyszersmind zárva minden szüksége is annak, hogy a s or o n k i v ü 1 i előléptetés által elkedvetlenittessék azon bíró, kit a sor nem ért, és ki, ha az előléptetésre tökéletesen qualificálva van ahoz jogot méltán tarthat még akkor is, ha a sorban hátrább állók között valamely lángész vagy kiváló talentum találtatnék, minthogy ily kitűnőség azon a helyen is, a hol van, az ügymenet érdekében szükséges lehet, és talán szükségesebb, mint ott lehetne,a hová vágyódik, — és a ki, ha már valamely különös jutalomra nagyon méltónak találtatik, inkább valamely czimmel vagy fizetési személy-pótlékkal volna jutalmazandó, mintsem hogy egy, a helyét szintén emberül betöltő és régibb idő óta fáradozó bíró méltatlanul mellőztessék, és ez által elkedvetlenittessék. Az ily szabályos előléptetési rendszer megtartása kétségkívül mindenkit nagyobb hivatali buzgóságra és igyekezetre serkentene ; általában pedig az egész birói karbau a munkáhozi kedvet mindig ébren tartaná. De ezen rendszer még financiális szempontból is ajánlatosnak mutatkozik, a menynyiben a szerint a Cur iánál annyi rendes bírónak a fizetése megtakarittathatnék, amennyi segédelőadó volna oda beosztva; az első folyamodási törvényszékeknél pedig a törvényszéki jegyzők közül azok, kik már a birói vizsgát letették, kisegitőleg pótolhatnák a kir. táblához beosztott elsőbirósági birák helyeit, a törvényszéki jegyzői teendőkre pedig az aljegyzők és joggyakornokok volnának alkalmazhatók. Sőt még ha azon megtakarított összegből azon segédbiráknak, kik a vidékről osztatnának be a kir. it. táblához, itt tartózkodásuk idejére bizonyos megfelelő fizetési pótlék adatnék is, még akkor is mindig maradna abból valamely felesleg megtakarítható. További teendőül azt tartanám szükségesnek, hogy különös gond és felügyelet fordijtassék arra, hogy minden bírósági tag pontosan teljesítse kötelességét és e tekintetben szigorú ellenőrzés alatt álljon, ugy hogy a minisztérium minden bírónak működéséről, folyton tudomással bírhasson, hogy a szükséghez képest a kellő intézkedéseket nyomban és idején megtehesse. E tekintetben különös figyelmet érdemelnek : a.) az ügykimutatások, melyek nem félévenként, hanem rövidebb időközökben volnának az igazságügyi minisztériumhoz minden bíróság által felterjesztendők, hogy azokból folyton értesülhessen a miniszter arról, hány beadvány érkezett, kinek mennyi osztatott ki, és ki menynyit végzett ? hány bünvizsgálat van folyamatban, és mely időről, hány intéztetett el véglegesen? hány ülés tartatott, s ki hány ülésben vett részt, maga az elnök is. Az ily kimutatás elkészítése csak az első időben adhatna egy kis dolgot, de azután az irodaigazgató mindennapi hivataloskodásának első félórája alatt könnyen betölthetné a mindig nyitva tartandó rovatokat az előbbi napon történtekről. És ha még meghagyatnék az is, hogy ezen kimutatásokra a minisztérium által okvetlenül megteendő észrevételek mindenkor teljes ülésben olvastassanakfel, ez az ügymenet gyorsítására, és tökéletesbitésére csak a legkatályosabb befolyással lehetne. így aligha fogna megtörténni, hoyy valamely bünvizsgálat évekig ok nélkül húzódjék, hogy valamely birói tag észrevétlenül hanyagoskodhassék, és általában, hogy az ügymenetben valami megakadás vagy mulasztás a miniszter által idején észre ne vétessék, és pedig a nélküli hogy az eddig gyakorlatban volt kiküldetésekre és vizsgáló biztosokra költekezni szükség volna. Továbbá b) minden fölöttes bírósági előadónak kötelességévé teendő volna, hogy minden egyes ügydarab előadásakor az ügy érdemébeni véleményének előterjesztése előtt a pernek kezelését illetőleg terjeszsze elő véleményét arra nézve; hogy abban a bíróság részéről valamely ferdeség, késedelmezés, vagy egyéb kezelési rendetlenség fordul-e elő, s ha az észrevételt a fölöttes bíróság is helyesli, az iránt az illető alattas bíróság külön kiadmányban jövendő mihez tartás végett figyelmeztessék. Mely figyelmeztetés mindenkor az alattas biróságnál teljes ülésben volna felolvasandó. Ha pedig valamely bíróság ilyetén észrevételekre és figyelmeztetésekre ismételve szolgáltatna okot, az iránt a minisztériumnak jelentés volna teendő. De legyen egyszersmind gond arra is, hogy egyik biró se terheltessék túl munkával, a mi leginkább a felsőbb bíróságoknál érdemel kiváló figyelmet, hol az ügyek végleges elintézést nyernek, és hol a birák előhaladott korát is tekintve alig tehető fel, hogy ha minden egyes biró egész éven át hétről hétre 20—25 ügydarabot maga feldolgozni és előadni kénytelen, azon kivül még hetenkint 3 —4 ülésben 40—50 más ügy elbirárásánál is kellő éberséggel és nyugodt megfontolással részt vehessen. Praecipitantia est noverca justitiae, és már nem egyszer hallottunk nyilvánulni e tekintetben méltó aggodalmakat az iránt, hogy az e részbeni nagy takarékoskodás magát az igazságszolgáltatást lehetetlenné teheti. Végre: kiváló figyelmet érdemel a birói pályára készülő fiatalságnak, az uj jogi erőknek, a bírósági teendőkbe való begyakorlása és alapos kiképeztetése. Az ily kiképezés kétségkivül csakis az első-bíróságnál, hol minden peres eljárás is kezdetét veszi, kezdendő meg, és a joggyakornok már csak miután az elsőbirósági eljárásban kellő tájékozást nyert, volna a felső biróságoknál joggyakorlatra bocsátandó. Ezért minden első folyamodási trvszék részére az eddigi jegyzői és aljegyző állomásokon kivül legalább még két joggyakornoki állomás rendszeresitése szükségeltetnék, azon joggyakornokok pedig aként volnának alkalmazandók, hogy azok min legyike mielőtt a fokozatos előléptetés utján aljegyzői állomásra előléptetnék, legalább 1 évig valamely járásbíróságnál, az• után 1 évig valamely törvényszéknél, 1 végre onnan legalább 1 évig a kir. it. táb-