Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 47. szám - Két vagy több biztosító társulat egyesülése esetében feljogosítandók-e a megszünő társulatnál biztosítottak a szerződés felbontására?

hozva. Az ezen terv mellett nyilatkozók azon reménynyel kecsegtetik magukat, hogy a most ezen bíróság helyiségeért fizetett évi bért meg lehetne takarítani. Igazuk lehet, ha csakis a b é r t veszik tekintetbe, mert ezt a várban tényleg nem kellene fizetni. De ha a többi kiadásokat figyelembe veszik, bizonyára azon meggyőződésre jönnek, hogy a büntető bíróság a várban sokkal többe kerülend, mintsem valamely más fővárosi kerületben. Tekintetbe kell ugyanis venni, hogy a jelenleg az állam birtokában levő és ezen czélra forditandó várbeli épület arra alkalmatlan és é 1 é g t e 1 e n. Kellene tehát a meglevő épületeket egészen átalakítani és hozzá még egy vagy két házat megvenni; az ezzel járó költség pedig már magában is megközelítene egy, a mostani bért kamatozó tőkét. Ezekhez járul azonban még azon költségszaporodás is, mely a gyakori halasztások, újbóli idézések, szakértők többszöri megjelenése, a tanuk több izbeni kihallgatása és időmulasztása által keletkezend. A tanuk és szakértőknek több időt kellvén szentelniük, több díjra is tartanának igényt. Tekintetbe jön távábbá, hogy miután a legtöbb bűntett a vártól távolabb fekvő házakban követtetik el, a helyszíni szemlék, kiszállások stb. is sokkal költségesebbek lennének és sokkal több időt vennének igénybe. Legyen szabad ezeknél fogva azon reményünknek kifejezést kölcsönöznünk, hogy az általunk kifejtett érveket Nagyméltóságod figyelemre méltatni és ezek folytán a büntető bíróságot a fővárosnak a váron kívüli valamely részében fogja elhelyeztetni, hol az feladatát biztosabban s sikeresebben fogná teljesíthetni. Kelt Budapesten 1875 october 26-án A budapesti ügyvédi kamara: G h y c z y Gr y u 1 a m. k. Dr. Siegmundm. k. elnök. titkár. * A budapesti ügyvédi kamara az ügyvédeknek a börzebiróság által a képviselettől kizárása tárgyában a következő felterjesztést intézte az igazságögyminister úrhoz: Nagyméltóságú magy. kir. igazságügyi minister ur! A budapesti áru- és értéktőzsde rendszabályainak a tőzsdei bíróságról szóló részében egy oly intézkedés foglaltatik, mely az ügyvédi kaierkölcsi tekintélyét mélyen sérti, s a mely ezen kívül ferde helyzeteknek előidézője s a zugirászat egyik hathatós ápolója. Az emiitett rendszabályok 27. §-ban az mondatik ugyanis, hogy : sügyvédek általi képviselet nem engedtetik meg.« Ez az egész ügyvédi kar iránti bizalmatlanság, jót és roszat egy mértékkel mérő elfogultság kifejezése s az igazságszolgáltatás egyik tényezőjének megtagadása. Következménye pedig az, hogy azon ügyvédnek, kihez a fél tanácsért fordul, segédje megjelenhet, és képviselheti a feleket a képességgel nem biró és törvényen kívül álló zugirász, — az ügyvéd azonban, kitől a törvény hosszas tanulmányt és terhes feltételek teljesítését követeli a jogosítvány megadása előtt s a ki minden tetteért felelős, visszautasíttatik. Midőn az 1870. évi 2-ik t. czikk ezen rendszabályokat átalánosságban megerősítette, az ügyvédi kar nem birt semmi törvényes képviselettel, mely erkölcsi tekintélyének ezen csorbítása ellen felszólaljon és a rendszabályok kiemelt visszásságának mellőzését kérelmezhette volna. Jelenleg azonban az 1874. 34. t. cz. 19. íjában foglalt jogunk és kötelességünkhez tartozik e tekintetben Nagyméltóságod elé járulni. Kötelességünk ez annyival inkább, mert az 1874. 34. t. cz. 38. §-ban világosan kimondatván, hogy: »az ügyvéd jogosítva van az ország valamennyi bírósága és hatósága előtt feleket képviselni,* ezen utóbbi törvény folytán az emiitett rendszabályok 24. §-ának sérelmes intézkedése törvénytelenné is vált; és mert ennek daczára sajnosán kellett tapasztalnunk, hogy a budapesti tözsde-biróság még mindig ezen intézkedést alkalmazza és végzéseiben a törvény mellőzésével, egyenesen figyelmezteti a feleket, hogy ügyvéd általi képviseltetésük meg nem engedtetik. Tisztelettel kérjük ezeknél fogva Nagyméltóságodat, miszerint ezen törvényellenes és sérelmes állapot megszüntetése iránt intézkedni, a budapesti áru-és érték-tőzsdét az itt tisztelettel előadottakra figyelmeztetni és felhívni méltóztassék, hogy megszűnvén rendszabályai 27. §-a hivatkozott részének érvénye, az 1874. 34. t. cz. 38. §-hoz alkalmazkodjék. Mély tisztelettel Budapesten, 1875. october 29. A budapesti ügyvédi kamara, G h y c z y G y u 1 a, s. k. Dr. S i e g m u n d, s.k. elnök. titkár. * Hirdetmény. Guttmann Tamás, 1. Bpest, Nádor-ut. 19. sz.; Horváth Vincze, 1. Bpest, Erzsébet-tér 14. sz.; Pázmándy Gábor, 1. Pomázon; Proházka Imre, 1. Promontoron; Dr. Thirring Lajos, 1. Bpest, Dorottya-ut. 6. sz. és Ldvardi János, 1. Bpest, halászváros 74. sz., ügyvédek, kamaránk lajstromába folytatólag felvétettek. — Stern Mihály bpesti ügyvéd és kamarai tag pedig az ügyvédség gyakorlatától önkénytes lemondása folytán, kamaránk lajstromából kitörültetett. Budapesten, 1875. november 23. A budapesti ügyvédi kamara. * Hirdetmény. Adler Hermán (a bpesti VI. és VII. ker. kir. jbrságnál), Todorffy Domokos (a bpesti V. ker. kir. jbrságnál), Arvay Lajos (Giczey Samu), Baintner Hugó (Ghyezy Gyula), Fejérpataky Kálmán (Szilágyi Virgil), Feldmann Bódog (Déssy Imre), Héda Nándor (Dr. Schulhof Géza), Maríinovíts Elek (Szilvásy László), Nagy Károly (Hets Ödön), Popovits Emil (Milassin Mihály), Szécsey István (Mezei Lajos), Sziklay Ede (Dr. Matuska Péter), Vilmos Sándor (Selmeczy Victor), Wolf Vilmos (Löw Tivadar), Zsarnay Lajos (Lövészy György ügyvéd uraknál) és Molnár Dezső (a pestvidéki kir. trvszékuél joggyakorlaton), ügy. védjelöltek, kamaránk lajstromába folytatólag felvétettek.— Kán Béla ügyvédjelölt, eddig dr. Weinmann Fül*p kir. közjegyző urnái, Löw Tivadar ügyvéd ur irodájában történt átlépése; L e thenyey Béla ügyvédjelölt, eddig Szabó János ügyvéd urnái, Posztoczky Lajos ügyvéd ur irodájába történt átlépése; dr. M o 1 n á r G y ő z ő ügyvédjelölt, eddig dr. Schmidt József ügyvéd urnái, a bpesti lipótvárosi kir. járásbírósághoz történt átlépése; Szabó Endre ügyvédjelölt, eddig Farkas György ügyvéd urnái, Horváth Gyula ügyvéd ur irodájába történt átlépése; Vid 1 y József ügyvédjelölt, eddig Kundlik Géza ügyvéd urnái, a bpesti VI. és VII. kir. jbsághoz történt átlépése, fennebbi lajstromban kitüntettetett. — Hüke Lajos ügyvédjelölt, dr. Darázsy Albert ügyvéd ur irodájából, Rajner Géza ügyvédjelölt, Polonyi Géza ügyvéd ur irodájából, Stand Miklós ügyvédjelölt, dr. Wagner Géza ügyvéd ur irodájából történt kilépésük, a lajstromba bevezettetett. — BecineagaJános ügyvédjelölt eddig a bpesti m. kir. ítélőtáblánál, és Kovács Endre ügyvédjelölt, eddig Csilléry Dávid urnái ésVécseylgnácz ügyvédjelölt, eddig dr. Stiller Mór ügyvéd urnái joggyakorlaton, kamaránk ügyvédjelöltei lajstromából kitörültettek. Budapest, 1875. nov. 23. A budapesti ügyvédi kamara * A debreczeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhiné tétetik, miszerint Porkoláb Sándor h.-nánási ügyvéd ésDetrich Endre kis-várdai ügyvéd, az ügyvédségről önkéntesen lemondottak, nevök az ügyvédi lajstromból kitörültetett. * A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tételik, hogy id. Subertlstván h. ügyvéd Szeniczen királyi közjegyzőnek kineveztetvén, a kamara ügyvédi lajstromából kitöröltetett és iratainak átvételével és ideiglenes kezelésével ifj. Subertlstván h. ügyvéd Szeniczen megbízatott ; minek folytán az ügyfelek ujabb képviselő kirendelésére felhivatnak. Különfélék. * Az igazságügyi minister a következő rendeletet intézte a kir. törvényszékek elnö'eihez: Az e. f. kir. törvényszékek egynémelyike, az ügyvédek ellen hozott vád alá helyezési határozatokat, csak azoknak jogerőre emelkedése után szokta az illetékes ügyvédi kamarával közölni; utóbbi tehát csak akkor jut azon helyzetbe, hogy a felfüggesztés iránt, az 1874. XXXIV. t. cz. 105. §-ának a) pontja értelmében intézkedjék. Minthogy az idézett törvény csak általánosságban említi a vád alá helyezést, utasítom elnök urat: intézkedjék az iránt, hogy az 1874. XXXIV. t. cz. 103. §-a második bekezdése értelmében, az ügyvédek elleni vád alá helyezési határozatok, meghozataluk után,az illető ügyvédi kamarával azonnal közöltessenek. * Somogymegyei Szulok község törvénykezési tekintetben a kaposvári kir. törvényszék területén szervezett nagyváradi kir. járásbíróságtól a szigetvárihoz osztatik be. Ezen rendelet f. é. deczember hó 1-ével lép hatályba. M a „Biflpti izlf-Ml. Rövidítések: bh. = benyújtási határidí és bejelentéi hat. Ig. = igény beadási hat. vh. = végrehajtó, k. - kereskedői, = ideiglenes, t = tümeégondnok p. = perugyel-*. bp. = budapestii k. s. — A hirdetmények végre lcsS száma Bdp. Rbk. azon számát jelenti melyben a hirdetmény elősző.* merjelent. Kinevezések. Timáry Alajos békés-gyulai kir. törvényszéki díjnok ugyanoda írnokká Gajzágó Manó budapesti kir. törvényszék aljegyző jegyzővé Bozgonyi Aurél erzsébetvárosi kir. járásbirósági irnok a székelyhídi kir. járásbírósághoz II. oszt. segédtelekkönyvvezetövé Oravetz Andor lőcsei kir. törvényszéki irnok a lőcsei kir. ügyészséghez írnokká neveztetett ki. Áthelyezés. Pap Kálmán szt.- gotthárdi törvényszéki jegyző a budapesti törvényszékhez helyeztetett át. Névváltoztatások. Docskál Vilmos váczi lakos vezetéknevének > Váriéra kért átváltoztatása folyó évi 53858.számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Schuhbauer Károly fóthi segédlelkész vezetéknevének > Somó gy i « - ra kért átváltoztatása f. évi 52900 számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Hvizdos András krompachi illetőségű, jelenleg bécsi lakos vezetéknevének »M agocsi «-ra kért átváltoztatása f. é. 53507. sz. belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Stelzer Frigyes nagy-kanizsai lakos vezetéknevének »Gamósi«-ra kért átváltoztatása folyó évi 54365.számú belügyministerium irendelettel megengedtetett. Szilberberg Dávid szabadkai lakos vezetéknevének » Sziki ai«-ra kért átváltoztatása folyó évi 54304. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Pályázatok. Kun-sz.-miklósi jbsgnál t el e k k v.-v e z e t ő, bh. dec. 17. kecskeméti tsznél (263.) Dettaí jbsgnál. albiró bh. dec. 18. verseci tsznél. (263.) Kecskeméti jbgnál albiró. bh. dec. 20, e tsznél. (265) K.újszállási jbsgnál végrehajtó bh. dec. 17 e tsznél. (265.) Ar.-m ár ó t h i jbsgnál tsz ki biró illetve alb i r e ójsbgnál bh. dec. 20. (265.) Egri tsznél aljegyző bh. dec. 22. e tsznél (262). Almási jsbgnál járásbitó bh. dec. 22 bajai tsznél (262).