Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 3. szám - Észrevételek. 1. [r.]

— 17 — aber erst dam in ihr Eigenthuru eingeantwortet werden, wenn sie sich Uber dic Berichtigung dcr Übcrtragurigsgebülnen und dea Normalsebulíonds-Beitrages per 2 frt 10 kr, aus„ewiesen habén werdeD. Nacb 0. P. 106 B. a. 1. hat die Grossmulter l°/0, dagegen jeder der andern Érben 4o/0 von dcm ihnen zuzufalleuden Erbtheilen, sammt 25°/0 Zusehlag zu entrichten, und es wird behufs Bemessung und Eiubringung dieser Gebllhren tine Abschrift dieses Ausweises dém könig). "ug- Steueramte hier unter einem zugefertigt werden. Dumitrov Sab!:as, Starisavljevi s Pjada és Bukovallfi Terézia mint Jovanovits Eugénia meghatalmazottjának felfolyamodásukra a pesti királyi itélő tábla 1874. évi april hó 1-én 11594. szám alatt következő végzést hozott: A felfolyamodások elvetése mellett az eljáró biiócág fenuebbi keletű végzése helyben hngyafikIndokok. Duuiitrov Sabbas által beadott felfolyamodásnak hely adható nem volt, mivel az 1854. augusztus 9-iki rendelet 127-ik §-a értelmében csak azon per megindítása függeszti fel a hagyatéki tárgyalási, mely az örökési idényt támasztók részéről tétetik folyamatba, holott valamely hagyatéki hitelező részéről foIvamatba tett percek az idézett rendelet 136 § a ezen felfüggesztő hatályt nem tulajdonítja és mivel e szerint a hagyatéki tárgyalás folytatását ezen felíolyamadóra nézve helyesnek annál inkább kell elismerni, minthogy egyrészt az e helyütt 1873. november 20-án 51114. szám alatt hozott végzéssel már kimondatott, mikép a hagyatéki tárgyalásnak általa kért felfüggesztése helyt nem foghat és ezen végzés a neheztelt hagyatéki kimutatás alkotásakor már jogerőre emelkedett, de mivel másrészt mi sem áll ellent, hogy felfolyamodó az osztr. polg. törv. 812 ik §-f, által meghatározott biztonsági intézkedést még most is kérhesse. Starisavljevics Pjada által beadott felfolyamodása, szintén ahptalannak volt tekintendő, mert noha az 1872. jnüus 10-én 4012. szám alatt Lozott végzéssel az örökösödési igényének alapját képező rokonsági viszony kimutatására utasíttatott, ezen utasításnak sem az örökösödési hirdetmény lejártáig, sem pedig az utóbb meghosszabbított határidőben meg nem felelt és mert igy azon körülmény, mely szerint az 1873. október 24-én 5585. szám slaíi hozott végzéssel a hagyatéki tárgyalásnak felj íüggesztése Dumitrov Sabbas által folyamatba tett per elintézéséig kimondatott, a mulasztásához kapcsolt azon törvényes következményen, hogy a hagyatéki tárgyalás folytatása ezentúl a nevezett felfolyamodó mellőzésével eszközlendő, mit sem változtatott, ezen felfolyamodónak csak az osztr. polg. törvény 823-ik §-ában szabályozott joga maradván fenn. Épen ezen indokoknál fogva, mivel Bukovalla Terézia a kapott masitás ellenére az örökösödési hirdetmény lejártáig örökösödési nyilatkozatát kellőleg felszerelni elmulasztotta, ezen fél által beadóit felfolvamodásnak sem lehetett helyt adni. Bukovalla Teréziának ezen végzés elleni fulfolyamodványa foiytán a magyar királyi Curia mint legtöbb ítélőszék 1874. évi október hó 22-én 8695. szám alatt következő vég z é 81 hozott: Tekintve: hogy az 1872. évi július hó 10-én, 4012. szám alatt hozott első birósági végzésben, mely szerint felfolyamodó mindenek elú'tt örökösödési nyilatkozatának, a szükéges rdatokkal való támogatására utasittatot, a peres kiviili eljárást szabályozó 1854. évi augusztus hó 9 én kelt rendelet 120-ik §-nak, mely itt zsinórmétékül szv Igái, ellenére, annak teljesítésére nem lett határidő kitűzve, azon világos figyelmeztetés mellett, mikép ennek elmulasztása esetében a hagyaték csak az örökösödési nyilatkozatot beadott jelentkezőkkel fog tárgyaltatni; a hírlapi hirdetményben kitett egy évi határidő és a hozzá kapcsolt figyelmeztetés pedig, felfolyamodónak örökösödési igényeire befolyással azért nem lehet, mert az, a hivatolt rendelet 123-ik §-a értelmében I csak a biróság előtt teljesen ismeretlenekre, vagy habár ismerősökre, de olyanokra, kik örökösödési nyilatkozatukat be: dni nem akarnák vagy a nekik kitűzött határidőben be nem adták , hat ki: kik közé azonban felfolyamodót a fennebbiek folytán sorozni nem lehet, tekintve továbbá, hogy az 1873. évi október hó 10-én. kelt s felfolyamodóknak kézbesített 5585. 1873. számú első birósági határozat által, mely'szerint a kérdéses hagyaték további tárgyalása addig, mig a Dumitrov Sabbas hagyatéki hitelező által a hagyaték ellen 4050 frt iránt indított per befejeztetik, felfüggesztetett, ftlfulyamodó csakugyan tévedésbe hozatott, s méltán azon hiedelemben lehetett, hogy a 4012/872 számú végzésben, meghagyottak teljesítésére még hosszabb ideje van éspedig anny ival inkább: mert ugyanősem az 5585/ 873 számú végzésben hivatolt 5174/873 számú végzésnek, több érdeklettek részéről lett megtámadása, sem az erre keletkezett 51174/873. számú másodbirósági megváltoztató határozatról nem értesíttetett; ezeknél fogva a Bukovalla Terézia mint Jo vanovis Eugénia meghatalmazottja által benyujtott rendkívüli felfolyamodásnak hely adatván: mindkét alsó birósági végzés felfolyamomodóra vonatkozólag, egyéb nem neheztelt részeinek érintetlen hagyás?, mellett, megváltoztatik, s felfolyamodónak az első birósági 4012/ 872 számú végzésben meghagyottak teljesítésére, a jelen végzés vételétői számítandó három havi uj határidő engedélyeztetik, oly világos figyelmeztetés mellett, miszeiintha felfolyamodó, kellő adatokkal támogatott örökösödési nyilatkozatát, a most engedélyezett határidő lejártáig sem mutatná be, a hagyaték, állítólagos örökösödési igényeinek tekintetbe vétele nélkül, csak az örökösödési nyilatkozatot beadott többi jelentkezőkkel fog t;>rgyaltatni. Vegyes közlemények. Egyleti hirek. * (Meghívás). A budapesti ügyvédi egyletnek 1875.évi jan. 31-cn,esti 6 órakor az egylet helyiségeiben (koronaherczeg, celőtt uri-utcza 8 sz.) tartandó rendes évi közgyűlésére. Napirenden állanak: 1. Jelentés a lefolyt évi működésről, különösen az ügyvédi ltamara alakítása tárgyában történt előkészületekről. 2. Szavazatszedő-bizottság kiküldése és az egyleti tisztikar és választmány választása. 3 Az 1874. évi számadások feletti határozat, és három számvizsgáló választása. 4. Az 1875. évi költségvetés megállapítása. 5. Az igazgató választmánynak az egyleti alapszabályok 17. §) i) kikezdése végpontjának módosítása iránti indítványa. 6. Az egyleti közlöny iránti intézkedés. 7. Dr. Környei Ede urnák indítványa a budapesti ügyvédi kamara alakítása tárgyában. 8. Az egyleti kezelést tárgyazó netáni indítványok. Kelt Budapesten, 1875. évi január 15. Elnöki megbízásból: Dr. S i e g m u n d Vilmos, egyleti titkár. * (A budapesti ügyvédegylet rendes közgyűlésén következő költségvetési tervezet fog a „napirend" szerint tárgyaltatni : Bemélhető bevétel. 41 alapító tag záloglevelei kamataiból 452 frt 248 beltagtól 2976 frt 11 kültagtól . . . • . . 88 frt összesen 3516 frt Kiadás. 1. Segélypénztárra 10°/0 ... 351 frt 2. Szállásra (házbérkra'czárokkal együtt) 1350 „ 3. Szállásfelszerelésre 20 „ 4. Szolgára 360 „ 5. Világítás és fűtésre .... 180 „ 6. Pénz-beszedőre 100 „ 7. Kihordónak 95 „ 8. Nyomtatványok és Írószerekre . 250 „ 9. Lapok s könyvekre .... 200 „ 10. Pénztárnoki átalány .... 300 „ 11. Titkári átalány 300 „ 12. Rendkivüli kiadás .... 10 , összesen 3516 Jegyzet. A 7. éa 8. pontok alatt érintett összegekből egy-egy szakosztálynak közvetlen rendelkezése alá 20—20 forint adandó. Budapesten, 1875. évi január 15 én. Morlin Imre, m. k. egyleti helyettes pénztárnok. Dr. Siegmun d Vilmos, m. k. egyleti titkár. * (A budapesti ügy v é d egyl et) rendes közgyűlése elé az igazgató választmány következő indítványt terjeszti : Indítvány az egyleti alapszabályok 17. §. i) kikezdése végpontjának módositása iránt: Miután a már életbelépett ügyvédrendtaítási törvénynyel .szemben előre látható, hogy a budapesti ügyvédi egylet közgyűlése előbb-ufóbb határozni lesz hivatva az egylet fennmaradása, feloszlatása vagy esetleges átalakítása tárgyában ; miután az esetleges feloszlatás vagy átalakítás véghe1 tétlenül megneyezittetnék, ha az egyletnek vagyona felett szabadon és az alapszabályok első szakaszának megfelelőleg rendelkeznie nem lehetne ; mintán az egyleti vagyon feletti szabad s különösen az ügyvédi egylet egyik kiváló czélja : s segélyezés érdekében lehető rendelkezés az alapszabályok e részben jelenleg fennálló határozmánya értelmében egyenesen ki van zárva; az igazgaztó választmány az alapszabályok 17. §. i) kikezdése végpontjának következő módosítását indítványozza : ,,a feloszlatást határozó közgyűlés az egylet vagyona felett kizárólag az ügyvédi testület javára és érdekében intézkedhetik." * (A budapesti ügyvédegylet igazgató választmánya) f. hó 13-án tartott ülésében tárgyalván Dr. Környei Ede urnák egy rendkívüli közgyűlés egybehivását tárgyazó indítványát, indítványozó ur hozzájárulásával egy rendkivüli közgyűlés egybehivását szükségtelennek tálálta, azonban Dr. Környei Ede ur indítványát, mely szerint a közgyűlés határozza el: váljon az ügyvédi kamara alakítása ügyét az ügyvédi egylet tagjai vállvetve előmozdítani kívánják-e, s ha igen mikép? mint magáninditványt a 31 ki közgyűlés napirendébe felvenni határozta. Különfélék. * (Az ügyvédi kamarák alaki- ! t á s a) körü'i mozgalom már az egész országban megindult. Eiőtanácskozmányok, értekezletek tartatnak, pártok alakulnak, szavazati ivek készülnek, szóval a választási izgalmas korszak az ügyvédi testületre is felvirradt s minél közelebbi határidőre van kitűzve egy-egy kamara alakuló közgyűlése, annál élénkebb a mozgalom, melynek épen csak a választások megejtése fog véget vetni. A már megalakult kolozsvári kamara után egyike a legelsőknek lesz a temesvári kamara, mely f. hó 25-én és az aradi kamara, mely f. hó 26-án alakul, utánna a balassagyarmati kamara, melynek szervezkedő közgyűlése már f. hó 31-re van egybehiva ; a sopronyi kamara febr. 1-én, a marosvásárhelyi febr. 6-án, a pozsonyi febr. 13-án és a budapesti február 20-án tartja alakuló közgyűlését. A többi kamarák alakulási határidejéről még nincs tudomásunk; egyesek területén a székhely tekintetében máris elégületlenség nyilvánul, igy a beregszászi ügyvédek rosz néven vették, hogy a miniszter nem Beregszászt tette az ügyvédi kamara székhelyévé. Ennek bizonysága az a felhivó kérdés, mely a „Bereg" 2. számában jelent meg s igy szóh Miután a hivatalos lap egyik legközelebbi száma a megyénk s több körültünk fekvő törvényszékek terüíe tére tervezett ügyvédi kamara székhelyéül — nem, mint sz előleges értekezések, a helyzet s czélzzerüségösszhangzó kivánata megkövetelné Beregszászt, hanem a kamara területén a lentávoiabbi csúcson fekvő Máramaros-Sziget városát jelöli ki: váljon a beregszászi s ungvári ügyvédi kar nem tartaná-e czélszerünek helyzetében, ha egy alaposan indokolt felterjesztésben az igazságügyminiszter ezen mindenesetre téves és helytelen intézkedése a kifejtett indokok alapján megváltoztattatni kérelmeztetnék, s a kassai és rimaszombati ügyvédi kar péld ájára ezen felterjesztés mennél elébb megtéetnék? Teljes tisztelettel. Egy beregszászi tügyvéd.