Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 43. szám - Az osztrák első ügyvédgyülés - A magyar csődtörvény tervezetének tárgyalására egybehívott bizottság

rólagos illetősége a váltó-ügyekben el nem fogad­ható. Másrészről igen czélszerűtlen volna a vál­tó-ügyeket a szerint mint a válló kereskedelmi ügyletből, vagy pedig nem ilyenből jött létre, a kereskedelmi és a polgári bíróságok közt megosz­tani, mivel minden ilyen kettős illetőség az igaz­ságszolgáltatásnak a váltó-ügyekben annyira szük­séges egységét megzavarná és egyszersmind az illetőségi kifogás igenis gyakori alkalmazhatása által a váltóper gyors lefolyását koczkáztatriák. Minthogy a kereskedelmi bíróságok kizárólagos illetősége nem volt elfogadható, valamennyi vál­tó-ügyek a polgári bírósághoz utasíttattak, Végül megemlítendő, hogy a 300 márkát meg nem haladó ügyek, melyek tekintet nélkül a per tárgyának értékére, egyes-biróságokhoz uta­sitvák, egészen kivétettek a kereskedelmi bírósá­gok illetősége alól. Ezen határozat hozatalánál különösen azon szempontból indult ki a bizottság, hogy a kereskedőknek jogosulatlan szabadalom nyújtatnék, ha az ő bagatell- pereik számára collegialis bíróság állana fen és ez által a többi ügyektől megvont felebbezési jog a kereskedőknek megadatnék. Az osztrák első ügyvédgyülés. (III.) A napirend egyik tárgyát képezé dr. B y k indítványa oly törvény alkotására, hogy az adós ingatlanai végrehajtásilag és nyilvánosan bérbeadhatóklegyenek. Dr. M a s c h k e előadó kifejté, miszerint B y k inditványa, az adós ingatlanainak végrehaj­tásilag való bérbeadhatása által, a végrehajtásnak eddig ismeretlen és a sequestratio oly modalitása szándékoltatik életbeléptetni, mely eddig csakis némely kiváltságolt hitelintézetnek engedélyeztetett. Ezeknek ugyanis jogában áll a sequestratio mód­jának választásánál egyúttal meghatározni, váljon a zárgondnok maga kezelje-e a birtok jövedelmét, avagy az egészben vagy részben bérbeadacsók-e, mely esetben a bérbeadás mindig bíróilag esz­közöltetik az adós meghallgatása nélkül. Szóló hosszasan beszélvén e tárgyról, végül a következő­ket indítványozza: Az osztrák ügyvédgyülés dr. B y k József indítványára nézve határozza: 1. Igen kívánatosnak tartja oly törvény alkotását, mely szerint az adós fekvő javainak végrehajtási bérbe­adása behozatik; az adósnak e czélból szükség ese­tén birtokából leendő kitiltása magától értetvén. 2. Az utóbbi pontra nézve külön törvény alkotása szükségtelen lévén, az ügyvédgyűlés dr. Byk indít­ványának második pontja felett napirendre tér. Ezen indítvány minden vitán él k ü 1 el­fogadtatott. Tárgyalás alá került szintén dr. F e i s t m a n­tel inditványa, hogy a birák részére harmad, ille­tőleg ötöd'.: ;iótlékfizetés rendszeresittessék. Előaüo dr. M e c z n i k: dr. Feistmantel azt indítványozza : »Az osztrák ügyvédgyülés mondja ki meggyőződéseképen, hogy a bírói har­mad és ötödévi pótlék a magasabb javadalmazás­bán nem álló birák részére, valamint ezen pótlék­nak a nyugdíjba való beszámítása lényeges biztosí­tékul szolgálván a birói kar függetlenségének, en­nek törvényes behozatala kivánatos.« Szóló élén­ken üdvözli azon eszmét, hogy a birák független­sége anyagi helyzetök megjavítása által még in­kább elősegittessék. Az osztrák birói kar hosszú ideig igen silányan volt díjazva; az igazságügy szolgálatában álló birói kar, daczára megerőltető munkájának, mostoha állásban volt a vele egy fokon lévő többi hivatalnokokkal szemben. Alig egypár éve annak, hogy a birói kar javadalmazá­sának javítása törvényhozásilag életbeléptettetett. Szóló hivatkozik azon törvényekre, melyek által a birói kar javadalmazása 40°/0 kai emeltetett. Ezen javítás által a IX. osztályban lévő segéd-birák fize­tése 1100 frt, mely minden öt évi szolgálat után nyugdíjazásba is beszámítandó 100 írttal emelke­dik. Ugyanily feltételek mellett a VIII. osztályban lévő járásbirák fizetése 1400, 1600 és 1800 frt között változik, a VII- osztályú országos törvény­széki biráké pedig 2000, 2200 és 2400 frt között. Ha ez összeghez hozzá is veszszük a 2—400 frtnyi szálláspénzt, azt kell mondanunk, hogy az osztrák birói kar, tekintettel az uralkodó helyi viszonyokra, nincs kielégitőleg díjazva. Ugyanis a bírónak magasabb díjosztályba való léptetését nem öt, ha­— 339 ­' nem már három év múlva kellene eszközölni és e fizetési pótlékot nemcsak kétszeri pótlékra szorí­tani, hogy ekkép a kinevezés általi előléptetés nél­kül is javíttathatván a bíró javadalmazása, annak függetlensége biztosíttatnék. Minden jogállamban legszilárdabb, megmozdithatlanabb alapul szolgál a birói függetlenség, s ezért kívánatos, hogy az igazságszolgáltatás tekintetéből a birói kar java­dalmazása emeltessék, hogy az az 1873. april 17­ki törvény keretén tul is tagittassék. Ezen javítás nemcsak a nagyszámú segédbirák, titkárok, járás­birák és az országos törvényszéki birák, hanem a VI. osztályban levő főtörvényszéki bírák, illetőleg azok 2800, 3200 és 3fi00 frtos fizetésére is kiter­jesztendő. Utal az 1873. april 15-iki törvény alap­jául szolgáló kormányi javaslatra, mely a VI. osz­tályú birák fizetését 3000, 3300 ós 3600 írtban állapítja meg. Ezen összegtől eltérőleg, a törvény­hozás az első fokot 200, a másodikat 100 írttal szállította le, kívánatos tehát, hogy legalább a kor­mány javaslata fogadtassék el, annyival is inkább, mert az V. és magasabb osztályban lévő, de igen csekély számú birói állások folytán a főtörvény­széki birói állás az igazságügyi hivatalnokokra nézve mint a lehető legmagasabb fok és állás tű­nik elő. Mivel a birói és ügyvédi kar kölcsönös együttműködést fejt ki, ennélfogva az osztrák birói kar tekintélyének emelése tekintetéből következő indítványt terjeszti elő: »Az osztrák ügyvédgyűlés abbeli meggyőződésének ad kifejezést, hogy az osztrák birói kar anyagi helyzetének javítása az 1873. april 15-iki törvény keretén túl, a IX. osz­tálytól kezdve bezárólag a VI. osztályig, ugy az állam jóléte, valamint a nép jólétét lényegesen biz­tosító birói függetlenség tekintetéből kivánatos.« Dr. Feistmantel indítványozónak ugy látszik, mintha az előadó más pontból indult volna ki e kérdésnél, mint ő. Szóló a birói karnak az alaptörvények által biztosított függetlenségéből indul ki, semmi esetre azonban abból, hogy a birói kar anyagi helyzete javittassék. Egyetért az előadóval abban, hogy mindent meg kell tenni a biró anyagi helyzetének javítására nézve ; ez azon­ban sem nem foglaltatik inditványábban, sem pe­dig az ügyvédgyülés elé nem tartozik. A birói kar függetlensége forog szóban, miért is mindaz, a mivel ezt megvédeni lehet, örömmel üdvözlendő általunk. A gyakorlati életben nem lehetséges bizonyos eredményeket számtani pontossággal kiszámítani; a műszaki tudományok is csak álta­lános valószínűségekre szorítkoznak. Hasonlóké­pen, de nagyobb mérvben áll ez a jogi dolgokra nézve, mert nekünk műszaki kiszámítások sem állanak szolgálatunkban. Minden, a mi a biró függetlenségét biztosítja, üdvözölve legyen és ha mily kicsiny, mily jelentéktelen lenne is valamely szabály, üdvözölve lesz, mert a kérdés alatt álló birói függetlenséget biztosítja. És uraim, a birói függetlenség nagyon meg van óva a kedvező anyagi helyzet által is, hanem bizalmatlanság volna a birák irányában azt mondani, hogy az anyagi kedvező helyzet egyedül képes őket függetleníteni. Ha a birói függetlenségről beszélünk, nem beszé­lünk annak anyagi függetlenségéről, ennek már az előbbi kérdés előtt kell eldöntve lennie, nehogy anyagilag függő bíráink legyenek. Függetlenség alatt értjük a felülről való függetlenséget, a lel­kiismereti szabadságot, nehogy a biró, határoza­taiban bárminő befolyás által zavarva legyen. És uraim, vannak már törvényeink, melyek a biró függetlenségét biztositják. Ilyen különösen azon törvény, mely szerint a biró élethossziglan neve­zendő ki, és mely szerint fegyelmi eljárás nélkül helyéről el nem mozdítható, át nem helyhezhető és nem nyugdíjazható. De ez, véleményem szerint nem elegendő, mert a biró is csak olyan ember mint más, mindig igyekszik előbbre törni, anyagi helyzetét javítani, becsvágyának eleget tenni. A biró nem akar hierarchikus létrán állva maradni; igen világos törekvése az, hogy előre haladhasson. Sok helyütt ép ezért az avancement akként lett törvényileg szabályozva, hogy ezen előléptetés ne kinevezés, hanem kor szerint történjók. így pl. Poroszországban, hol a birói függetlenség az alkotmánytörvény 8. §-a által van biztosítva, élénk vitát folytattak; az 1851. és 1852-iki erre vonat­kozó törvények és rendeletek oly intézményeket léptettek életbe, mint a minővel mi a birói fe­gyelmi törvényben birunk. A képviselőházban folytatott élénk vita után az 1860-iki törvény meghatározza, hogy a főtörvényszéki birák, vala­mint a városi és kerületi birák, minden további kinevezés nélkül, tiszán korosztályuk, szolgálati éveik szerint haladjanak elő. Ez nagy biztositéka a birói függetlenségnek, mert minden biró tudja, hogy hivatásának lelkiismeretes teljesítésével, ha nem teszi ki magát fegyelmi elbánásnak, ugy anyagi mint társadalmi fokozatban, előlépni fog, előlépnie kell a nélkül, hogy előléptetést kellene keresni. Midőn az előadó ur hivatkozik az 1873. tör­vény azon pontjaira,melyekben az osztrák biráknak rangfokozat szerinti fizetése foglaltatik, ez érinti a hivatalnokok érdekeit is, de a hivatalnokok és birák viszonyait én nem helyezhetem egy fokra. Mi kívánatosnak tartjuk az államhivatalnokok jólétét is, azonban mint jogászoknak, mint ügy­védeknek el kell ismernünk, hogy a biró sokkal qualificáltabb hivatalnok, sokkal nagyobb füg­getlenségre van szüksége, mint a közigazgatási hivatalnoknak. Az 1873-dik évi törvény előlépte­tési szabályai különben igen minutiosus jellegűek és az egyes osztályok szerint határt szabnak, mert pl. a segédbirói javadalmazás soha sem emelked­hetik 1300 írton felül, ha tehát valaki mint segédbiró nem neveztetik ki magasabb napdij­osztályu birói kategóriába, arra nézve lehetetlen ennél előnyösebb dijfokozatba jutni. Ezért tar­tom én kívánatosnak, hogy a biró tudja meg, hogy három vagy öt év múlva, — erre én nem helyezek nagy súlyt, — ha ez idő alatt egy hivatal­ban volt, anyagi javadalmazása aránylag emel­kedni fog mindaddig, mig fizetése eléri azon ösz­szeget, melylyel valamely első folyamodásu tör­vénys ;ák vagy feltörvényszék tagja bir. Ezzel eléretnék az, hogy ha valaki bármily okból előléptetésben nem részesül, mégis tudná, hogy javadalmazása emelkedni fog. Természetes az is, hogy ezen fizetésemelési idő valahol végét érje, nehogy az egyhelyütt maradás különös ér­demnek tekintethessék. Czélszerüen lehetne meg­határozni a fizetés emelkedésének legnagyobb összegét, hogy ez által ne legyen kénytelen a biró csakis fizetése emelkedésének tekintetébőí az előléptetés kedveért minden eszközt megmozdítani. Én tiltakozom azon felfogás ellen, hogy mi a birák anyagi érdekét vennők szemügyre; ez nem tartozik ide és azt ők sem vehetnék tőlünk jó né­ven ; ha azonban az ügyvédgyülés a birói kar füg­getlenségét hangoztatja, ez által csak kötelessé­get teljesítünk, kötelességet az igazságügy érde­kében azért, hogy a birói kar függetlenségének előmozdítása által a mi karunk tekintélye is biztosítva legyen. Mert a nem független bíróság rendszerint elkorcsosodott ügyvédséget szokott eredményezni. Ezen értelemben ajánlom indít­ványomat a tisztelt szakosztálynak elfogadás végett. Hosszabb vita után a kérdés szavazás alá bocsáttatván, dr. Mecznik inditványa elveté­sével dr. Feistmantel inditványa fo­gadtatott el. JA magyar csődtörvény tervezetének tárgyalására egybehívott bizottság a 13. szakasz tárgyalásánál kimondta, hogy idő­szakonkint teljesítendő követelések sem válnak a csődnyitás által esedékesekké. Ezen szakasz har­madik bekezdése oda lett módosítva, hogy telek­könyvileg biztosított követelésekre nézve a hi­telezővel kitötött fizetési feltételek maradnak ér­vényben. A 14. szakaszban az enquete e szavakat: »tekintet nélkül a követelés természetére* világos­j ság kedvéért törülte. Az enquete továbbá tekintet­tel arra, hogy a javaslat nem tartalmaz intézkedést az iránt, hogy ha a hitelező a bejelentést egy el nem ismert követelésre nem teljesiti, mikor veszi az elévülési idő kezdetét ? — egy ezen hiányt ki­pótló intézkedés felvételét határozta el. A 15. szakasznál »vele járó előjogok* he­lyett »vele járó elkülönítési és elsőbbségi jogok* tétetett. A 17. szakasz tárgyalásánál kimondatott, hogy a 24. szakasz, mely a most mondottal szoros összefüggésben áll, mint 18. szerepeljen, s hogy ezen két szakaszból a zálog,- visszatartási és visz

Next

/
Oldalképek
Tartalom