Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 39. szám - Holttá nyilványitás - két tanu vallomása alapján

— 310 II. Kézbesítéseit lajstroma. IV. Határnapok jegyzéke. A bíróság megnevezése , mely r kézbesítendő végzést hozta. fél neve , a kinek kézbesítés esz közlendő. A fize tésre kötelezett fél kV. végrehajtói könyv 1872. február 12-én. III. Letéti könyv. V. Névmutató. Folyószám. Az ügy megjelölése, melyben az értéktárgy átadatott, az átadónak neve. az átadás napja és órája Az átadott készpénz vagy értéktárgy misége, mennyisége, illetőleg összege. A kiszolgáltatás. Folyószám. Az ügy megjelölése, melyben az értéktárgy átadatott, az átadónak neve. az átadás napja és órája Az átadott készpénz vagy értéktárgy misége, mennyisége, illetőleg összege. az átvétel napja az átvevő aláírása. A fél neve és az ügy megjelölése, melyre vonatkozik. A végrehajtói könyv folyó száma. A fél neve és az ügy megnevezése, melyre vonatkozik. A végrehajtói könyv folyó száma. TÖRTÉK YJ AVASLATOK. Indokolás az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról készített törvényjavaslathoz. Bevezetés. [(Folytatás.) A 19. 20. §§-hoz. A fölebb emiitett 2. pont alatti azon eseteket, ha az örökös az örökösi nyilatkozatot elmulasztja vagy épen azt jelenti ki, hogy az örökséget nem fogadja el, avagy végre, ha nem jelentkezik örökös, a törvényjavaslat 19., 20. §§. tárgyalják. _ A 4. §. szerint, ha az örökös a jelen törvényjavaslat 19. §-ban meghatározott jogi következményt elkerülni óhajtja, tartozik a jelen törvényjavaslat 100. §. szerint kitűzött határidő alatt Örökösi nyilatkozatát megtenni. A 19. §. tehát összefüggésben van a 4. és. 100. §§-kal. A 100. §. a bíróság teendőjét határozván meg, a IL Részbe való; e §. szerint a bíróság köteles azokat, kik az örökösödésre az irományok tartalma szerint hivatottaknak látszanak, az örökség megnyíltáról hivatalból értesíteni. A haláleset felvételének és a végrendelet kihirdetésének az lévén czélja, hogy az örökösök kitudassanak, e czél csak félig éretnék el akkor, iia a hagyatéki bíróság azokat, a kiket a törvény, végrendelet vagy örökszerződés értelmében az örökösödési jog illetni látszik, a megnyílott örökségről hivatalból nem értesítené. Ezen igen egyszerű, de a jogbiztonság szempontjából nagy horderejű értesítés az által történik, hogy a bíróság az örökösödésre hivatottaknak örökösi nyilatkozataik beadására határidőt tüz ki, mely határidő a 104. §. í-zerint meghosszabbítható. A 100. §. azon intézkedése, hogy a törvényes örökösödésre hivatottak akkor is felhivandók örökösi nyilatkozat-adásra, ha végrendelet vagy örökszerződés létezik, abban találja indokolását, mert lehet, hogy a végrendelet vagy ürökszerződés nem valódi, avagy külső vagy belső kellékek hiányában szenved, s ezen okok miatt vagy talán azért is, mert a végrendelet és örökszerződés nem intézkedik az egész örökségről, a törvényes örökösödés esete álland be. Már most azon kérdésre jön a sor, mi következménye van annak, ha a felsszólitott örökös a kitűzött határidő alatt nyilatkozatot nem ad; sem oly tényeket nem visz végbe, melyek örökösi nyilatkozat erejével birnak, minthogy a törvényjavaslat 5. §. ezt is megengedi. A nyilatkozat elmulasztásának más következménye nem lehet, mint hogy az, a ki az örökösi nyilatkozatot be nem adta, az örökségi bizonyítvány kiadásának és a birtokba helyezésnek kérdésénél az örökséget elfogadni nem akarónak tekintetik; fónmarad azonban azon joga, hogy a bizonyitványnyal ellátott és birtokba helyezett örökös ellen saját erősb vagy egyenlő erős örökösödési jogának érvényesítése végett az elévülési időn belül örökségi keresettel lépjen fel. Itt még a következő kérdésekkel kell foglalkoznunk : váljon 1- ször, elegendő-e csupán a 100. §. szerinti egyszeri bírósági fölszólitás figyelmen kívüli hagyása arra, hogy a 19. §. szerinti jogi következmény beálljon. 2- szor, ha nem elegendő : megengedhető-e, hogy a bíróság hivatalból vagy valamely jogilag érdekelt fél kérelmére azon örököshöz, a ki az első felszólításra nem nyilatkozott, ujabbi felszólítást intézzen. 3- szor, lehet-e bizonyos esetben a nyilatkozat beadásának elmulasztásával más súlyosabb jogi következményt egybekapcsolni, mint a mit a 19. §. megállapít. Mindenekelőtt figyelemben kell tartanunk a 19. §. valódi jelentőségét. E §. szerint is elegendő a hallgatag örökösi nyilatkozat (5. §.); ha tehát valaki a bíróság felszólítására Írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot nem tesz, de nyilatkozat erejével biró tényeket vitt véghez, a 19. §. szerinti jogi következmény ö reá nézve ki nem mondható. A 19. §. szerinti jogi következmény tehát rendszerint csak azon esetben állhat be, ha több ellenérdekű örökös igénye találkozik ; szóval ha az örökjog vita tárgyát képezi; ezen esetben az írásban vagy szóval kijelentett örökösi nyilatkozat szükséges azért, mivel vita esetében az örökösök birói segélyhez tartoznak folyamodni {23. §.). De az 5. §. rendelkezése ezen esetben is nyerhet részletes alkalmazást; mert a törvényjavaslat 21. §. a vitás örökségnek csak önhatalmú elfoglalását tiltja; de nem tiltja azt is, hogy az örökhagyó özvegye s gyermekei a hagyaták birtokában maradhassanak : ha tehát az örökhagyó gyermekeket hagyott hátra s ezek az örökség megnyíltakor az 5. §. szerinti tényeket visznek véghez, őket csupán azért, mivel írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot nem adnak, az örökösödési eljárásból kizárni nem lehet még akkor sem, ha ellenökben az örökhagyó végrendeleténél fogva a végrendeleti örökös lép föl örökösödési igényével; ellenben az adott esetben a végrendeleti örökös igenis köteles nyilatkozatát írásban vagy szóval megtenni, mert különben ö reá nézve a 19. §. szerinti jogi következmény beállana. Viszont egy másik esetben a gyermektelen örökhagyó özvegye, mint végrendeleti örökös az 5. §. szerinti tényeket érvényesen vihet véghez; ellenben az oldalági örökösök a magok igényeinek érvényesítése végett kötelesek írás- vagy szóbelileg nyilatkozni, különben a 19. §. szerinti jogi következmény beállana. Ez lévén a törvényjavaslat alapelvei szerint a 19. §-nak jelentősége, a föltett kérdéseket a törvényjavaslat következőképen oldotta meg: 1- ször, a birósági felszólítás figyelmen kívül hagyása magában véve nem elegendő a 10. §. szerinti jogi következmény beállására, hanem szükséges constatirozni azt, hogy az örökös a birósági felszólítást megkapta. A 110. §. szabályozza az ezen esetben követendő eljárást. 2- szor, az első pont alatti körülmény bizonyításán kivül egyéb óvó rendszabályokat, mint például az örökösnek ismételt felszólítását rendszerint megengedni nem lehet. Mindenki ügyeljen jogaira, ha azok érvényesítésére a törvényjavaslat 100. §. szerint fölhivatott, sőt e §. rendelete szerint a nyilatkozat, elmulasztásának következményéről kitanitást is nyert. De ily rendszabályok