Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 32. szám

255 Az elsőbiróság ítélete a perújítás kérdése, a perköltség és felperesi ügyvéd munkadijának saját fele irárvában megállapítására vonatkozó részé­ben helyben, az alperesi ügyvéd munkadijának sa- jás fele irányában megállapitására vonatkozó nem felebbezet részében pedig érintetlenül, hagyatik. Indokok. Ujitó fél a csatolt osztálylevél s illetőleg osztoztatö bírósági eljárás, mint uj bi­zonyíték alapján indította meg perujitási kerese­tét, de tekintve, bogy uj bizonyíték alapján csak azon fél élhet perújítással, ki'oly helyzetben volt, hogy bizonyítékait használhatta volna, ujitó fél azonban 1869. évi julius 31-én az alapper tárgya­lásánál meg nem jelent és e miatt lett pervesztes­sé, a mennyiben elmaradásának okát a törv rend- trts 306-ik §-a értelmében nem igazolta, a 315-ik §. a) pontja alapján, a 316-ik §. értelmében, az el­mulasztott határnaptól számítandó fél év alatt él­hetett volna perújítással, minthogy azonban ujitó fél azt elmuasztotta, a perujitási kérelemnek hely nem adathatott. Az elsőbiróság ítéletét a perújítás kérdésé­ben, ezen, — a perköltség és felperesi ügyvéd munkadijának saját fele irányában, megállapitá- tására vonatkozó részét, pedig az abban felhozott indokokból kellett helyben hagyni. Felperesnek felebbezése folytán a magyar ki­rályi Curia mint legfőbb itélőszék következő íté­letet hozott: Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltozta- sával a perújításnak hely adatik, egyszersmind a per, az érdemben hozandó határozat végett az el­járó bírósághoz visszaküldetik. Indokok. A perújításnak helyt kellett adni, mert jelen esetben ujitó felperes perét nem a megjelenés vétlen mulasztásának indokából, ha­nem trts 315-ik §. c) pontja értelmében, csupán uj bizonyítékok alapján újítván meg, a perújítás meg- engedhetésének kérdésében nem a trts 318-ik §-a mely csak oly peres félre vonatkozik, kinek ellen­fele már perújítással élt, de ki pervesztessé válván a per befejezése után talált uj bizonyítékok alap­ján kívánja perét újítani, — alkalmazandó, hanem a trts 316-ik §-a, mely szerint a 315-ik §. c) pont esetében a perújítás azon idő alatt engedtetik meg, míg a per tárgya a polgári törvény szerint el nem évült. A per azonban az eljáró bírósághoz azért volt visszaküldendő, mert a trts 320-ik §-a értel­mében a perújítás megengedése mellett az ügy ér­deme felett határozni 1-ső sorban az eljáró bíró­ság van hivatva. TÖRVÉNY J AVASLATOK, Törvénytervezet az adósok által hitelezőik megkárosítására véghez­vitt jogcselekvények megtámadhatásáról. A budapesti kereskedelmi és iparkamara megbí­zásából szerkesztette és tanácskozás alapjául ezen kamara elé terjesztette Dr. SZVETENAY MIKLÓS, a budapesti keresk. és iparkamara titkára, a kereskedelmi Akadémia ny. r. tanára, a jogtudományi államvizsgálati bizottság tagja, stb.*) 1. §. Mindazon jogcselekvények, melyeket az adós csak szinleg vagy oly szándékkal, hogy hitelezőit megrövidítse, véghezvitt, a károsított hitelezők ál­tal, a mennyiben igényeik kielégítésére szükséges, — a csődtörvénynek a csődmegnyitás következmé­nyeiről szóló külön határozatai épségben hagyása mellett — a következő §§. határozatai szerint meg­támadhatók. 2- §• A hitelezőkkel szemben tehát a következő jogcselekvények támadhatók meg: 1. Az adósnak mindazon viszteherrel járó jogügyletei, melyek által a tulajdon átruháztatik, dologbani jog megállapittatik, átruháztatik vagy *) Ezen becses munkálatot szerző engedelméböl egész terjedelmében közöljük s közölni fogjuk az annak megvitatására egybehívott enquete tanácskozipányairól fel­vett jegyzőkönyveket is. A tervezet mindenesetre megér­demli, hogy behatóan ismertessük. elengedtetik, kötelezettség vállaltatik vagy elen­gedtetik, feltéve, hogy a másik szerződő fél az ügy­let megkötésekor az adósnak hitelezői megkáro­sítására irányzott csalárd szándékáról tudomás­sal hirt. 2. Örökségről és hagyományról való lemon­dás, zálog vagy jelzálog adása oly kötelezettségek biztosítására, melyek már a dologbani jog megál­lapítása előtt keletkeztek, kivéve azt az esetet, ha a zálog- vagy jelzálogodás már a kötelezettség ke­letkezésekor ki volt kötve; továbbá az adósnak minden olyan intézkedése, melyet viszteher nélkül vagy csak szinleges viszteher mellett vitt végbe, kivéve a szokásos, csekélyebb értékű alkalmi aján­dékokat, Mindezen esetekben a hitelező még ak­kor is érvényesítheti megtámadási jogát, ha az adós szerződő társa az ügylet megkötésekor az adósnak csalárd szándékáról nem birt tudomással. 3. §. Más tárgynak fizetés helyett adása (datio in solutum) csak akkor támadható meg, ha az adós azt oly szándékból tette, hogy hitelezőit ez által megkárosítsa, s ha a másik fél az adós ezen szán­dékáról tudomással birt, s ez esetre is csak annyi­ban, a mennyiben a fizetésképen adott tárgy érté­ke a törlesztendő követelés összegét fölülmúlja. 4- §• A megtámadási jog érvényesíthető akkor is, ha a megtámadandó jogcselek vény alapján bírói egyezség köttetett, végrehajtható határozat hoza­tott, végrehajtás elrendeltetett vagy foganatosít­tatott. A bíróság által a megtámadás alá eső jog- cselekvénynyel együtt minden ezt követő cselekvé- nyek is érvényteleneknek nyilvánitandók. 5. §. A szerezni nem akarás (nolle acquirere), a már lejárt adósság kifizetése nem támadható meg. A le nem járt adósság kifizetése pedig csak azon kamatok tekintetében támadható meg, melyek a kifizetés és a lejárat közti időre esnek. 6. §. Ha a szerző a jogügylet megkötésekor, — legyen az viszteherrel járó vagy nem — az adós csalárd szándékáról tudomással birt, akkor az a kapott pénzt az átvétel idejétől számítandó kama­tokkal együtt visszafizetni, más helyettesithető dolgokat pedig ugyanazon nemű, mennyiségű és minőségű dolgokban visszatéríteni, végre a nem helyettesithető dolgokat növedékökkel, tartozéka­ikkal és gyümölcseikkel együtt, melyeket belőlök nyert, vagyr melyeket az adós belőlök nyerhetett volna, visszaadni tartozik. Ha a dolgak a szerző által elidegenittettek vagy elfogyasztattak. vagy az ő hibája következ­tében megromlottak, akkor az ez által okozott kárt megtéríteni köteles. Ugyanez áll akkor is, ha a dolgok a kereset kézbesítése után baleset folytán elvesztek vagy megromlottak és a szerző be nem tudja bizonyítani, hogy e baleset a dolgokat az adós birtokában is érte volna. Ha a szerző a visszatérítendő dolgokra va­lamely harmadik személy javára engedett jogot, akkor e jogot megszüntetni köteles. §• Ha a jogügylet dologbani jogok megállapí­tásában, átruházásában vagy elengedésében, vagy pedig kötelezettségek elvállalásában vagy elenge­désében állott, akkor a szerző — feltéve, hogy a jogügylet megkötésekor az adós csalárd szándéká­ról tudomással birt — a megállapított dologbani jogokról lemondani, és a mennyiben a telekkönyv­be bekebeleztelek, azok törlését kieszközölni, az elengedett dologbani jogokat vagy kötelezettsége­ket helyreállítani, az adóst az általa elvállalt kö­telezettségek alól felmenteni s a reá ruházott jo­gokat visszaruházni köteles. 8. §. Ha a szerző a jogügylet tárgyát viszteher nélkül és jóhiszemüleg szerezte, vagy ha az ügy­let megkötésekor szerződésre képtelen vagy kor­látolt képességű volt, csákányiban felelős, ameny- nyiben a megtámadási kereset megindításakor a kapott tárgynak, illetőleg értékének még birtoká­ban van. 9. §. Ha a szerző a szerzeményért viszontszolgál­tatás fejében valamit adott, a szolgáltatást, a mennyiben ez vagy értéke az adós vagyonában még megvolna, visszakövetelheti. Ha a megtámadás tárgyát az adósnak olyan viszteher nélküli intézkedése képezi (2. §. 2. pont), melylyel a szerző részéről viszontszolgáltatás volt összekötve, a szerző — feltéve, hogy az adós csa lárd szándékáról tudomással nem birt —, szolgál­tatásának teljes megtérítését követelheti az adós­tól ; ellenkező esetben kárpótlásra csakis ezen §. 1. bekezdése értelmében tarthat igényt. 10. §. Ha a szerző a kapott dologra költségeket fordított, akkor, ha jóhiszemüleg járt el, nemcsak a szükséges, hanem a hasznos költségeknek is meg­térítését követelheti, a mennyiben az utóbbiak ál­tal a visszatérítendő dolog értéke a visszatérítés idejében növekedett; ellenben ha a szerző roszhi- szemüleg járt el, csak a szükséges költségek meg­térítését követelheti. A mennyiben a szerző a tett költségek meg­térítését nem követelheti, csakis az elvétel jogával (jus tollendi) élhet. 11. §. Annak jogutóda ellen, kivel a megtámadha­tó jogügylet köttetett, a jogelőd ellen intézhető megtámadási jog a követhező esetekben gyako­rolható : 1. ha a jogutód a viszteherrel járó szerzés idejekor tudta, hogy az adós az ügyletet azon szándékkal kötötte, hogy hitelezőit megkárosítsa ; 2. ha a jogutód a tárgyat viszteher nélkül, vagy szinleges viszteher mellett szerezte. Ez eset­ben a megtámadási jog a jóhiszemű szerző ellen csak annyiban gyakorolható, a mennyiben a szer­ző a megtámadási kereset megindításakor a do­lognak, illetőleg értékének még birtokában van. Örökösök ellen az örökhagyó ellen engedett megtámadási jog az e §-ban érintett megszorítások nélkül érvényesíthető. 12. §. A hitelelező megtámadási keresetének kérel­mében köteles határozottan előadni azt, hogy az alperes minek cselekvésében, vagy eltűrésében ma- rasztaltassék el. 13. §. A bizonyítékok erejére vonatkozó törvényes határozatok a tények valóságának vagy valótlan­ságának kiderítésére a megtámadási perekben nem alkalmazandók. A bíróság a fenforgó körülmények megfontolása után, különösen tekintetbe véve a jogügylet tartalmát és megkötésének módját, az adós vagyoni állapotát a jogügylet megkötése ide­jében, az érdekeltek személyes viszonyait és a fel­hozott összes bizonyítékokat, — szabad meggyőző­dése alapján határoz a felett, váljon az adós részén a hitelezők megkárosításának szándéka fennfo­rog-e vagy nem. A bíróság az összes indokokat, melyeken meggyőződése alapszik, az Ítéletben teljesen felso­rolni köteles. 14. §. Ha az adós vagyona ellen csőd nyittatik, akkor mindazon jogok, melyeket a hitelező a jelen törvény alapján szerzett, a tömeggondokra men­nek át. 15. §. A hitelezőnek azon joga, melynél fogva a megkárosítására véghezvitt jogcselekvényeket meg­támadhatja, elévül egy év múlva, azon időponttól számítva, melyben a jogügylet okozta megkárosítás tudomására jutott; tekintet nélkül pedig e tudo­másvételre, három év múlva a kérdéses ügylet meg­kötése után. Különfélék. * (A miniszter válsághoz.) Örömmel jelenthetjük, — Írja a P. Napló — hogy a kormánynak sikerült PerczelBéla igaz­ságügyminisztert rábírni, hogy le­mondási szándokával felhagyjon

Next

/
Oldalképek
Tartalom