Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 30. szám
Felelős-szerkesztő : Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonos az Athenaeum. TARTALOM: A bűnsegédről szóló tan. Dr. Fayer László egyetemi magántanár úrtól Budapesten. II. — Reformmunkálataink a polg. törv. rendtartás körül. Dr. Spitzer Adolf ügyvéd úrtól Budapesten. — Tárcza. (Az osztrák fegyházak. II.) — Jogesetek (Atkebelezési eset. Tulajdonjog bekeblezési örökösödési czimen. Örökösödési eset.) — Törvényjavaslatok. (Törvényjavaslat a polg. törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868. LIV. tczikk módosítása iránt. Folytatás.) — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-bül. — Kivonat a »Wiener Zeitungból.« — Külön melléklet. Az »Igazságügyi rendeletek tárának« egy ive. A bűnsegédről szóló tan különös tekintettel a külföldi törvényhozásokra és a magyar büntető törvénykönyv javaslatára. II. A mi a törvénykönyveket illeti, ezek közöla szász büntető' törvénykönyvet már felemlitettük a múlt alkalommal, és egy példa alapján kimutattuk, bogy az asubjectiv irányt követvén, mily tulszigorra vezet. E törvénykönyvet ezen térre egyedül a hamburgi 1869. apr. 30-iki törvénykönyv követte, de ez utóbbi már sokkal enyhébben hangsúlyozza a subjectiv momentumot, mint a szász büntető törvénykönyv. A hamburgi törvénynek a segédre vonatkozó §-a ugyanis, mely, mint később még látni fogjuk, több tekintetben sajátszerü felfogást tükröz vissza, igy hangzik: »Wer das vorsätzliche Verbrechen eines Andern wissentlich durch Rath oder That erleichtert oder befördert, ist als Ge- hülfe zu strafen.« Itt tehát már nem »más által elhatározott« bűntettről, hanem »más bűntettéről« van szó, a mi egészen különböző dolog ; mert ha én el is határoztam valamely bűntett elkövetését, az nem zárja ki, hogy azon esetben, ha valamely előkészítő cse- lekvénynyel járulok is annak elkövetéséhez, magát a bűntettet pedig más követi el, az nem fog az én bűntettemnek vétetni, hanem a tettesének. A többi törvénykönyvek két csoportra oszlanak. Az egyik csoport magában foglalja a franczia és a belga törvénykönyveket és az olasz javaslatokat, valamint régibb német büntető törvénykönyveket; a másik csoport felöleli a német birodalmi büntető törvénykönyvet és az 1874. évi osztrák javaslatot. Az első csoportba tartozók mindany- nyian az objectiv álláspontot foglalják el és ezt abban tüntetik ki különösen, hogy casuisticus módon jelezik a bűnsegéd cse- lekvényének minőségét. A franczia törvénykönyv ezt következőkép fejezi ki: »Ceux qui auront procuré des armes, des instruments, ou tout autre moyen, qui aura servi ä Faction, sachant qu’ils devai- ent y servir; Ceux qui auront, avec connaissance, aidé ou assisié Fauteur ou les auteurs de Faction dans les faits qui Fauront préparée ou facilitée, ou dans ceux qui Fauront cou- sommée.« Különösen figyelemre méltó azonban a belga törvénykönyv ide vágó pontja, mely igy hangzik. »Seront punis comme complices d’un crime ou d’un délit: Ceux qui auront don- né des instructions pour le commettre; ceux qui auront procuré des armes, des instruments, outout autre moyen, qui a servi au crime ou au délit, sachant q’uils devaient y servir; ceux qui, hors le cas prévu par ie §. 3. de Fart. 66., auront, avec connaissance, aidé ou assisié Fauteur ou lesanteurs du crime ou du délit dans les faits qui Font préparé ou facilité, ou dans ceux qui Font consommé.« Itt tehát első helyen ki van emelve, hogy az is segéd, ki utasitást adott az elkövetésre, vagyis nincs kizárva, hogy a segédben is megfogamzott legyen a bűntett elkövetésének eszméje. Az olasz javaslatok nagyban és egészben megegyeznek a belga törvénykönyvvel, a régibb német törvénykönyvek pedig nagyrészt a francziával. A másik csoportba tartazók már egészen eltérő elvből indulnak ki úgy a bűnös segítésre szolgáló eszközök felsorolását, valamint objectiv és a subjectiv momentumok mikénti figyelembe vételének előírását mellőzik. A német büntetőtörvénykönyv 49. §-ának első bekezdése ugyanis a segédről ezt mondja: »Als Gehülfe wird bestraft, wer dem Thäter zur Begehung des Verbrechens durch Rath oder That wissentlich Hülfe geleistet hat.« *) *) Sokan azon nézetben vannak, hogy a német b. törvénykönyv ezen pontja tisztán az objectiv álláspontot foglalja el. Nézetünk szerint ez téves, mert már a ségités fogalmában benne van, bogy a ki csak más cselekményét támogatja, az nem csak saját cselekményét, de akaratát is hajlandó alárendelni a tettesnek. Helyesen mondja a segítés fogalmára nézve Krug; »Mann kann nicht sagen, dass derjenige, der nur die Handlung eines anderen unterstützt, den Erfolg derselben hervorgebracht, d. i. verursacht habe, vielmehr ist dieser nur der Handlung des letzteren zuzuschreiben. Nun besteht aber das Wesen der Beihilfe darin, dass sie die Handlung eines anderen unterstützt. Dies ergibt sich schon aus der sprachlichen Bedeutung des Helfens. Man fasst diesen Begriff unrichtig auf wenn man ihn mit dem Erfolge in unmittelbare Beziehung bringt. He fen bezeichnet nicht das Verhältniss einer Handlung zu dem Erfolge, sondern das zu einer fremden Handlung. Wenn mehrere einen Stein fortwälzen, den jeder von ihnen allein nicht fortzubewegen vermöchte, so sagen wir wohl: Alle haben geholfen den Stein fortAz osztrák legújabb javaslat 50. §-ának második pontja pedig ezt »Als Theilnehmer wird bestraft .... 2. wer einen Anderen zur Verübung eines Verbrechens oder Vergebens durch Rath oder That wissentlich Hülfe geleistet, oder auch nur im voraus seine bei oder nach der That zu leistende Hilfe zugesichert hat (der Gehilfe).« E kettő közt tehát a különbség igen csekély. Megegyeznek abban, hogy mindkettő megelégszik azzal, hogy a törvénybe felveszi a segélynyújtás fogalmát; de hogy mily cselekményben áll a segély, hogy milyen dolussal kell bírnia a segédnek, hogy a physikai vagy a psychikai támogatásnak minősége-e a döntő: mindaz a biróra bizatik. Kifejezve van tehát mind kettőben az, hogy ha valaki bármi módon segélyt nyújt, tehát ha tettesnek nem vehető, az nem büntettetik ugyan a tettes büntetésével, hanem a segédével. A különbség pedig a két határozmány közt egyedül az, hogy az osztrák javaslat kimondja egyszersmind azt is, hogy: »oder auch nur im Voraus seine bei oder nach der That zu leistende Hülfe zugesichert hat.« Mig tehát a német b. törvénykönyv megelégszik azzal, hogy egész átalánosság- ban kifejezi a segítést, az osztrák javaslat készítői attól tartottak, hogy a segítésnek előleges megigérése nem fog a segély fogalma alá vonatni, és ezért szükségesnek tartották ezt egyenesen kitenni. Lássuk már most, mikép oldja meg a kérdést a mi törvényjavaslatunk. A 67. §. második pontja igy szól: 2) a ki a bűntettet vagy vétséget szándékosan előmozdítja vagy könnyíti; úgy szintén a ki a tettesekkel vagy a felbujtókkal a cselekmény elkövetése után nyújtandó segély, vagy a cselekményből származó haszon biztosítása, vagy pedig a hatósági intézkedések meghiúsítása iránt előzetesen megállapodik (bűnsegéd ) zuwälzen ; allein nicht dem Steine haben sie geholfen, sondern sie haben einander geholfen ; das Hellen drückt alsóéin persönliches Verhältniss aus, das freilich auch ein gegenseitiges sein kann, indem jeder dem anderen hilft und zugleich von ihm sich helfen lässt.« (Abhandlungen 83.1.) — Különben Berner is azon nézet mellett van, miszerint a német h. tvk. nem az objectiv álláspontot foglalja el, hanem középutat követ. (L. Bemer tankönyvét 108., §., 187. 1.) ** gyűlés“ tartama alatt naponként* MAGYAR Előfizetési árak _____ (helyben házhoz hordással, vagy vidékrí l érmentes if h ^ "Tf W V ^ /W "W”” a r,Magyar Themis“-re, az „Igazságügyi türrényjavasla“ kézietek a szerkesztSségliez a ^rendeléseké, f I 1 I I I J ' \\ /■ I W 1 ^.lYet^T* g T t\ e s”e°n fegTsz IvT* To Tt eclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendSk. Bérmentetlen ■ ■--------■ ■—J M / ■ ■ télévre 6 Irt, negyedévre 2 frt 50 kr levelek és küldemények el nem fogadtatnak. ■ ■ ■ ■ ^ M/ ■ ■ Az eléflzetési pénzek bér ment esen és viÍÍA 1 A \ H H k ^ dékről legczélszerűuben postautalvány utjáne----------- W k. / kéretnek bekiilJetni. Szerkesztői iroda : kalap-utcza 6. sz. Kiadó-hivatal: barátok tere 7. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A KOMÁROMI, SZABADKAI ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. lijilön mellékletek: „crDöntvények gyűjteménye,“ „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára.“ Ötödik évfolyam._____________________________30. szánq.______________________Budapest, július 29. 1875.
