Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 28. szám
223 tok mint 500 ft becsáron aluli a jelen -törvény 195. §-nak alkalmazása mellett az első árverésen a becsáron alul elárvereztetni rendeltetett, a kikiálitási ár felemelése által tekintetben változás nem történik. Az ingatlanokkal együtt az árveréskor még be nem szedett, s tulajdonost illető függő termés is elárvereztetik. Ezeknek becsértéke, mennyiben a végrehajtást szenvedő azt helyhatósági becslevéllel igazolja, a kikiáltási árhoz a kiküldött által hozzá számittatik. Ha azonban a becsár a végrehajtató által kifogásoltatnék, a kiküldött az árverés megkezdése előtt újabb becslést eszközöl. 191. §. Ha az árverés tárgyát szőlőbirtok képezi, a végrehajtatónak, valamely jelzálog hitelezőnek, vagy a végrehajtást szenvedőnek kérelmére a végrehajtó bíróság a végrehajtási zálogjog bekeblezése után a végrehajtás alatt álló szőlőnek hivatalból kinevezendő zárgondnok általi kezelését és munkáltatását rendelheti el. A zárgondoki költségekre nézve a jelentörvény 184. §. intézkedései nyernek alkalmazást. Másnemű ingatlanok zárgondnoki kezelése csak azon esetben rendeltethetik el, ha a kérelmező beigazolja, hogy e nélkül az ingatlanság az árverésig értékcsőkkönés veszélyének tétetnék ki. 192. §. Az idézett törvény 425. és 426. §§-ai helyett: Az árverés elrendelésére és a további végrehajtási teendőkre a telekkönyvi hatóság, és ott a hol telekkönyvek nincsenek, az 1868. LIY. t. ez. 18. §. megjelölt birtokbiróság illetékes. 193. §. ' Az idézett törvény 427. §-a h e 1 y e 11: Mihelyt a végrehajtási zálogjog bekeblezését rendelő végzés a végrehajtatónak kézbesittetett, ott pedig, a hol telekkönyvek nem léteznek mihelyt a végrehajtási iratok a kiküldő bírósághoz beérkeztek, a végrehajtató az árverésért azonnal folyamodhatok. Azon esetben, midőn ingók és ingatlanokra együtt rendeltetett el a végrehajtás, az ingóságokra elrendelt végrehajtás foganatosítás végett megkeresett bírósághoz adandó be, és ez által további eljárás végett azon bírósághoz, mely az ingatlan árverési eljárásra illetékes, akkor tehető át, ha a lefoglalt ingóságok elárvereztettek, — ha azok árverezését igényper megindítása akadályozza; továbbá, ha a végrehajtató fél kijelenti, hogy az ingókra megrendelt végrehajtást foganatosítani nem kívánja, vagy a foganatosítás által nyert zálogjogról lemond. Az ingatlan végrehajtására illetékes bíróság az iratok áttétele alkalmával értesítendő arról, hogy az ingóságok árveréséből befolyt összeg kiadatása után a végrehajtatónak ki nem elégített követelése mennyit teszen, vagy hogy a végrehajtató az ingóságokból semmi kielégítést nem nyert. 194. §. Az idézett törvény 435. §-a h e 1 y e 11. Ha az elárverezendő ingatlan becsértéke 500 ftot meg nem halad, akkor hírlapi hirdetésnek helye nincsen. 500 fttól 1000 ftig terjedő ingatlanoknál az 1. és 2. árverési határnapot együttesen tartalmazó hirdetmény a hivatalos lapban egyszer, 1000 fttól 2000 ftig terjedő háromszor igtattatik be. Ha a becsérték 2000 fton felül van, az 1. és 2. árverés hirdetménye külön-külön a hivatalos lapban háromszor teendő közzé. Ezen kívül saját költségére mindenek fél, úgy a telekkönyvileg érdeklettek is kívánhatják, hogy az árverési hirdetmény valamely más közlönyben, vagy a hivatalos lapban akkor is közhírré tétessék, ha a fenntebbiek szerint közzéteendő nem lenne, úgy szintén kívánhatják azt is, hogy a közzététel többször történjék mint a fentebbiekben megállapítva van. Az ebbeli szóval is előterjeszthető kérelmet a bíróság, ha a hirdetési dijjak beszolgáltatnak, teljesíteni köteles. 195. §. Az idézett törvény 437. §-a után: Ha az ingatlan becsértéke 500 ftot meg nem halad, a hirdetvény kifüggesztésének napjától számított 60 napra csupán egy árverési határnap tűzendő: mely határnapon az ingatlan a becsáron alul is eladható. Ugyanezen esetben, ha az elárverezendő birtok nem a telekkönyvi hatóság székhelyén lévő járásbíróság területén fekszik, az árverés foganatosítása végett azon járásbíróság keresendő meg, melynek területén az árverés tárgya van. Kivételnek ezen szabály alól csak akkor van helye, ha az illető község a telekkönyvi hatóság székhelyéhez közelebb esik mint az említett járásbírósághoz. 196. §. Az idézett törvény 439. §. után: Azon esetben, midőn a birtok a becsáron alul adatik el, az árverés érvényességéhez legalább két árverelő általi igérettétel szükséges. 197. §. Az idézett törvény 142. §. helyett: Az árvárésnél felmerült alaki sérelmek miatt a végrehajtató a végrehajtást szenvedő és a jelzá- zálogos hitelezők, azon esetben pedig, midőn a tulajdonos társak hanyada is elárvereztetik, ezek is élhetnek panaszszal. A sikerrel megtartott árverést megsemmisítő végzés ellen a legtöbbet ígérő is használhat jogorvoslatot. Ezen panaszok a további lépésekre felfüggesztő hatálylyal bírnak. 198. §. Az idézett törvény 442. §. után: Mihelyt az'árverés jogerőre emelkedett, a legtöbbet ígérő az elárverezett ingatlant birtokba veheti, s ha abban akadályoztatnék, kérelmére a telekkönyvi hatóság vagy birtokbiróság a birtokba helyezés végett az illetékes járási vagy városi közigazgatósági hatóságot keresi meg. Ha az árverés ellen panasz emeltetik, a vevő kérelmére a végrehajtó bíróság zárlatot rendel. A leütés napjától addig, mig a panasz beadásának határideje lejár,illetőleg panasz esetében addig, mig a vevő kérelmére zárlat foganasittatik, a végrehajtást szenvedő és családja az elárverezett ingatlanon addig birt sajat lakásukat továbbra is használhatják; de az alárverezett ingatlanokon változtatást tenniük vagy egyéb használati jogot gyakorolniok nem szabad, s ebben a vevő jelentkezésére a községelőljáróság által is megakadályo- zandók. Bérlők és haszonbérlők a használati jogot vevőnek, illetőleg zárlat elrendelése esetére a zárgondnoknak, ha csak az árverési feltételekben más ki nem köttetett, 15 napi felmondásra átbocsátani tartoznak. 199. §. Az idézett törvény 448. §. helyett: A tárgyalás napjáig lejárt, és három évnél nem régibb kamatok a tőkével egyenlő rangsorozattal birnak. Ha a telekkönyvi bejegyzésben magasabb kamatok kitüntetve nincsenek, a tőkével egyenlő elsőséggel csak hatszásztóli kamatok sorozhatok, habár magasabb kamat van kötelezve vagy megítélve. A végrehajtató és jelzálogos hitelezők megítélt perbeli és végrehajtási költségei, uttóbbiak a mennyiben az 1868. LIY. t. ez. 446. §. szerint a jelzálogos hitelezők előtt nem nyernek kielégítést, szintén a tőkével egyenlő rangsorozattal birnak. 200. §. Az idézett törvény 450. §. helyett: A tárgyalás napjától számítva legfeljebb 7 nap alatt a bíróság a kielégítés sorrendét megállapítja. E sorrendi végzést minden érdeklett megtekintheti, s ha általa magát sértve érzi, a tárgyalás napjától számított 15 nap alatt panaszszal élhet. Ha a sorrendi végzés a tárgyalás napjától számított 7 nap alatt elkészíthető és megtekintés végett kitehető nem volna, akkor a végzés minden érdeklettnek kézbesittetik. s a panasz a kézbesítés napjától számított 8 nap alatt adandó be. 201. §. Az id. törvén)czikk 459. §. helyett: Ha a vevő az árverési feltételeknek a kitűzött időben eleget nem tett: a bánatpénz elveszítésén felül, a mely a bekeblezett hitelezők sorrend szerinti kielégítésére fog fordittatni, az illető hatóság, az érdekelt felek bármelyike kérelmére, a birtok újabb árverését elrendelni s azt csak egy árverési határnap kitűzése, de a 434. §-ban körülirt feltételek megtartása mellett, az előbbi becsáron alól is elárverezted. Ha az újabb árverésen az előbbi vételárnál kevesebb jönne be, a veszteséget a korábbi vevő viseli; netaláni többlet azonban őt nem illeti. 202. §. Az idézett törvény 464. §-a helyett: Ha a végrehajtás ingóságokra intéztetik, a végrehajtó az igénykereset beadására 15 napi határidőt tűz, s erről a tudva levő igénylőket végzés által, az ismeretlen igénylőket pedig hirdetvény utján értesíti. A hirdetvény a bíróságnál és az illető község- vagy városháznál is nyílt helyen kifüggesztendő ; — s ha a lefoglalt tárgyak értéke 1000 ftot meghalad, a hivatalos lapban háromszor közzé teendő. A tudva nem lévő igénylők keresetüket a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesz- tési napjától,' hírlapi hirdetés esetében a hírlapi közzététel utolsó napjától számítandó 15 nap alatt kötelesek megindítani. A tudvalevő igénylők igénykeresetének beadására számítod 15 napi határidő a végzés kézbesítésétől számittatik. 203. §. Az idézett törvény 465. §-a helyett: Az igénykeresetek beadására való felszólítás és határidőkitüzés, ha a foglalás tárgya ingatlan javakból áll: az előbbi §. szabályainak megtartása mellett az árverésre és vételár felosztására nézve illetékes telekkönyvi hatóság jogköréhez tartozik. (Folytatása következik) Az ügyvédi kamarákból. * (A budapesti ügyvédi kamara) választmánya mint fegyelmi bíróság legutóbbi két ülésében 13 panasz panaszlottaknak nyilatkozatra, 2 panasz az kamara ügyészének véleményezés végett kiadatott, 1 panasz a pesti kir. ügyészséghez áttétetett, 3 panasz visszautasittatott, 8 ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetett, felebbezés 3 terjesztetett fel a m. kir. Curia mint legfőbb ité- lőszékhez ; 1 ügyvéd — miután a kamara ebbeli határozatát a legfőbb itélőszék is helybenhagyta, — az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett. * (Körrendelet valamennyi ügyvédi kamarának) Az ügyvédjelöltekre nézve, kiknek joggyakorlati időtartama és elméleti minősítése az ügyvédrendtartás tárgyában alkotott 1874. XXXIY. t. ez. 112. §-ában foglalt intézkedésnél fogva ezen törvény határozotai alá nem esik, — a kamarai ügyvédjelöltek lajstromába való fölvételnél követendő egyöntetű eljárás czéljából a vallás- és közoktatás ügyi miniszter úrral egyetértőleg szükségesnek tartom az ügyvédi kamarát a következőkről értesíteni: 1. A nyilvános akadémiákon az 1873/4-ik tanévvel végzett, rendes vagy szabályszerüleg felvett magánjoghallgatóknak az ügyvédi vizsgálatra való elméleti képességét a vallás- és közokt. kir. miniszter ur által 1869. február 18-án a bírói államvizsgálatok tárgyában kibocsátott szabályrendelet; (1869. Rend. tára36.sz.) 1. §-a határozza meg; melylyel kapcsolatban van az ugyanazon miniszter ur által 1869. juh 16-án 10535. sz. a. kiadott módosító rendelet (1869. Rend. tára 147. sz.) utolsó pontja — és a jogtanodák újjászervezése tárgyában 1874. május 19-én 12917. sz. a. kibocsátott szabályrendelet (1874. Rend. tára 102. sz.) 63. §. c.) pontja, melyek szerint az említett jogakadémiákon végzettek, — amennyiben az ügyvédi rendtartásról alkotott törvény határozotai alá nem esnek; — az ügyvédi vizsgálatra való elméleti minőség tekintetében, egyedül az elméleti bírói (jogtudományi) államvizsgálatok letételére kötelezettek, s ezen államvizsga az 1869. junius 10-én kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet (1869. Rend. tára 81. sz.) 1. §-a c) pontjában említett utolsó elméleti államvizsgának lévén tekintendő: ennek letétele után az illetők az ügyvédjelöltségre jogosultságot
