Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 1. szám - Az értékpapírok. 1. [r.]

törvényjavaslat szövegezése szerint a tettesre is alkalmazható. A törvényjavaslat ezen szövegezést a zürichi b. törvényből és az 1870. évi osztrák javaslatból vette át; de a legújabb osztrák javaslat már elejtette az előbbi definitiót és elfogadta a német büntető törvénykönyv ben foglalt körülírást, mely szintén a bűnsegéd működésének objectiv momentumára fekteti ugyan a fősúlyt, de a subjectiv momentumot sem zárja ki teljesen, mint a mi javaslatunk teszi. Ezen szó: „szándékosan" szintén nem felel meg egészen a szegéd által kifejtett működés természetének. A segédnek nem kell azon szándékot táplálnia, hogy a bűntett elkövettessék és nem is szükséges, hogy ezen szándékkal segitse a tettest; sőt megtörténhetik, hogy a segéd jobban szeretné, ha a bűntett nem követtetnék el. Megbüntettetik a segéd, már akkor, ha csak t u dj a is, hogy a bűntett elkövetésére nyújt segélyt tette által, vagy is ha tndva lehetővé teszi és könnyíti a bűntett elkövetését. A segédnél tehát nem szükséges feltétlenül a szándékosság, hanem elég, ha tudva segiti a tettest, a mint ez a legújabb törvényhozási müvekben világosan ki van fejezve. Szóló ezek alapján a 67. §. 2. pontja számára a következő szöveg elfogadását ajánlja: „aki a bűntett vagy vétség elkövetéséhez másnak bármi módon tudva segítséget nyújtott." Schnierer elismeri, hogy ezen indítva ny közelebb áll az ő felfogásához, mint a törvényjavaslatban foglalt szövegezés, mindazáltal az indítványt a subjectiv okozatosság elvének szempontjából nem tartja kielégítőnek. Benyújtja tehát a következő indítványt: „67. §. 2) aki más által czélzatba vett bűntett vagy vétség elkövetését szándékosan előmozditja vagy könnyíti. 68. §. Tetteseknek tekintendők mindazok, kik az általuk elhatározott büntettet vagy vétséget együtt követték el." Környei azon kérdést veti fel, váljon nem lehetne-e a definitiokat egészen mellőzni és csak egyszerűen megnevezni a részesség különféle nemeit. E tekintetben már megtette az első lépést a legújabb osztrák törvényjavaslat, mely a tettest nem definiálja. Erre hosszabb eszmecsere fejlődött ki a lett indítványok felett; az idő azonban előrehaladván, a határozathozatal a legközelebbi ülésre halasztaiott. Szabályrendelet az ügyvédi vizsgának módozataira és dij ára nézve. Az 1874. évi XXXIV. t. cz. 6. §-ában nyert felhatalmazásnál fogva az ügyvédi vizsga módozataira és dijára nézve a követsezőket rendelem : 1. §. A Budapesten és Marosvásárhelyt! felállított vizsgáló bizottságok előtt (id. t. cz. 4. §-a) ügyvédi vizsga július és augusztus hónapok kivételével az évnek minden hónapjában tehető. 2. §. Ügyvédjelöltek az ügyvédi vizsgára bocsátiatásért kérvényeiket a szükséges bizonyítványokkal felszerelve, (id. t. cz. 5. §.) és azon vizsgáló bizottság megnevezésével, a mely előtt az ügyvédi vizsgát letenni óhajtják, — azon ügyvédi kamaránál nyújtsák be, a melynél a kérvény benyújtásakor mint ügyvédjelöltek felvéve vannak (id. t. cz. 11. §). 3 §. A birák kérvényeiket azon kir. törvényszék elnökénél, a jagtanárok pedig azon egyetem jogi karának dékánjánál, illetőleg akadémia igazgatójánál nyújtsák be, a melynél alkalmazva vannak. 4. §. Az ügyvédi kamara, a 3. §. esetében pedig a törvényszék elnöke, illetőleg a dékán vagy az igazgató a felszerelt kérvényt az illetékes vizsgáló bizottság elnökének küldi át. 5. §. A vizsgáló bizottság elnöke ezen kérvények elintézése czéljából időszakonkint ülést tart, a melynél kivűle vagy helyettesén kivül, az igazságügyminiszter, s az illető ügyvédi kamarák által kijelöltek közül két-két tagnak jelenléte szükséges. j Ily ülésben részt nem vehet olyan bízott- I sági tag, a ki a folyamodóval fel- vagy lemenő ágbeli, vagy másodiziglen oldalrokonságban, továbbá fogadott szülei, vagy fogadott gyermeki, gyámsági vagy gondnoksági viszonyban áll; végre olyan tag sem, a kinél a folyamodó joggyakornoki minőségben volt alkalmazva. A bizottság a vizsgára bocsátás megengedésére vagy megtagadására nézve szótöbbséggel határoz, s határozatához képest vagy határidőt tűz ki a vizsga letételére, vagy indokolt végzésben kijelöli azon hiányokat, a melyek miatt a vizsga letehetését megtagadta, és határozatáról a vizsgáló bizottság elnöke a fo lyamodót — utóbbi esetben a kérvény visszaadása mellett — azon hatóság utján értesíti, a mely a kérvényt hozzá átküldötte. 6. §. A bizottság tagadó határozata az id. t. cz. 5. §-a szerint héttagú bizottsághoz felebbezhető lévén, ily beadványoknak a tagadó végzés kézbesítésétől számiíott 15 nap alatti benyújtására és továbbítására nézve azon szabályok tartandók meg, a melyek ezen rendelet 2., 3. és 4. §§-aiban, a bizottsági tagok kizárására nézve pedig annak 5. §-ban toglaltatnak. A 2. 3. és ezen §-ban emiitett kérvények elintézése czéljából tartott ülésekről jegyzőkönyv vétetik fel ; e részben közelebbi utasítást a vizsgáló bizottság ügyviteli szabályai adnak. 7. §. Az Írásbeli és szóbeli vizsga (id. t. cz. 6. § ) három (3) egymásután következő napra terjed, melyek közül kettő az Írásbeli és egy a szóbeli vizsgára esik. 8. §. Az Írásbeli vizsga az id. t. cz. 6. §-ában felsorolt tudományok körébe eső feladványok Írásbeli kidolgozásából áll. A feladványok egyikének tárgya a polgári, a másiké a bánya-, úrbéri-, váltó- vagy kereskedelmi, és a harmadiké a büntetőjog és eljárás köréből vétetik. Ezen feladványokból az Írásbeli vizsga egyik napján kettő, másik napján pedig egy adatik a vizsgáló bizottság elnökének intézkedése szerint kidolgozás végett a jelöltnek. 9. §. A vizsgáló bizottság elnöke gondoskodik, hogy az Írásbeli feladványok kidolgozására kijelölt helyiségben a vizsgáló bizottság egy tagja mint biztos jelen legyen, és hogy a vizsgálati nap reggelén a sorszámokkal megjelölt írásbeli feladványok a vizsgáló bizottság pecsétjével lezárt borítékban a biztosnak megküldessenek. Az Írásbeli vizsgálatoknál biztos a budapesti, illetőleg a marosvásárhelyi ügyvédi kamarának a vizsgáló bizottságba ki nem jelölt tagja is lehet. E czélból a vizsgáló bizottságok elnökei a budapesti, illetőleg marosvásárhelyi ügyvédi kamarákkal érintkezzenek. A biztos napidija 5 forint, fél napra 2 forint 50 krajezár. 10. §. A jelölt a vizsgálatra kitűzött határnapon reggeli 9 órakor a bizottság elnökénél, s miután attól az Írásbeli feladványra utasitó számozott jegyet átvette, a kidolgozásra kijelölt helyiségben a biztosnál jelentkezzék, a ki a számozott jegynek megfelelő számú feladványt, vagy feladványokat fogja kidolgozás végett neki átadni. 11. §. A jelöltnek esti 6 óráig engedtetik idő a feladvány vagy felndványok kidolgozására, mely alatt könyveket használhat, de senkivel sem érintkezhetik, és dolgozatának átadása előtt a helyiséget el nem hagyhatja. A biztos köteles erre az illetőket figyelmeztetni, s az ez ellen cselekvőket a vizsgáló bizottság elnökénél még a szóbeli vizsga előtt feljelenteni. A biztost a fenn kijelölt idő alatt másik válthatja fel. 12. §. Ha a dolgozat kész vagy az arra engedett idő lejárt: a jelölt tartozik dolgozatát, utóbbi esetben akkor is, ha azt ue nem fejezhette, — névaláírásával ellátva a biztosnak átadni, ki az átvétel időpontját minden dolgozatra feljegyzi, és azokat a feladványokkal együtt saját pecsétje alatt lezárt borítékban a vizsgáló bizottság elnökének azon napon átküldi. 13. §. A második rap szinté rásbeli feladvány kidolgozására fordittatik, ugyanazon szabályok szerint a melyek a jelen szabályrendeet 8 —12. § ában vannak megállapítva. 14. §. Harmadik napon a kitűzött helyiségben és órában a szóbeli vizsga tartatik. Ezen vizsga nyilvános, s ebez képest az arra bocsátottak névsora azon helyiségben, a melyben a vizsga tartatik, kifüggesztendő. 15. §. A hallgatóságot a vizsgáló bizottságtól illő távközben koríát választja el. A hallgatóságnak közbeszólni, tetszést vagy nem-tetszést nyilvánítani, és a jelölteket a nyert kérdésekre felelésben, súgás vagy jelek által elősegiteni nem szabad. Az ez ellen cselekvőt, ha rendreutasitása foganat nélkül marad, a vizsgáló bizottság' elnökének jogában áll a helyiségből kiutasítani. A jelen szabályrendelet ezen § a azon helyiségben, hol a szóbeli vizsga tartatik, kivonat alakjában kifüggesztendő. 16. §. A vizsgáló bizottság elnökének feladata oly módon intézkedni, hogy a vizsgáló bizottság tagjai lehetőleg egyenlő arányban alkalmaztassanak, s hogy azok a szóbeli vizsgára kitűzött határnapról eleve értesíttessenek. Azon bizottsági tag, a ki az 5. §-ban emiitett ülésből ki van zárva, az ügyvédi vizsgában szintén nem vehet részt. 17. §. A szóbeli vizsgára a jelöltek egyenkint bocsáttatnak folyamodványaik sorrendje szerint. 18. §. A szóbeli vizsga legalább két óráig tart. Annak kezdetén a jelölt élő szóval adja elő az Írásbeli kidolgozásra nyert feladványokat és azok kidolgozásainak lényegét, valamint ezek indokait. Ennek megtörténtével a vizsgáló bizottság elnöke és tagjai intéznek kérdéseket a a jelölthöz, pedig az utóbbiak az elnök által kijelölt sorban, a ki utolsó vizsgál sarra ügyel, hogy a vizsga tárgyai közül (id. t. cz, 6. §.) egy se maradjon érintetlenül 19. §, A szóbeli vizsga befejeztével a bizottság visszavonul, s miután a jelöltnek irá sbeli do'gozatait átvizsgálta, és összes feleleteit bírálat alá vette: annak képessége felett szótöbbséggel határoz, s a vizsgálati terembe viszatérvén, határozatát a bizottság elnöke azonnal kihirdeti. 20. §. Ezen eljárásról minden egyes jelöltre nézve jegyzőkönyv vétetik fel, mely azonban csak a vizsgáló bizottság határozatát tartalmazza, s mely annak minden tagja által aláiratik. A jegyzőkönyv vitelére nézve közelebbi utasítást a vizsgáló bizottság ügyvitel-szabályai nyújtanak. 21. §. Ha a bizottság képesítettnek ítéli a jelöltet, azt általánosan — képesség! fokozat mellőzésével — mondja ki, s az illetővel az id. t. cz. 6. §-ban előszabott esküt azonnal letéteti, ugyananak igazolására pedig a következő alakban ügyvédi oklevelet állit ki: „Ő Felsége a király nevében. A budapesti és marosvásárhelyi ügyvédvizsgáló bLottság bizonyságot tesz arról, hogy N. N. (irandó név és polgári állás) az 1 874. évi XXXIV. törvényezikknek és a kir. igazságügyminiszter által az id. t. cz. 6-ik §-a alapján kiadott szabályrendeletnek utasításai szerint .... év ... . hó ... és ... ik napjain az ügyvédi vizsgát kiállotta és az ügyvédség gyakorlására általa képesítettnek találtatott. Miről, miután a nevezett a törvényszerű ügyvédi esküt letette, ezen oklevél kiadatott „Budapesten és Marosvásárhelytt év hó . . . napján." Ezen oklevél a vizsgáló-bizottság pecsétjével látandó el s a bizottság minden tagja által aláirví, a megvizsgált jelöltnek az ügyvédi eskü letétele után felszerelt kérvényével együtt (jelen szabályrendelet 5. §.) azonnal kézbesittetik.^ 22. §. Az ügyvédi vizsgáért az ügyvédi oklevélre illesztendő törvényszerű bélyegjegy költségén felül 18 frt. dij fizetendő, melyet a jelölt a vizsga első napján a jelentkezéskor