Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 20. szám - Lehet-e kir. közjegyző egyszersmind kereskedelmi vagy iparvállalat vagy hason pénzvállalat jog- vagy igazgatótanácsosa?

re, hogy alperestől 1873. évi április 22-én kötött szóbeli szerződésnél fogva 200 nagy véka török búzát vásároltam Isten engem ugy segéljen« — leteendi, köteles az 1873. évi április 22-én kötött szóbeli szerződést teljesíteni, és ennélfogva felpe­resnek a keresetbe vett 176 nagy véka török búzamennyiséget, vékáját 1 frt 671/, kron szá­mítva, Kolozsvárit átszolgáltatni, és 34 frt 60 krnyi perköltségeit megfizetni, és pedig mindezt 8 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett. Továbbá alperes, ha a következő főesküt: »En Beniamin Izrael esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy a 24 véka török búzát hiány nélkül szállítottam be és adtam át felperes­nek. Isten engem ugy segéljen« — le nem teendi, köteles a 18 kupa török buza illetéktelenül felvett 1 frt 38 kr árát a szolgáltatandó mennyiség árá­ba beszámítani. Tartozik tehát mindegyik peres fél a ptrs 239-ik §-a értelmében jelen ítélet jogerőre emel­kedésétől számítandó 15 nap alatt megítélt pót-, il­letőleg fő-eskünek letételére határnapot kérni és azon az esküt letenni, és pedig felperes a pótesküt annyival is inkább, mert különben az alperesnek megítélt fő-eskü letételének elmulasztása esetében is keresetével egyáltalában elutasittatik és köte­les leend alperesnek 30 frt 25 kr. perköltséget, az elmulasztott határidőtől számítandó 8 nap alatt, végrehajtás terhe mellett megfizetni. Az ügyvédek dijai megbízóik irányában 22-22 írtban állapittatnak meg. Indokok. Felperes által nem kifogásolt s kihallgatott Ábrahám Dávid tanú abbeli vallomá­sa által, hogy alperessel 1873. évi april 22-én ko­losvártt találkozva, tanúnak azon kérdésére, hogy mit beszéltek felperessel, alperes ugy nyilatkozott, hogy 200 véka törökbuzát adott el felperesnek, azon állítását, miszerint a kereset alapjául szolgá­ló azon szóbeli szerződés, melynél fogva alperes­től 200 nagy véka törökbuzát vásárolt meg, kö­zöttük létrejött, félbizonyiték erejére emelvén és alperes ezen félbizonyitékot meg nem erőtlenitvén, kiegészítéséül prts. a 236-ik §-a értelmében a pót­eskü megítélendő volt, a póteskü letétele folytán pedig bebizonyulván a kérését alapjául szolgáló szerződés létrejötte, egyszersmind kétségtelen le­end, hogy az alperes beismerése szerint beszállí­tott és felperesnek átszolgáltatott törökbuza-men­nyiség ama szerződés teljesítésébe szolgáltatott át és alperes ezen tényéből a szerződés teljesítési ha­táridejének eljöttére okszerűen következtetni le­hetvén, a már csak részben is teljesített szerző­déstől egyoldalúlag el nem állhatván, s alperes beismervén, hogy a beszállított törökbuza-mennyi­ség vékáját 1 frt 67 »/2 krral számítva szolgáltat­ta át, s egyáltalában az előadott árt illetőleg ki­fogással nem élvén, s az fennevezett tanú vallomá­sa által is támogattatván, kétséget nem szenved, hogy alperes felperesnek az egész törökbuza-meny­nyiséget vékáját 1 frt 6 7 V2 kron számítva adta el, és kötelezte magát Kolozsvártt átszolgáltatni, miért is a póteskü letétele esetére alperest annyi­val is inkább el kellett marasztalni a keresetbe vett 176 vékának átszolgáltatására, mert azt, hogy a kérdéses szerződés teljesítésére a felperes által állított határidőnél későbbi állapíttatott volna meg, nem is állítván, felperes a szerződés tejesíté­sét az ált. ptk. 902. és 904. §§-ai értelmében köve­telni jogosítva van. A póteskü le nem tétele esetében felperest keresetével elutasitani kellett, mert ugy tekinte­tik, mintha nem bizonyított volna, mert felperes a hiányzó 18 kupa árát a szolgáltatandó mennyiség árába kívánván beszámíttatni, ez csakis a pótes­kü letétele folytán következvén be és állhatván elő a teljesítésnek ezen neme, a póteskü le nem té­tele esetében a fennforgó kapcsolatnál fogva a fő­eskü letételének elmulasztása alperes részére jog­hátránynyal nem birhat, mely főesküt alperes elfo­gadván, a fenntebbi körülménytől feltételezőleg neki megítélni, és le nem tétele esetére a kereseti kérelemhez képest alperest elmarasztalni kellett, mert beismerése szerint az átszolgáltatott török buza-mennyiséget határozottan 24 vékába adván át felperesnek, ő a hiányért szavatossággal tar­tozik. A perköltségek megítélése és az ügyvédi munkadijak megállapítása a prdtrts 251. és 252-ik §§-aiban találja igazolását. Alperesnek ezen Ítélet elleni felebbezése folytán a marosvásárhelyi királyi itélő tábla kö­vetkezőleg ítélt: A czimzett királyi járásbíróságnak folyó évi július 10-én 805. szám alatt kelt ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. A sikertelen felebbezésért alperesi ügyvéd munkadija 5 írtban állapittatik meg. Alperesnek ujabb felebbezése folytán a ma­gyar királyi curia mint legfőbb Ítélőszék követke­ző ítéletet hozott: Mind két alsóbirósági ítélet felebbezett ré­szének megváltoztatása mellett alperes azon eset­re köteleztetik 176 nagy véka törökbuzát, véká­jáért 1 frt 67 Va kr. vételárnak felperes általi le­fizetése mellett, felperes részére Kolozsvártt 8 nap és végrehajtás terhe alatt átszolgáltatni, ha alpe­res, az ezennel neki ítélt főesküt arra, »hogy nem ígaz,mikép fel-és alperes között 1873. évi ap­ril 22-én oly szóbeli szerződés köttetett volna, mely szerint alperes felperesnek 200 nagy véka török búzát, vékáját 1 frt 67 V2 krjával számítva azon évi május 22-ig Kolosvártt átadni magát kö­telezte volna,« — a jelen ítélet kézbesítésétől szá­mítva 15 nap alatti kérelmezésére kitűzendő ha­tárnapon le nem teszi. Ha alperes ezen főesküt leteszi, felperes ke­reseti követelésének abban foglalt ágával eluta­sittatik. A perköltségek minden esetre kölcsönösen megszüntetnek ; a felebbezési munkadíj felebbező terhére 5 írtban állapittatik meg. Indokok. A fel- és alperes közötti szer­ződés feltételeinek bizonyítására a jelen perben kihallgatott egyetlen tanú, Ábrahám Dávid vallo­mása, eltekintve ezen tanúnak felperessel való kö­zeli vérrokonságától, már azon okból sem fogadha­tó el pótesküvel kiegészíthető bizonyitékül, mivel nevezett tanú a felek közötti szerződés megköté­sekor jelen nem volt, a szállítási határidőről tudo­mással nem bír, e szerint tanúskodása egyedül al­peresnek azon bíróságon kívüli beismerése tekin­tetében bírna nyomatékkal, mely szerint alperes a tanú előtt ugy nyilatkozott, hogy ő 200 véka tö­rök búzát adott el felperesnek ; minthogy azonban e nyilatkozat történtekor felperes, a tanú vallo­mása szerint, jelen nem volt, és igy neki ezen köz­vetlen érzéki tapasztaláson kívül eső tényre nézve eskü nem ítélhető, a bíróságon kívüli beösmerés a ptr. 160-ik §-ának megfelelőleg be nem bizonyit­tatván: egyéb bizonyíték hiányában a felperes ál­tal e perbeli minden lényeges körülmény iránt al­peresnek kínált s ez által elfogadott főeskütől kellett az ügy kimenetelét függővé tenni. A 18 kupa török búzára vonatkozólag már az elsőbirói ítélet sem felebbeztetvén, e kérdés e helyen vizsgálat tárgyát nem képezhette. A perköltségek kölcsönös megszüntetése az ítéletek különbözőségén alapszik. TÖBVÉNYJAVASL A TO K Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában al­kotott 1868. LIV- tczikk módosítása iránt. (Dr. Teleszky István, az igazságügyi bizottság elő­adójának szövegezése szerint.) (Folytatás.) 29. §. Az idézett törvény 97. §. h e ly e 11: Ha a sommás perbe idézett alperes egy har­madiktól pervesztés esetére szavatosságot követel­het, jogosítva van a szavatost a per folyamba té­teléről értesíteni. E végből a szavatosság okait magában foglaló perbejelentési kérvényét az első tárgyalás előtt bármikor, vagy legkésőbb az első tárgyalás kezdetén a per bírájához két példányban írásban benyújtani, vagy szóval előterjeszteni kö­teles. A perbejelentési kérvény másodpéldánya, il­letőleg a szóbeli előterjesztésről felvett jegyző­könyv másolata a szavatosnak kézbesittetik. Ha a bíróság azt látja, miszerint szavatos­ság esete forog fent, és a szavatos a kitűzött tár­gyalási határnapig nem értesíthető, a tárgyalást elhalasztani, s az ujabban kitűzött tárgyalási ha­tárnapról a feleket és a szavatost értesíteni köteles­Ha a perbejelentés csak az első tárgyalásnál terjesztetett elő, s felperes a tárgyalás elhalasztá­sába bele nem egyezik, a tárgyalás csak akkor ha­lasztható, ha a körülmények azt mutatják, hogy alperes nem az ügy húzása miatt hivatkozik sza­vatosra. 30. §. Az idézett törvény 80., 8)., 82. §§. he­lyett: Ha alperes a rendes eljárásban akar szav a­tosra hivatkozni, perbejelentési kérvényét a per bíróságához a perfelvételi határnapig bármikor beadhatja. A bíróság e kérvényt felperes meghallgatá­sa nélkül elintézi, s a kérvény Il-od példányának kézbesítése mellett a szavatost értesiti, s esetleg, a mennyiben a szavatos az alperes által igénybe vehető 15 napi halasztás lejártáig valószínűen ér­tesíthető nem lenne, legfölebb 15 nappal későbbre ujabb perfelvételi határnapot tüz ki, s erről a pe­res feleket is értesiti. 31. §. Ha a szavatos a főügy tárgyalására, vagy a perfelvételi határnapon megjelenik, s alperes vé­delmét elvállalja, a pert alperessel közösen foly­tatják ; ha pedig a szavatos meg nem jelen, vagy megjelen ugyan, de kijelenti, hogy az alperes vé­delmét el nem vállalja, valamint akkor is, ha a per­beni jelentés a szavatos ismeretlen tartózkodása vagy mások miatt kézbesíthető nem volt, a per a szavatosra való tekintet nélkül tovább folyik. Az alperes és szavatos közötti jogviszony a felperes által az alperes ellen indított perben el nem döntetik. 32. §. Az idézett törvény 83. §-a hatályonl kivül he­lyeztetik. 33. §. Az idézett törvény 85., 86., 87. §§. he­lyett: A sommás eljárásban a feleknek szabadsá­ban áll ügyekeit személyesen vinui, s ha szemé­lyesen nem viszik, annak vitelét oly személyekre is bizhatják, kik nem ügyvédek ; azonban a meg­bízottnak, ha nem ügyvéd, munkadíj nem jár. Zu­girászok megbízottak nem lehetnek. Ügyvédek tárgyalásokra csak ügyvédet, vagy jogvégzett és bejegyzett joggyakornokaikat helyet­tesithetik. Ha a fél ügye vitelét zugirászra bízta, vagy ha a fél vagy megbízott a kellő előadási képesség­gel nem bir, avagy ha az ügyvéd a fentebbiek sze­rint el nem fogadható helyettest küldött a tárgya­lásra, a bíró a tárgyalást rövid, de mégis elegendő határidőre elhalasztani, s a felet ügyvédnek rende­lésére, illetőleg az ügyvédet jogosított helyettes­nek küldésére utasítani tartozik. Ha az ujabb tárgyalásnál a képviselet fen­tebbi szabályai meg nem tartatnak, a tárgyalás a fél kizárásával ugy folytatandó, mintha a fél meg nem jelent volna. Rendes perben a fél, ha maga nem ügyvéd, ügye vitelére ügyvédet tartozik rendelni. A kere­set, ha ügyvéd által ellenjegyezve nincsen, ezen hiány pótlása végett záros határidő kitűzése mel­lett visszaadandó. Ha alperes a perfelvételi határ­napon személyesen jelen meg, vagy oly egyént biz meg, a ki nem ügyvéd, a pertárnok a felet vagy megbízottat ügyvéd általi megjelenésre utasítja, s a törvényes megjelenésre 3 napra ujabb határ­időt tüz. Ha a fél törvényesen képviselve ek­kor sem jelennék meg, az 1868. LIV. tczikk 111. §. alkalmazásának leend helye. Pertári megjelenésekre az ügyvédek bejegy­zett joggyakornokaikon kivül az iroda-személyzet bármely tagját megbízhatják; ezt azonban, vala­mint a közbejött változásokat a pertárnoknak szó­val bejelenteni kötelesek. A pertárnok ezen beje­lentésekről nyilvántartási jegyzéket tartozik ve­zetni. Bírói minőségben alkalmazott tisztviselő a maga, neje és gyermekei ügyeit személyesen viheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom