Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 19. szám - A bíróságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslat a főrendi házban

— 152 — tárgyú tanulmányából, melyben a curiai döntvények — ezen sokáig tekintélyivel birt szükséges rosz — régi s mai jelentőségéről értekezik. A történeti részben előadja, hogy a Verb. Trip. II: 6 alapján nyertek e legfőbb hatósági nyilatkozatok jogalkotó befolyást a gyakorlati jogéletre; ezen rendszer, mely valóban csak faut de mieux neveztethetett annak, legalább jogi önállóságunkat jobban biztositá,mint a kormányrendeletek által netán megállapittathatott cabinet igazságszolgáltatás. Ilykép a Mária Therésia állal Gf. Dőry Ferencz elnöklete alatt kiküldött bizottság végleg gf. Niczky Kristóf, Vörös Antal és Kelcz József protonotáriusokkal szerkesztett »Planum tabulare« cimü döntvénygyüjtemény a nemzet jogi öntudatának gyakorlati kifejezésekép jelentkezik a XVIII. századjelleméhez képest. 1650—17 00-ig nem tartatván nyolczados törvényszékek, a 18. században nem volt ki tapasztalatból ismerte volna a joggyakorlatot. A magyar jog méltatását az egri jogiskola kezdeményezte, melynek Huszty István tanára 1745-ben Juris-prudentia practica czim alatt Verbőczitől teljes független módon szerkesztett munkájában a magyar magánjog anyagát megírta, persze nem oly rendszerben, minőt a mai fejlődésponton álló jogtudomány állapított meg az anyagi jogra vonatkozólag. E munka feltűnő voltát mutatja, hogy 1778-ig 5 kiadást ért. Mária Therézia, ki már az 1755. és 1764-iki országgyűléseken gyökeres reformokat tervezett a jogrendezés iránt, 1768-ban nov. 11-iki rendeletével uj tért nyitotta főt örvényszékek addig oly zárt jellegű működésére. A nevezett bizottmány II. József, alatt is folytatott tevékenysége folytán az 1723. — 1768-ig hozott curiai ítéleteket kivonatilag összeállította; 1790-ig a további ítéletek felvétele szükségtelennek találtatott. Ezen döntvényekben csak a magánjog tartalmaztatik; s az akkori jog- és személy viszonyokhoz képest az igazságot nem minden honpolgárnak osztották ki egyformán, (ilyen pl. a személyes felperesség megtagadása több osztálytól.) De ez koránsem szükkeblüségnek mint inkább az akkori hazai közvélemény követelményének tekinthető. Áttért azután az értekező néhány 18. századbeli per illustratiojára, kiemelte a Skerlecz Sándor félét, melyben egy szolgabíró tapintatlansága folytán a curia oly itéletethozott, mely szerint a birtokban levő alperest birtokczimének illetve nemességének, s ennek folytán birtokképességének kimutatására utasította, (holott a birtokos soha sem tartozik birtokczimét kimutatni,) *(Elvi megállapodások választáügyekben.) A curia mint legfőbb Ítélőszék a május 8-ki ülésben következő elvi jelentőségű határozatokat hozta; 13 »Ügyvédek a választási törvény 9. §. alapján, tekintettel a 12. §. 5. pontjára is, választói jogosultsággal birnak; a 29. s 36. §-szokhoz képest az, kit a törvény választói jogosultsággal ruház fel, hivatalból levén a választók névjegyzékébe felveendő ; ennélfogva a felvétel ellen netalán fenforgó akadályok is hivatalból levén kinyomozandók, az ügyvédi állásánál fogva a felvételre különben kellően minősített egyén törvény szerint nem kötelezhető arra, hogy ezen felül még honpolgári minőségét és életkorát is igazolja.« (1875. évi 75. ügyben.) 14. »ítendezett tanácsú városokban három vagy több lakrészes házak birtokosai, ha a lakrészek némelyikétől 1874. évben házosztályadó, - a többitől pedig házbéradó, habár 105 forintnál kevesebb jövedelem után fiaettetett, választói joggal birnak; mert a választási törvény 3. §. a. pontja a választói jognak e czimen megállapítására nézve azt kívánja, hogy az illető háznak, házadó alá eső három lakrésze legyen; már pedig a házadó átalános kifejezése alatt, valamint a házosztály adó, ugy a házbéradó is, mint a házadó két külön faja értendő.« (1875. évi 87. és 122. sz. ügyben.) 15. »Iparüzlet társtulajdonosa, a mennyiben igazolni képes, hogy az üzlet első osztályú olyan jövedelem után volt mult évben megadóztatva, hogy ő reá, tekintettel a társasági szerződésen alapuló arányra, a megadóztatott mult évi tiszta üzlet-jövedelemből több mint 105 forint esik: a választási törvény 7. §. alapján s a 14. §. hasonlatosságánál fogva, választói joggal bir.« (1875. évi 79. sz. ügyben.) -j- (Halálozás.) Bonyhádi P e r c z e 1 Lajos, a budapesti kir. itélő tábla elnöki titkára Perczel Béla igazságügyminiszternek unokaöcscse és Ráth Károly főpolgármesternek veje, élte 31-ik évében hosszabb szenvedés után meghalt. * (M egjelent:) Kolozsvári Tractátus : az Successióról. »Jogtörténeti adály V a j k a y Károlytól. Eggenberger bizománya. Ezen dolgozat eredetileg a »Jogtudományi Közlönyben* jelent meg és az érdemes szerzőnek az idén már máspdik munkája. Ajánljuk mindazoknak figyelmébe, kik jogtörténeti tanulmányokkal foglalkoznak. — Továbbá beküldetett hozzánk ; » Törvénytervezet az adósok által hitelezőik megkárosítására véghezvitt jogcselekmények megtámadhatásáról« A budapesti kereskedelmi és iparkamara megbízásából szerkesztette és tanácskozás alapjául ezen kamara elé terjesztette Dr. Szvetenay Miklós. A 15 §-ból álló törvényjavaslat beható indokolással kisértetik. * (Z a c h a r i a e.) kinek a bűnvádi eljárás irt nagy munkája hazánkban is el van terjedve, és ki 1830-óta a göttingai egyetem egyik leghíresebb tanára volt, a napokban meghalt. A nevezett tudós számos munkát irt az Mlam-, nemzet-közjog és a büntetőjogról. * (K ö z j e g y z ő i T a n f o 1 y a m.) Dr. G r ub i c z y László, királyi közjegyzővé kinevezett igazságügyminiszteri titkár (Budapesten, Deákutcza 14. sz.) a sok oldalról vett felszólítás folytán tartandó 3-ik (két heti) közjegyzői gyakorlati tanfolyamot e hó lá-án nyitja meg, * (B e k ü 1 d e 11.) Egy vidékre kinevezett közjegyző a magyar és német nyelvben teljesen jártás fiatal ügyvédet kiván irodájában alkalmazni, írásbeli ajánlatokat e lap szerkesztője szívességből elfogad. Kivonat a „Balanestl Közir-Ml. Kinevezések. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére bírákká : a nagy-kanizsai törvényszékhez : gróf H u g on a y Kálmán legfőbb itélőszéki fogalmazót, és a kassai törvényszékhez G i c z e y Gyula budapesti kir. táblai fogalmazót ; továbbá albirákká : a szatmár-németi járásbírósághoz : Kamaráth Lajos legfőbb itélőszéki fogalmazót, a makói járásbírósághoz : Kolozsvári József legfőbb itélőszéki fogalmazót, a pécsi járásbírósághoz; Gál Jenő legfőbb itélőszéki fogalmazót, a zsombolyai járásbírósághoz : L á n c z k y Sándor budapesti kir. táblai segédfogalmazót, a perbetei járásbírósághoz : N a i s s Gyula budapesti kir. táblai segédfogalmazót, a csíkszeredai járásbírósághoz : Éltes Jakab gyulafehérvári törvényszéki jegyzőt és végre a bajai járásbírósághoz : E rd ő d y Lajos ugyanottani aljegyzőt nevezem ki. Kelt Eagusában, 1875. évi apr. hó 30-án. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Perczel Béla, s. k. A kir. igazságügyniiniszter a békésgyulai kir. törvényszékhez telekkönyvi Írnokká B a r t h a Miklós telekkönyvi helyszínelő bizottmányvezetőt nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter Martini Adolf segesvári törvényszéki dijnokot ugyanazon törvényszékhez Írnokká nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter H o f f e r Ferencz sztgotthárdi törvényszéki telekkönyvi dijnokot ugyanazon törvényszékhez Írnokká nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter a nagyváradi kir. törvényszékhez II. oszt. segédtelekkönyvvezetővé Barabási Sándor telekkönyvi biztost nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter kir. közjegyzőkké ; Karánsebesre : B o r d á s Tivadar Szörénymegye t. főügyészét és Trencsénbe : Plachy Lajos h. ügyvédet nevezte ki. A kir. igazságügyniiniszter a török-becsei kir. járásbírósághoz írnokká Nagy Mihály nagy-becskereki kir. törvényszéki dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter M ó g a Ödön, marosvásárhelyi kir. táblai joggyakornokot a szilágy-somlyói járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki.' A kir. igazságügyniiniszter a módosi kir. járásbírósághoz írnokká Sztojkovits Mílos ottani járásbirósági dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter a nagy-kikindai kir. törvényszékhez írnokká Prekajszky Péter ottani törvényszéki dijnokot nevezte ki. A kir. igazságügyminiszter a szécsényi kir. járásbírósághoz Írnokká Dezső Sándor ottani jbirósági dijnokot nevezte ki. Áthelyezés. A kir. igazságügyminiszter L o ó g Mór somorjai kir. jbirósági telekkönyvvezetőt és O 1 g y a y Artúr ottani írnokot, hason minőségben a dunaszerdahelyi kir. járásbírósághoz helyezte át. Névváltoztatás. Szlávik Gyula pesti kir. törvényszéki irnok vezetéknevének »S z i á v i«-ra kért átváltoztatása folyó évi 22,633. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. Radovanovits Emil szombathelyi lakos vezetéknevének »R a d á n y i»-ra kért átváltoztatása f. évi 22,822. számú belüymini8zteriumi rendelettel megengedtetett. Csődök. Hahn testvérek hej. keresk. czég ellen, a székesfehérvári kir. tvszék által. bej. hat. aug. 2., 3., 4., perü. Szűcs Sándor, id. tmgk Herczeg Ignácz. (104) Bachmann János gépész ellen, a pesti kir. tvszék által, bej. hat. május 25., 26., 28., id. tmgk és perü. Weber Sándor. (104) Schőn Hermann ellen, a kaposvári kir. tv szék által, bej. hat. június 7., 8., 9., id. tmgk Mayerhoffer Sándor, perü. if. Csorba Ede. (102) Hoffmann Zsigmond kereskedő ellen, a szombathelyi kir. tvszék által, bej. hat. július 14., 15., 16., tmgk Tulok Kázmér, perü. Dr. Weghofer Titusz. (102) Krauszmann H. bej. ruhakereskedő ellen, a bpesti ker. és váltótvszék által, bej. hat. július 5., 6., 7., id. tmgk és perü. Dr. Kováts Gyula. (102) Csődmegszüntetések. Scháffer A. ellen, a kassai kir. tvszék által barátságos egyesség folytán. (103) Plank József ellen, a nagyszombati kir. tvszék által, a hitelezőkkeli kiegyezés folytán. (103) Priegl György ellen, az aradi kir. tvszék által, a hitelezőkkeli kiegyezés folytán. (103) Lengyel Antal ellen, a dévai kir. tvszék által, hitelezökkeli barátságos kiegyezés folytán. (102) Veisz Gábor ellen, a rimaszombati kir. tszék által, a hitelezők kielégítése folytán. (102) Voit Mátyás ellen, a pozsonyi kir. tvszék által, a tömegnek a hitelezők közti felosztása folytán. (102) Mihálik György hagyatéka ellen, a sz.-fehérvári kir tszék által, a hitelezők kielégítése folytán. (104) Hoffmann Mór kereskedő ellen, a b.-gyulai kir. tvszék által, a hitelezők kielégítése folytán. (104) Stern Dávid kereskedő ellen, a s zombathelyi kir. tvszék által, hitelezőkkeli barátságos kiegyezés folytán. (104) Gans és Wiener bej. czég elleD, a budapesti kir. keresk. és váltótvszék által, a hitelezőkkel történt kiegyezés folytán. (105) Pályázatok. A szolnoki kir. tvszéknél egy írnoki állomásra, folym. június 8-ig, benyújt, a szolnoki kir. tszéki elnökhöz. (105) A miskolczi kir. tvszéknél egy joggyakornoki állomásra, folym. június 6-ig benyújt, a miskolczi tvszéki elnökhöz. (105) A nagy-kanizsai kir. ügyészségnél egy írnoki állomásra, folym. június 9-ig benyújt, a bpesti kir. főügyészséghez. (105) A mohácsi kir. jbiróságnál egy aljegyzői állomásra, folym. június 6-ig benyújt, a pécsi kir. tvszéki elnökhöz. (102) A kaposvári kir. tvszéknél, e g y II. o s z t. t elekkönyvvezetöi állomásra, folym. jun. 6-ig benyújt, a kaposvári kir. tvszéki elnökhöz. (102) Az iglói kir. jbiróságnál, egy írnoki állomásra, folym. június 4-ig, benyújt, a lőcsei kir. tvszéki elnökhöz. (103) Kivoaat a „Wiener Moilól. Csődök. Auer Heinrich ellen, a bécsi cs. kir. orsz. tvszék által, bej. hat. jun. 10, csódbizt. Alic István, tmgk Dr. Pogazhnik, igaz. tárgy. jun. 24. Bellak Lipót és társa b ej. keresk. t czég ellen, a bécsi keresk. tvszék. által, bej. hat. június 30, csődbizt. Nentwich Adolf, tmgk. Dr. Landau Joachim, igaz. tárgy. jul. 14. (100) Prechtl Nándor ellen, a wiener-neustadti ker. tvszék által bej. hat. jun. 11, csódbizt. Preis Adolf, tmgk Dr. Bausek, igaz. tárgy. jun. 25. (102) Adler János ellen, a piseki-ker. tvszék által, bej. hat. jun. 30, csódbizt. Mark Ferencz, tmgk Fuhrmann Antal, igaz. tárgy. jul. 28. (100) Bezdekovská Emília ellen, a kuttenberg-i kir. tvszék által bej. hat. jun. 9, csődbizt. Hasant Jakab, tmgk Dr. Lauschmann Albin, igaz. tárgy. jul. 12. (98) Böhm J. kereskedő ellen, a kuttenbergi kir. tvszék, által, bej. hat. jun. 20, csődbizt. Petzka József, tmgk. Bauer Márkus, igaz. tárgy. jul. 12. (98) Houcik József kereskedő ellen, a kuttenbergi kir. tvszék. bej. hat. jun. 30, csődbizt. Truhlár József, tmgk Cehak Károly, igaz. tárgy. jul. 21. (101) Kraus Jakab bej. keresk. ellen, a jicin-i ker. tvszék által bej. hat. jun. 2, csődbizt, Kübick Wenczel, tmgk. Dr. Kubelka, igaz. tárgy. jul. 16. (94) Heide Adalberta bej. posztógyárosnő ellen, a troppauies. kir. orsz. tvszék által bej. hat. jun. 30, csődbizt. Janatschek Gyula, tmgk. Dr. Goldemund Ferencz, igaz. tárgy. jul. 21. (98) Nyomatott az »Athenaeum« irod. és nyomd, részv. társ. nyomdájában.