Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 18. szám - A törvényes házasságon kivül született gyermek polgári magánjogainak szabályozásáról 9. [r.]

142 tárgyazó más intézkedéssel vonatott volna el örökségének megfelelő része. Mindkét esetben ugyanazon tekintet, mely átalában szükségessé teszi, hogy a végrendelkezés alakszerűségekhez köttessék, indokolja azt, hogy ezen alakszerűségek a jelzett esetben is fenntartasssanak. Ennélfogva a törvényjavaslat 30. és 31. §-ai szerint a kedvezményezett alakban tett végrendelkezés csak azon esetben érvényes, ha az örökhagyó a törvényes örökösödési rend teljes fenntartásával csupán az örökösök közötti osztályt határozza meg vagy ha jótékony czélu s a rokonok vagy cselédség javára tett hagyományozások a hagyatéki tiszta érték egy tizedjrészétfelül nem haladják. V. FEJEZET. 32. §. A törvényjavaslat V. fejezete az öröklési szerződések és a halálesetre tett ajándékozások alakszerűségéről intézkedik. Mind a halálesetre tett ajándékozások, melyekhez azonban nem számithatók azok, a miket az ajándékozó életében a megajándékozottnak ad, mind az öröklési szerződések, melyek tulaj donképen vissza nem vonható végrendeleti intézkedést tartalmaznak, a végrendelkezésekkel azonos tekintet alá esnek, ennélfogva azon alakszerüségi szabályok, melyekhez a végrendeletek érvényessége van kötve, az öröklési szerződésekre és a halálesetre tett ajándékozásokra is alkalmazandók, VI. FEJEZET. 33—36. §§. A törvényjavaslat életbeléptetése végett szükséges átmeneti intézkedések a VI. fejezetben foglaltatnak. A törvény hatályba léptetésére hosszabb határidő volt tűzendő azért, mert a végrendeletek érvényessége az ezen törvényben újonnan megállapított alakszerüségi szabályokhoz köttetvén, elegendő időt kell adni arra, hogy a hatálybalépés idejéig e törvény kellően megismertessék. Minthogy az egyöntetűség szempontjából kívánatos, hogy a végrendeletek érvényessége a végrendelkezés idejében volt különböző törvényektől függgővé ne tétessék s minthogy a végrendelkezés bármikor és könnyen megújítható, a törvényjavaslat 34. §-a a hatálybeléptetési határidőt megelőzőleg készített végrendeleteket és visszavonhatlansági kölcsönös kikötés nélkül létrejött halálesetrei ajándékozásokat, mennyiben az uj törvény igényelte alakszerűségekkel nem bírnak, csak azon feltétel alatt tekinti éryényeseknek, ha a végrendelkező vagy ajándékozó a jelen törvény hatálybaléptétől számítandó egy év alatt elhal. Ellenben az öröklési szerződések és visszavonhatlansági kölcsönös kikötés mellett lérejött halálesetrei ajándékozások egyoldalulag megváltoztathatók vagy megújíthatók nem lévén, ezekre nézve a 35. §. a keletkezésük alkalmával volt törvények szerint rendeli az érvényességet megbirálandónak. Budapest, 1875. január 14-én. Dr. Pauler Tivadar s. k. igazságügyminiszter. Az ügyTédi kamarákbői. * (A budapesti ügyvédi kamara) választmánya az ügyvédrendtartás 37. §-ának értelmezése tárgyában következő felterjesztést intézte az igazságügyi minisztériumhoz : Nagyméltóságú m. kir. igazságügyi miniszter űr! A budapesti ügyvédi kamara területén legközelebb előfordult haláleset alkalmából, a bíróság és kamara közt eltérő nézetek merülvén fel arra nézve: hogy mikép alkalmazandó az 1874: 34 t. cz. 37. §-a ; minthogy ily esetben az egyöntetű s összevágó eljárás hiánya mind a felekre nézve veszélylyel járó késedelmet idézhet elő, mind az ügyvédi karra általában hátrányos következményeket háríthat: kötelességünknek ismerjük a felmerült eset előterjesztésével az 1874: 34. t. cz. 37 §-ának mi módoni alkalmazására nézve véleményünket kifejteni s a kellő intézkedések végett Nagyméltóságodhoz fordulni: Barna Ferencz ügyvéd meghalálozván, erről a kamara a pesti kir. törvényszék egy végzéséből értesült, melylyel a haláleset az 1874: 34 t. ez. el teimében teendő intézkedés végett közöltetett. Megtörténvén ennek folytán a kamara részéről az előleges biztosítási intézkedések : az 1874. 34. t. czikk 37 §-a alapján kineveztetett egyszersmind a gondnok, elrendeltetett az iratok és értékek leltározása s ennek foganatosítása s az iratok és értékeknek a gondnok kezéhez leendő átadása végett a pesti kir. törvényszék kerestetett meg. A pesti kir. törvényszék f. évi 20000. számú végzésében eleget tett ugyan megkeresésünknek de csupán tekintettel az átmeneti időszakra és azon megjegyzéssel, hogy az 1874: 34 t. cz. 37 §-a a kamarának ezen szakaszban megjelelt eljárásaim/ birói kiküldött alkalmazását nem rendeli. Ezzel a törvényszék oly véleménynek látszik kifejezést adni, mely az idézett törvényszakaszt egészen más módon véli alkalmazandónak, mint a hogy azt mi a törvénynyel megegyezőnek tart juk. Az 1874. 34. t. cz. 37 §-a nem mondja ugyan, hogy az ott szabályzóit eljárásnál birói kiküldött alkalmazandó, de viszont azt sem rendeli, hogy a kamara eszközölje a leltározást, és küldjön ki leltározó biztost, hanem csak azt »hogy a választmány intézkedik az iratok és értékek leltár meletti biztosítása iránt és gondnokot rendet* Oly esetekben pedig midőn a kamara székhelye távolabb esik, a fünnebbi rengelkezést a leltár melletti biztosításra nézve szintén fenntartja a törvény és csak az előleges biztosításra nézve tesz kivételt, azt rendelvén, hogy a zár alá vétel ily esetben a legközelebbi járásbiróságot illeti. Minthogy a leltározást megelőző zár alá vétel a kamara, székhelyén előforduló haláleseteknél is egyike a legfontosabb s gyakran legszükségesebb intézkedéseknek s minden esetre a biztosítási intézkedésekhez tartozik; ennél fogva a törvény idézett szakaszából az következik, hogy különbséget tesz ugyan a törvény a zár alá vétel, mint sürgős előleges intézkedésre nézve, de az iratok és értékeknek leltár meletti biztosítására nézve teljesen egyenlő az eljárás akár a kamara székhelyén, akár attól távolabb eső helyen fordult elő a haláleset. Es minthogy e tekintetben a törvény a kamara székhelye s attól távol eső helyek között különbséget nem tesz: a törvényben emiitett intézkedés máskép nem teljesíthető, mint akkép, hogy a kamara székhelyétől távolabb előfordult halálesetnél, beérkezvén a járásbíróságnak, mint a zárt közvetlen eszközlő hatóságnak jelentése, a kamara választmánya kirendeli a gondnokot, elrendeli az ennek közbenjöttévcl eszközlendő leltározást és annak foganatosítására megkeresi az illető járásbíróságot ; a kamara székhelyén előfordult halálesetnél pedig közvetlenül a kamara választmánya intézkedvén az illető közigazgatósági hatóság utján való zár alá vétel iránt, szintén elrendeli a leltározást és ennek foganatosítása végett szintén az illetékes, tehát a kamara székhelyén levő bíróságot keresi meg. Ezen eljárás helyessége mellett tanúskodik, hogy sok esetben a bíróság hivatalból eszközölvén az ügyvéd hagyatékának leltározását, ha az ügyvéd iratai s a felei által rábizottt értékek a kamara kiküldöttje által külön leltároztatnának, az értékek mindegyik leltárba fölvétethetnének és vagy az örökösökre vagy a felekre káros bonyodalmak merülhetnének fel mind a két külön hatóság általi leltározásból, mind átalában a magánértékeknek a felekétől való elkülönítésénél; sőt gyakran megtörténhetnék, hogy az egyik kiküldött előtt valamely érték magánvagyonnak, a másik előtt ugyanaz a fél vagyonának levén előtüntetve, a hiteles felvételből teljesen kimaradna. Ezekhez járul továbbá, hogy a kamara ily teendőkre semmiféle közeggel nem rendelkezik, sem pedig letéthivala az értékek őrzésére nincs. Ezen eljárásra utal végre az 1874. 34. t. cz. minden egyéb intézkedése. így az idézett törv. 27. §-ának 7-ik pontja csak a kamara vagyonának s az alapítványoknak kezelésére jogosítja a kamara választmányát, miből folyólag a gondnok a felek által át nem vett értékeket csak a bíróságnál teheti le. így a 104. §. szerint a végrehajtás 'a bíróság által eszközlendő. így a 85. §. szerint a megidézés az illető bíróság utján eszközlendő. Általában minden hasonló intézkedés foganatosítására nézve a kamara bírói segédletre van utalva. Ezen indoktól vezéreltetve, mi az 1874. 34. t. cz. 37-ik §-át jövőben is az itt előadott módon óhajtván alkalmazni és tekintettel az ily esetekben leendő eljárás sürgős természetére, szükséges levén hogy hasonló kérdések ne az előforduló esetek alkalmából nyerjenek és pedig netán gyakran eltérő megoldást: azon kérelemmel járulunk Nagyméltóságodhoz, hogy jelen felterjesztésünk figyelembe vételével legalább a budapesti kamara területén levő bíróságokat felszólítani méltóztassék, miszerint az 1874. 34. t. cz. 37. §-ának eseteiben a kamara megkeresése folytán akadálytalanul teljesítsék az elhalt ügyvéd iratai s értékeire nézve az ügyvédi kamara által elrendelt, a kirendelt gondnok közbenjöttével eszközlendő leltározást, valamint az iratok és értékeknek a gondnok kezéhez való átadását. Ugyancsak ez alkalomból tekintettel arra, hogy veszély az iratok és értékekre nézve az esetben épen azon idő alatt forog fenn leginkább, míg a leltározás megtörténhetik és hogy épen az előleges lezárolás minél gyorsabb eszközlését igényli gyakran a felek s az ügyvédi kar érdeke, azon további kérést intézzük Nagyméltóságodhoz: Méltóztassék aziránt intézkedni, hogy a közigazgatási hatóságok illető közegei oly utasítással látassanak el. melynél fogva ügyvéd halála esetében kötelesek legyenek ezt minél gyorsabbban az illető ügyvédi kamarának hivatalos tudomására hozni; és a kamara felhívására az előleges biztosítást eszközölni. Bndapest 1875. április 24-én. A budapesti ügyvédi kamara. Ghyczy Gyula, elnök. Dr. Sí egmnnd. titkár. * (A budapesti ügyvédi kamarának közgyülésileg megállapított ügyrendé) tárgyában az igazságügyi miniszte-rium következő leiratot intézte a kamarához : A folyó évi mártius 31-én tartott rendkiviili közgyűlésen megállapított ügyrendet a következő módosításokkal hagyom helybe : 1. Az 1. §. következő bevezetéssel kezdendő : »A közgyűlés tárgyai az 1874: XXNIV. t. 21 §-ban vannak meghatározva; ezeken kivül a közgyűlés más tárgy felett nem tanácskozhat és nem határozhat* 2. A 42. §. 3-ik bekezdése helyett a szövegbe felveendő: »A felvételről az ügyvédnek igazolvány adatik, az igazságügyminiszterium pedig fölterjesztés által értesíttetik, azonfelül ertesitendők; a kamara területén lévő kir. bíróságok és kir, ügyészségeké 3. 45-ik §. 1-sö bekezdéséből a következő szavak »vagy halál* kihagyandók. Ugyanazon §. 2-dik bekezdése pedig következőleg szövegezendő: »Kényszer-kitörlés esetében, ezen hirdetési dij, az eljárási költségekhez tartozik, s azokkal együtt, — halál következtében pedig ugyanezen dij az elhunytnak hagyatékából hajtandó be.« 4. A 47-ik §. elhagyandó. Az 1874 XXNIV. t. cz. 18-ik §-a csak is arra hatalmazza fel a kamarát: hogy tagjaira, vethet ki illetményt, ugyanazon 1-sö bekezdése szerint pedig az ügyvédjelöltek a kamaráknak nem tagjai. Ezen kivül méltányossági okok sem engedik hogy hozzájárulásomat adjam ahhoz, miszerint az ügyvédjelöltek beiratási dijt fizetni köteleztessenek. 5. Hogy a kamara költségvetésének »bevételek* részében ezen törlés által felmerülő hiány némileg fedezve legyen, a 48-ik §. 3-dik bekezdése következőleg alakítandó át. » Ha ezen igazolvány elvész, másodlat csak a főnök által ellenjegyzett folyamodványra 1 frtdij lefizetése mellett adatik ki.« 6. Az 50-ik §. elhagyandó.