Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 11. szám - Telekkönyvi jogeset. Folytatás a M. Themis 6. számából

— 87 drs unmnschrankte Eigcnfhnm dess^n ware, auf des en Namen und Kosién es grnndbficher­lich uirigcschiieben und fatirt wurde. — UrkuDd dessen die se 2 gleiehlautende Con­tracte verlasst, beidenContrahenteneiriCS und eine beglauhigtc Abschrift dem stádtischen Grund­bucbsaii te hinteilegt woiden. Sign. Pest, den 19-teu November 1840. Srhliessüch wird be stimmt, das jedtr dieses Haus von h ute an treffende Schaden als solcber durcheasus fort­uitus oder durcb wc-sen Verfclnildcn immer zugeíügt werde, Eenn Dávid Fleiscbl derart zu treffen baí, dass Hr. Fleiscbl den Schaden für jetzt selbst zu tragen, bei Realisirnng des Hauses aber Herrn von Somogyi im Sinnedes §. 8. in RechnuDír zu bringen hat. Pest, den 19. November 1840 Perlaky Somogyi Ferencz, m. k. magam és gyermekeim nevükben. Somo­gyi József győri megyebeli pap mk. Lajos testvérem nevében is (P. H.l Dávid Fleiscbl mk. Grossbandler (P. H.) als Pachi- und Pfand­nehmer, — aucbdassHr. Dávid Fleiscbl beiFer­tigung dieses Vertrages dio im §. 2. sub a. beriibrten 32.000.fl. Craze zur Escontentirung des Hr. Moritz Wodianer ricbtig und baar erlegt hat, bescheinige hiemit Sig- Pest, den 19-en November 1840. Somogyi József m.p, etc. 32,000 fl. Cmze Dass die am Schlusse dieses Vertrages auf einverstardliehes Verlangen und Bestimmung der contrabirenden Theile erfolgte, besebeinigen wir hiemit Sig. ut supra Dr. Carl v. Schiller als Zeuge, Ignatz v. Ber­talanffy m. k. sls Zeuge." A kegyelmi leirat és azzal kapcsolatos tanácsi intézmény tartalma a következő: ,,1846-iki évi szept. hó26-án Pesten tar­tott tanácsülés jegyzőkönyvének kivonata, 15,752. A n. m. magyar kir. helytartó tanács f. é. sz. Mihály hó l én 33,196. sz. a. költ k. k. intézvényében 0. Cs. Apóst. kir. felsége Fleischl Dávid nagykereskedőnek a városi dohány-utezában 378. sz. a. fekvő haszonbérbe és zálogban birt házának saját nevére leendő átiratbatását tárgyazó kérelmét kegy. teljesí­teni méltóztatván, erről a városi tanács f. é. márczius 2-án 3227. sz. alatti jelentése folytán ezennel értesíttetik. E k. k. Intézvény önalkal­mazás és a folyamodó értesítése végett a te­lekbiztosságboz utasittatik. Kelt mint fent. Ki­adta Furman aljegyző, dij fizetett Siffner—alv. Drucker mp.a „378. sz. Szabad királyi Pest vá­ros tanácsa ezennel bizonyítja: hogy a kebel­béli házak, s mindennemű földek bevallására és az átiratások eszközlésére tanácsilag ren­delt biztosság hivatalos jelentése szerint, — 1846-ik esztendei október hónap 1-ső napján ugyanazon biztosság előtt következendő be­vallás s átíratás történt legyen: Fleischl Dávid ur az 1846. évi szeptember 1-ső napján 33,196. sz. a. sz. kir. Pest város nemes tanácsához lebocsátott nagym : kir : helytartó tanácsnak intézvénye folytán, melyben nekie kegyesen megengedtetett, Perlaki Somogyi Ferencz, Jó­zsef és Lajos testvér uraktól az 1840. évi nov. 19-én költ zálog, illetőleg adásvevési szerződés mellett megvásárlott házat, saját nevére íratni, úgyszintén az ezen kk. Intézvény re f. 1846 évi szept. 26-án 15,752. sz. a. költ tanácsvégzés folytán is kéri a Terézvárosban a dohány-utezá­ban 378. sz. a. fekvő 1840. évi nov. 25-én Perlaki Somogyi Ferencz, József és Lajos test­vér urak nevökre irott házat, melyet mint fen az 1840. évi nov. 19-én költ szerződés erejé­nél fogva 78,000 pfrton vett meg, miután az egész vételárt kiegyenlítette, saját egyedüli ne­vére íratni, és fizeti a birtoki s kórházi járan­dóságot 2600 frtal, és az engedelmi di jt 4 pfrtot. — Mi felől nevezett Fleischl Dávid urnák ki­adatik ezen a város pecsétjével erősített hiteles levél. Kelt Pesten 1846-ik évi nov. 23 ik nap­ján tartott tanácsülésből. Szepessy Ferencz, polgm. Kaskovics Lajos, jegyző." (Folyt, köv.) Vegyes közlemények. Egyleti hírek. * (A folyó évi magyar jogászgylilésre szét­küldött tagjegyeket még a következő' urak utasí­tották vissza) Szegszárdon: Dörre János kir. aKigyész, Fördős Vilmos iigwéd. Kelemen József törvényszéki biró, Kézsmárky Iván jog­gyakornok, Tóth István törvényszéki bitó; N a g y-S z ő 11 ő s ö n : Skultéty Alajos ügyvéd, Bodoky Lnjos törvényszéki biró; Szep?i-Szt.­Györgyön: Ilinléder Guidó törvényszéki biró; Deésen: Frink Endre törvényszéki biró; Szászvároson: Leviczky Károly járásbiró; Selmeczen: N. Gaál Alajos törvényszéki el­nök; Nagy k i k indán: Dr. Eriing Miklós tör­vényszéki biró, Joannovics Miklós törvényszéki biró, Scblipr Kristóf törvényszéki biró. Ezen uraknak viszküldeményét ezennelDyugtatva, van szerencsém őket értesíteni, hogy az évkönyv (jegy és utánvét nélkül) részükre mint mult évi járan­dóság ujabban expetliáltatott. Dr. Siegmund Vilmos, az állandó bizottság titkára. * (A budapesti ügyvédi egylet) f. hó 6-án tartott folytatólagos teljes Ülésében tár­gy Itatott a negyedik szakosztály indítványa a kisebb polgári ügyek elbírálására hivatott ha­tósági közegek tárgyában ; az indítvány beható és igen érdekes vita utána szakosztály által for­mulázott szöveg elvetésével az eredeti (Dr. Siegmund Vilmos mint inditványozó által fel­tett) szövegben és irályilag módosítva elfogad­tatott, minek folytán a teljes U;és határozata következőleg szól: „A budapesti ügyvédi egylet a közigazgatási közegek bí­ráskodásának visszaállítását czél­szerütlennek, sőt káros és veszélyes­nektartja és polgári peres ügyekben a birói tiszt gyakorlására kivétel nél­kül csak jogképzett, független és fe­lelős biráinkat tartja hivatottak­nak" A napirend többi tárgyai a tegnapi foly­tatólagos teljes ülés tanácskozásának képezték alapját; erről azonban csak legközelebbi szá­munkban referálhatunk. Különfélék, * (A m.kir. igazságügyminiszter) következő körrendeletet intézte az összes e. f. kir. bíróságokhoz: Az 1872. évi oct. hó 7-én 3t,2ü4. szám alatt kelt körrendelet (Rend letek Tára 71. sz. a. 351. 1.) kapcsában értesítem a kir. bíró­ságokat, hogyaS/.ent-Pétervárott székelő osztr.­magyar főügynökség, a területén elhalt magyar vagy osztrák alattvaló ingó hagyatékainak biz­tosítása körüli intézkedésekre nézve, az elő idézett körrendeletben érintett felhatalmazással a közös külügyminisztérium részé ről szintén elláttatott. Budapesten, 1874. febr. hó 26-án Dr. P a u 1 e r Tivadar, s. k. * (A m. kir. igazságügyminiszter) a bélyegtörvények sikeres alkalmazása végett a kir. törvényszékekhez és járásbiróságohoz egy kör­rendeletet bocsátott közre, melyben a bíróságokat az utóbbi időben tapasztalt mulasztások követ­keztében figyelmezteti, hogy a bélyegtörvények hiányos kezelése folytán az államkincstár tete­mesen megkárosul; s hogy a bélyegtörvények alkalmazásáta bíróságok hivatalos felelősség terhe alatt ellenőrizni kötelesek lévén, felhívja azokat, hogy az e tárgyban érvényben álló rendeletek pontos megtartására folyton felügyeljenek, s a bélyegbiányokról a hivatalos leleteket azonnal felvegyék. Egyúttal a felebbviteli birósígok is utasítva lettek, hogy a hozzájuk fölterjesztett periratokat megvizsgáltassák, váljon a szabály­szerű bélyeggel el vannak-e látva vagy sem ? *(A birói felelősségről szóló törvény) alkalmazására még ez ideig egyet­lenegy eset sem fordultelő. Az „Ung. Lloyd" szerint ily eset közelebb fog beállani, miután a legfelsőbb fegyelmi törvényszéknek egy pa­nasz folytán, mely a legfőbb Ítélőszék egyik tanácsa ellen már három hónap előtt nyújtatott be, feladata lesz ítéletet mondani az emiitett törvényszéki tanácsnak egy peres ügyben kö­vetett eljárása felett. * (A magyar kir. i gazsagti g y m i­niszterinm)a pénzügyi birói hatósággal fel­ruházott törvényszékekhez következő körren­deletetintézte : A dohányjövedék-kihágási ügyek­ben benyújtott kegyelmi kérvények elintézése végett a királyi pénzügyminisztériumhoz felter­jesztett tárgyalási iratok átvizsgálása folytán több ízben tapasztaltatott, hogy ily jövedék­kihágás miatt elmarasztalt felek az eljáró kir. törvényszékek által a pénzügyi törvények és szabályok 11-dik füzetének 114. §-a értelmé­ben kiszabandó birságon felül, az esedékes fo­gyasztási illetek megfizetésében oly esetekben is elmarasztaltatnak, midőn a jövedék-kihágás tárgyát képező, tilalom- ellenesen biitokolt do­hány az arra hivatott ellenőrködő pénzügyi közegek által elkoboztatott, s valamely kincs­tári dohányraktárba beszállittatott. Minthogy pedig ezáltal a marasztalt felek az eljárást szabályozó törvény korlátain tulterjedőieg s méltatlanul sújtatnak, mert a ,,fogyasztási ille­ték'' fogalmával sem egyeztethető meg azon eljárás, melynélfogva a kincstári raktárba be­szállított elkobzott anyag után, mey az elma­rasztalt által semmi esetben sem fogyasztat­hatott el, — a kihágást elkövető fel fogyasz­tási illeték fizetésére köleleztessék, — a pénz­ügyi törvények és szabályok fentebb emiitett füzetének 106 §-a pedig világosan is rendeli, hogy az elkobzott és kincstári raktárba be­szállított dohánynak értéke a marasztalt fél által fizetendő bírságba beszámittassék: ennél­fogva a kir. pénzügyminiszter úrral egyetértő­leg felhívom a kir. törvény.1 zéket, hogy dohány­jövedék-kihágási esetekben, fogyasztási illeték fize'ésében az i.lető feleket csak azon tilosán birtokolt dobány-anyag után marasztalják el, mely már elhasználtatván, vagy tovább adat­ván, a jogosult kincstár tulajdonába többé át nem szolgáltatható; ellenben, ha a kihágás tárgyát képező dohány-anyag valamely kincs­tári raktárba beszállitta>ott, annak ériékét illetékes uton inegállapit'atván, -— a kihágást elkövetett fél által fizetendő birságöszszegbe az idézett szabályok 11-ik füzetének 106. § a értelmében számítsák be. Budapesten 1874. mártius 2-án. Dr. Pauler Tivadar, s. k. *(A hires Tichborneper) az an­gol kincstárnak a ,,Daily Telegraph'- tudósítója szerint 300 000 font sterlingbe került. A tár­gyalásról szóló . tudó.u'tá-ok kiszámíthatatlan mennyiségű hirlapbasábot vettek igénybe; de hozzávetőleg el lehet képzelni e per terjedelmét, ha meggondoljuk, hogy csak az elnöki zárbe széd a ,,Times"-nek száznyolez, apróbetüs ha­sábját töltötte be. E regényes per lövid vázlata következő: Tichborne Roger Charles a Tich­borne család legidősebb férfi tagja, ki az öt­venes években utazni ment, áll tóiag, hajótörés alkalmával elveszett. Anyja nem akarta ezen hirt elhinni, annál kevésbé, mart Roger öcs­csének özvegyét gyűlölte, és nem akarta, hogy ez öi ökölje a roppant családi vagyont. Közzé­tétette tehát a lapokban, hogy oka van hinni, miszerint fia megmenckü't és Ausztráliába ment. Nyolcz év előtt az ausztráliai hírlapok azt a hirt hozták, hogy Wagga-Waggaban egy fiatal ember él, ki Tichborne Rogernek mondja magát, angol lord, és 500,000 forint évi jövedelem ura, de jelenleg nyomorban a legalsóbb népkörökben tengődik. Az állítólagos lord kölcsönöket vett föl uzcorásoktól, akik azután, hogy kölcsöneik oda ne veszszenek, megesküdtek, hogy ez csak­ugyan Tichborne Roger. Ez ember valóságban Orton Arthur, egy wagga waggai mészáros volt, ki számos bűnt követett el és ezért Castro ál­nevet vett föl, hogy kikerülje az igazság bün­tetőkezét. Orton Párisba ment állilólagos anyjá­hoz, ott elmondta, hogy a „Bellá"-iól 12 társá­vá! együtt csónakon megmenekült és az „Os­prey"-n Ausztráliába ment. Lady Tichborne azonnal fiának ismerte ct és ezzel Orton meg­nyerte az angol közönség rokonszenvét. A bí­róság azonbrn nem volt oly könnyen hivő, mint Lady Tichborne. Ortont (s nem mint lapunk mult számában tévesen közölve volt C 1 a i m a nt-t) febr. 28-dikán a harmadik fórum is több évi fogságra iíélte. Ezzel a per azonban úgy lát­szik még sem érte végét, mert angol lapok sze­rint Orton védője az Ítélet ellen ujva f lebbezett. *(A pénzügyi kihágásokra vo­natkozó büntető törvénykönyv) telje­sen elkészült a pénsügymiEi-zteriumban. Auagy ivrétü három kötet tartalma: Ebő kötet: A pénzügyi kihágásokról s azok beszámításáról általán véve 1-3. §. A pénzügyi kihágások büntetésétől általában 33—71. §. A büntetés kiszabásáról 72—103. §. A büntetésekéni ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom