Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)
1874 / 7. szám - Egy panaszhang a birói karból - Egyéni nézetek a magyar kir. Cúria semmitő- és legfőbb itélőszékének egyes elvi jelentőségű határozatai felett
- 53 — van helye, figyelembe jöhet-e ezen csak általános, jogszabály ? Hiszen péld. bánya-ügyek épugy kivételes bíróság előtt tárgyaltatnak, mint váltóügyek, s ha a semmitös?ék fennebbi döntvényénél: ,,a kinek több szabad, annak a kevesebb is", jogszabályra volt tekintettel, miért mondotta akkor ki 681/869. sz. döntvényében egy, csak a kivételes bíróságok nemében különböző, egyebekben teljesen analóg esetre, hogy : „idománylevél alapján gyakorolt bányamüvelés megszüntetése iránti kereset bármily czimen indittassék, a bányabiróság illetőségéhez tartozik," hiszen ,,cui licet május, b'cet eti am minus"? hiszen a bánya-ügyek sincsenek a prrts 53. § a illetőségtől eltérést tiltó határozatai alá külön megnevezés alatt foglalva, pedig azt mondja a n. m. Curia semmitószéki osztálya, hogy a prrts. 53. §. a váltóügyeket (éppen mint a bányaügyeket) nem nevezi meg mint olyakat, meiyeknél a birói illetőségtől eltérésnek helye nem lehetne, a consequenti a birói illetőségtől eltérés tilalmazva nem lévén, nemcsak szabad tetszésre van hagyva, de a többször fölhívott döntvény — tehát törvényt pótló intézkedés alapján az minden felperesnek m i n d e n esetben (mert hiszen a kérdéses decisió éppen nem feltételes) engedélyezve van. Szerény egyéni nézetem szerint figyelembe véve a prts. 53 §-a d. pontjának a rendes birói illetőségtől eltérést tiltó intézkedését oly perekben, „melyeknél távollévő, vagy gyámság és gondnokság alatti személyek vannak érdekelve," s figyelembe véve e mellett, hogy bár törvény szerint a kiskorúak érvényesen váltókat el nem fogadhatnak, az élet igazolja, hogy ilyeket mégis effogadnak, hogy továbbá váltó-keresetekkel gyakran isme. étlen tartózkodásu, tehát távollevő alperesek is idéztetnek, ugy látszik hogy a semmitőszék a prts 53. §-ra történt hivatkozásánál annak d. pontját figyelmen kivül hagyta, vagy ha nem, midőn váltóügyekben a birói illetőségtől lehető eltérést döntvényileg feltétlenül kimondotta, megállapította a legnagyobb jogi anomáliát, mert e szerint minden kiskorú váltóadós rendes kereset s illetőleg jelen viszonyaink között sommás kereset utján, a mennyiben önálló foglalkozása, szerzeménye vagy keresete van, — fizetésre szorítható egy a vtkv. szerint jogilag érvénytelen kötelezettség és illetőleg okirat alapján — gyakran rosz hiszemü hitelező javára. De még tovább megyek, s hogy ugy fejezzem ki magam, most jövök ad fortissimum. Többször hivatkozott döntvény még mellőzi azon körülményt, hogy váltóknál nemcsak két személy áll egymással szemben obiigóban, de vannak vagy lehetnek több rendű forgatmányosok, kiknek egymáselleni visszkeresetét a vtkv. fenntartja és megállapítja, s kik, ha a felperesként jelentkező utolsó forgatmányos keresetét nem a váltókra nézve kedvezményezett kivételes váltóbiróságnál indítja meg, ebbeli joguktól vagy egészen, vagy legalább nagyrészben elesnek; s váljon, ha felperesnek bizonyos abnormis viszonyok között talán éppen a rendes birói illetőségtől eltérő ut nyújt szembeszökő előnyöket, mely utat igénybe venni, hivatkozva a fent irt curiai döntvényre, — feltétlenül joga van, váljon kérdjük : ez előnyt előzői hátrányára felhasználhatja-e, midőn egy másik jogszabály világosan mondja, hogy senki másnak kárával nem gazdagodhatik, s ha mégis felhasználta, váljon eme jogaikban sértett előzőknek a perorvoslatnak milyen utja marad fenn akkor, ha pl. felperes sommás eljárás szerint elmarasztalt alperestől kielégítést vagyon hiánya miatt nem nyerhetett, s felperes ennek folytán egy másik előzője ellen fordul, kinek ekép harmadik előzője ellen lenne a vtkv. nyújtotta kedvezményezett visszkereseti joga. De ne bocs , i < ; > 1 : 1 ; < ; részi tekbe hiszen a fent előadottak is elég bizonyítékul szolgálnak, hogy a megtámadoit decisió jogilag teljesen tarthatlan ; hogy pedig egyéni nézeteimet éppen e nem kis fontosságú döntvény bírálatával kezdtem meg oka mert egyik pesti kir. járásbíróság előtt nemrég két hasonló eset fordult elő, s az egyikben e döntvény alapján alperes elmarasztalva, a másikban e döntvény ellenére felperes keresetével az illetékes bírósághoz utasítva lett. Kettő között melyik itélet volt a helyes, a n.m. Curia mint semmitöszék talán egy ujabb döntvényben fogja elhatározni. Vegyes közlemények. Egyleti közlemények. * (A folyó évi magyar jogászgyülésre szétklll dött tagjegyeket a következő' urak utasították ujabban vissza:) Kecskeméten : B a g i László poigá; mester, Kiss Mihály tanácsnok, K ü n György ügyvéd ; Zalaegerszegen : M i há 1 o v ic s Károly törvényszéki biró, Malatinszky Lajos törvényszéki bíró, Hubai György ügyvéd; Kiss-Czellen : Kovács Antal járásbiró, Gömbös Sándor ü.yvéd, Eörsy László ügyvéd, Szakonyi Miklós ügyvéd, Gombás Sándor ügyvéd; Kun Szt.-Mártonban : W i 1 de n a u e r János járásbiró, Tóth Endre aljárásbiró, Kiss Antal ügyvéd; Kolozsvárott: Ferenczy Miklós úsy véd, Hal 1 e r Rezső ügyvéd, Komáromy Ferencz ügyvéd ; Dunafoldváron :Sebeczky András ügyvéd, Horváth Tivadar aljárásliró; Balassa-Gyarmaton: Mauk Mátvás ügyvéd, Szudy Henrik ügyvéd; K zsmárkon: Görgey Ármin ügyvéd, Göczel Lajos ügyvéd; Újvidéken: Nikolics Koszta ügyvéd; Huszton : II ly asevics Elek törvényszéki biró; Turócz-Szt.-Mártonban : Kohut János ügyvéd; Aronyos-Maróton : Kiss Sándor meg vei tiszti ügyész; Csáktornyán: Filippits János aljárásbiró ; Beszterczén : S c h m i d t Ferencz járásbiró; Nagyváradon: Türes ányi Vincze jogtanár; Nyitrán : Kopp Ferencz járásbiró; Egerben Zsendovics Endre törvényszéki biró ; Székesfehér > árott: Dr. Károlffy Nándor ügyvéd, Boros Mihály járásbiró; Tatán: Benyáts Mátyás ügyvéd: Győrött: Pesz Adolf törvényszéki biró; Nagy-Kanizsán: Skublics Pál törvényszéki biró, Molnár Alajos törvényszéki biró ; Szolnokon : Hubay Ferencz ügyvéd; Ipolyságon: O kolicsány i Gyula aljárásbiró. Ezen uraknak visszküldeményét ezennel nyugtatván, van szerencsém őket értesiteii, hogy az évkönyv (jegy és utánvét nélkül) részükre, mint mult évi járandóság ujabban expediáhatott. Dr. S i e g m u n d Vilmos, az állandó bizottság titkára. * (Me._;h ivás) a budapesti ügyvédi egylet igazgató választmánya által f. é. február i3-án tartandó ülésre, melynek napirendén folyó ügyek állanak. Kelt Budapesten 1874. évi február 7-én. Elnöki megbízásból: Dr. Siegmund Vilmos enyleti titkár. (Meghívás) a budapesti ügyvédi egylet negyedik szakosztálya által f. é. február 16-án tartandó ülésre. Napirenden áll: elnök és jegyzőválasztása; indítvány a végrehajtók utjáni kézbesítés megszüntetése iránt R e sö-E n s e 1 Sándor úrtól. Kelt Budapesten 1874. évi február 9-én. Elnöki megbirásból: Dr. S i e gmund Vilmos, szakosztályi jegyző. * (A kecskeméti üdvédegylet) f. é. január 10-én tartott közgyűlésében megvitatván az ügyvédrendtartási törvényjavaslatot, a jogtudorság kötelező behozása és a négy évi joggyakorlat ellen nyilatkozott. Az egylet észrevételeit legközelebb egész terjedelmükben közlendjük. * (Az ungvári ügyvédegylet) f. év január 25-én tartott közgyűlésén megi- választattak elnökül: Dr. I v á n c s y László 1 alelnökül Royko Béla, jegyzőül F i nc z i c z k y Mihály, pénztárnokul S z i k s z a i : Imre, levéltárnokul Kéler Vilmos. A választmányba'választattak : N eh r eb eczk y I György, S z o m r á k y István, dr. Preusz ' Adolf, Lasztó kay Béla, P ó 1 á n y i István, I Csonka Ignácz és Farkas Ferencz. Különfélék. * (A katonai határőr rendszer ] megszüntetésével,) a volt szerb-bán| sági ezred területéből a ha odik századnak j á Karas folyó jobb partján fekvő része, í az ötödik és nyolezadik század, úgyszintén a negyedik századból Károlyfalva és Niko-I lincze községek, végül a kilenczedik szá-i zadból Gajtasol kizség, ezen felül a volt 1 német-bánsági ezr^d területéből a tizen! egyedik és tizenkettedik század, vagyis a I károlyfalvi és kubini járások az 1873-ik j XXVII. t. cz. 5. §-a folytán Temesvárme-i gyébe, a volt szerb-bánsági ezred 9., 10. j és i4. századainak területe, Gajtasol köz; ség kivételével, valamint az ezred hatodik • századának a Karas folyó balpartján fekvő része, vagyis a fehértemplomi járás pedig, ; a hivatkozott t. cz. 4. §-a folytán, Krassó-I vár negyébe kebeleztetvén, s ennek folytán \ az 1870. évi XLII. törvényezikk 8. § ában megállapított árva- és gyámhatóság gyakorlására, a ,nost idézett törvény 9. §-a értelmében hivatott megyei árvaszékek hatásköre fennebb nevezett járásokra is kiterjedvén, az 1872. évi okt. hó 8-án 31,720. sz. a kelt rendeletem XII. czikkének 2. pontját, s a mennyiben kiskorúak érdeke forog fenn, 6, pontját is, a fehértemplomi, károlyfalvi és kubini kir. járásbíróságok területére nézve hatályon kivül helyezvén, az ezennel közzététetik. Budapest, i874. február 5. Dr. P au 1 er Tivadar. * (A ,,m agyar igazságüg y") első füzete Dr.L öw Tóbiás által ügyesen szerkesztve, változatos és érdekes tartalommal megjelent. * (A kolozsvári ma gy, kir. tudomány egyetem) jog- és államtudományi kara a főtanodai törvényjavaslat felett terjedelmes, beható és gondosan kidolgozott véleményt bocsátott közre, melyről kívánatos, hogy illetékes helyen kellő figyelemben részesittessék. * (A m. kir. igazságügy miniszter következő körrendelet intézte az összes e. f. kir. bíróságok | hoz: Többször fordult már elő az az eset, hogy németországi, különösen pedig porosz bíróságok törvénykezési dijaknak (Gerichtskosten Taxen, Sportéin) végrehajtás utján leendő beszedése végeit a hazai bíróságokat megkeresték. Minthogy az emiitett dijrk kincstári illetékek természe tével birnak, s a nemzetközi érintkezésben általánosan elfogadott szabályul szolgál azon elv, hogy az államok a közadók és pénzügyi illetékek, valamint dijak kölcsönös behajtása körül egymásnak segédkezet ne nyújtsanak, és ugyancsak hasonló eljárás szokott követtetni a legelöl megnevezett államok bíróságai és hatóságai részéről is : viszonos eljárásérdekében utasítom a bíróságokat, hogy ily törvénykezési dijak beszedésére irányzott hivatalos megkereséseknek ezentúl ne tegyenek eleget. Megjegyeztetik azonban, hogy a mennyiben ezen dijak, a többi per- és eljárási költségekkel együtt, a végrehajtási összeg járulékaiként jelentkeznek, minthogy ez esetben nem valamely külföldi I állam, hanem magánfelek érdekében foga! natositandó végrehajtásról van szó; — minthogy továbbá azon államokban, a me' lyekkel a birói Ítéletek végrehajtására nézve viszonosság áll fenn, a hazai törvények szerint fenálló perbeli bélyegköltségekre nézve is hasonló eljárás követtetik, a végrehajtás nemcsak a kielégítési főösszegre, hanem annak minden járulékaira