Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 7. szám - A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. 4. [r.]

— 50 | béli közjegyzők egymás közti vagy segédszemélyzetük közt felmerült viták kiegyenlítését f31. §. b. pont) és a közjegyzők és felek közt a hivatalos teendők iránt felmerült panaszok iránti kiegyezkedést is megkísérelje.23-) Vannak államok, hol a törvényhozás a közjegyzői testület azon legszebb és legfontosabb jogára: a kormánynak vagy törvényhozásnak véleményt mondhatni, illetőleg javaslatot is tehetni mindazon reformkérdések tekintetében, melyek a közjegyzői intézményt akár közvetlenül, akár közvetve illetik, különös súlyt fektetnek, ugy hogy ezt még a törvény által is biztosítják —- igy van ez különösen Badenben (1864. május 28-rólitörvény 72. §. 2. pontja) és Ausztriában (134. §. 2. pontja, és 135. §. g. pontja.) Ak ö z j egyzői kamara, illetőleg testület e hivatását a törvényjavaslat sehol sem emliti. De van-e ezérl okunk aggódni? Azt hisszük nem, mert e jog ép ugy mint a kérelmezési jog egyáltalában el nem vitázható; ezenkívül a hivatott szakemberek tanácsára a kormány és törvényhozás mindig utalva volt és lesz is, — a kamarák véleményeinek tehát bizonyosan mindig lesz súlya, különösen pedig akkor, ha a közjegyzők magán uton tekintélyes testületekké fognak szervezkedni, mint ez Ausztriában a törvénynél fogva történik44), és igy a kamarák ebbeli működését is mint testületek akár közvetlenül, akár közvetve támogataudják. Ily testületek a jogi életben bizon3r03an oly hatalmas szerepet fognak játszani, mint az eddigi ügyvédi egyletek. Illeti továbbá a kamarás: 2) a közjegyzők és segédszemély zetüknek felügyelete mint önállójogosultság az állam felügyelete mellett, mert az egyes közjegyzőnek kicsapongása vagy becstelen s törvénytelen eljárása oly élénken sérti az egész kar érdekét, mint az államét; másrészt pedig, mert az illetőkben a **.) Az általános képviselési jogot és kötelességet a franczia, badeni, hamburgi, bajor, és osztrák törvények is a kamarára ruházzák, ágy a közjegyzők egymásközti viszályainak kiegyenlítését is; de a közjegyzők és a felek közti viszályok elintézését csak a franczia, hamburgi és osztrák törvények. Francziaországban és Hamburgban a dijak miatti egyenetlenségek barátságos (al'amiable) utoni elintézése is a kamarára tartozik; ilyenek pedig különösen Francziaországban könnyen keletkezhetnek azért, mert a XI. ventos 25-rőli közjegyzőségi törvény a roppant nagy számú közjegyzők közti versenynél fogva díjszabályt egyáltalában fel nem állit, csak azon teendők esvén díjszabály alá, miket a code de procedure, és code civil utasít a közjegyzőhez. (1807 febr, 16-toli törv.) Ha a baráta i gos elintézés létre nem jő, a kamara a bíróságnak a díj összege, illetőleg a közjegyzői munkaérték iránt véleményt mond. (1843. január 4-rőli törvény 'i a.) 24) Sajátsága az osztrák törvénynek, melyet más hol nem találni, hogy a kamarák mellett különös hatáskörrel a közjegyzői collegiumokat is felállítja- Ezt képezik az l-ső folyamodása törvényszék székhelyén lévő összes közjegyzők, (124 §.), hatásköre: 1 a kamara alakítása, 2. jelentéstételek a jogszolgáltatás állapotáról, 3. javaslatok a collegiumok egyesítése iránt különösen, és a közjegyzőség szervezete iránt általában. 4. a kamara által javasolt járulékok megállapítása és számadásnak megvizsgálása 5 kezelési rendszabályainak megállapítása. Az osztrák törvény e példáját a javaslat nyilván azért nem követte, mert ha ily nagyobb testületi szervezkedésre egyáltalában szükség forog fenn, ez (a mint biztosan hiszük) magánúton is meg fog történni, a magánszervezkedés pedig sokkal szabadabb mozgást biztosit atörvényhozási szabálynál. Az osztrák kamara szervezetét később ismertetendjük. derék szellemet, mely nélkül a hivatást ügyszeretet át nem lengi, csak az képes ébreszteni, ki a hivatás minden mozzanatát saját tapasztalatból ismeri — ez pedig a kartárs. A javaslat a kamara ezen felügyeletijogát is kimondván, (167§.) rendeli,hogy a közjegyzői jelölt, hogy ilyennek tekintethessék, magát az illető kamaránál bejegyeztetni tartozik, (18. §.) hogy, a mint már fennebb is láttuk, a kamara, különösen pedig elnöke ügyelni köteles, miszerint a jelöltek a közjegyzőnél a gyakorlatot a törvény által előirt módon töltsék, (18 §.) hogy a jelölt szolgálati bizonyítványa csak akkor érvényes, ha azt a kamara elnöke aláirta (20. §)., rendeli továbbá :hogy a kamara a közjegyzők,- és jelöltekről pontos jegyzéket vezessen (168. 169. §),h ogy a kara ara köteles ak er ü let beliközjegyzőkirodáit megvizsgáltatni, kisebb hiányok esetében az illető közjegyzőnek utasítást adni, nagyobb rendellenesség vagy vétség esetében pedig a törvényszerű fenyítés iránt intézkedni( 170.§); rendeli továbbá: hogy a helyettes a 21 §. esetében (melyet már tárgyaltunk) a kamaránál bejelentessék, sőt a 22. §. esetében a helyettes kirendelé sénekj ogát egye nese n ak amar a hatás körébeutasitja (ily hatalmat semelyik törvény nem ad a kamarának), ugy szinte bizonyos esetekben a közjegyző felfüggesztése és elmozdítására czélzó első lépéseket is (t. i. a 33. §. c. d. f.) pontja szerinti esetekben — 35. 37. §. és feljogosítja a karaarát, hogy a közjegyzőnek 8 napi — 6 heti szabadságot, illetőleg távozási engedélyt adjou f52. §), végre hogy aközjegyző működésének megtagadása esetében a fél panasz afelett végérvényes határozatot hozzon. (56. §.) 3) A felügyelet pedig csak akkor nem sülyedi le egyszerű denunciálási szereppé, ha azt bizonyos mértékig fegyelmi hatalom támogatja. Helyesen szervezett kamarát tehát mindenesetre a h ázi fegyelem, vagyis oly szabálytalanságok és rendelenességek megtorlása illeti, melyek által az állam érdeke még nem sértetik. A javaslat rendszerét követni szándékozván, a fegyelmi hatalom feletti fejtegetéseinket későbbre kell magunknak fenntartani; itt tehát csak általában azt emeljük ki, hogy ily fegyelmi hatalmat a törvényjavaslat is ruház a kamarára, a mennyiben ezt intés és 50 f r t i g t e r j e d h e t ő pénz birs ág alkalmazására feljogosítja. (180. §.) 4) Vannak azután még tisztán a dministrativ teendők, melyek vagy már a fennebbi hivatás teljesítéséből önként folynak, és mint ilyenek a kamarát illetik, vagy pedig az eljárás egyszerűsítése vagy más czélszerűségi okokból reá ruházhatók. Az elsők közé tartozik : az ügyrend megállapítása (32 §.), évenkénti közgyűlés egybehivása (31 §.) stb; az utóbbiak gyanánt pedig utasítja a javaslat a kamara hatáskörébe: az óvadék elfogadhatósága iránti határozatot, a lekötés iránti intézkedést, az óvadék fenntartása irántifelügyeletet, és kiadhatása iránti uyialtkozatot (10., 11., 176., 43. §§.), a közjegyzői állás megszűntének közzétételét és az igazságügyminiszternek való bejelentését (38. §.) stb. Látjuk tehát, hogy legkevésbé sincsen okunk panaszkodni: mintha a kamara hatásköre nem elégbőkézzel és szabadé 1-vüséggel szándékoltatná kszabályoztatni, sőt e tekintetben a javaslatot a hasonló törvényeknek egyike sem múlja felül tudtunkkal, még a franczia sem. " Azok pedig, kik még e határokon is túlmenve a fegyelmi hatalmat kizárólag a közjegyzői kamara illetőleg testület kezébe kívánják adni : azok félreismerik a közjegyzőnek fennebb fejtegetett állását az államszervezetben, s különösen viszonyait az államhatalomhoz. A közjegyző nem ügyvéd.26) Erről egyébiránt annak helyén még többet. A kamara külszervezetét illetőleg; a javaslat a kamara s z é k h e -lyei, és területeinek megállapítását arra való figyelemmel, hogy minden kalb) Hannoverában nincs közjegyzői kamara. Szászországban a közjegyzők az ügyvédi kamarához tartoznak, melynek hatásköre oly szűk, hogy vele foglalkozni nem érdekes. Poroszországban szinte nincs kamara de a közjegyzőkből becsületszék alakul, mely tisztán fegyelmi teendőkkel foglalkozik: ezt annak helyén fogjuk bővebben ismertetni. Említettük mii hogy ezen országokban meglehetős burocraticus színezetű a közjegyzőség. Hamburgban a kamara hatásköre : a közjegyzők jó hírnevére ügyelni, figyelmeztetéseket és intéseket kibocsátani, büntetésül : a közíyülésektől való ideiglenes kizárást alkalmazni, és a közjegyzők egymásközti s a felekkeli viszályait kiegyenlíteni. Badenben: a kar érdekeit képviselni, a kormánynak véleményeket adni, s a közjegyzők közti viszályokat kiegyenlíteni: disciplinaris hatalma az ottani kamarának nincsen. Bajorországban hivatása a kamarának: a kár érdekeinek képviselése belső ügyekben, véleményezések az államfőügyészhez fegyelmi ügyekben, s a közjegyzők közti viszályok kiegyenlítése ; fegyelmi hatalmat e kamara sem gyakorol Francziaországban a kamara az 187 i január 4-én hozott törvényinél teljesen reorganisáltatott. Ennek 2. §-a szerint pedig a kamura hatáskörébe tartozik :1) a fegyelmi hatalom, mely azonban a rendre utasítás (rappel á l'ordre) a feddés censun különbféle foka, a közgyűlési szavazati jog és a kamarába való megválasztatás tilalmán túl nem megy, (14 §.) 2). A közjegyzők közti viszályok kiegyenlítése, 3> a telek részéről a közjegyzők eljárása elleni felszólamlásaik, és panaszaiknak (réclamations et plaintesl a bírói kereset fenntartása melletti elintézése. 4) A bíróságok miheztartása végetti véleményadás dijak miatti egyenetlenségek esetében (lásd a jegyzetet.) 5) A jelöltek gyakorlati bizonyítványának kiszolgáltatása (de bonnes tnoeurs, et capacité.) 6) Megszűnt közjegyzői iroda eredeti okmányainak átvétele 7) és az egész kerületi közjegyzők érdeki'inek képviselése. Az o s z t r á k törvény által pedig végre a kamara hatáskörébe a colleuium hatásköre mellett (lásd jegyzetet) következő teendők utasíttatnak (135 §.) 1.) A közjegyzők és a jelöltek magaviselete, ós ügykezelése feletti felügyelet, és a jegyzék vezetése, 2 ) A fegyelmi hatalom, mely csak intés és írásbeli feddésre szorítkozik (155 §) 3) A közjegyző hivatalos teendői körül felmerült tévedések, és viszályok kiegyenlítése. 4.) A közjegyzők és felek közti viszályok kiegyenlítése, ha ezek a hivatalos teendők vagy a dijak kérdésében merültek fel 5.) Különféle panaszok elintézése. Jellemző pedig, hogy a közjegyző a 4. és 5. alatti esetekben köteles a kamara közbenjárásátkikérni, mielőtt a fél ellen más uton fellépne, ti) A jelöltek bizonyítványának kiszolgáltatása. 7) Vélemények, javaslatok tételetörvényhozási kérdésekben, a közjegyzőség szerve? étének módosítása, a kamarák területeinek és székhelyeinek meghatározása, a közjegyzői állások szaporítása vagy kevesbitése, a közjegyzők székhelyeinek áttételed díjszabály módosítása és hasonlók iránt. 8) Közjegvzői állások betöltése és az óvadék letétele és kiadása iránti közbenjárás. 9) Gazdászati teendők, és az ügyrendtartás megállápitása, 10) végre a közjegyzői collegium egybehivása. -8) Bogdán ur azt javasolta, hogy a fegyelmet a kamara mint első, a közgyűlés pedig miut második és utolsó fórum az államhatalom te Íj e s kizárása mellett gyakorolja.