Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 50. szám - A budapesti ügyvédek kérvénye a kereseti adó tárgyában

— 379 -sorrendjében is aránytalan különbségek merülnek fel. II. A inost általános vonásokban megérintett és a gyakorlatban miuden nap előforduló egyéb apró bajok azon meggyőződést érlelték meg bennem, hogy az átalános törvénykezési szünidő az eddigi szabadságolási rendszer felett előnyt érdemel. III. Mily időre szabassék ki e szünidő? Összefügg azon kérdéssel, mily időre íog kigzabatni az iskolai szünidő, mert a legtöbb biró tanodába járó gyermekeihez van mostoha anyagi viszonyainál fogva is kötve. Mutatjuk ezt eddig is a szabadságolási kérvények. Egyébiránt a tapasztalás azt is bizonyítja, hogy július és augusztus hónapokban leglanyhább a munkakedv és az ülésekben a figyelem, sőt a felfogás elevensége is szenvedni látszik. Ennélfogva a tervezett szünidőt július és augusztus hónapokban! át vélem legczélszerübben behozandónak. IV. Minthogy érveim, melyeket az átalános szünet mellett felhoztam leginkább a társas bíróságokra vonatkoznak, a szünetet csak a társas bíróságoknál — kivéve mindazáltal a váltó- és kereskedelmi törvényszéket — vélném behozadandónak; az egyesbiróságok:iál pedig annál kevesebé, mert ezek két, legfelebb három tagból állván, egymást ielváltva a törvény szerű hat heti szabadságidőt az ügymenet hátramaradása nélkül amúgy is czélszerüen has:nálhatják, mert továbbá az egyes bíróságok a néppel folytonosan közvetlen érintkezésben lévén, minden nap feltalálhatóknak kell lenniök, mert végre a bünvizsgálatok közbiztonsági ügyek birtokháboritások, lakáskérdések, hagyatéki ügyek s egyéb halasztást nem szenvedő tárgyak, az egyesbirák folytonos működését méltán igénylik. Az első folyamodásu törvényszékekre nézve ez okok kevésbé állanak, s az ezeknél felmerülő sürgős ügyek elintézésére egy tanács is elegendő lenne, mihez képest a szünetet ezekre nézve annál is inkább kiterjesztendőnek vélném, mert ha az összes törvényszékek az alatt is működésben maradnának, mig a felébb viteli ítélőszékek szünetelnek, s a munkaanyagot ezen idő alatt is folytonosan küldenék : oly torlódás idéztetnék elé, mely a felebbviteli bíróságoknál könnyen nehézségeket okozhatna. V. Hogy a netalán behozandó törvényszünet alatt is a jogszolgáltatás folytonossága teljes félbeszakítást nem szenvedhetne: kétségtelen. Más államok példájára, de a dolog természeténél fogva is tehát szüneti tanácsosok alakításáról lenne szükséges gondoskodni. Az első folyamodása törvényszékeknél egy ily tanács elégséges lenne, de a kir. ítélőtáblánál legalább három ily tanács kívántatnék és pedig egy a váltó- és kereskedelmi és csődügyekre, egy a büntető és egy a polgári ügyekre nézve; — a, törvény szünet alatt a fegyelmi bíráskodást is ezen szüneti tanácsok gyakorolnák. Miután minden testületnél találkoznak tagok, kik hajlamaik vagy viszonyaiknál fogva a szünet előtt, vagy után szivesebben távoznának: mindenekelőtt alelnök előleges felszólítás után jegyzékbe venné azon tagok neveit, kik a szünet alatt távozni nem kívánnak és ha ilyenek nem, vagy nem elegendő számmal jelentkeznének : a szükséges szám vagy sorhúzás vagy kinevezési sorrend szerint lenne kiegészítendő, olyképen azonban, hogy a következő években a már szünet alatt hon maradt tagok mindaddig a szüneti tanácsban részt venni kötelesek ne lennének, míg ebbeli kötelességöket a többi tagok is le nem rótták. Az elnök és alelnök, vagy a hol alelnök nincs a tanácselnök, vagy a hol ilyen sincsen, a legidősebb tiluök felváltva vezetnék a szüneti tanácsokat egyik évben egyik, a másik évbea pedig a másik úgy, hogy az elnök minden második évben távozhatnék csak a szünet alatt. VI. Azon ügyeket, melyek elintézése haladékot nem szenved, nehéz' taxatíve felsorolni. Minden peres fél a maga ügyét legsürgősebbnek tekinti és sürgetések alkalmával halasztást nem tűrőnek állítja 5 például a bekeblezések nem látszanak annyira sürgős természetüeknek és mégis, ha valaki kölcsönt akar felvenni, melytől gyakran vagyoni helyzetének rendezése s magának s egész családjának jövője függ, de mely kölcsönt a bekeblezés előtt meg nem nyerheti; alig lehet tőle ügyének lehető leggyorsabb elintézését megtagadni. E tekintetben tehát az illető elnöknek belátására kellene hagyni részben annak megítélését, minő ügyek legyenek legsürgősebben elintézendők, de mindenekelőtt sürgőseknek bhetre kijelölni a váltó-, csőd- és kereskedelmi ügyeket, halaszthatlanoknak a bűnvizsgálatiakat és azon bűnpereket, melyekben a vádlottak vizsgálati fogságban vannak a polgári ügyek közül pedig: a végrehajtásig zárlati és biztosításiakat, a hagyatékokra vonatkozó sürgős intézkedéseket, az igénypereket, a lakásból kimozditásra vonatkozókat, a letétek elfogadását vagy kiszolgáltatását illetőket. VII. Mikép lennének a szünidő alatt összeállitandók a bíróságok ? e kérdésre csekély nézetemet fentebb az V. alatt bátor voltam előterjeszteni ; itt még csak azt jegyzem meg, hogy a szüneti tanácsok tagjainak törvény által biztosított azon joga, hogy hat heti szabadság-idejöket akái" a szünet előtt, akár azután ők is igénybe vehessék, halározottan épségben tartandó lenne. A budapesti ügyvédek kérvénye a kereseti adó tárgyában, a vasárnap tartott utolsó közgyűlés által következő szövegezéshen állapitatott meg s határoztatott a képviselőház elé terjesztetni: Mélyen tisztelt képviselőház! A magy. kir. pénzügyminiszter ur által beterjesztett keresetadó harmadik osztályának megszabására vonatkozó törvényjavaslat az ügyvédeket á'talában, különösen pedig a fővárosiakat, oly nagy és oly aránytalanul kiróható terhekkel fenyegeti, hogy azoknak a fővárosi ügyvédek nagy része megfelelni legjobb akarata ellenére sem lesz képes, araiért is kénytetve érezzük magunkat ellene felszólalni, és aggályainkat a mélyen tisztelt törvényhozó-testületnek a következőkben előterjeszteni: Köztudomású dolog, hogy a legközelebb lefolyt évek alatt hazánkban az ügyvédi osztály tevékenysége alapján nem érhette el azon anyagi jobb helyzetet, melyben tőle rendes viszonyok között az eddiginél nagyobb adózás követelhető lenne. Mert mig az igazságszolgáltatás közegei négyszer változtak, s ez által az ügyvédi osztály, az ily változásokkal kapcsolatos lassú és hiányos ügymenettől eltekintve, évekre kiterjedő tétlenségnek lett kitéve, de sőt az igazságkiszolgáltatás költségei a felemelt bélyeg és az alkalmazásba hozott kézbesítési dijak folytán megkétszéreztettek; a kereset pedig az ügyvédi jogosultság könnyebb elérhetése mellett bőven szaporodott tagok között megoszlott. Ezen általános, anyagi előmenetelünket akadályozó viszonyok mellett elismerjük ugyan, hogy az utóbbi évek alatt történt rendkívüli országos befektetésekből származó nagyobb kiadások fedezéséhez a társadalom minden osztályának komoly kötelessége a szükségletnek megfelelő nagyobb adózással is járulni. A fővárosi ügyvédi kar késznek is nyilatkozik hazafiúi kötelességének e részben eleget tenni annyival inkább, mert hálásan elismeri, hogy a hazai törvényhozás az ügyvédi osztály erkölcsi és anyagi emelését biztosító törvények életbeléptetéséről gondoskodik. A szükséges nagyobb adózás mellett méltán megkívánhatjuk azonban, hogy az évi terhek kivetése legalább is oly mértékben igazságos és határozott legyen, hogy általuk foglalkozásunk gyakorlásában akadályozva és a pénzügyi közegek önkényének kitéve ne legyünk. Ámde a mélyen tisztelt pénzügyminiszter ur áltil beterjesztett törvényjavaslat alázatos véleményünk szerint sem nem igazságos, sem nem határozott. Az érintett törvényjavaslat 17. szakaszának 8 ik pontja értelmében ugyanis, az ügyvédi kar kereseti adójánák megállapítására az évi lakásirodái helyiség bére vétetik alapul, mégpedig a fővárosra a lakbér egy és féltől 6-szoros összegéig és az irodai helység bérének 50— I 100°/0-a mint minimál kereseti jövedelem, egyéb I városokra a 19 ik szakasz értelmében pedig a házosztályadó 60, 48 s illetőleg negyvenszeri mennyisége különbség nélkül. Hogy ezen kulcs nem igazságos, kétséget nem szenved. Mert a fővárosban uralgó rendkívüli drága lakbérek mellett igen gyakran előfordul, hogy a kisebb keresettel biró ügyvéd, ha nagyobb számú családnak feje, bruttó jövedelmének a fele részét is lakbérre kénytelen fizetni, tekintve, hogy keresetének feláldozása s létfentartása koczkáztatása nélkül ő sem vonulhat a külvárosok távolabb részébe. Ezen igen gyakori esetekben tehát teljes j lehetetlenség a tényleg nem is létező tiszta | jövedelmet a lakbérnek még csak másfélszeri | összegében is megállapítani. Már pedig a javaslat kisebb jövedelmet ennél nem ismer. E kulcsnak egyedül a kisebb keresményü ügyvédek irányábani igaztalanságát emelvén ki, bátorkodunk a mélyen tisztelt képviselőház figyelmét a negyedik osztálybelieknél javasolt fokozatokra felkérni és azokat a harmadik osztályhoz tartozókra kivetett adószázalékkal összehasonlítani. Amint ugyanis a negyedik osztálybeliek 3000 frt biztos jövedelem után nem többet mint 75 frtot, és 6000 frt után 300 fi-t kereseti adót fizetnek, addig a harmadik 03ztályba sorozottak hasonló jövedelem után csupán államadó fejében 300 frt, és illetőleg 600 frttal terheltetnek; és ezen kivült még községi és minden más pótadót is fizetni kénytelenek. Noha elismerjük, hogy a haimadik osztálybeliek magasabb százalékkal való megadóztatása némi indokolást talál abban, hogy ezek j tiszta jövedelmének pontos meghatározása nehézségekbe ütközik, de épen azért nem ezébzhatja ezen magasabb adóláb a terhesebb megadóztatást, hanem csakis kiegyenlítését azon különbségnek, mely hasonló adóláb mel lett támadna, ha a harmadik osztálybeliek jövedelmének ki nem puhatolható része megadóztatás alá nem esik. Azonban a törvényjavaslat ezen pontosan ki nem puhatolható több kereset tekintetében kárpótlást követel már a felállított nagyobb százalékban, egyátalában nem lehet jogosítva azonfelül még oly minimális kényszer jövedelmet is decretálni, mely legtöbb esetben különösen a fővárosban nem is létezik ; s nem lehet jogosítva decretálni azt oly kulcs alapján, mely, mint például a lakbér, felettébb ingadozó, hacsak a ki nem puhatolható vagyontöbblet kiegyenlítése helyett a harmadik osztálybeli adózók kettős megterheltetését nem czélozza. Mindezeknél fogva a lakbér mennyiségére állapított minimális kulcs elejtendő. Még inkább elejtendő a kulcs, ha figyelembe veszszük azt, hogy a minimális tételnek a lakbérhatszoros összegéig való felemelése egyedül as adókivető biróság önkényétől függ ; mert ezen intézkedés által a nagyobb szükséglettel, de kevesebb jövedelemmel biró ügyvéd még az iránt sincs biztosítva, váljon kereseti jövedelme a minimális kulcs legkisebb tétele szerint fog-e megadóztatni. Figyelembe veszi ugyan a javaslat az adómentes családtagok nagyobb számát, és az üzlet vagy foglalkozás természetét ; ámde mégis méltán lehet attól tartani, különösen azon körülménynél fogva, hogy a javaslatban a lakbér hatszoros összege még mindig minimális tételt képez, miszerint a pénzügyi közegek túlbuzgóságból a törvényjavaslatban engedett, de nem kötelező méltányossági tekinteteknek már az által is eleget vélnek tenni, ha a legmagasabb tételnél valamivel alább szállva a lakbér három vagy négyszeresét veszik alapul oly ügyvédnél is, ki a másfélszeri mennyiségnek megfelelő jövedelemmel sem bír. És viszont. Miután a kereseti jövedelem megszabásánál a pénzügyi közegek tetszésének oly tág tér van nyitva, hogy ez által a kÍ3ebb keresettel biró ügyvéd létezbetése alapjában veszélyeztetik; váljon biztosítva van-e a pénzügyi kormány, hogy a harmadik osztály vagyonos része jövedelme arányához fog adózni?