Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 47. szám - Mi tekinthető közszerzeménynek

- 357 -Ezek folytán az elsőbiióság különös tekintettel még arra is, hogy ily eseteknek elharapódzása és szokottsága által a falusi iskolákban többrendti kihágások merülhetnének fel, s apéldaadást s a bűnös szigorú megbüntetését az igazságszolgáltatás rendje követeli; Sz. Sándor 11 éves ref. h. bagosi születésű s lakos, iskolába járó gyermeket az életbiztonság e]]eDÍ kihágásba vétkesnek kimondta, az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó bárom hónapi fogság elszenvedésére itélte, a vizsgálati és a temetési költségekben elmarasztalta. Egyúttal a biróság az Ítélet kihirdetése után panrszlotiat kezeslevél mellett szabadon hagyván, az iratokat panasz'ott felebbezése folytán a tek. kir. táblához felterjeszteni rendelte. Ezen uagában egyszerű eset fonalán jöbb megoldandó kérdés merül fel : 1. Magyarországon a gyermekeknél hány «ves korukig nincs helye a szándékossági beszámításnak? 2. Mily időig fenyíttessenek a bűntényért házi fenyítékkel? 3. Miből álljon a bázifenyiték ? 4. Mily időig fenyíttessenek a bűntényért mint olyanért, a mely az életkort tekintve kihágásként minősítendő? 5. Mennyire terjedj-n a házifenyilék, mennyire a kihágásokra alkalmazott fenyitési fokozat ? 6. Általában a gyermekek által tett tanúvallomások bizonyító ereje; a terhelő és felmectő körülményekre nézve mily szabályok szerint birálandók el ? Ezen kérdésekre a feleletet reméljük az uj büntelő codexben megtalálandjuk, addig is a felső bíróságok ítéletei fognak e részben irányadókui szolgálni, miért is nem raulasztandom el a felsőbb bíróságoknak ez ügyben keletkezendő ítéleteit annak idejében e lapok olvasóival közleni. Szántay Adolf, kir. aljárásbiró. Vegyes közlemények. Egyleti hírek. Felhívás. A „Budapesti rabsegélyzőegylet" alapszabályai a törvényes bemutatási járadékkal elláttattak, — az egylet most már végleg megalakult s müködé-e igy hatóságilag is el van ismerve. Elérkezettnek látjuk tehát immár az időt an-a nézve, hogy megismertessük a közönséggel egyletünk czélját, irányát, és hogy felhívjuk vállalatunk támogatására. Egyletünk alapítására nem ál-philantropia, nem tévutakra jutott humanitási érzelem buzdított. Távol van tőlünk bárkinek is a kiállott büntetés utánra gondtalan életmódot helyezni kilátásba, avagy a büntetés tartama alatt anyagi segélyt nyújtani, s ezáltal a büntevés sokszoros csábjait növelni. Komoly az ut, melyre a fegyenczet fogsága alatt, de büntetésének kiállása után is terelni akarjuk; a mit számára kijelöltünk, nem más, mint az, hogy csak megfeszített becsületes munkássággal eszközölheti a társadalomban újjászületését és csakis ezáltal vívhat ki magának újból létjogot. Szellemi és anyagi munkára van tehát égető szükség, ezáltal lehet a bűnöst újból az életnek, a társadalomnak visszaadni; e kettő tanítsa meg a bünfészek kerülésére, e kettő hasson oda, hogy lassankint kiszáradjon a társadalmi romlás azon posványa, a melyből annyi sok bűn és vétek származik. Nagy bűnöket — és az erkölcstelenség, kapzsiság, haszon-, boszuvágy s több más hasonló okokszülte tévedéseket jutott feladatunkul helyrehozni — kipótolni ; és tudva ezt, egyletünk minden tőle kitelhető erővel oda is fog működni, hogy a fegyenczek fogságuk ideje alatt gyakori oktatásban s a tagok erkölcsnemesitő látogatásaiban részesüljenek. De hogy ez irányban kifejtett tevékenységünket senki és semmi se bénítsa meg, hogy a nyomor, szükség, a társadalom bizalmatlansága az elbocsátott fegyenczet ne tegye ismét a társadalom ellenségévé, azon leszünk, hogy elbo| csátásakor nyomas/ió anyagi helyzetén is segítsünk, miáltal alkalmat és t-szközt fogunk ! nyújtani neki a becsületes keresetmódra. Hisz a kereset hiánya, az élet fenntartáí sára hiányzó legszükségesebbek okozták leginkább azt, hegy jelenleg a bűnbe visszaesők ! — a legveszedelmesebb bűntettesek száma i 2/6-dát képezik a foglyoknak. Ily tapasztalatok nyomán szülemlett meg ! az egyedül erkölcsi alapon nyugvó „Budapesti i rabsegélyző-egylet" eszméje; ily tapasztatatok | után jöttünk annak tudatára, hogy égető ! táisadalmi kérdést oldottunk meg, midőn ez • egyletet alapítottuk, melynek kizárólagos czélja ! a bűneseteket apasztani, a fogházakat üre; siteni. Lehet-e még kétség, hogy egyletünk I szükséges — működése áldásdús ? Hisz öröj mest fizetünk dijakat vagyonunk elemi károk j elleni biztosítására; — váljon szcrul-e igazo-J lásra a büntevők számának apasztására; a 1 személyes jogbiztonság emelésére, a társadalmi állapotok javítására, a tolvaj és rablókeretek | szétzavarására szóló dijak fizetése — s egy ily í irányú egylet életképessége, közhas. nusága ! igényel-e bizonyítást? Ámde jelentős eredményt csak ugy mutathatunk fel, ha csoportosan csatlakoznak mindazok, kik egyletünkben életérdekeik megóvására a legczélszerübb emeltyűt ismerik fel. Hogy a tömeges csatlakozást eleve lehetővé j tegyük, az évi járulékot csak is 3 o. é. frtban | állapítottuk meg. Csatlakozási jelentést, netaláni adományokat a^ár készpénzben, tanulságos könyvekben, uj és viselt ruhákban, elfogad a megyeházban székelő egyleti iroda alólirtak által, valamint a lapok t. szerkesztőségei is. Felhívásunk mindazon előitélettől mentekhez szól, kik a fegyenczet nem tekintik a társadalmon kívül állónak, kik felismerik azon veszélyt, mely mindnyájunkat fenyeget azon esetre, ha a bűntettest menthetlenül ismét a bűn karjaiba taszítjuk, s az elmerülőt távolról nézzük, míg a vész hullámai összecsapkodnak feje felett. Ezért bátorkodunk tehát még egy másik kéréssel is a közönséghez for-i dúlni: adjanak megfelelő kezességünk mellett j munkát oly elbocsátott fegyenczeknek; s ajándékozzák meg némi bizalommal azokat közű-I lök kik már fogságuk ideje alatt s elbocsátj tatásuk után is, őszinte jeleit adták ;i javu-I lásnak és ezáltal az egylet támogatására ma-I gukat érdemesiték. E végre is előjegyzéseket j nyújt egyletünk irodája. A rideg, szigorú tél küszöbén állunk; — I ez, ugy a szomorú üzletpangás is, kl tudja, hány csiráját rejti az undok bűntettnek; = fel tehát gondoskodjunk, nehogy a rosz vetés igen dúsan hajtson kalászokat, — kevés áldozat megóvhat bennünket, a közönséget nagy károktól. Ajánljuk egyletünket a nemesszivűek és jók, a józanok és előítéletektől mentek jóakaratába, s hiszszük is, hogy uem lesz csekély ezeknek száma. Budapest, 1874. október 22-én. B. Podmaniczky Frigyts s. k., tiszteletbeli elnök. Zádor Gyula, s .k. elnök. Kozma Sándor, s. k. alelnök. Dr. Weiser Károly, s. k. alelnök Dr. Roscnberg Lajos, s. k. igazg. vál. tag. Oblat Fiigyes s. k. egyl. titkár. Különfélék. * (Az országgyűlésnek) f. hó 24-1 kén történt egybejöttével mindenekelőtt az államköltségvetés és a pénz ügyi törvényjavaslatok terjesztetnek elő. E törvényjavaslatok a pénzügyi bizottsághoz lévén utasi-I tandók, az idő alatt, mig a pénzügyi bizottság | tárgyalandj a, a még függőbben levő néhány törvény, mint az ügyvédiésközjegyzői törvény fog az országgyűlés által végleg elintéztetni, s igy valószínű, hogy ezek jövő november közepén szentesítve lesznek. A mi különösen a közjegyzői intézmény életbeléptetését illeti, miután a törvény szentesítése után a közjegyzői állomások betöltésére hirdetendő pályázat mintegy egy hónapot és ez idő letelte után a kir. törvényszékek kinevezési javaslati — ez utóbbiak törvény szerint — 15 napot fognak igénybe venni: remélhető, hogy a közjegyzői kinevezések már jövő évi január hóban fognak megtörténni és alig álland valami útjában annak, a hogy közjegyzői intézmény már jövő évi márczius hó 1-én életbe léptettessék. A közjegyző'-- számának és székhelyeiknek megállapítása iránti javaslatok az összes kir. I törvényszékek részéről az igazságügyminiezteriumhoz már felterjesztettek. * (A felsőbb bíróságok ügykezelésére) vontikozólag az igazságügy miniszter legújabban egy rendeletet bocsátott ki. E szerint a perkivonatolás, mely miatt az elsőfolyamodásu törvényszékek részéről oiy sok panasz emeltetett, egyáltalában megszüntettetik; a felsőbb bíróságok határozatainak kiadmányozási alakjában változás fog történni, a mennyiben az eddig szokásban levő hosszadalmas bevezetése az ítéletek és végzéseknek elesik és a fejezet csak a felek neveit s az alsóbb bíróságnak a revisio tárgyát képező határozata keltét foj'ja tartalmazni. Ezen szabályrendelet jövő évi január elején fog életbelépni. *(A pesti kir. táblának 187 4. évi szeptember hó végéig terjedő Ugykimutatásából) kitűnik, hogy ott mult hó végéig az elintézendő ügydaraboknak száma — a mult évről maradt hátralékokkal együtt — mindössze 81,572 és pedig 50,527 polgári-, 674 úrbéri-, 5189 váltó-, és 25,182 büntetőügy volt. Ezekből mult hó végéig intéztetett el 40,643 polgári, 592 úrbéri, 4725 váltó- és 21,986 büntető összesen 67,946 ügydarab és maradt hátralékban 9,884 pclgári-, 82 úrbéri, 464 váltó- és 3196 büntető-, összesen 13,626 Ugydarab. 1874. évi szeptember hóban a pesti királyi tábla által megvizsgált és oklevelet nyert ügyvédek száma mindössze 84 és pedig 45 közügyvéd és 39 váltótigyvéd volt. * (Dr. Szilágyi Dezső) a politikai tudományok rendes tanára a budapesti tudomány-egyetemnél, feljogosított, hogy ezen tudomány-egyetemen a büntető jogból is előadásokat tarthasson. * (Irodaváltoztatás.) Szabó Imre ügyvéd és törvényszéki tolmács ur irodáját f. é. október 26-án a Deák-utczai 10. számú házba tette át. *(Szobotka Gusztáv), köz- és váltó ügyvéd dorottya-uteza 14. s?,. a. nyitotta meg irodáját. * (T o u t i n g.) Az ügyvédeknek abbeli törekvéséről, hogy maguknak clientelát szerezzenek, a „Jur. Bl." egy érdekes czikket közöl, mely az ez iránti angol praxist ismerteti: Angolországban ezt totout igével jelzik. Az angol ügyvédek kétfélek, t. i. „barrister" és „attorney." Az elsők a müveit jogászok, a második osztályba tartoznak az inkább üzletemberek. Az utóbbiaknál az etiquette sokkal kisebb, mint az előbbieknél a barristerekre nézve azonban igen szigorú szabályok állanak feni:. Hogy az attorney mit jelenthet újságokban hirdetés utján az már többször beható vita tárgyát képezte, de még eddig nem lehetett ezen kérdésben egyetértést létrehozni; ellenben határozott roszszalással és általános elitéléssel találkozott azon attorney eljárása, ki az utczán egy 6 lábnyi hosszú, 3 lábnyi széles fekete táblát alkalmazott. Az attorneyek közöl igen sokan a törvényszékek előtermeiben is szoktak időzni és folytonosan kir ózzák a feleket hőstetteik dicsőítésével és szolgálataik ajánlásával. Ezenkívül számos visszaélés hozatik fel vádként ezen osztály ellen. De legsajátszerübb azon viszony, melyben a barristerek az attorneyek irányában állanak. Körülbelül száz év óta Angolcrszágban azon szokás fejlődött ki, hogy a barrister sohasem közlekedik magával a féllel, hanem ez utóbbi mindig az attorneyhez fordul és a barrister csakis ez által informáltatik. A barrister