Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)
1874 / 4. szám - A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. 3. [r.]
Negyedik evfolyam. Megjelenik minden csütörtökön, a „magyar jogász gyülés" tartama alatt naponként A kéziratok a sierkeztőséghez, a megrendelések és reklamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak THEMIS Budapest, január 22. 1874 ELŐFIZETÉSl ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények qyűjteménye" mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frt., félévre 5 frt. negyedévre 2 frt 50 kr Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Szerkesztői iroda: kalap utcaa 6. sz. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. sz EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. ÉS KECSKEMÉTI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye" „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára. " Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: A magyar közjegyzői törvényjavaslat. Rupp Zsigmondtól. III. - Szemle, [A huszonegyes és a jogügyi bizottság tárgyalásai. ] — A gyámügy iránti porosz törvényjavaslat. II. — Könyvészet. [Mi a védő feladata bűnügyekben. ] Dr. Ullmann Sándortól. — Telekkönyvi jogeset. [Folytatás. ] — „Vegyes közlemények. " Egyleti hirek. — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat Rupp Zsigmond budai kir. törvényszéki biró urtól Budapesten. III. Kinevezés. — Képesség. Ezentuli fejtegetéseinkben kiváló súlyt az itteni jogszolgáltatási viszonyoknak azon állornokévali összehasonlítására fogunk fektetni, melyekben a közjegyzői intézmény virágzik, mert csak ez által sikerülend megvilágítani azon kérdést, valjon az íntézmény azon elvei és szabályaitól, melyek ott oly rendkívüli üdvös befolyást gyakoroltak a jogéletre, itt is hasonló eredményt várhatni-e? E lényeges szempontot az eddigi tanácskozások és a m. k. igazságügyminiszteriumhoz beérkezett vélemények legnagyobb részt nélkülözik. — és csakis ez engedi reménylenünk, hogy azoknak, kiket az intézmény általában és a törvényjavaslat különösen érdekel — némi szolgálatot teszünk szerény nézetünk elmondása által, mi különben nemcsak meddő fáradság, hanem tekintve, hogy a kérdéses igen tekintélyes vélemények is már majdnem minden lényegesebb kérdést teljesen kimerítették — szerénytelenség ís volna. Kinevezés. (1. §. ) A kinevezési jog kérdésének, melyre a javaslat indokai súlyt fektetnek, vagyis helyesebben azon czélszerüségi kérdésnek, 9) váljon a kinevezési jogot a fejedelem közvetlenül, vagy pedig igazságügyminisztere által gyakorolja-e ? — nagy gyakorlati jelentősége nincsen. A kormányjavaslat, eltérőleg az előadói javaslattól, mely királyi kinevezést indítványozott, igazságügyminiszteri kinevezésről szól, mert hazánkban a jogszolgáltatás terén csak a birákat nevezi ki a király közvetlenül. De valjon, nem végeznek-e a közjegyzők is birói functiókat ? Vannak irók, kik a közjegyzőt a biróval egy 9) Mert hisz a kinevezési j o g kérdése a közjegyzőre ruházott közhitelesség atributumánál fogva ma egyátalában többé fel nem vethető s annak csak a multban volt némi jogosultsága, midőn a kinevezést, Olaszországban apápák ellenében egyes városok podestái Francziaországban a király ellenében egyes hűbérurak (seigneurs), Németországban pedig a császárok ellenében egyes palotagrófok (comités palatini) részint átruházás részint közvetlen jogosultságnál fogva, részint bitorolva gyakorolták. catagoriába helyezik, (és e felfogás különösen Francziaországban általános; I0) mert a közjegyző épen úgy szolgáltat igazságot a „lex contractus" alapján,, inter volentes". mint a biró az általános törvények alapján,, in invitos". Ez azonban puszta fictió, mely a középkorban a végrehajtható közjegyzői okmányok intézményének kifejlesztése szempontjából egyes tudósok által felállíttatott. ll) De egyes országokban a közjegyzőnek mégis oly hatalma is van, mely a birói imperiumhoz hasonló, és ez abban áll: hogy a közjegyző a végrehajtható okmányra a végrehajtási záradékot, illetőleg parancsot maga vezeti, és pedig akir á 1 y nevében, melyet azután a végrehajtó közvetlenül vagyis a bíróság közbenjötte nélkül köteles teljesíteni, Igy van ez Franczia-és Bajorországban. A kormányjavaslat felveszi ugyan a közjegyzői okmány végrehajthatóságának intézményét (melyre később viszszatérünk), de a végrehajtás elrendelését az eddigi perrendi elvek értelmében a bíróságnak tartja fenn. Mig tehát az emiitett országokban a közjegyzőt a biró kinevezésének analogiája szerint közvetlenül a király, illetőleg a köztársaság elnöke nevezi ki. úgy elméleti szempontból helyes a kormányjavaslat azon intézkedése, mely szerint az a 14. §-ban az igazságügyminiszteri kinevezést mondja ki. I2) Képesség. (2. §. ) A képesség kérdésével rendkívüli fontosságánál fogva tüzetesebben kell foglalkoznunk. Az állam az intézmény legfontosabb czéljánál: a közjegyzői okmány közhitelességénél fogva nem lehet elég szigorú és óvatos a közjegyző teljes megbízhatóságéinak lehető garantiái felállításában. Az ügyvédet és birót ellenőrzi a nyilvánosság, magok a felek, s részben a társas eljárás, és tévedéseiket legtöbbnyire helyrepótolhatják: az ügyvédn'l az igazolás és perujítás. 10) Lásd Frey L. Frankreichs Civil u. Criminalverfassung 318. 1. 11) Lásd Oesterly Nándor: Ausführliche Darstellung des Notariats II. 115. 1. 12) Így Németország legtöbb államaiban is, különösen: Baden, Porosz-Szászország s Hannoveriban, de Ausztriában is. s a bírónál a többi jogorvoslatok. De a közjegyző eljárásának értéke és súlya visszavonhatlanul egy kézben fekszik. A közjegyzőt eljárásában, ha járatlan felekkel van dolga, az egyes jogügylet tekintetében nem ellenőrzi senki sem, és hibáit semmiféle jogorvoslat többé jóvá nem teszi. Valamennyi állam tehát nem ok nélkül kiváló gondot fordít arra. hogy e roppant kényes és horderejü hivatás oly egyénekre bizassék, kiket erre mind erkölcsi, mind értelmi képesség méltókká tesz. Csak Francziaország esik e tekintetben némi kivétel alá. 13) És mily szerep vár a közjegyzőre még csak nálunk a bevezetésben emlitett viszonyoknál fogva ? Valóban, ha a törvényhozásnak netán aggodalma volna, miszerint nagyobb szigor a jelöltek élénk versenyére csökkentőleg hat, — tegyen akkor concessiót e körülménynek az incompatibilitás, az óvadék vagy a hatáskör kérdésében, — de a minősítés iránt nem szigorú szabályokat fölállítani — bűn volna. Tiltaná pedig azt nemcsak százezereknek magánérdeke, hanem magának az in tézménynek érdeke is, mert rendittessék csak meg a közjegyző előtt kötött jogügylet, vagy véghezvitt jogi cselekvény megtámadhatlanságában vetett hit. és az intézmény hitele tönkre jutott! A javaslat az erkölcsi képesség iránt nem irhat egyebet elő, mint általában feddhetlen jellemet, és azt, hogy a jelölt csőd és gondnokság alatt ne 18) Az elméleti szakképzettségen kivül a szász törvény 5 évi ügyvédi, — a hannoverai 3 évi ügyvédi vagy birói gyakorlatot, — a bajor pedig a birói vizsga letétele után töltött 2 évi jegyzői gyakorlatot ir elő. A porosz törvény a birói vagy ügyvédi minősítés mellett különösen rendeli még. hogy fiatalabb jelöltek előbb ügyvédnek és csak akkor neveztessenek ki közjegyzőnek, ha a gyakorlati tapasztalás magasabb fokát és teljes megbizhatóságot kimutatni képesek. Az osztrák törvény 4 évi gyakorlatot ir elő, e közt 2 évi jegyzői gyakorlatnak kell lenni. Csak a franczia törvény nem köti a kinevezést akadémiai vagy más iskolai tanulmányok kimutatásához Ott elég, ha a jelölt 25 éves, a polgári és politikai jogok gyakorlatában van, a hadkötelezettségnek eleget tett, és hosszabb időn át valamely közjegyzőnél mint „clere" működött; e gyakorlat ideje 3 és 6 év közt különbözik, a szerint, a mint a jelölt I. 2. vagy 3-ik osztálybeli közjegyzőnél müködött (XI ventose 25-rőli törvény 35 - 41 §§-ain. ) Ezenkívül erkölcsi magaviseletét és képességét az illető közjegyző kamara által kiállítandó bizonyitványnyal [certificat de moralié et de capacité 43 §] kell kimutatnia, melynek kiálli'ása körül azonban nem mindég szoktak lelkiismeretesen eljárni. (Lásd Jonas M. Studien aus dem Gebiete d-s französischen Civilrechts, ) MAGYAR