Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 44. szám - A büntető törvénykönyv javaslatának indokolása

Negyedik évfolyam. 44. szám. Budapest, október 8. 1874. Megjelenik minden csütBrtökSn: a „magyar jogásjgyűlés" tartama alatt naponként. Akéziratok a szerkeztöséghez, a megrendelése* és ekiamátiók a kiadóhivatalhoz intésendSk. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. MAGYAR THEMIS jlLOFIZETESI ARAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmente szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frta félévre 6 frt.. negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen éB vidékről legczélszerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Szerkesztői iroda: kalap-uteza 6. sz. Kiadó-hivatal: nádor-uteza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, KECSKEMÉTI ES UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külón mellékletek : „Döntvények gyűjtemény e,u „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára.u Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvéred. TARTALOM: A büntető törvénykönyv javaslatának indokolása. (F.) — Szemle. (Záloglevelek birtokosainak elsőbbsége csődesetében. Dr. Kautz Gyula búcsúbeszédéből. — Az osztiák közokt. miniszter rendelete az egyetemnek látogatása és a vizsgálatok szigorítása tárgyában.) — A perrendtartás módosítását tárgyazó törvényjavaslat. IV. — Külföldi jogesetek. (Aberratio ietus.) — „Vegyes közlemények." Egyleti hirek. Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. — Kivonat a „Wiener Zeitungéból. — KÜLÖN MELLÉKLET: az „Igazságügyi rendeletek tárának" egy ive. A MAGYAR THEMIS, (mely hetenként egyszer, a jogászgyülés tartama alatt naponként jelenik meg), évi oetober 1-én kezdi meg negyedik évfolyamának negyedik évnegyedét, minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megújítani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, utóbb teljes példányokkal nem szolgálhatnánk. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel :) A „Magyar Tnemis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek táráíf-ra és a „Döntvények gyfijteményé"-re együttesen negyedévre : 2 frt. 50 kr., félévre 5 frt. egész évre 10 ft. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „MAGYAR THEMIS" kiadó-hivatala. A büntető törvénykönyv javaslatának indokolása. (F.) Pár hónappal ezelőtt közöltünk e lapokban a büntető törvénykönyv javaslatának általános indokolásából néhány részletet. Azóta a különös indokolásnak is egy része elkészülvén, sikerült a már készen levő 40 ivbe betekintést szereznünk. Magában foglalja ez a törvénykönyv általános részének indokolását. Mint bennünket biztosítanak, mihelyt a még hátralevő pár iv, mely az általános rész indokolásának befejezését képezi, kijön a sajtó alól, az egész munka át fog adatni a könyvárusoknak, és az illető szakkörök, melyek ezen munkálat közrebocsátásának nálunk addig nem tapasztalt nagy érdeklődéssel néznek elé, alkalmat fognak találni a dolgozat tanulmányozására és nézeteik kifejtésére. Hogy az indokolás lassan készü!, azt nem lehet tagadni; de ugy hiszszük, hogy azon esetre, ha a törvényjavaslat beható és a külföldi tudomány valamint a törvényhozások vívmányait felölelő indokolással fog kísértetni, szívesen meg fogjuk bocsátani szerzőjenek a kissé hosszas várakoztatást. A mi az indokolásnak már készen levő részét illeti, az igen széles alapra van íektetve és minden egyes kérdésnél bőven kiterjeszkedik hazai jogfeljődéstinkre, valamint a külföldi fejleményekre is, ugy hogy a dolgozat irodalmi tekintetben is nyereségnek Ígérkezik lenni. Némileg mutatványul közlünk ez úttal rövid vázlatot az indokolás IV. fejezetéből, mely a büntető törvénykönyvben felmerülhető legnehezebb kérdések egyikéről a kísérletről, szól. Az indokolás legelőbb is fejtegeti, hogy miként állott ezen kérdés a mi régi törvényhozásunkban. Reflectál arra, hogy már Szent István decr. II. könyvének 51 fejezetében, 1 úgy szintén Kálmán király decr. II. könyvének 6. fejezetében büntetéssel illettetik a kísérlet. I Levezeti ezután a fejlődést egész Vuchetichig, kinek theoriáját behatóan tárgyalván, azon következtetésre jut, hogy az ugyanazon hiányokban szenved, melyek a mult századbeli német-és francziaországi felfogást jellemzik, és ezek a következők : a) hogy határozott cathegoriákat és schemákat állítottak fel a kísérlet fokaira nézve, és ennek folytán oly szempontokat fogadtak el princípium divisionis gyanánt, melyeknek határozott, a concret esetekben világosan felismerhető mozzanatok nem feleinek meg, b) hogy a conatus remotus fogalma alá az előkészületi cselekményeket is foglalták és büntettetni rendelték. Miután még megemlíti, hogy Hélie világhírű munkája több izben hivatkozik a magyar gyakorlatra és különösen Vucl^tichnak „Institutiones juris criminalis hungarici" czimü munkájára, átmegy a 1843-iki javaaslt elemzésére. A 43-ki javaslat: 1. az előkészületi eseményeket kiküszöbölte a kísérlet tényező elemei közül; 2. a kísérleti cselekmény s a szándékolt bűntett közötti causalis nexust a kísérlet feltételévé állapította meg; 3. büntetlenül hagyta a kísérletet is azon esetekben, melyekben a tettes a bűntett befejezése előtt annak véghezvitelétől önkényt elállott ; 4. némely bűntettnek kísérletét egyáltalán büntetlennek nyilvánítót ta; 5. végre a kísérletet a bevégzett bűntett büntetésétől különböző, — vagy is ennél enyhébb büntetés alá vonta. Mindez mai nap is a megdöntetlenül álló tételek közé tartozik, s legújabb változások főleg arra szorítkoznak : a) hogy az óvatosabban használt kifejezések által tüzetes3bbcn jelöltetnek és különböztetnek meg a fogalmak; b) hogy a törvényhozási intézkedést igénylő s erre képesített materiák szorosabban különböztetnek meg a doctrina és a judicatura teladatait képező megállapításoktól; s végre c) messzebbható változásteredményez a kísérlet büntetlen eseteinek összefüggésbe hozatala a törvénykönyv alapfelosztásával. Három lényeges eltérést azonban az indokolás szükségesnek tart különösen kiemelni, és pedig: Az első : a kísérlet fokai meghatározásának kihagyása a törvényjavaslat intézkedései közül; a második: a büatett véghezvitelére használt eszközök alkalmatlan minősége vagy elégtelensége iránti határozványok mellőzése; s ezekből kifolyólag, a harmadik: a büntetési tételek, illetőleg quotitások felállításának hiánya. Ezen három vezérelv helyességének bebizonyítására szolgáló deductiót lehetőleg híven fogjuk vázolni. A mi a bevégzett bűntett fogalommeghatározását illeti — mondja az indokolás — tekintve a helyet, a hol ez intézkedés foglaltatik, jelentősége nem azon positiv tételben van, melyet a szavak kifejeznek, hanem inkább azon abstractióban, mely azokból származik. Hogy mikor van bevégezve a bűntett, azt mindenik bűntettre és annak mindenik minősítésére nézve, a törvény különös része, az ismérvek tüzetes meghatározása által világosan megmondja. Erre nézve tehát az általános részben foglalt külön fogalommeghatározás, mely egyébként is — bármint legyen az kifejezve — lényegében nem mond és nem is mondhat egyebet, mint azt, hogy az iránt, váljon mikor van bevégezve a bűntett, az illető bűntettről rendelkező külön határozványok adnak felvilágosítást — erre nézve a külön fogalommeghatározás legalább is felesleges. A törvények, melyek ezen inkább enunciatiót mint szabályt tartalmazzák, azt akarják általa kifejeztetni: hogy mindaddig nem forog fenn bevégzett bűntett és nem alkalmazható a bevégzett bűntettre megállapított büntetés, hanem csakis kísérlet vagy csupán előkészület létezhet: míg mindaz nem követtetett el, vagy nem következett be, a mit a törvény az illető bűntett ismérvéül megállapít. De ezen jelentőségében is felesleges az általános szabály ; mert teljesen pótoltatik az által, a mi részint a kísérletre nézve külön megmondatik, részint pedig mindenik bűntett keliékeinek tüzetes meghatározása által egyébként is kifejezve van. A concret esetben e két tényezőnek egymás mellé állításából, s csakis e kettőből lehet következtetni: hogy létez-e bevégzett bűntett ? illetőleg létez-e kísérlet ? A bevégzett bűntett fogalmát meghatározó, vagy pedig erre nézve a törvény különös részére utaló szakasznak elhagyása tehát teljesen indokolt, s alig fog egy szükséges szabály hiányának tekintetni. De indokolt a kísérlet külön fokai meghatározásának elhagyása is. Mindenekelőtt szem előtt tartandó, hogy a be nem végzett kísérlet semmi egyéb, mint a bevégzett kísérlet létezésének negatiója. Fennforoghatnak ugyan előkészületi cselekmények, vagy fennforoghat vád, melynek alapossága előkészületi cselekmények által sem igazoltatik: hanem itt e helyen csupán a kísérlet fokairól lévén szó, egyedül azon kérdés bír jelentőséggel: váljon különösen kell-e meghatározni a be nem végzett kísérletet, hogy az a bevégzett kísérlettől megkülönböztetve legyen. A mi megkezdetett, de nem végeztetett be, hogy az „be nem végzett dolog: az oly primitív tétel, s az élet minden cselekvéseiben egyenlő fogalom: hogy ezt codexben külön kimondani annyi volna, mint a természettanban külön szabályban kifejezni: hogy a szikra még nem láng. Erre tehát külön szabály vagyis külön