Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 42. szám - A polgári törvénykezési rendtartás módositása. 3. [r.]

— 319 — nére beadott felebbezést az első bíróság hivatalból visszautasítani tartozik." A 73. §. intézkedése értelmében ; „a törvény által megengedett s a felebbviteli határidő lejáita előtt beadóit felebbezés rendszerint meggátolja a felebbezéssel megtámadott birói határozat jogerejét. E rendelet alól kivételnek van helye azon első bírósági ítéletek tekintetében, melyeknek végrehajtását a jelen törvény 55. §. — nem tekintve a törvényes határidő alatt emelt felebbezésre vagy semmiségi panaszra — megengedi. Ha a folebbezés oly Ítélet elleni, mely több kereseti pont iránti határozatot foglal magában, csak egy vagy több pontra vonatkozika felebbezés az ítélet jogerejét csak azon pontok tekintetében gátolja, melyek ellen a felebbezés intézve van." A 69—73. §§. az első bírósági határozatok ellen használható felebbezésekről szólottak. Szükséges a törvénynek arról is rendelkezni, miként intézi el a felebbezési biróság a hozzá felterjesztett felebbezést. A perrendtartás ez irányban nem intézkedik. A törvényjavaslatnak az előfordult esetekben a semmitő3zék által kimondott megállapodásokat magában foglaló 75. §-a akarja e hézagot pótolni; e szerint „a másodbiróság, az 1868. LIV. törvényezikk 108. §-nak esetét kivéve, az iránt határoz, n ennyiben hagyja helyben, vagy változtatja meg az elsőbiróság határozatát. Ha az első biróság felperest a keresetjog hiánya vagy a kereset időelőttisége miatt utasította el keresetével, avagy perújítás esetében a perujitási kérelemnek helyt nem adott, a másod biróság az ügy érdeme felett még akkor sem ítélhet, ha az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja. Ily esetben az elsőbiróságot oda kell utasítani, hogy a másodbiróság ítéletének jogerőre emelkedése után az ügy érdeme felett Ítéljen. Ellenben, ha az első biróság valamely ügydöntő kifogásnak adott helyet, a másod biróság, ha a kifogásnak helyét nem látja, az ügy érdeme lelett tartozik Ítélni. A másndbiróság a felebbező hátrányára az első biróság határozatát nem változtathatja meg." Ezen §. intézkedései annál szükségesebbek, voltak mivel a 74. §. 2-ik és 3 ik bekezdésében foglalt esetekben a felebbezési bíróságok különbözően járnak el, miből számtalan semmiségi panasz is támadt már. A 75., § értelmében : „a másodbiróság ítéletei ellen, a mennyiben a jelen törvény 54. §. kivételt nem tesz, felebbezésnek van helye a harmadbirósághoz." A 72 , 73. és 74. §§. kiegészítéséül rendeli I a 76. §. hogy „a másodbiróság határozatai ! elleni felebbezésre nézve szintén ugy kell eljárni, mint ezt az elsőbiróság határozatai elleni felebbezésre nézve a fennebbi 72., 73., 74. §§. meghatározzák." A 77. §. szerint pedig „ha a másodbiróság az első biróság határozatát egészben vagy részben helybenhagyta, a Határozat helybenhagyó része ellen emelt felebbezés a végrehajtást még akkor sem gátolja, ha a felebbezés törvény szériát megengedve van." A 60. §. indokolásánál felhozatott az, hogy a javaslat azon birói határozatokat, melyek ítélet fontosságával birnak, kiszemelte, 8 azért rendeli azok hozatalát Ítélet alakjában, hogy ez által lehetséges legyen a másodbiróság végzései ellen a további felebbezést megtiltani. Ha mindazon birói határozatok, melyek Ítélet fontosságával birnak, itélet alakjában hozatnak, akkor a másodbiróság végzései ellen további felebbezést megengedni felesleges; mert akár egybehangzók azok az elsőbiró végzéseivel, akár azoktól eltérők, a felekre jogsérelem az ily jelentéktelen végzések elleni felebbezés megtagadásából nem származhatik. Ebben találja indokolását a 75. §. azon intézkedése, mely szerint „a másodbiróság végzései ellen felebbezésnek helye nincs." Külföldi jogesetek. Valamely feltételes és az idő tekintetében korlátolt szerződésbeli kötelezettség a foglalónak utólagos elfogadása által nem változik jellegében. M. Sebestyén 1872. május 14-én S. Jánosnak oly tartalmú írásbeli nyilatkozatot adott, miszerint hajlandó Bécs mellett fekvő szőllőjét ölenként 3 írtjával eladni, és pedig 14 napi gondolkozási időt ad az utóbbinak, ha hajlandó ezer fto készpénzben lefizetni, a öbbit pedig 6°/0 és kamatjával bekebleztetni. Még ugyanazon napon átadott S. János M. Sebestyének 100 frtot mint foglalót, mely összegről az utóbbi szintén Írásbeli nyugtát állított ki. Ugyanazon év június 19-én S. János megjelent M. Sebestyénnél, hogy neki kilátásba helyezze a fennebb említet ezer frt kifizetését. Do mivel M. Sebestyén már egy nappal előbb másnak eladta a szőllőt, S. János őt a kettős foglaló visszaadása végett beperelte. A hernaki járásbíróság a keresetnek helyt adott, mivel az 1872. május 14-ki nyilatkozatból kitűnik, hogy alperes kész volt a szőllőt az emiitett feltételek mellett eladni és hogy kötelezte magát S. Jánosnak 14 napig tartó gondolkozási időt adni. Az írásbeli nyugta és az alperes beismerése által meg van állapítva, hogy felperes az alperesnek 100 írt foglalót adott. Minthogy tehát a vétel tárgya, a vételár és a fizetési módozatok pontosan meg voltak állapítva, az osztrák polgári törvénykönyv t- 86. §-a értelmében végleges adásvevési szerződés jött létre, melyhez elégséges a mutuus consensus. Az alperes tehát még akkor sem állhatott el egyoldalulag a szerződéstől, ha a felperes nem teljesítette kötelezettségeinek egy részét. (Altalános osztrák polgári törvénykönyv 919. §.) Alperes felebbezése folytán a bécsi főtörvényszék felperest keresetével elutasította, mert az 1872. május 14-én kelt nyilatkozat csak az iránti szerződés, miszerint a nevezett tárgy iránt adásvevési szerződés köttessék, de annak világos tartalma szerint még semmi esetre sem maga az adásvevési szerződés. Minthogy ki volt kötve az ezer frintnak azonnali letétele, felperes köteles lett volna azt 14 nap alatt fefizetni, illetőleg alperest azzal megkínálni. Ha már most fel is tételeztetik az, hogy az adásvevési szerződés a száz frt fogadása által létrejött, a felperes a kettős foglalót mégis csak azon esetben követelheti, ha maga nem követett volna el mulasztást, ha maga eleget tett kötelezettségének és annak teljesítése csak az alperes hibája miatt maradt volna el. Ezt felperes nem bizonyította be, mivel a nevezett ezer frtot a kikötött határidő alatt sem nem fizette, sőt meg sem ajánlotta. A legfelsőbb törvényszék a másodfokú biróság ítéletét helybenhagyta a következő indokoknál fogva: Hogy a foglalót vissza követelhesse, felperesnek be kellett volna bizonyítania, hogy az alperes a vele megkötött szerződést vétkes mulasztás által teljesittetlenül hagyta. Ezt felperes nem bizonyította be, sőt világos, hogy alperes akkor, a midőn a szőllőt másnak eladta, csakis oly joggal élt, melyet magának fenntartott. Az által, hogy felperes száz frtnyi foglalót adott, az alperes kötelezettsége nem nyert kiterjedésben, hanem azon foglaló csak biztosításán szolgált a már létrejött megállapodásnak. Az által, hogy alperes elfogadta a 3záz frt. foglalót, nem kötelezte magát bizonytalan ideig várni a vételár hátralékának kifizetésére. Alperes tehát nem teljesítette kötelezettségét. Különfélék. * (Az általános törvényszéki s ztt n et kérdés éhez.) Az igazságügyminiszter az ország összes törvényszékeihez azt a kérdést intézte: nem volna-e kivántosabb és czélszerübb a bíráknak jelenleg fennálló szabadságolási] rend-zere helyébe a nyár bizonyos idején át általános törvényszéki szünetet léptetni életbe. E kérdés tárgyalására a pesti kir. törvényszék Sárkány József elnöklete alatt teljes tanácsülést tartott. Hosszabb megvitatás után a főkérdés szavazás utján döntetett el, mig a miniszteri leiratnak terv kivéíelére vonatkozó részletei egy bizottságra hagyattak. A polgári törvényszéknél és a járásbíróságnál a törvényszéki szünet kívánatosnak és kivihetőnek mondatott ; a fenyítő törvényszékre nézve azonban a szavazatok egyformán megoszlottak, s az elnök véleménye ugy dönté el a határozatot, hogy a fenyítő osztálynál a törvényszéki szünet nem ajánlható. Erre B o g i s i c h alelnök elnöklete alatt Sántha, Garay, Emmer, Mihályi és Vassilievies biiákból álló bizottság küldetett ki, melynek feladata, a részletkérdéseket magába foglaló formulázott javaslatot terjeszteni a teljes tanács elé. B o g i s i c h alelnök a bizottság előadójává dr. Emmer Kornél bírót nevezte ki,kinek feladata egyelőre adatgyűjtés lesz. A miniszteri leirat értelmében a törvényszék szünetek törvényes behozatala után a bírák, kik eddig törvényes hatheti szabadságidéjöket az elnök meghatározása szerint egymásután élveztek, egyszerre mennének szabadságra, a sürgős ügyek elintézésére minden törvényszéknél csak egy „szükség-tanács" maradván vissza. * (A Magyarországon meghalt olasz állampolgárok hagyatékai) minden illetéktől mentesek lesznek. A külügyminis terium közvetítése mellett ugyanis tárgyalások folytak e részben, s kiderült, hogy Olaszországban, az ujabbi illeték-törvény értelmében, meghalt magyar-osztrák állampolgárok ingó hagyatéka után illeték nem követeltetik. Minthogy ilyen esetben a nemzetközi viszonosság követeli, hogy a másik állam ugyanazon elvet alkalmazza a területén elhalt idegen állam polgárainak hagyatékára, az adóhivatalok utasítva lettek, hogy jövőre Magyarországban elhalt olasz államalattvalók ingó hagyatékaira hagyatéki illetéket ki ne szabjanak. * (A közjegyzői pályára) való elméleti és gyakorlati előkészítésre dr. GJrub i c z y László igazságügyminiszteri titkár által (1. Pesten, stáczió-uteza 32. sz.) hirdetett 3 havi tanfolyamra nézve arról értesülünk, hogy dr. Grubiczy azon vidéki urak számára, a kik különösen e tanfolyam végett jönnének Budapestre, kész a tanfolyamot naponkénti kétórai előadás mellett 6 hétre szorítani, ha megfelelő számú hallgatók jelentkeznek. * ( A csődtörvény tervezetének) melynek kidolgozásával tudvalevőleg dr. Apáthy István egyetemi tanár van megbízva, második része is készen van s nem sokára könyvárusi uton is megjelenik. A bizottság, mely a javaslat megbirálására alakíttatott, értesülésünk szerint, a jövő hó második felében ülne össze. *(A m. kir. ig azs á gügyminisz ter) az összes e. f. kii. törvényszékekhez és telekkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbíróságokhoz következő körrendeletet intézte: A m. kir. pénzügyminisztérium értesítése szerint a kir. törvényszékek és telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróságok, az ingatlanok iránt kötött jogügyletekről rendszerint csak akkor értesitik az illetékszabási hivatalokat, midőn egyúttal a telekkönyvezés is elrendeltetett, ellenben, ha a telekkönyvi átirást alaki vagy egyéb hiányok miatt megtagadni kényszerülnek, a jogügyleteknek illetékkiszabás czéljából való közlése is elmarad. Miután ezen eljárás az illetékkiszabás késleltetése miatt az államkincstár károsodását vonja maga után, hivatkozással a törvényesített illetékszabályok 76., 78. és 79. §§ aira és utalással a 146. és 248. §§-ban megállapított felelősségre, utasítom a (czimet), hogy az ingatlanok tulajdonjogának vagy haszonélvezetének átruházását tartalmazó jogügyletekről, tekintet nélkül arra, valjoa a telekkönyvi bejegyzés feltételei fennforognak-e vagy sem ? az okirat másolatának s a telekkönyvi helybenhagyó vagy megtagadó végzésnek áttétele mellett, az illetékkiszabási hivatalokat mindenkor értesítsék. Budapesten 1874. évi szeptember hó 17-én. Dr. Pauler Tivadar., s. k. *(E gy élelmes ügyvéd) czim alatt következő épületes dolgokat olvassuk a „Kecskeméti lapok"-ban, illustrátióul, hogy fogja fel némely ügyvéd hivatását: Van a helybeli kir. törvényszék területén egy élelmes ügyvéd, ki egy házassági válóperben keveselvén az össze-