Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 3. szám - Névtelen levelek a Magyar Themis szerkesztőjéhez

— 11 — négy heti felmondás után történhetik.29) Halál által megszűnik a tagság, a menynyiben az alapszabályok erre nézve más határozatot nem tartalmaznak.3 A társaság a tagot az alapszabályokban meghatározandó okok miatt kebeléből ki is zárhatja. (13. ez ) A kölcsönösségi társaság magjainak sokasága és folytonos változása okvetlenül megkivánja, hogy a társaságnak erős szervezete legyen ép ugy mint a részvénytársaságnak. Ezért a részvényjognak a közgyűlés, igazgatóság és felügyelő bizottságáról szóló szabványai nagyrészt a kölcsönösségi társulatokra nézve is mérvadók. Speciális intézkedést tartalmaz mindaz által a 22. cz.: „Az igazgatóság köteles minden évnegyed végén a be- és kilépett tagokat a törvényszéknél bejelenteni és minden év január havában a tagoknak betűrendben összeállított teljes jegyzékét bemutatni.'' Ugy szintén speciálitása ezen törvénynek, hogy az évi hirdetményben nemcsak a mult évi zárszámadás és mérleg közzéteendő hanem a tagok száma is, kik a j zárszámadás idején a társasághoz tartoztak, valamint az illető üzleti év folyamában be- és kilépett tagok avagy betett, felmondott és visszafizetett üzleti részek száma. (23. cz.) A kölcsönösségi társaság feloszlik : i) azon idő elteltével,311 melyre a társasági szerződés köttetett 2) közgyűlési határozat folytán; 3) egyesülés következtében; 4) csődnyitás következtében;32 5) törvényszéki határozat folytán. Eredeti minden tekintetben a német törvény 35. czikke, mely után a magyar tervezet 27. czikke készült: ,,Ha a társaság törvény ellenes módon működik, vagy ha az 1. §-ban megjelöltektől elütő czélokra törekszik : kártérítésre való igény nélkül bíróilag feloszlatható. A feloszlatás hivatalból vagy a közigazgatási hatóság megkeresésére a kereskedelmi czégjegyzékbe való bevezetés mellett azon törvényszék által rendeltetik el, melynél a társaság be van jegyezve. "33J A feloszlott társaság vagyonából mindenekelőtt a hitelezők követelései elégitendök ki a lejárat rendje szerint, a még le nem járt követelések fedezésére szükséges összegek visszatartandók lévén. A tartozások kielégítése után fennmaradó összeg a társasági tagok közt a 12. czikkben kimondott elvek szerint osztatik fel.34) (32 cz.) ") Ebből következik, hogy az alapszabályok az egyes tag kilépési jogát" nem zárhatják ki, sem nem korlátolhatják. Másrészt pedig az egyes tag csak kiléphet, de nincs jogában a társaság feloszlását követelni. 80) Az örökösök csak ugy lépnek be, ha belépni akarnak és ha azt az alapszabályok megengedik. 31, A társaságnak hallgatag folytatása lehetetlen. ,s) A csődeljárás a német törvényben egészen sajátságosan van szaóályozva, hogy a társulati hitelezők az egyes tagokat később ne 2aklathassák. Nálunk Apáthi ép most szerkeszti a magyar csődtörvényjavaslatot, melyben ez intézményt immár nem hagyhatja figyelmén kivül. 3S) Ezen praeventiv szabályt a birodalmi ("gyűlésben sehogy sem biriák kiküszöbölni. Keletkezéséről 1. Parisius icő. jegyzet. — Sapienti pauca 84 Ugyanezen 12. czikkből következik szintén, a mit a kellő világosság kedveért jó lesz utólag felvenni, hogy az esetben, ha a társaság vagyona a hitelezők kielégítésére mm elégséges, a tagok üzletrészeik arányában tartoznak utánfizetésekel tenni. A társasági tagok elleni keresetek elévüléséről szóló fejezet végre két évben állapítja meg a rendes elévülési időt. Dr. He ri ch Károly. m, k. miniszteri titkár. Szemle. Budapest, január 13. (— r.) Az olasz lapok egy leveletközölnek Richárd Henriktől Mancini vejéhez, Pierantoni tanárhoz. Tudvalevőleg Richárd indítványozta az angol parlamentben a nemzetközi választott bíróság rendszeresítését, Mancini pedig az olasz parlamentben, mely mint már emiitettük, határozottan elfogadta az eszmét és a külügy min isztert megbízta, hogy a dolog iránt lépéséket tegyen. Richárd azon napot, melyen Mancini e győzelmet aratta, legszerencsésebb napjai egyikének nevezte, és az olasz parlament e tárgybani határozatának nagy fontosságot tulajdonit. A bécsi országos törvényszék bűnvádi osztályának teendői az utóbbi évtizedben óriásilag szaporodtak. Hogy mily nagyarányú ezen növekedés, az a következő adatokból kitűnik. Az 5o es évek elején a feljelentett bűnesetek száma nem érte el a 3ooo-et, i855-ben 4u3-ra emelkedett, a mult évben azonban már csaknem 11 ezret tetr, ami több mint 3co°/0-nyi emelkedés. i858—63 közt tartott végtárgyalások száma 1 átlagosan 13o,o, volt, a mult évben azonban [ már csaknem 2900-ra rúgott. A 1856-ik évben becsi országos törvényszék bűnvádi osztályánál a beérkezett ügydarabok száma általában 22,600,028, a mult évben azonban már 56 ezerre emelkedett, ami i5o°/0-nyi szaporodás. A fegyenczek száma a mult év végével i3oo-attetr, holott a fogház eredetileg csak 7000 fogoly számára volt tervezve. A mult évben 48oo fegyencz szolgáltatott be, mig 5 évvel ezelőtt csak 25oo. X Névtelen levelek a ,,M agyar Themis" szerkesztő' j éhez. Budapest, január hóban. Mindenekelőtt köszönetet mondok e lapok szerkesztőjének, hogy e közleményeknek tért engedett; kimutatta ez által, mennyire ment a tudománybeli csalhatatlanság tévtanától ép ugy, mint azon autocratiától, melyet a divatos, vagy nevezzük uralkodó eszmék hordozói minden időben a másvéleményüek feleit gyakoroltak, s mely a lapszerkesztőre különös csáberőt gyakorol. *) Mindkettő, a csalhatatlansági dogma és az autocratia a tudományban, a tudomány érvényesülésének terén — a gyakorlatban visszásságokat, sok zavart és romlást szült. Különösen a jogalkalmazás tudománya, mint eminenter társadalmi tudomány azon feltételeknek kell hogy megfeleljen, melyek az uralkodó társadalmi állapot fejleményeiként, és az egészséges, tehát természetes fejlődés követelményeiként jelentkeznek. Gyakorlati viszonyok I pedig vagy történeti tanulságok számtételei biztossággal meg nem Ítéltethetvén, soha az utóbbiakat csalhatatlanoknak tekinteni nem lehet. A mi viszonyaink pedig épenségrrel olyanok, melyek csakis saját mértékükkel mérethetnek. Vannak persze közöt- I tünk sokan, kik viszonyaink sajátszerűségét és ezen sajátszerűség jogosultságát kétségbe vonván, jogszolgáltatásunk intézményeit az európai culturállapotok színvonalára épitik a nélkül, hogy azon előfeltételek létezéséről maguknak számot adtak volna, melyek ily intézményeknek épséget *) Ezen bevezető sorok után talán nem is szükséges hangsúlyoznunk, hogy sokban n m értünk egyet szerző úrral, de azért egy pillanatig sem vonakodtunk érdekes levélsorozatának tért nyitni, mert — mint lapunk eddigi folyan ai igazolják — általában, különösen pedig a tudomány terén nagyon meg tudjuk tűrni az ellenvéleményt, és mert egy szak'ap nemes hivatásának tartjuk a tárgyilagos eszmecsérére minél bővebb alkalmat nyújtani s ez által az eszmék tisztulását elősegíteni. S z e r k. ' és álJandóságot biztosítanak. Innen származik az elmélet és gyakorlat szomorú ellentéte, harcz, mely az alap nélküli intézményt és az intézmény nélküli alapot egyaránt tönkre teszi. Törekedni fogok alantabb kimutatni a jog darvinismusát, vagyis azt, hogy a jogélet tüneményei is a lét körüli harezban szükséges és szerves fejleményekül mutatkoznak, — hogy nem elég, ha codificálást hangoztatunk, de hangsúlyozni keil oly codificátiót, melyet, mert nekünk való, létesíteni is tudunk már. De én sajátságos viszonyainkat nem annyira ebben, mint abban találom, hogv nálunk világosan szólva, mióta belekezdtünk államintézményeink reformjába, egyebet sem teszünk, mint ujabb és ujabb intézményeket létesítünk nem gondolván arra, hogy az államélet, és egyáltalán a közélet, egészüket felkaroló újításokat egyszerre és rohamosan meg nem bir. A forradalmak nem voltak kíméletlenebbek az iránt, mit az unokák az ősöktől átkaptak, a gyakorlat és czélszerűség egyaránt szentesitettek. Etiam in história non datur saltus. A történetben és egyáltalán a közéletben sem létesül és történik semmi, minek anyaga és indoka már ne létezett volna. így tehát az a nagymérvű ujitás a közélet minden terén egyszerre és egyidőben mást nem eredményezhet, mint — a társadalom legnagyobb hátrányára és minden tekintély rovására a fenálló intézmények biztossága iránti hit aláásását. Igen sok példával világithatnám meg a fentiekből levonandó két axiómát, hogy minden létesítendő társadalmi intézménynek simulnia kell a fennálló categoriáihoz, és hogy egyszerre és egyidőben reform minden téren ártalmasabb a közéletre nézve, mintha a régi megszokott intézmények becsületesen és lelkiismeretesen kezeltetnek. De kelletlenül hosszúra terjedt ezen bevezetésem, melybe akaratlan egyik-másik csak alantabb indokolandó észrevétel tévedt. Egyet-mást vagyok elmondandó, mi némely körökben ellenzésre és talán roszalásra találand; azonban, véleményem szerint, mit igazságnak tartunk, meg szabad mondani különösen oly időben, midőn hazánk legjobbja nemzeti fennmaradásunk feltételeinek biztosítékait megismerni, a feleslegest a szükségesből, a czélszerűt az alkalmatlanból kiválasztani s a hitet a jövő iránt megalapítani indulnak,— midőn mérvadó helyen menekülni kezdenek a gyakorlatra kihatni, de soha a gyakorlatot megalapítani keílendő elmélet bűvköréből. Észrevételeim külsőleg nélkülözni fogják az összefüggést, de sugallva vannak mindannyian tiszta meggyőződéstől mely csak azért él a névtelenséggel, hogy az olvasó annál tárgyilagosabban és elfogultság nélkül ítélhessen. És most ad rem. I. Roppant és praevalens fontosság tulajdonítandó nézetem szerint hazánkban az igazságszolgáitatás azon tényezőinek, melyeket alakilag a polg. és fenyítő törvénykezési, a birói és ügyvédi rendtartás nomenebtturái alá vonhatunk. Én, mi különösen a polgári magánjogot illeti, a codificátiót nem tartom jogéletünk azon panacaeájának, mely egyedül képes lenne, jogszolgáltatásunknak folytonosságot és biztosságot nyújtani. Azon nehézségek, melyekkel codificatiónk küzdeni kénytelen, azon meggyőződést keltették bennem, hogy egy polg. törvénykönyv szerkesztése oly erőket igényel, minők most rendelkezésünkre nem állanak, bár távol esik tőlem azon férfiak különben fényes tehetségeit kicsinyelni, kiket az igazságügyminiszter legközelebb a polg. törvénykönyv egyes részeinek szerkesztésével megbízott. Azt hiszem, hogy csak akkor, midőn a politikai pártküzdelmek megszűntek tehetség- és erőemésztő ^hatást gya-