Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 3. szám - Névtelen levelek a Magyar Themis szerkesztőjéhez

— 11 — négy heti felmondás után történhetik.29) Halál által megszűnik a tagság, a meny­nyiben az alapszabályok erre nézve más határozatot nem tartalmaznak.3 A társaság a tagot az alapszabályokban meghatározandó okok miatt kebeléből ki is zárhatja. (13. ez ) A kölcsönösségi társaság magjainak sokasága és folytonos változása okvetle­nül megkivánja, hogy a társaságnak erős szervezete legyen ép ugy mint a rész­vénytársaságnak. Ezért a részvényjognak a közgyűlés, igazgatóság és felügyelő bizottságáról szóló szabványai nagyrészt a kölcsönösségi társulatokra nézve is mérvadók. Speciális intézkedést tartal­maz mindaz által a 22. cz.: „Az igazga­tóság köteles minden évnegyed végén a be- és kilépett tagokat a törvényszéknél bejelenteni és minden év január havá­ban a tagoknak betűrendben összeállí­tott teljes jegyzékét bemutatni.'' Ugy szintén speciálitása ezen törvénynek, hogy az évi hirdetményben nemcsak a mult évi zárszámadás és mérleg közzé­teendő hanem a tagok száma is, kik a j zárszámadás idején a társasághoz tar­toztak, valamint az illető üzleti év folya­mában be- és kilépett tagok avagy be­tett, felmondott és visszafizetett üzleti részek száma. (23. cz.) A kölcsönösségi társaság feloszlik : i) azon idő elteltével,311 melyre a társa­sági szerződés köttetett 2) közgyűlési ha­tározat folytán; 3) egyesülés kö­vetkeztében; 4) csődnyitás követ­keztében;32 5) törvényszéki határozat folytán. Eredeti minden tekintetben a né­met törvény 35. czikke, mely után a magyar tervezet 27. czikke készült: ,,Ha a társaság törvény ellenes módon működik, vagy ha az 1. §-ban megjelöl­tektől elütő czélokra törekszik : kártérí­tésre való igény nélkül bíróilag felosz­latható. A feloszlatás hivatalból vagy a közigazgatási hatóság megkeresésére a kereskedelmi czégjegyzékbe való beve­zetés mellett azon törvényszék által ren­deltetik el, melynél a társaság be van jegyezve. "33J A feloszlott társaság vagyonából mindenekelőtt a hitelezők követelései elégitendök ki a lejárat rendje szerint, a még le nem járt követelések fedezé­sére szükséges összegek visszatartan­dók lévén. A tartozások kielégítése után fennmaradó összeg a társasági tagok közt a 12. czikkben kimondott elvek szerint osztatik fel.34) (32 cz.) ") Ebből következik, hogy az alapszabályok az egyes tag kilépési jogát" nem zárhatják ki, sem nem kor­látolhatják. Másrészt pedig az egyes tag csak kiléphet, de nincs jogában a társaság feloszlását követelni. 80) Az örökösök csak ugy lépnek be, ha belépni akarnak és ha azt az alapszabályok megengedik. 31, A társaságnak hallgatag folytatása lehetetlen. ,s) A csődeljárás a német törvényben egészen sa­játságosan van szaóályozva, hogy a társulati hitelezők az egyes tagokat később ne 2aklathassák. Nálunk Apáthi ép most szerkeszti a magyar csődtörvényjavaslatot, mely­ben ez intézményt immár nem hagyhatja figyelmén kivül. 3S) Ezen praeventiv szabályt a birodalmi ("gyűlésben sehogy sem biriák kiküszöbölni. Keletkezéséről 1. Pari­sius icő. jegyzet. — Sapienti pauca 84 Ugyanezen 12. czikkből következik szintén, a mit a kellő világosság kedveért jó lesz utólag felvenni, hogy az esetben, ha a társaság vagyona a hitelezők ki­elégítésére mm elégséges, a tagok üzletrészeik arányában tartoznak utánfizetésekel tenni. A társasági tagok elleni keresetek elévüléséről szóló fejezet végre két év­ben állapítja meg a rendes elévülési időt. Dr. He ri ch Károly. m, k. miniszteri titkár. Szemle. Budapest, január 13. (— r.) Az olasz lapok egy leveletkö­zölnek Richárd Henriktől Mancini vejéhez, Pierantoni tanárhoz. Tudvalevőleg Richárd indítványozta az angol parlamentben a nem­zetközi választott bíróság rendszeresítését, Mancini pedig az olasz parlamentben, mely mint már emiitettük, határozottan elfogadta az eszmét és a külügy min isztert megbízta, hogy a dolog iránt lépéséket tegyen. Richárd azon napot, melyen Mancini e győzelmet aratta, legszerencsésebb napjai egyikének nevezte, és az olasz parlament e tárgybani határo­zatának nagy fontosságot tulajdonit. A bécsi országos törvényszék bűnvádi osztályának teendői az utóbbi évtizedben óriásilag szaporodtak. Hogy mily nagyará­nyú ezen növekedés, az a következő ada­tokból kitűnik. Az 5o es évek elején a fel­jelentett bűnesetek száma nem érte el a 3ooo-et, i855-ben 4u3-ra emelkedett, a mult évben azonban már csaknem 11 ezret tetr, ami több mint 3co°/0-nyi emelkedés. i858—63 közt tartott végtárgyalások száma 1 átlagosan 13o,o, volt, a mult évben azonban [ már csaknem 2900-ra rúgott. A 1856-ik évben becsi országos törvényszék bűnvádi osztá­lyánál a beérkezett ügydarabok száma ál­talában 22,600,028, a mult évben azonban már 56 ezerre emelkedett, ami i5o°/0-nyi szaporodás. A fegyenczek száma a mult év végével i3oo-attetr, holott a fogház erede­tileg csak 7000 fogoly számára volt tervezve. A mult évben 48oo fegyencz szolgálta­tott be, mig 5 évvel ezelőtt csak 25oo. X Névtelen levelek a ,,M agyar Themis" szerkesztő' j éhez. Budapest, január hóban. Mindenekelőtt köszönetet mondok e lapok szerkesztőjének, hogy e közlemé­nyeknek tért engedett; kimutatta ez által, mennyire ment a tudománybeli csalhatat­lanság tévtanától ép ugy, mint azon auto­cratiától, melyet a divatos, vagy nevezzük uralkodó eszmék hordozói minden időben a másvéleményüek feleit gyakoroltak, s mely a lapszerkesztőre különös csáberőt gyakorol. *) Mindkettő, a csalhatatlansági dogma és az autocratia a tudományban, a tudomány érvényesülésének terén — a gya­korlatban visszásságokat, sok zavart és romlást szült. Különösen a jogalkalmazás tudománya, mint eminenter társadalmi tu­domány azon feltételeknek kell hogy meg­feleljen, melyek az uralkodó társadalmi állapot fejleményeiként, és az egészséges, tehát természetes fejlődés követelményei­ként jelentkeznek. Gyakorlati viszonyok I pedig vagy történeti tanulságok számtételei biztossággal meg nem Ítéltethetvén, soha az utóbbiakat csalhatatlanoknak tekinteni nem lehet. A mi viszonyaink pedig épen­ségrrel olyanok, melyek csakis saját mérté­kükkel mérethetnek. Vannak persze közöt- I tünk sokan, kik viszonyaink sajátszerűsé­gét és ezen sajátszerűség jogosultságát kétségbe vonván, jogszolgáltatásunk intéz­ményeit az európai culturállapotok színvo­nalára épitik a nélkül, hogy azon előfelté­telek létezéséről maguknak számot adtak volna, melyek ily intézményeknek épséget *) Ezen bevezető sorok után talán nem is szüksé­ges hangsúlyoznunk, hogy sokban n m értünk egyet szerző úrral, de azért egy pillanatig sem vonakodtunk érdekes levélsorozatának tért nyitni, mert — mint lapunk eddigi folyan ai igazolják — általában, különösen pedig a tudomány terén nagyon meg tudjuk tűrni az ellenvéle­ményt, és mert egy szak'ap nemes hivatásának tartjuk a tárgyilagos eszmecsérére minél bővebb alkalmat nyújtani s ez által az eszmék tisztulását elősegíteni. S z e r k. ' és álJandóságot biztosítanak. Innen szár­mazik az elmélet és gyakorlat szomorú ellentéte, harcz, mely az alap nélküli intéz­ményt és az intézmény nélküli alapot egy­aránt tönkre teszi. Törekedni fogok alan­tabb kimutatni a jog darvinismusát, vagy­is azt, hogy a jogélet tüneményei is a lét körüli harezban szükséges és szerves fejle­ményekül mutatkoznak, — hogy nem elég, ha codificálást hangoztatunk, de hangsú­lyozni keil oly codificátiót, melyet, mert nekünk való, létesíteni is tudunk már. De én sajátságos viszonyainkat nem annyira ebben, mint abban találom, hogv nálunk világosan szólva, mióta belekezdtünk ál­lamintézményeink reformjába, egyebet sem teszünk, mint ujabb és ujabb intézménye­ket létesítünk nem gondolván arra, hogy az államélet, és egyáltalán a közélet, egé­szüket felkaroló újításokat egyszerre és rohamosan meg nem bir. A forradalmak nem voltak kíméletlenebbek az iránt, mit az unokák az ősöktől átkaptak, a gyakor­lat és czélszerűség egyaránt szentesitettek. Etiam in história non datur saltus. A tör­ténetben és egyáltalán a közéletben sem létesül és történik semmi, minek anyaga és indoka már ne létezett volna. így tehát az a nagymérvű ujitás a közélet minden terén egyszerre és egyidőben mást nem eredményezhet, mint — a társadalom leg­nagyobb hátrányára és minden tekintély rovására a fenálló intézmények biztossága iránti hit aláásását. Igen sok példával világithatnám meg a fentiekből levonandó két axiómát, hogy minden létesítendő társadalmi intézmény­nek simulnia kell a fennálló categoriáihoz, és hogy egyszerre és egyidőben reform minden téren ártalmasabb a közéletre nézve, mintha a régi megszokott intézmé­nyek becsületesen és lelkiismeretesen ke­zeltetnek. De kelletlenül hosszúra terjedt ezen bevezetésem, melybe akaratlan egyik-má­sik csak alantabb indokolandó észrevétel tévedt. Egyet-mást vagyok elmondandó, mi némely körökben ellenzésre és talán ro­szalásra találand; azonban, véleményem szerint, mit igazságnak tartunk, meg sza­bad mondani különösen oly időben, midőn hazánk legjobbja nemzeti fennmaradásunk feltételeinek biztosítékait megismerni, a fe­leslegest a szükségesből, a czélszerűt az alkalmatlanból kiválasztani s a hitet a jövő iránt megalapítani indulnak,— midőn mérv­adó helyen menekülni kezdenek a gya­korlatra kihatni, de soha a gyakorlatot megalapítani keílendő elmélet bűvköréből. Észrevételeim külsőleg nélkülözni fog­ják az összefüggést, de sugallva vannak mindannyian tiszta meggyőződéstől mely csak azért él a névtelenséggel, hogy az olvasó annál tárgyilagosabban és elfogult­ság nélkül ítélhessen. És most ad rem. I. Roppant és praevalens fontosság tu­lajdonítandó nézetem szerint hazánkban az igazságszolgáitatás azon tényezőinek, me­lyeket alakilag a polg. és fenyítő törvény­kezési, a birói és ügyvédi rendtartás no­menebtturái alá vonhatunk. Én, mi különösen a polgári magánjo­got illeti, a codificátiót nem tartom jogéle­tünk azon panacaeájának, mely egyedül ké­pes lenne, jogszolgáltatásunknak folytonos­ságot és biztosságot nyújtani. Azon nehéz­ségek, melyekkel codificatiónk küzdeni kénytelen, azon meggyőződést keltették bennem, hogy egy polg. törvénykönyv szerkesztése oly erőket igényel, minők most rendelkezésünkre nem állanak, bár távol esik tőlem azon férfiak különben fé­nyes tehetségeit kicsinyelni, kiket az igaz­ságügyminiszter legközelebb a polg. tör­vénykönyv egyes részeinek szerkesztésével megbízott. Azt hiszem, hogy csak akkor, midőn a politikai pártküzdelmek megszűn­tek tehetség- és erőemésztő ^hatást gya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom