Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 33. szám - Belföldi jogesetek. Válóper

— 247 -nek polgárai legtöbbnyire katholikusok, a vád­lott által felhoiott nyilatkozat, mely azt tar­talmazza, hogy Jézus fattyú volt, istenkárom­lást foglal magában. Különfélék. (Közpénztárban elhelyezett pénzekre vezetett végrehajtások) foganatosítása alkalmával több foglaltató fél ugyanaz időben az illető utalványozó hatóság­nál jelentkezvén, az ilyen esetekben megálla­pítandó elsőbbség iránti eljárAs eddig nem volt egyforma. így történt az ujabbi időben, a hol az illető utalványozó hatóság az elsőbbségi jo­got a törvényszéki végzések kelte szerint Ítélte meg, mely eljárás ellen azonban a másik fél — hivatkozván a végrehajtás foganatositásától számítandó elsőbbségre — óvást tett és illeté­kés helyre ezen kérdés eldöntéseért illetőleg ez iránti orvoslásért folyamodott. Az ezen fo­lyamodványra adott fölvilág03itás oda irányul, hogy közpénztárban levő pénzekre vezetett vég­rehajtásoknál a birói kiküldött által az 1868. VL. t. cz. 386. §. illetve a váltóvégrehajtások körüli eljárás iránt 1869. évi ápril 8-án 998. sz. a. kibocsátott rendelet 57. §-ához képest foganatosított foglalás állapítja meg az elsőbb­séget a kielégítésre nézve. Ehez képest az illető utalványozó hatóságnak azon sorrend­ben kell az utalványozást eszközöltetnie, a melyben az illető közpénztárnál a foglalás és ehez alkalmazkodólag a letiltó birói rende­let jegyzékbe vétele történt. * (A királyi főügyész) valameny­nyi ügyészséghez a következő rendeletet kül­dötte : Előfordulván azon eset, miszerint egy vizsgálati fogságban levő egyén bűnügyében a kellő időben előterjesztett kir. ügyészi indít­vány a vád alá helyezés tárgyában, az előadó k. törvényszéki biró késedelme folytán, csak három és fél hónapi időköz után tárgyaltatott, a m. kir. igazságügyi miniszter ur nemcsak a késedelmes törvényszéki biró eljárását találta megrovandónak, hanem egyúttal kimondotta, hogy az illető királyi ügyészség eljárása is hi­bás volt, a mennyiben az ügy elintézésére a törvényszéket, illetőleg az előadót figyelmeztet­nie kellett volna. Midőn erről a kir. ügyész­ség tagjait értesítem, egyszersmind utasítom, hogy mindazon ügyeket, melyekben a kir. bí­róságok mellett a törvény értelmében eljárnak, a bünvizsgálati lajstrom pontos vezetésével foly­ton nyilvántartván, minden igazolhatlan kése­delmet sürgetés által megszüntetni igyekezze­nek, és pedig olyformán, hogy két izben rövid utoo a bíróhoz, harmad izben ped g a tör­vényszék elnökségéhez forduljanak. Azon eset­ben, ha ezen sürgetéseknek foganatja nem votaa, az ügynek és a sürgetés napjának rö­vid megemlítése mellett tegyenek hozzám jelen­tést, hogy az illető esetek a m. kir. igazság­ügyi minisztériumnak előterjesztethessenek. * (Az igazság ügyminiszter) az összes királyi törvényszékekhez, járásbíró­ságokhoz és ügyészekhez a következő rende­letet küldötte: Köztudomású dolog és a leg­több eset sajnosán igazolja, hogy a szökésben lévő bűntettesek szokásos kőrözvényi nyomo­zása legtöbbször eredménytelen. Minthogy pe- | dig ezen eredménytelenség nagyrészt a személy­leírások hiányos szerkesztésének tulajdonitható, utasítom a királyi törvényszékeket, járásbíró­ságokat és ügyészségeket, hogy jövőre minden fontosabb esetben, a körözendő egyénnek hite­les adatokon alapuló részletes és körülményes személyleirásához — ha lehetséges — az ille­tőnek fényképét is csatolják, és a kellő tájé­kozhatás czéljából a személyleirásában a szö­kevény családi körülményeit, foglalkozását, fel-Otlőbb sajátságait is említsék föl. Végre sürgős esetekben biztosabb siker tekintetéből, az il­lető szökevény utolsó lak- vagy tartózkodási helyének hatóságát a körözés eszközlése czél­jából közvetlenül és azonnal keressék meg. * (Altalános törvényszünet.) Felsőbb bírósági körökben, mint a „M. P." ér­tesül, nincsenek megelégedve azon móddal, inely­lyel az 1869. évi V. t. cz. 18. szakasza alkal­maztatik. Ezen szakasz azt tartalmazza, hogy minden birónak évenként hat heti szabadság­időre van igénye; minthogy azonban nincs magállapitva a sorrend, melyben ezen szabad­ságidő élvezendő és háuy biró lehet egyszerre távol, abból igen sok zavar, s az egyesekre sok hátrány származik. Mert nemcsak hojy a jelenlevőknek több munkát kell végezniök, s a távollevők helyett is ülésezniök, de hoz­zájárul még azon körülmény is, hogy egyes perek előadása több hónapokon át hever, ha az előadó távol van, és a tanácsok összeállí­tása is sok nehézséggel jár. A legtekintélye­sebb birák a tapasztalat utján azon meggyő­ződésre je ttek, hogy olyan félmunkaerővel vég­zett nyári munkában nincs sok köszönet, és az igazságszolgáltatás érdeke is hátrányt szen­ved, ha a szünidők májustól octóber végéig élveztetnek. Ezen hátrányokat megszüntetendő, számos biró a képviselőházhoz azon kérelemmel akar fordulni, hogy Porosz-, Franczia-, Olaszor­szág példájára itt is egy általános törvényszünet minden év július l-jétől sz. Istvánig állapíttas­sák meg törvényileg. (A budapesti ügyvédi egylet már a birói szervezeti törvény tár­gyalása alkalmával tett hasonló indítványt eredménytelenül; óhajtjuk, hogy a birák fel­szólalása sikeresebb legyen. S z e r k.) *(A csődtömeggondnoki dijak) tárgyában a legfőbb Ítélőszék egy elvi hatá­rozatot hozott, mely alkalmas lesz a tömeg­gondnoki dijak megállapítása körül felmerült számtalan visszaéléseknek elejét venni. Közöl­jük annak helyén ez elvi határozatot egész ter­jedelmében, e helyütt csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy a kérdéses döntvényre al­kalmat a pesti népbank csödügyében a hitele­zők többsége által megállapított legideiglene­sebb és ideiglenes tömeggondnoki dijak szol­gáltattak, mely megállapítás ellen Budapest fő­város főügyésze élt jogorvoslattal. A legfőbb Ítélőszék kimondotta, hogy a törvény legideig­lenesebb tömeggonduokot nem is ismer a tö­meggondnoki jutalom tekintetében pedig a hi­telezők szavazattöbbsége oly döntő nem lehet, hogy ez a hitelezők kisebbsége által megtá­madható és a csődbíróság jogosítva nem lenne szintúgy, mint a felső bíróság, a kisebbségben maradt hitelezők rovására és károsításával megállapított díj mennyisége felett ítélni; mi­ért is az első biroság odautasittatott, hogy a két ideiglenes tömeggondnoktól működésüket részletező számláikai és az igazoló okmányo­kat bekivánván, azok alapján a kérdés alatt álló gondnoki dijakat bíróilag állapítsa meg. * (Egy kutyaperről) következőket írja az „Ung" : Egy uri ember meglőtte szom­szédja kutyáját, minélfogva ez keresetet in­dított ellene azon alapon, hogy a meglövetés óta kutyája jelentékenyen veszített hangjából és nem képes a házőrzés kötelességét ugy tel­jesíteni, mint azelőtt. A járásbíróság felperest elntasitotta, ez azonban fölebbezte ügyét s a másodbiróság szakértői szemlét rendelt el a kutya hangját illetőleg. A háromtagú szakértő bizottság, melynek elnöke az ottani dalárda karmestere volt, bottal való bökdöséssel han­gadásra birván a kutyát, oly véleményt adott, hogy a kutya most 20 frttal ér kevesebbet mint az előtt, mely összegben aztán alperes el is marasztaltatok. Ez eset furcsa és bihetlen­nek tetszik, azonban a felek s az eset helyé­nek neveivel magánúton szolgál a nevezett lap. * (A magyar királyi bel- és igazságügymin is ztere k) Heves- és Külső-Szolnokmegye, valamint a Jász-Kunke­rület területén rablók, rablógyilkosok, gyujto­gatók és mindezek bűnrészeseire nézve egy évi időtartamra rögtönbiráskodási eljárást rendel­tek el. * (Legújabb csődök) a pesti kir. törvényszéknél: Késztenbaum Nándor ügy­nök ellen, perügyelő Kohn Bernát, bejelent, határidő október 21—23., tömeggondnok vá­lasztása augusztus 18. Wolfinger Adolf sza­bómester ellen, perügyelő Weitzenfeld Illés, bejelent, határidő október 21—23., tömeggond­nok választása augusztus 14. A budapesti kir. kereskedelmi és váltó­törvényszék ügyforgalmi és tevékenységi kimutatása 1874. év január 1-től június hó végéig. » a m. évről elintézetlen maradt t\ a f. évi juniushó vígéig érkezett SÍ _ g lett összesen £ Sí It 1 i ! a f. évi juniushó végéig elintéztetett ! a f. évi juniushó végéről hátralékban maradt. I a mult évről hátralékban maradt. rendes sommás 1 • áruszerzési könyvkivonati él társasági szerződésből származott igény- és elsőbbségi a % más nemtt 1 • • N lett összesen rr a f. évi juniushó végéig elintéztetett . a a f. ővi juniushó végéről hátralékban maradt § a mult évről hátralékban maradt í u f. évi juniushó végéig érkezett 10636j lett öBszesen sa orq egyesség által •0 sa orq 1 makacssági \ a Pr 1774 j perdöntő végzés s ítélet a Pr se másnemű végzéssel 1 összesen g a f. évi juniushó végéről hátralékban maradt a mult évről hátralékban maradt Öo biztosítási a 1 kielégítési N < ff V CB 5 CB 1 öapzesen . <s ff V CB 5 CB a f. évi juniushó végéig elintéztetett ő a f. évi juniushó végéről hátralékban maradt _J a mult évről hátralékban maradt 5 egyéni K v fi" ' 8 társas K v fi" ' 3 pót i § összesen | a f. évi juniushó végéig elintéztetett a C6-P i a f. évi juniuBhó végéről hátralékban maradt 5. m _J a mait évről hátralékban maradt 00 egyéni $ » 5 társas « £ pót H < 5f összesen a f. évi juniushó végéig elintéztetett i a f. évi juniushó vígérül hátralékban maradt i a m ult évről hátralékban maradt ,, , , , íVildtenArrtiPri-a - £ a f. évi juniushó végéig érkezett tesitési lett öeazesen nyek éa kötvé­iii.is bi­M a f. évi juniushó végéig elintéztetett <TM°f B 1 > f. évi jun. végéig hátralékban maradt |tárgyaz li ügyek' | a mult évről hátralékban maradt Él1* O a f. évi juniushó végéig érkezett S B pr' M Ct>­lett osszssen . , i 1 — K II • D 00 a f. évi juniushó végéig elintéztetett — K II • D CB 1 a f. évről hátralékban maradt a mult évrül hátralékban maradt a f. évi juniushó végéig szaporodott valódisági éB bukás okai felett 1J r ^t " osztályozási . ír & H kifizetési t* B kifizetés által X egyezség által B vagyonhiány miatt BT más bírósághoz tétetett át folyamatban maradt

Next

/
Oldalképek
Tartalom