Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)
1874 / 2. szám - Telekkönyvi jogeset. Folytatás
— 14 — igazolni akaró csatolmányok, azok legfeljebb az összegnek állítólagos kiegyenlítését deríthetnék ki, de semmi esetre, hogy vételárul történt a fizetés. Helytelen és alaptalan érvelés, mintha a keresett birtokrész csak kárpótlás mellett volna el- és átvehető, tagadtatik, hogy az Vs-acl résznek ára 100,000 frt volna. Mindezeknél fogva hivatkozva még a keresetében és válaszában előadottakra, felperes a kereset értelmében kér ítéletet, és kéri alpereseket költségekkel és ügyvédi dijjal együtt 5oo ftban marasztalni. Alperesek ellenvégiratukban előadják: miszerint nem igazolja felperes tagadásuk ellenében, hogy ö a kérdéses háznak Vs-ad részbeni tulajdonosa volna, de még ez sem igazoltatik általa, hogy a legkisebb rész ötet megillette volna; de még az sem igazoltatik általa, hogy a legkisebb részőtet megillette volna; hivatkozik ugyan, hogy telekkönyvileg ki lett tüntetve, de nem bizonyítja, hogy miként, mily jegezimen jutott a telekkönyvbe; állítja, hogy örökösödés utján jutott hozzá, de beszavatolási vagy hagyaték, átadási vagy osztályozási tervezetet sehol fel nem mutat. Mind ezekből folyólag felperes semmivel sem bizonyítja vindicálási jogát. Az A. alatti szerződésre, alperesek jogelődiének jóhiszeműségére, ugy az elbirtoklásra nézve felperes által felhozott érvek czáfolata a viszonválaszban alperesek által már kifejtetvén, itt helyütt csak utalnak az elmondottakra. Kérik felperest mint alaptalanul perlekedőt keresetével elutasittatni és 59 frt 76 kr. további költségekben elmarasztaltatni. Ezen perbeszédek alapján a pesti kir. törvényszék, tekintetbe véve azt is, hogy az 1871. évi október hó 7-én 43o,54. sz. a. folyamodvány szerint felperes perbeli minden joga Ertl Károly ügyvéd úrra lett átruházva, 1872. évi martius hó 11-én tartott nyilvános ülésében 5152872 sz. a. következőképen. ítélt: Felperes keresetével elutasittatik, s köteles alpereseknek a 25o frtra mérsékelt perköltségeket i5 napok alatt különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni, és az ítéleti dijakat viselni. Felperesi képviselő dijai saját fele irányában 25o ftban állapittatnak meg. Indokok. Alperesek a felperes által a dohány-utezában S78/ recs. s92/ telekjegyzőkönyvi sz. a fekvő ház 1/8-dának tulajdona, ebből folyólag az elmaradt hasznok megtérítésére inditott kereset ellenében jogelődjük Fleischl Dávid által történt elbirtoklást hozták fel egyik kifogásul. Előre bocsátva, hogy a prtást életbe léptető 1869. évi martius hó 3o-án kelt igazságügyi miniszteri rendelet XlX-ik czikkének 2. pontja az ideigl. törv. rendtartás 156-ik § ának azon intézkedését, mely az osztr. ptkönyvnek a telekkönyvi rendeletekkel egybefüggésben álló valamely telekkönyvi birtok megszerzésére vagy elenyésztésére alapul szolgáló határozatait az országgyűlés intézkedésig hatályban tartotta, ideiglenesen továbbra is érvényben meghagyta; felperesnek a pesti telekjegyzőkönyvek ellen felhozott s perbeszédeiben különösen hangsúlyozott azon ellenvetése pedig, hogy a pesti telekkönyvek az i855. évi decemb. i5-én kibocsátott nyiltparancs értelmében nem vezettetnek, minek folytán oly hiteltelekkönyveknek nem is tekintethetnek, melyek alapján a kérdésben forgó házra Fleischl Dávid javára a tulajdoni jog az érdeklettek meghallgatása nélkül megszerezhető lett volna, mint a köztudomású valósággal teljesen ellenkező birói figyelemre nem méltathatik : mindezeknél fogva ezen ügy az osztr. jtk. ide vonatkozó §§-án alapján bírálandó el. Áttérve már most alpereseknek fennérintett kifogására: az elbirtoklás kellékeit az ált. oszt. polg. törv. könyv i46o. §. határozza meg alperesek jogelődje Fleischl Dávid irányában egyenként. Alperesek jogelődje mint izraelita azon időben, melyre a dohány-utezai 392. tjkönyv sz. a. fekvő háznak általa történt megvétele esik, ugyan ingatlan birtokszerzésre jogi képességgel nem birt, de a most említetett házra a 2. sz. a. beügyelt közokmány tanúsága szerint a személyes szerzési képesség a legmagasabb kir." kegy által megadatott. Az pedig, hogy a kérdésben forgó házat alperesek jogelődje haláláig valósággal birta, az óta alperesek örökö ödés folytán biriák, a 6. sz. a. telekkönyvi kivonat, sőt felperes saját beismerése által is igazoltatik. A birtoklás törvény megkívánta minőségeit tekintve, az az oszt. p. t. k. 316 és i46i. §§-ai értelmében jogszerűnek tekintendő, mert az A. alatti 11. pontja szerint adásvevésen, — tehát tulajdonszerzésre alkalmas — törvényes jogezimen alapszik. Az osztr. polg. törv. könyv 326. és i463. §§-ai szerint jóhiszemű is, mert alperesek jogelődje az A. alatti szerződés és a 3. sz. a. alapján azt jogszerüleg tulajdonának tekinthette, és a 6. sz. a. szerint annak tekintette is. Jelen esetben Fleischl Dávid roszhiszemü birtokosnak csak ugy tekintethetnék, ha felperes perrendszerüleg legyőzte volna, hogy Somogyi Ferencz és Somogyi József az A. alatti szerződést felperes mellőzésével, jogainak kizárásával, szándékos megkárosítására kötötték, és hogy Fleischl Dávidnak erről határozott tudomása volt, tehát felperes megkárosítása Fleischl Dávid tényleges egyetértésével történt, a mit azonban felperesnek a per során felhozottakkal igazolni nem sikerült. Ugyszinte Fleischl Dávid birtoka valódinak is tekintendő, mert az A. alatti szerződés alapján lépett a birtoklásba, igy az oszt. ptk. 345. 1664. §§-ai körülirt esetek, egyike sem forog fenn. Végre az ad A. alatt felperes által hiteles alakban csatolt telekkönyvi kivonat: és a 3. sz. a. alperesek által beügyelt közokmányok szerint a kérdésben forgó ház i846. évi októb. í-én alperesek jogelődje nevére tulajdonjoggal Íratván, a 6. sz. a. szerint az i855. évidecemb. i5 én kibocsátott nyiltparancs értelmében nyitott hiteltelekkönyvbe Fleischl Dávid tulajdoni joga átvétetett, s eként Fleischl Dávid tulajdonjogának a hiteltelekkönyvbe lett bekebelezése mellett a most felperes által Vs részben tulajdoni joggal követelt házat egészen jelen per megindításáig anélkül birta, hogy felperes a birtoklásnak bármiként is ellentmondott volna. Ezek szerint tehát az oszt. p. t. k. 1467. §-a által az elbirtoklásra meghatározott 3 év az i855. évi deczemb. hó i5-én kibocsátott nyiltparancs alapján nyitott hiteltelekkön vv megnyitásának időpontjától elvitázhatlanul többszörösen elmúlt. Mindezeknél fogva tehát az alperesek elbirtoklás iránt felhozott kifogásának helyt adni, s felperest alperesek részéről érdemileg előterjesztett egyéb kifogásaik bírálatának mellőzésével, az oszt. p. t. k. i46o. és 1467. §§-ai képest már a Fleischl Dávid által történt elbirtoklás alapján keresetével elutasítani kellett. A perköltségek és munka-dijak iránti részaptás 251. és 252. §§-án alapszik stb. stb. (Folytatása köv.) A magyar kir. legfőbb ítélőszék tanácsainak összeállítása. Életbe lépett 1874. január 1-ón. I. polg. és III. bünt. Tanácselnök: B. PoppVazul László. Birák: Szutsits Károly, Popovits Márk, Ocsvay Ferencz, Dr. Suhajda János, Mihályi Gábor, Végh Ignácz, Bőthy ZsigmHerczeg Sándor, Dr. Csacskó Imre, Ferenczy Ferencz, Faur János, Szerényi Ferencz, Dózsa Dániel, Csorba Sándor. T a ná c s j e gyző k: DomokosLászló, Szabó László. II. polgári Tanácselnök: Lukács Ignácz. B i r á k: Baiásy Antal,t Jamniczky Lipót, Karap Ferencz, Lassel Ágoston, Haris György, Dimits Emil, Kossalkó János . Tanácsjegyzök: Tőkés Ferencz, Oppl Alajos. III. polgári. Tanácselnök: Mihajlovits Miklós Birák: Raisz Szilárd, Szentgyörgyi Imre, Németh János, Monaszterly Sándor, Tóth Elek, Halmosy Endre. Tanácsjegyző: Fáy Antal. IV. polg. és váltó. Ta ná cse Inök: Zsoldos Ignácz. Birák: Fogarasi János, Hersich Ignácz, Cserneczky József, Gál János, Hegedűs Pál, Wettstein Antal, Engelmayer Antal. T a n á c s j e g y z ő k : Filep Kálmán, Horvát Jenő. 1. bűnügyi. Tanácselnök: Bónis Sámuel. Birák: Vadnay Lajos, Osztrovszky József, Zuvic József, Blaskovits Kálmán, Bo vánkovits József, Marschalkó Leo, Dr. Suhay Imre.T anácsjegyzők: Simon Géza, Oppl Alajos. V. polg. II. büntető és úrbéri. Tanácselnök: Szabó Sámuel. Birák: Somo skeőy Antal, Dapsy Vilmos, Puscariu János, Somossy Ignácz, Topler Károly, Geilén József. Tanácsjegyzők: Hlaváts István, Horváth Jenő. Vegyes közlemények. Egyleti hirek. *(A budapesti ügyvédi egylet igazgató választmánya) f. hó 2-án tartott ülésében néhai Tatay Pál egyleti tag családja részére 5o frtnyi segélyadományt szavazott meg és megállapítván a szokott uj évi ajándékok mennyiségét^ az egyleti rendes évi közgyűlés határidejűi f. hó 31 -ét tűzte ki. Az igazságügyminiszter ur által beküldött „Váltótörvénykönyv tervezete" a második szakosztályhoz, Dietrich Ignácz pécsi ügyvéd ur által beküldött „perrendtartási törvényjavaslat-vázlat"pedig a negyedik szakosztályhoz rendeltetett áttétetni, özvegy Pfeffernének férje Pfeffer János hagyományaként bejelentett 200 frtnyi adománya elfogadtatván, adományozónénak az egylet köszönete jegyzőkönyvileg kifejeztetni határoztatott. * (Meghívás) a bupapesti ügyvédi egylet negyedik szakosztálya által f. é. január hó 9-én esti 6 órakor az egylet helyiségeiben tartandó ülésre. Napirenden áll: Dietrich Ignácz pécsi ügyvédnek ,,oerrendtartási törvényjavaslat-vázlata." — Kelt Budapesten, 1874. évi január 3 án. Elnöki megbízásból: Dr. Siegmund Vilmos, szakosztályi jegyző. Különfélék. * (A rendőri ügyekben! f elebbezések Budapest fővárosba n) a belügyminiszter által ideiglenesen rendelvényileg következőleg szabálvoztattak: A Budapest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről szóló 1872. XXXVI törvényezikk 21. §-ában nyert felhatlamazás alapján a rendőri ügyekben való felebezést a fővárosra nézve — ideiglenesen — a következőleg szabályozom: 1. §. Rendőri kihágási ügyekben — s általábanminden rendőri természetű ügyben, melyben törvény, szabályrendelet vagy törvényes erővel biró gyakorlat alapján eddigelé a fő- vagy alkapitányi hivatalok első fokban határoztak, s melyekben általában felebbezésnek helye volt, mennyiben az 1872. évi XXXVI. törvényczikkely s annak alapján keletkezett és jóváhagyott szervezési munkálatok, mint az iparügyekre vagy vásári rendőrségre nézve, mást nem rendelnek, — a felebbezések másod fokozatban, mely végső, a belügyminiszterhez intézendők, 2. §. A felebbezés a rendőri meghagyás-, határozat- vagy Ítéletnek a fél vagy megbízottja előtt szóval történt kihirdetésétől számítandó 3 nap alatt ugyanazon kapitányságnál jelentendő be, vagy írásban nyújtandó át, mely a határozatot, vagy végzést hozta. A felebbezések,