Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 32. szám

Negyedik évfolyam. 32. szám.

Budapest, julius le. 1874. Megjelenik minden csütörtökön: a „magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok a szerkeztőséghez, a megrendelések éa reklarnátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. MAGYAR THEMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmente szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frta félévre 5 frt.. negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. sz. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, KECSKEMÉTI ES UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyüjteménye, " „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára. " Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: A hatodik magyar jogászgyülésre. kitüzött kérdések. — Szemle (A polgári házasság fogalmának értelmezése. Az ügyvédrendtartás felsőházi módosítása. ) — Az igazságügyminiszter az uj börtönrendtartásról. — „Tárcza" (Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt. Dr. Kecskeméty Lajos törvényszéki orvos úrtól Kecskeméten. ) — Belföldi jogesetek. (Az ügyvédi munkadíj és költség kérdéséhez. ) — Küliöldi jogesetek. (A Levirat-házasság. — „Vegyes közlemények". Egyleti hírek. — Különfélék. Kivonat a „Budapesti Közlönyből" Kivonat a „Wiener Zeitung"-ból. KÜLÖN MELLÉKLET: a „Döntvények gyüjteményének" egy ive. A hatodik magyar jogászgylés élé terjesztendő indítványok előkészítéseül az állandó bizottság következő k ér dé s eket tűzte ki: A magánjogból. Első kérdés: Tekintettel a telekkönyvi intézményre, az ingatlanokra nézve a dologbani jogoknak minő szerzési módjai és mily hatálylyal engedendők meg ? Véleményezők: Halmossy Endre legfőbb itélőszéki biró, Katona Mór nagy-szebeni jogtanár, Dr. Mannheimer Ignácz budapesti ügyvéd, és Rupp Zsigmond budai törvényszéki biró urak. Előadó: Dr. Hoffmann Pál pesti egyetemi tanár úr. Második kérdés: A hivatalnokokat alkalmazók vagyonjogi felelőssége, amazok hivatalos eljárása által okozott károk tekintetében mikép szabályoztassék ? Véleményezők: Dr. Dárday Sándor budapesti ügyvéd, és Dr. Kiss Józsa pesti kir. táblai biró urak. Előadó: Dr. Weinmann Fülöp pesti kir. táblai pótbiró úr. Harmadik kérdés: Örökösödési szerződések kötése csak házastársak között engedendő-e meg, vagy mások között is? Véleményezők: Immling Konrád tornai törvényszéki biró, Dr. Kleckner Alajos, kassai jogtanár, és Trawnyik Antal, budai törvényszéki biró urak. Előadó: Dr. Tel esz ky István, nagyváradi ügyvéd úr. A hiteltörvényekből. Negyedik kérdés: Javasolható-e, hogy a váltó- és kereskedelmi ügyek feletti biráskodás szakbiróságokra ruháztassék; ha igen: minő alakban, és minő berendezéssel? Véleményezők: Dr. Degen Gusztáv, pozsonyi jogtanár, Dr. Sipos Árpád, nagyváradi jogtanár, és Dr. Stiller Mór, budapesti ügyvéd urak. Előadó: Dr. Schnierer Gyula, kereskedelmi miniszteri osztálytanácsos úr. Ötödik kérdés: Két vagy több biztosító társaság egyesülése esetében feljogositandók-e a megszünő társaságnál biztosítottak a szerződés felbontására; ha igen: mit követelhetnek vissza? Véleményezők: Dr. Apáthy István, pesti egyetemi tanár, Dr. Bróde Lipót, budapesti ügyvéd, Dr. Herich Károly, kereskedelmi miniszteri titkár, és Dr. Matlekovich Sándor, kereskedelmi miniszteri osztálytanácsos urak. Előadó: Dr. Beck Hugó, budapesti ügyvéd úr. Hatodik kérdés: A kényszeregyességnek a csődeljárásban adassék-e hely; ha igen: a csőd minő neménél, és mily alakban ? Véleményezők: Janicsek József, budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki biró, Krisztinkovics Ede, győri ügyvéd, és Dr. Misner Ignácz budapesti ügyvéd urak. Előadó: Dr. Apáthy István, pesti egyetemi tanár úr. A büntetőjogból és eljárásból. H ete d ik kér dés: Bizonyos büntethető cselekmények legyenek-e csupán a sértett magánfél panasza folytán fenyíthetők, — s ha igen, milyenek? Véleményezők: Dr. P a y e r László, pesti egyetemi magántanár, Dr. K ö r n y e y Ede, budapesti ügyvéd, Dr. Schnierer Aladár, pesti egyetemi tanár, és Sátor Jenő szabadkai kir. alügyész urak. Előadó: Dr. Dárday Sándor, budapesti ügyvéd úr. Nyolczadik kérdés: Az elitéltetéssel, a rendes büntetésen felül, egyéb jogkövetkezmények kapcsolandók-e össze, — s ha igen, mily esetekben s milyek? Véleményezők: Molnár Imre, nagyváradi jogtanár, Dr. Mudrony Mihály, pozsonyi ügyvéd, Dr. Neumann Armin, székes-fehérvári ügyvéd, és Só-1 y o m-F e k e t e Ferencz, körös-bányai kir. ügyész urak. Előadó: Dr. Darányi Ignácz, budapesti ügyvéd úr. Kilenczedik kérdés: A vádelv oly korlátlanul alkalmazandó-e, hogy a biróság a vádló indítványaihoz kötve legyen; avagy ezektől függetlenül is járhasson-e el ? Véleményezők: Dr. Chorin Ferencz, aradi ügyvéd, Dr. Gombár Tivadar, budapesti ügyvéd, Kozma Sándor, budapesti kir. főügyész, és Dr. Werner Rudolf, kassai jogtanár urak. Előadó: Dr. Emmer Kornél, törvényszéki biró úr. A polgári eljárásból. Tizedik kérdés: Tekintettel az ötödik magyar jogászgyülésnek következő határozatára: „mint másodfolyamodási jogorvoslat a felebbezés a tény- és jogkérdésben az ellenfél csatlakozásával, és uj bizonyítékok érvényesítésével megengedendő; mint harmadfolyamodási jogorvoslat pedig felülvizsgálati kérelem a per teljes jogkérdésében", — megengedendő-e a perujítás és minő esetekben? Véleményezők: Dr. Kola János, debreczeni ügyvéd, Ráth György, semmitőszéki biró, Dr. S p i t z e r Adolf, budapesti ügyvéd, és Stehló Kornél, budapesti ügyvéd urak. Előadó: Zubriczky József, pesti törvényszéki biró úr. Tizenegyedik kérdés: Véghatározat vagy birói egyesség esetén kívül adandó-e hely előleges biztositásnak még más esetekben is; ha igen: minő esetekben és mily feltételek mellett? Véleményezők: Dr. A n d aházy László, budapesti ügyvéd, Dr. Z i skay Antal, győri jogtanár, Zlinszky Imre, pesti kir. táblai pótbiró, és Vajkay Károly, pesti kir. táblai tanácselnök urak. Előadó: Dr. Kovács Gyula, budapesti ügyvéd úr. Miután az állandó bizottság által kitűzött ezen kérdésekre nézve a bizottság által közvetlenül felkérteken kivűl, bármely jogászgyülési tagnak is jogában áll indítványt tenni, ennélfogva figyelmeztetnek a t. jogászgyülési tagok, hogy az alapszabályok 7. illetve 17. §-a értelmében csak oly indítványok kerülhetnek a legközelebbi jogászgyülésen tárgyalás alá, melyek indokolva és a gyűlés megnyitását legalább négy hónappal megelőzőleg az állandó bizottsághoz (alólirott czime alatt) beküldetnék. Ezek szerint — tekintettel arra, hogy a hatodik magyar jogászgyülés üléseit az állandó bizottság határozatához képest 1875. évi szeptember második felében tartandja, — az indítványok végső beküldési határideje: 1875. évi május 15-ike. Kelt Budapesten, 1874. julius 15. Elnöki megbízásból Dr. Siegmund Vilmos a magyar jogászgyülés állandó bizottságának titkára (Budapest, belváros, kalaputcza 6. sz. )