Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 30. szám - A közjegyzőség szervezete Ausztriában

— 223 — Külföldi jogesetek. Kísérlet alkalmatlan tárgyon és alkalmatlan eszközökkel. Kísérlet alkalmatlan tárgyon. Württemberg egyik törvényszéki kerületében, mint a „Gerichtssaalu-ban olvassuk, az esküdtek v&rdictje által constatáltatott, hogy vádlottnő 1873. jun. havában, mintán házasságon kívüli gyermeket szült, ezt azonnal születése után, azon téves nézetben, hogy az él, és azon szándékkal, hogy megfojtás által annak halálát előidézze, arczára fektette és a dunyhával teljesen betakarta, tehát szándékát, miszerint az általa élőnek hitt gyermeket megölje, tettek által jelezte, melyek a szándékolt bűntett kivitelének kezdetét tartalmazták. Az esküdtek az ez iránt feltett kérdésre igennel feleltek és e szerint meg volt a ténybeli előfeltétel arra nézve, hogy vádlottnő a gyermekgyilkosság kísérletében bűnösnek mondassék, mert a kísérlethez szükséges azon cselekvények, melyek a bűntett kivitelének kezdetét tartalmazzák, a kísérlet lényegének megfelelőleg nem magyaráztathatnak olykép, hogy a bűntetthez szükséges külső siker létesítését kellett legyen megkezdeni, hanem oda raagyarázandók, hogy a bűntett kivitele, amint az, habár téves feltevések mellett is, a tettes által szándékoltatott, megkezdve legyen, tehát a tettes belefogott legyen azon tettbe, mely által a bűntettet ki akarta vinni. Azon állítás, hogy oly kísérlet, miszerint egy nem is élő gyermek megölessék, mint a tényállás szerint a jelen esetben fennforog, nem is büntetésre méltó, helytelen, mivel mint kimutattatott a kísérletnek helyes értelemben vett minden ismérvei a fennforgó esetben is megvannak, és sem a bűntett sem a kísérlet, lényegéből valami más nem következtethető, sőt ellenkezőleg a német birodalmi büntető törvénykönyv 43. §-ában a bűntett kísérlete, eltekintve a 43. §. kivételeitől, mindenkor büntetendőnek mondatik. Különösen nem alapitható ily kísérlet bűntelensége arra, hogy egy holtan született gyermeken nem képzelhető oly cselekvés, mely a megölés kezdetét képezné; mert a német birodalmi büntető törvénykönyv a kivitel kezdetét olykép definiálja, hogy ezen cselekvés is érthető alatta, és e törvénykönyv egyátalában nem döntötte el azon kérdést, váljon az alkalmatlan tárgyakon, vagy alkalmatlan eszközökkel véghezvitt cselekvés büntetendő-e vagy nem. II. Kísérlet alkalmatlan eszközökkel. E. városi biró nevére hamisan készített jegyzőkönyv, melyet a vádlottnő azon szándékkal, hogy magának joggellenes vagyoni előnyt szerezzen 1873. jan. 8-án S. Katalinnak bemutatott, közokiratot képezne, ha nem volna megjelölve ezen szóval: „Másolat." A vádlottnő állítása szerint az általa aláirt eredeti okirat, melyről ő az általa S.-nek bemutatott letisztázott iratot egy harmadik személy által készíttette, ugyanazon tartalommal birt, mint ezen letisztázott irat és alá volt írva E. városi biró, hiányzott azonban e megjelölés: „Másolat." Azon eredeti irat tehát hamis közokirat volt. Azon kérdésre, hogy ezen esetben is miért nem használta az általa szándékba vett cselekvés kiviteléhez saját levelét, mint ezt előbb tette, vádlottnő azt feleié, hogy azt gondolta, ha közokiratot fog bemutatni, inkább fog hitelre találni, mint saját levelével; továbbá kijelenté, hogy ezen szót: „Másolat" mely a letisztázott iraton volt, nem értette, és nem gondolt arra, miszerint az azt jelentené, hogy az irat egy másik iratról van leirva: Vádlottnő tehát azon szándékkal, hogy magának vagyoni előnyt szerezzen, a kérdéses iratot tévedés előidézése czéljából használta, és pedig azon nézetben, hogy az közokiratot képez ; egy közokiratnak ezen vélt hamisításában pedig a német büntető törvénykönyv 268. §-ának 2. pontja szerint e bűntettnek alkalmatlan eszközökkel létesített kísérlete foglaltatik, mely büntetésre méltó cselekvényt képez. A pesti királyi Ítélőtábla tanácsainak uj beosztása. (Életbe lépett július l-jén.) I. polgári tanácsban elnök: Széli Kristóf; bír ák : Tölgyessy, Burián, Horváth Illés, Lendvay J., Kiss Gusztáv, Tóth Károly, Kovács János, Szászy László, Szerdahelyi Károly. II. polgári tanácsban elnök: Mendelényi István; birák: Ferenczy János, Szentmihályi István, Bernolák Károly, Rudnay István, Okolicsányi Zsigmond, Orosz Antal, Paczolay László, Bobest Lajos, Papanek Sándor, Weber Otto. III. polgári tanácsban elnök: —, birák: Barta Béla, Ruby Antal, Csanády Gyöi'gy> Farkas Géza, Szabó Albert, Bartal Pál, Kozma Zombor, Oberschall Adolf, Zlinszky Imre, Német János. IV. polgári tanácsban elnök: Daruváry Alajos ; birák : Aszt Nándor, Mattyasovszky L., Csernák Béla, Szabó Ágoston, Regner Tivadar, Lehoczky Kálmán, Süteő Rudolf, Szloboda János, Weinmann Fülöp, Offner Ferencz. V. polgári tanácsban elnök: Vajkay Károly ; bírák: Kudlik István, Czorda Bódog, Posch Ágoston, Csörge László, Jankovich Gyula, Pósfay Károly, Kautz József, Cimponeriu Athanaz, dr. Kiss Józsa, Németh Lajos. VI. polgári tanácsban elnök: —, bírák: Hajdú Lajos, Barthodeiszky Gy., Rudnyánszky Béla, Dani Nándor, Kaszay Zsigmond, Körtvélyessy Miklós, Knorr Alajos, Guda György, Csook Bálint, Blaskovich István. VII. polgári tanácsban elnök: Nyeviczkey József; birák: Ilucz-Oláh János, Nagy Imre, Veszprémy János, Hettyey István, Pásztélyi János, Lipthay Kornél, Ercsey Zsigmond, Erdélyi Sándor, Wenczel Tivadar. I. büntető tanács: elnök : Fabinyi Theophil a kir. tábla alelnöke; birák: Baló Mihály, Andrassovits Béla, Kubinyi Zsigmond, Bellaágh István, Kun Sándor, Sümeghy István, Pállfy Zsigmond, Hadzsits Lázár, Teofanovits Sándor, Tótbfalussy Miklós, Nóvák Imre, Mutsó Mihály. II. büntető tanács elnök: Szalay Ágoston, birák: Plainer Antal, Dobos József, Paiss Andor, Lázár Mihály, Deréky István, Zavody Albin, Rimélyi Antal, Dessewffy László, Bornemisza Antal, Hettvey Gyula, Jakabfalvay Gyula, Bolváry Gellért. Úrbéri és vegyes ügyekre alakult tanács elnök: Fülöp Lipót, birák: Horváth László, Csillag Benő, Kállay Adolf, Csik András, Buócz Kálmán, Vlád Alajos, Ostffy Pál, Balázsovits Zsigmond, Rosemberszky Antal, Vecsey Sándor, Battagliarini Pál, Keőmley Pál, Kámánházy Béla, Braitschwer József. Váltóügyi tan ács elnök : Hengelmüller Mihály, birák : Agorasztó Miklós, Bay Sándur, Pataky Ignácz, Polgár Ignácz, Külley Ede, May Árpád és Décsey Zsigmond. Vegyes közlemények. Egyleti hírek. * (Meghívás.) A magyarjogászgyülés állandó bizottsága által f. é. július 7-én d. u. 5 órakor a budapesti ügyvédi egylet helyiségeiben (Budapest IV. kerület, uri-utcza 8. sz.) a jövő jogászgyülésre kitűzendő k é r| d é s e k megállapítása tárgyában tartandó folytatólagos ülésre. Kelt Budapesten, 1874. évi július 1. Elnöki megbízásból Dr. Siegmund Vilmos, titkár. Különfélék. * (Az igazságügy minisztérium) átiratilag azon kérdést intézte a semmitőszékhez : „Váljon Ugyvédkedhetik-e a járásbíróság előtt a járásbirónak ügyvéd-testvére, és képviselheti-e az ügyfeleket a vele nem rokon albirák előtt?" A semmitőszék május 28-ki teljes taná cs ü lé s éb en e tárgyat tanácskozás alá vévén, azon megállápodásra jutott, mikép a minisztérium következőről értesítendő: | „A semmitőszék 1872. május 15. tartott teljes j tanácsülésében hozott határozata szerint csak azon körülményt tekinti az egész járásbíróságra kiható érdekeltségi oknak, ha valamely, a járásbíróságnál folyamatban levő perben a járásbiró maga áll mint felperes vagy mint alperes ; ellenben azon körülményt, hogy a járásbiró valamely fél ügyvédével rokonságban áll — a semmitőszék 1873. ápril l-jén 5196. sz. a hozott, s az igazságügyminiszterrel 1873. ápril 7-kén közölt határozata szerint, csak a járásbiróra nézve tekinti oly érdekeltségi oknak, mely miatt a járásbiró oly perben, mely-I ben ő valamelyik fél ügyvédével rokonságban j van, maga el nem járhat; hanem helyette I ily esetben az áljárásbiró tartozik eljárni. Enj nélfogva önként következik, miszerint azon körülmény, hogy a járásbíróság főnöke a járásbíróságnál ügyködő ügyvédnek testvére, az ugyanazon járásbíróságnál alkalmazott aljárás-I bírákra kiható oly érdekeltségi vagy elfogultsági okot, mely a perrend. 56. § b) pontja alá vonható volna, nem képez; s azért a járásbiró ügyvédtestvére, az ugyanazon járásbíróságnál alkalmazott, s vele nem rokon aljárásbirák előtt ügyvédkedhetik, s az ügyfeleket képviselheti. Tekintve azonban a pervesztes perlekedő felek azon hajlandóságát, melynélíogva nagyon készek felhasználni minden ürügyet, alaptalan kifogások és jogorvoslatok használatára, s a bírónak részrehajlással való gyanúsítására, — kívánatos, hogy az elégületlen feleknek minél kevesebb alkalom nyujtassék, az igazságszolgáltatás részrehajlatlanságának kétségbe vonására; és azért, habár a törvény nem | tiltja, kívánatos volna, hogy a járásbiró ügy-i védtestvére még az ugyanazon járásbiióság| nál alkalmazott s vele nem rokon albirák előtt sem ügyvédkedjék." * (A budapesti egyetem újjáalakulásának XCJV-ik emlékünnepén) az egyetemi templomban tartott isteni tisztelet után dr. Kautz Gyula rectortartá „Az újkori állam, mint szabadság, kötelesség- s munkaszervezet" czimü emlékbeszédét, mely zajos éljenzésekben részesült. Ezután a jogkari dékán hirdette ki az egyetemi pályadijakat, melyekből kiemeljük, hogy a jog- s államtudományi kar első pályakérdésére érkezett mü nem találtatott jutalomra méltónak ; a második kérdésre jutalmat nyert Ráder Lajos, diesétetet L i p c s e y Ervin. Végül be lőn jelentve Kautz Gyula 2000 frtos alapítványa, melyet ő a régi divatú rectori ebédek helyett a szegény sorsú ifjúság gyámolitására szánt, s mely összegnek hatos kamatját — 120 frtot évenként — a jog- s államtudományi kar rendelkezésére bízza. * (I g a zság ügy mi n is z te r i rendetetek.) Minthogy a hivatalos adatok alapján összeállított kimutatásokból kitűnik, hogy több rendbeli állami hivatalnál közös hadseregbeli olyan altisztek nyertek alkalmazást, kik még ki nem szolgáltak, hanem csupán szabadságos vagy tartalékos viszonyban állanak, és minthogy ily egyének alkalmazása sem a véderő, sem pedig a polgári állású államszolgálat érdekével össze nem egyeztethető, másrészről pedig a közös hadügyminisztérium által, az alkalmazásban álló szabadságos és tartalékos altiszteknek a tettleges szolgálat illetőleg a hadigyakorlat alól leendő felmentés iránti folyamodványaikat jövőre figyelembe vétetni nem fognak, felhivattak az összes kir. törvényszékek elnökei, hogy jövőre a kiszolgált altisztek alkalmazásáról szóló 1873. évi II. törvényezikk határozványainak szoros megtartása mellett jogos igénynyel biró altisztek netáni hiánya esetében, lehetőleg csakis oly egyéneket vegyenek alkalmazásba, a kik hadkötelezettségeiknek már teljesen megfeleltek. — Egy második körrendelettel szintén a kir. törvényszékek elnökei arról értesíttettek, miszerint a m. kir. belügyminisztérium f. évi május hó 18-án 16,764 sz. a. kelt körrendeletével utasíttattak a közigazgatási hatóságok, hogy az 1868. LIV. tcz. 370. §-a esetében a bírósági végrehajtók megkeresésére a rendőri segélyt mindenkor késedelem nélkül kiszolgáltassák; — továbbá, hogy a birói kiküldöttek sürgős