Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 28. szám - A büntető törvénykönyv javaslatának általános indokolásából. 3. [r.]

- 207 — Thai 3z E. főkapitány, Kapri nay ügyvéd, Balogh István és Schmiíh Ferencz. A szavazás ezen eredményének kihirde­tése után elnök a gyűlést feloszlatta. Miután az eddigiekben a gyűlés száraz képét nyújtot­tuk olvasóinknak, lehetetlen különösen nem utalnunk az egylet nemes czéljára és minden emberbarátot fel nem szólítanunk annak tá­mogatására. Csak a büntető jog folytonosan haladó miveltetésének köszönhetjük, hogy azon rideg felfogáson tul vagyunk, mely már azon embert is. ki csak egyszer tért el az erény útjáról, örökre kizárta a társadalomból és az abban való életből eredő előnyök élvezetéből. De hogy az előrehaladt tbeoria maga a javulni akaró­kat gyakorlatilag miben sem támogathatta, arról elég alkalmunk volt meggyőződni eddig is és azért örömmel üdvözöljük a budapesti rabse­gélyző egyletet, mely nálnnk először akarja ezen elvek gyakorlati érvényesítését megkí­sérni, és azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a közönség támogatása mielőbb lehetővé teendi czéljának lehetőleg tökéletes elérését és hogy nyomában a vidéken is alakulandnak hasonczélu, a társadalomra nézve kettős hasznú egyletek. Az alapszabályokhoz ugyan férne szó, de hiszszük, hogy az igazgató választmány az általa alkotandó szabályrendeletben a hiányo­kat pótolandja. Schiller Henrik. Vegyes közlemények. Különfélék, * (Egy ketté szakított és ismét összeragasztott váltó) nem rég dönt­vény tárgyát képezte a Lipcsében székelő ke­reskedelmi fftörvényszékuél. H. építészeti vál­lalkozó m. é. jun. havában W. kereskedőnek 2000 írtról szóló váltót adott át, mely B. tő­kepénzesre szólt. A váltó közepén össze volt j ragasztva, amit H. azzal indokolt, hogy ezt a többszörös összehajtogatás következtében szükségesnek találta. Később azonban kitűnt, hogy B. a váltót, mely általa elfogadtatott, elszakította, mivel H. őt könyvvivője által fel­kérette, hogy még egyik barátjának hátiratát tétesse rá, mit B. azon megjegyzéssel tagadott meg, hogy ezen esetben inkább nem is adna i váltót és azt közepében kettészakította; a vál- j tónak két felét azonban a könyvvivőnek is­mét kézbesíté, miután ez őt arra figyelmez­tette, hogy okmánymegsemmisítést követett el, mivel a váltó il.-nak tulajdonát képezi. H. a váltót ismét összeragasztotta és W.-nek adta át fizetésképen. Miután W. ezekről tudo­mást szerzett, H.t csalás miatt feladta. Az ál­lamügyészség által megindított vizsgálat eied­ményezte, hogy H.-nak valóban joga van a váltóra, mivel érette B.-nek fedezetet adott. Az államügyészség tehát a váltót W. nek azon megjegyzéssel adta vissza, hogy B. a 1 ejárat­kor kötelezve van a fizetésre. A váltó a lejá­rat napján ovatoltatott és B. ellen azonnal megindlttatott a váltókereset. A városi törvény­szék elutasította a vádlót és ezt azzal indo­kolta, hogy a váltó elvesztette jogérvényessé­gét, mivel két részre volt szakitva. A másod­folyamodásu törvényszék megsemmisítette az elsőbirói ítéletet és B. elfogadót a fizetésre ítélte, mit következőleg indokolt: Valamely akár esetleg, akár használat folytán elszakított váltó megmarad váltónak addig, míg annak lénye­ges kellékei el nem vesznek ; ami az esetleg be­hatásáról áll, az áll valamely jogosulatlannak be­hatásáról is, azaz mindenkinek behatásáról, aki nem birtokosa a váltónak. A jelen esetben a vádlott többé nem volt jogosult birtokosa a váltónak s ha jogosulatlanul elszakította azt, ez H.-ra nézve csak esetleg volt, és ha ő a vál­tónak kétségtelenül azonos részeit ismét üsz­szeillesztette, a váltó, melynek lényeges részei nem hiányoztak, mint ilyen, érvényes maradt. A lipcsei harmadfolyamodásu törvényszék meg­semmisítette a másodbirósági ítéletet és az el­sőbirósági ítéletet hagyta helyben a következő indokolás mellett: Oly váltó, mely el van sza­kitva, ezen állapotában nem igényelhet tovább bizonyító erői és érvényességet, hanem ellen­kezőleg, mivel alakjában e! van pusztítva, megsemmisitettnek és nem létezőnek tekintendő ; e melktt közömbös, váljon ismét össze van-e ragasztva, mert a két résznek egyike sem tar­talmazza önmagában a váltó lényeges kellékeit Ezen váltó tehát megsemmisitettnek tekintend5 úgy, hogy arra váltójogi követelések nem alapíthatók. * (A bécsiegyetemen) a folyó nyári félévre 3202 rendes és 403 rendkívüli hallgató van beirva, s ezek között 1450 jogász. Legtöbb hallgatót ez egyetemre még mindig Magyarország ad, t. i. 719-et ezek nagyobb része azonban orvos-növendék. * (A z i g az 8 ágü g y mi n i s z terium b a n) folynak az előkészületek az ügyvédi rendtartás életbeléptetése iránt. így a legkö­zelebbi napokban valamennyi törvényszéki el­nökhöz egy rendelet bocsáttatott ki, melyben ezek felszóiíttatnak, hogy a vezetésükre bízott I törvényszék területén jelenleg működő ügyvé- I dek lajstromát mielőbb terjeszszék be. A Ma- i gyarországban jelenleg működő ügyvédek leg- | ujabbi kimutatása az egyes ügyvédi kamarák j területeinek és székhelyeinek meghatározása | i czéljából szükségeltetik. * (A p e s t i királyi táblánál) al­kalmazott kezelő személyzet a királyi tábla ! elnökéhez egy folyamodványt terjesztett be, | melyben azon kérelem foglaltatik, hogy a je­lengi hivatalos órák helyett, melyek délelőtt ! 9 —12-ig és délután 3 —6-ig tartanak, olyan szabály léptettessék életbe, mely szerint a hiva­talos órák reggel 8—2-ig tartassanak. Ezen kérésük támogatásául felhozatik, hogv ezen ' berendezés a főváros közigazgatási közegeire \ is behozatott és gyakorlatinak bizonyul be; továbbá, hogy ezáltal némi megtakarítások is I lesznek elérhetők, amennyiben téli időben a j hosszabb fűtés és világítás elesik. A királyi tábla elnöke ezen folyamodványt áttette az igazságügyminiszteriumhoz, melyet e tárgyban > a véghatározat illet. * (A belföldi bíróságok által hozott ítéletek végrehajtása a kül­földön) még folyvást sok nehézséget okoz, mert a külföldi bíróságok illetősége más ala­pon van szervezve, mint nálunk és több or- j szágban érvényben levő polgári perrendtartás j más feltételeket kíván az ítélet végrehajtható- ! ságára nézve, mint a belföldi törvények. így j különösen az utóbbi időben igen gyakori volt j azon eset, hogy az olasz bíróságok, hivatkozva i az olasz uj polgári perrendtartás 942, szaka­szára, a külföldi és igy az osztrák vagy a magyar bíróságok által hozott ítéletek végre­hajtását is azért tagadták meg, mert ezen Íté­let velük nem a törvény által megszabott hi­teles alakban (forma autentica) közöltetett. Az olasz igazságügyminiszter egy esetben diplo­matiai uton megkerestetvén, mit kell ezen hi­teles alak alatt érteni, hogy az iránt más al­kalomkor a megkereső kormány tájékozva le­gyen, azon értesítést adta, hogy az olasz pol­gári perrendtartás 942. szakasza értelmében nem elég, ha csak az ítélet egyszerű másolata közöltetik, hanem szükséges, hogy ez oly alak­ban legyen szabályszerűen hitelesítve, amilyen hitelesítési eljárást azon ország törvényei elő­szabnak, melyben az ítélet hozatott (l'autenti­cazione della copia siá fatta secundo le leggi in viguere nel luogo in cui e emanata la sentenza.) * (A porosz és osztrákkormány közt) már 1844. évben egy, a közös állam­| polgárok jogviszonyának előmozdítására vonat-I kozó egyezmény jött létre, melyben a többiek I közt azon megállapodás is fölvétetett: hogy a szerződött államnak egyikében csőd alá jutott adósnak — a másik államban levő ingatlan vagyona a külföldi csődbíróságnak megkere­sésére kiszolgáltatandó, a nélkül, hogy e mi­att a megkeresett államban egy különleges csőd hirdettetnék ; hogy továbbá az ingóságok a másik állam csődbírósága részére akkor is Kiszolgáltatandók, ha a kiszolgáltatandó ingók­nak összes vagy csak egyes részére bírói zár ! vezettetett, oly képen pzonban, hogy ezen bir­tokra a csőd kitűzése előtt törvényszerűen szer­zett zálogjogoknak érvényben maradnia kell • és végül, hogyha a csődbekerült a másik ál­lamban ingatlanokkal is bir, azokra nézve a hitelezők kérelmére különleges csőd nyitandó és pedig azon csődbíróság kerületében, a me­lyiknek kerületén az ingatlan vagyon fekszik, stb. Minthogy azonban ezen fönnemlitett egyez­mény nem terjed ki sem Poroszországnak raj­nai tartományaira, sem pedig Magyarországra, e tekintetben tárgyalások indíttattak meg, hogy ezen egyezmény határozatai mind Magyaror­szág és kapcsolt részeire, mind pedig Porosz­országnak ujabban bekeblezett tartományaira is kiterjesztessenek. * (A magyar kir. igazságügy­miniszter) az összes királyi törvényszékek, járásbíróságok és ügyészségek vezetőihez a kö­vetkező . körrendeletet intézte : Köztudomású dolog, s a legtöbb eset sajnosán igazolja, hogy a szökésben levő bűntettesek szokásos köröz­vényi nyomozása legtöbbször eredménytelen. Minthogy pedig ezen eredménytelenség nagy­részt a személyleirások hiányos szerkesztésé­nek tulajdonítható: utasítom (a czimet), hogy jövőre minden fontosabb esetben, a körözendő egyének hiteles adatokon alapuló részletes és körülményes személyleirásához — ha lehetsé­ges — az illetőnek fényképét is csatolja; s a kellő tájékozhatás czéljából a személyleirásban a szökevény családi körülményeit, kedvenczebb foglalkozásait, felötlőbb sajátságait is említse föl; végre sürgős esetekben, biztosabb siker te­kintetéből, az illető szökevény utolsó lak- vagy tartózkodási helyének hatóságát, a körözés esz­közlése czéljából, közvetlenül és azonnal ke­resse meg. *(Horánsz ky Nándor) határozat javaslatának*) felvételét a képviselőház a f. hó 16-iki ülésre tűzte ki, mikor is az indítványozó kifejtvén érveit, a miniszter oda nyilatkozott, hogy a végrehajtóknak a kézbesítésekre vo­natkozó hatásköre ellen oly sok a panasz, hogy az ez iránti módosító törvényjavaslatot a<. igazságügyminiszterium már elkészítette és az őszkor be is fogja terjeszteni a háznak; a végrehajtá°okat azonban a végrehajtók kszé­ben véli meghagyandóknak, mivel itt nem oly sok a panasz, kéri tehát, hogy ezen kijelenté­sének jegyzőkönyvbe igtatása mellett a hatá­rozati javaslat tárgyalása mellőztessék. A ház azonban 110 szavazattal 100 ellenében Horánszky javaslatának tárgyalása mellett nyilatkozott, és ennélfogva a kérdés szomba­ton ismét a haz elé kerül. * (Legújabb csődök) a budapesti keresk. és váltótörvényszéknél: Bellák J. F. vasárus ellen, perügyelő Brunkala László, be­jelent, határidő september 14—16. Halálozások: Bernát h József kir. taná­csos és kir. táblai bíró folyó hó 11-én élte 56-ik évében Budapesten meghalt. Kivolt a „Budapesti Közlf-fcf Kinevezések. Báró Maj thényi Béla nyitramegyei tisztelet­beli szolgabíró a m. kir. curia legfőbb itélőszéki osz­tályához tiszteletbeli segédfogalmazóvá; Bellán Adolf aranyos-maród törvényszéki segédtelekkönyvve­zető a lévai kir. járásbírósághoz III. oszt. telekkönyv­vezetővé; a budapesti kir. kereskedelmi- s váltótör­vényszékhez írnokká Olesváry Tivadar ottani díj­nok; Oláh János apatini járásbirósági irnok, ugyan­ezen járásbíróság mellé, Cs e r v e n k a _ Lajos kulai m kir. adóhivatali tiszt pedig a zombori törvényszék mellé bírósági végrehajtókká; Zwettler Ferencz verseczi törvényszéki díjnok a verseczi kir. járásbíró­sághoz írnokká; Rappen sberg er Flórián selmecz­bányai járásbirósági dijnok ugyanazon járásbírósághoz írnokká; a szvidniki kir. járásbírósághoz írnokká Zom­b o r y Kálmán sirokai kir. járásbirósági dijnok; az ipolysági királyi ügyészség felügyelete alatt álló börtönnél üresedésben lévő börtöufelügyelői állomásra Szán t[ó Ferencz budai kir. ügyészi börtönőr ; Lázár Al­bert m. k. honvéd törzsőrmester a munkácsi orsz. fegyintézethez örparancsnokká ; L á s z 1 ó f f y Simou volt megyei szolgabíró a nagy-becskereki járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá ; K a r v á z y János sza­badkai törvényszéki irnok ugyanezen törvényszékhez aljegyzővé ; az eperjesi kir. törvényszékhez telekkönyvi Írnokká B e r t h ó t y Tivadar ottani törvényszéki *) L. „ Szemle.u

Next

/
Oldalképek
Tartalom