Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 28. szám - A büntető törvénykönyv javaslatának általános indokolásából. 3. [r.]

- 207 — Thai 3z E. főkapitány, Kapri nay ügyvéd, Balogh István és Schmiíh Ferencz. A szavazás ezen eredményének kihirdetése után elnök a gyűlést feloszlatta. Miután az eddigiekben a gyűlés száraz képét nyújtottuk olvasóinknak, lehetetlen különösen nem utalnunk az egylet nemes czéljára és minden emberbarátot fel nem szólítanunk annak támogatására. Csak a büntető jog folytonosan haladó miveltetésének köszönhetjük, hogy azon rideg felfogáson tul vagyunk, mely már azon embert is. ki csak egyszer tért el az erény útjáról, örökre kizárta a társadalomból és az abban való életből eredő előnyök élvezetéből. De hogy az előrehaladt tbeoria maga a javulni akarókat gyakorlatilag miben sem támogathatta, arról elég alkalmunk volt meggyőződni eddig is és azért örömmel üdvözöljük a budapesti rabsegélyző egyletet, mely nálnnk először akarja ezen elvek gyakorlati érvényesítését megkísérni, és azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a közönség támogatása mielőbb lehetővé teendi czéljának lehetőleg tökéletes elérését és hogy nyomában a vidéken is alakulandnak hasonczélu, a társadalomra nézve kettős hasznú egyletek. Az alapszabályokhoz ugyan férne szó, de hiszszük, hogy az igazgató választmány az általa alkotandó szabályrendeletben a hiányokat pótolandja. Schiller Henrik. Vegyes közlemények. Különfélék, * (Egy ketté szakított és ismét összeragasztott váltó) nem rég döntvény tárgyát képezte a Lipcsében székelő kereskedelmi fftörvényszékuél. H. építészeti vállalkozó m. é. jun. havában W. kereskedőnek 2000 írtról szóló váltót adott át, mely B. tőkepénzesre szólt. A váltó közepén össze volt j ragasztva, amit H. azzal indokolt, hogy ezt a többszörös összehajtogatás következtében szükségesnek találta. Később azonban kitűnt, hogy B. a váltót, mely általa elfogadtatott, elszakította, mivel H. őt könyvvivője által felkérette, hogy még egyik barátjának hátiratát tétesse rá, mit B. azon megjegyzéssel tagadott meg, hogy ezen esetben inkább nem is adna i váltót és azt közepében kettészakította; a vál- j tónak két felét azonban a könyvvivőnek ismét kézbesíté, miután ez őt arra figyelmeztette, hogy okmánymegsemmisítést követett el, mivel a váltó il.-nak tulajdonát képezi. H. a váltót ismét összeragasztotta és W.-nek adta át fizetésképen. Miután W. ezekről tudomást szerzett, H.t csalás miatt feladta. Az államügyészség által megindított vizsgálat eiedményezte, hogy H.-nak valóban joga van a váltóra, mivel érette B.-nek fedezetet adott. Az államügyészség tehát a váltót W. nek azon megjegyzéssel adta vissza, hogy B. a 1 ejáratkor kötelezve van a fizetésre. A váltó a lejárat napján ovatoltatott és B. ellen azonnal megindlttatott a váltókereset. A városi törvényszék elutasította a vádlót és ezt azzal indokolta, hogy a váltó elvesztette jogérvényességét, mivel két részre volt szakitva. A másodfolyamodásu törvényszék megsemmisítette az elsőbirói ítéletet és B. elfogadót a fizetésre ítélte, mit következőleg indokolt: Valamely akár esetleg, akár használat folytán elszakított váltó megmarad váltónak addig, míg annak lényeges kellékei el nem vesznek ; ami az esetleg behatásáról áll, az áll valamely jogosulatlannak behatásáról is, azaz mindenkinek behatásáról, aki nem birtokosa a váltónak. A jelen esetben a vádlott többé nem volt jogosult birtokosa a váltónak s ha jogosulatlanul elszakította azt, ez H.-ra nézve csak esetleg volt, és ha ő a váltónak kétségtelenül azonos részeit ismét üszszeillesztette, a váltó, melynek lényeges részei nem hiányoztak, mint ilyen, érvényes maradt. A lipcsei harmadfolyamodásu törvényszék megsemmisítette a másodbirósági ítéletet és az elsőbirósági ítéletet hagyta helyben a következő indokolás mellett: Oly váltó, mely el van szakitva, ezen állapotában nem igényelhet tovább bizonyító erői és érvényességet, hanem ellenkezőleg, mivel alakjában e! van pusztítva, megsemmisitettnek és nem létezőnek tekintendő ; e melktt közömbös, váljon ismét össze van-e ragasztva, mert a két résznek egyike sem tartalmazza önmagában a váltó lényeges kellékeit Ezen váltó tehát megsemmisitettnek tekintend5 úgy, hogy arra váltójogi követelések nem alapíthatók. * (A bécsiegyetemen) a folyó nyári félévre 3202 rendes és 403 rendkívüli hallgató van beirva, s ezek között 1450 jogász. Legtöbb hallgatót ez egyetemre még mindig Magyarország ad, t. i. 719-et ezek nagyobb része azonban orvos-növendék. * (A z i g az 8 ágü g y mi n i s z terium b a n) folynak az előkészületek az ügyvédi rendtartás életbeléptetése iránt. így a legközelebbi napokban valamennyi törvényszéki elnökhöz egy rendelet bocsáttatott ki, melyben ezek felszóiíttatnak, hogy a vezetésükre bízott I törvényszék területén jelenleg működő ügyvé- I dek lajstromát mielőbb terjeszszék be. A Ma- i gyarországban jelenleg működő ügyvédek leg- | ujabbi kimutatása az egyes ügyvédi kamarák j területeinek és székhelyeinek meghatározása | i czéljából szükségeltetik. * (A p e s t i királyi táblánál) alkalmazott kezelő személyzet a királyi tábla ! elnökéhez egy folyamodványt terjesztett be, | melyben azon kérelem foglaltatik, hogy a jelengi hivatalos órák helyett, melyek délelőtt ! 9 —12-ig és délután 3 —6-ig tartanak, olyan szabály léptettessék életbe, mely szerint a hivatalos órák reggel 8—2-ig tartassanak. Ezen kérésük támogatásául felhozatik, hogv ezen ' berendezés a főváros közigazgatási közegeire \ is behozatott és gyakorlatinak bizonyul be; továbbá, hogy ezáltal némi megtakarítások is I lesznek elérhetők, amennyiben téli időben a j hosszabb fűtés és világítás elesik. A királyi tábla elnöke ezen folyamodványt áttette az igazságügyminiszteriumhoz, melyet e tárgyban > a véghatározat illet. * (A belföldi bíróságok által hozott ítéletek végrehajtása a külföldön) még folyvást sok nehézséget okoz, mert a külföldi bíróságok illetősége más alapon van szervezve, mint nálunk és több or- j szágban érvényben levő polgári perrendtartás j más feltételeket kíván az ítélet végrehajtható- ! ságára nézve, mint a belföldi törvények. így j különösen az utóbbi időben igen gyakori volt j azon eset, hogy az olasz bíróságok, hivatkozva i az olasz uj polgári perrendtartás 942, szakaszára, a külföldi és igy az osztrák vagy a magyar bíróságok által hozott ítéletek végrehajtását is azért tagadták meg, mert ezen Ítélet velük nem a törvény által megszabott hiteles alakban (forma autentica) közöltetett. Az olasz igazságügyminiszter egy esetben diplomatiai uton megkerestetvén, mit kell ezen hiteles alak alatt érteni, hogy az iránt más alkalomkor a megkereső kormány tájékozva legyen, azon értesítést adta, hogy az olasz polgári perrendtartás 942. szakasza értelmében nem elég, ha csak az ítélet egyszerű másolata közöltetik, hanem szükséges, hogy ez oly alakban legyen szabályszerűen hitelesítve, amilyen hitelesítési eljárást azon ország törvényei előszabnak, melyben az ítélet hozatott (l'autenticazione della copia siá fatta secundo le leggi in viguere nel luogo in cui e emanata la sentenza.) * (A porosz és osztrákkormány közt) már 1844. évben egy, a közös állam| polgárok jogviszonyának előmozdítására vonat-I kozó egyezmény jött létre, melyben a többiek I közt azon megállapodás is fölvétetett: hogy a szerződött államnak egyikében csőd alá jutott adósnak — a másik államban levő ingatlan vagyona a külföldi csődbíróságnak megkeresésére kiszolgáltatandó, a nélkül, hogy e miatt a megkeresett államban egy különleges csőd hirdettetnék ; hogy továbbá az ingóságok a másik állam csődbírósága részére akkor is Kiszolgáltatandók, ha a kiszolgáltatandó ingóknak összes vagy csak egyes részére bírói zár ! vezettetett, oly képen pzonban, hogy ezen birtokra a csőd kitűzése előtt törvényszerűen szerzett zálogjogoknak érvényben maradnia kell • és végül, hogyha a csődbekerült a másik államban ingatlanokkal is bir, azokra nézve a hitelezők kérelmére különleges csőd nyitandó és pedig azon csődbíróság kerületében, a melyiknek kerületén az ingatlan vagyon fekszik, stb. Minthogy azonban ezen fönnemlitett egyezmény nem terjed ki sem Poroszországnak rajnai tartományaira, sem pedig Magyarországra, e tekintetben tárgyalások indíttattak meg, hogy ezen egyezmény határozatai mind Magyarország és kapcsolt részeire, mind pedig Poroszországnak ujabban bekeblezett tartományaira is kiterjesztessenek. * (A magyar kir. igazságügyminiszter) az összes királyi törvényszékek, járásbíróságok és ügyészségek vezetőihez a következő . körrendeletet intézte : Köztudomású dolog, s a legtöbb eset sajnosán igazolja, hogy a szökésben levő bűntettesek szokásos körözvényi nyomozása legtöbbször eredménytelen. Minthogy pedig ezen eredménytelenség nagyrészt a személyleirások hiányos szerkesztésének tulajdonítható: utasítom (a czimet), hogy jövőre minden fontosabb esetben, a körözendő egyének hiteles adatokon alapuló részletes és körülményes személyleirásához — ha lehetséges — az illetőnek fényképét is csatolja; s a kellő tájékozhatás czéljából a személyleirásban a szökevény családi körülményeit, kedvenczebb foglalkozásait, felötlőbb sajátságait is említse föl; végre sürgős esetekben, biztosabb siker tekintetéből, az illető szökevény utolsó lak- vagy tartózkodási helyének hatóságát, a körözés eszközlése czéljából, közvetlenül és azonnal keresse meg. *(Horánsz ky Nándor) határozat javaslatának*) felvételét a képviselőház a f. hó 16-iki ülésre tűzte ki, mikor is az indítványozó kifejtvén érveit, a miniszter oda nyilatkozott, hogy a végrehajtóknak a kézbesítésekre vonatkozó hatásköre ellen oly sok a panasz, hogy az ez iránti módosító törvényjavaslatot a<. igazságügyminiszterium már elkészítette és az őszkor be is fogja terjeszteni a háznak; a végrehajtá°okat azonban a végrehajtók kszében véli meghagyandóknak, mivel itt nem oly sok a panasz, kéri tehát, hogy ezen kijelentésének jegyzőkönyvbe igtatása mellett a határozati javaslat tárgyalása mellőztessék. A ház azonban 110 szavazattal 100 ellenében Horánszky javaslatának tárgyalása mellett nyilatkozott, és ennélfogva a kérdés szombaton ismét a haz elé kerül. * (Legújabb csődök) a budapesti keresk. és váltótörvényszéknél: Bellák J. F. vasárus ellen, perügyelő Brunkala László, bejelent, határidő september 14—16. Halálozások: Bernát h József kir. tanácsos és kir. táblai bíró folyó hó 11-én élte 56-ik évében Budapesten meghalt. Kivolt a „Budapesti Közlf-fcf Kinevezések. Báró Maj thényi Béla nyitramegyei tiszteletbeli szolgabíró a m. kir. curia legfőbb itélőszéki osztályához tiszteletbeli segédfogalmazóvá; Bellán Adolf aranyos-maród törvényszéki segédtelekkönyvvezető a lévai kir. járásbírósághoz III. oszt. telekkönyvvezetővé; a budapesti kir. kereskedelmi- s váltótörvényszékhez írnokká Olesváry Tivadar ottani díjnok; Oláh János apatini járásbirósági irnok, ugyanezen járásbíróság mellé, Cs e r v e n k a _ Lajos kulai m kir. adóhivatali tiszt pedig a zombori törvényszék mellé bírósági végrehajtókká; Zwettler Ferencz verseczi törvényszéki díjnok a verseczi kir. járásbírósághoz írnokká; Rappen sberg er Flórián selmeczbányai járásbirósági dijnok ugyanazon járásbírósághoz írnokká; a szvidniki kir. járásbírósághoz írnokká Zomb o r y Kálmán sirokai kir. járásbirósági dijnok; az ipolysági királyi ügyészség felügyelete alatt álló börtönnél üresedésben lévő börtöufelügyelői állomásra Szán t[ó Ferencz budai kir. ügyészi börtönőr ; Lázár Albert m. k. honvéd törzsőrmester a munkácsi orsz. fegyintézethez örparancsnokká ; L á s z 1 ó f f y Simou volt megyei szolgabíró a nagy-becskereki járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá ; K a r v á z y János szabadkai törvényszéki irnok ugyanezen törvényszékhez aljegyzővé ; az eperjesi kir. törvényszékhez telekkönyvi Írnokká B e r t h ó t y Tivadar ottani törvényszéki *) L. „ Szemle.u