Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)
1874 / 21. szám - A budapesti ügyvédegylet emlékirata a végrehajtói intézmény tárgyában
— 164 — 72. cz. „H a va 1 am e ly ik előző az óvást ezen kifejezéssel „óvás nélkül" vagy „költségek nélkül" elengedte, a váltóbirtokos ezen előző ellenében a visszkereset fenntartása végett óvással élni nem tartozik. Az óvás elengedése azonban a váltóbirtokost a kellő időbeni bemutatás kötelezettsége alól fel nem menti. Azon váltókötelezett, ki az óvást elengedte, köteles a bizonyitási terhet magára vállalni, ha a kellő időben történt bemutatást tagadja. Az óvás elengedése az előzőt az óvási költségek megtérítése alól fel nem oldja." 73. cz. ,,A s ó v á s a lejárat napján vehető fel; annak azonban legkésőbb a lejáratra következő második köznapon kell megtörténni. (16. cz.)" 74. cz. „A váltóóvásokat ott, hol váltójegyzők vannak, ezek, a kir. törvényszékek helyein ezek jegyzői, a járásokban pedig a járásbiró vagy aljársbiró teljesitik." 75. cz. „Az óvásnak magában kell foglalni: 1) a váltónak vagy a másolatnak és minden rajta lévő hátiratnak s megjegyzésnek hű mását; 2) nevét vagy czégét azon személyeknek, a kik ellen azóvás felvétetik; 3) az óvatolt személyhez intézett felszólítást, ennek válaszát vagy annak megjegyzését, hogy nem válaszolt vagy találhatónem volt; 4) névbccsülési elfogadás vagy fizetés esetében annak megemlítését, hogy ki által, kiért és mily módon lett a név becsülés ajánlva vagy teljesítve; 5) a megtörtént vagy siker nélkül maradt felszólítás helyét, évét, hónapját és napját; végre 6) az óvatoló személy aláírását és a hivatalos pecsétet."7) 76. cz. „Ha ugyanazon váltójogi kötendő. — Ezen czikknek két első bekezdése különben egészen uj. Az első ugyan nem volt szükséges, de ba már megmaradt, ugy azt aként kell értelmezni, miszerint a visszkereset feltételeként jelenkezik, hogy az óvás kellő időben és küllő alakban felvett legyen. A második bekezdést a haladás vívmányának tekinthetjük Apáthyban volt elég bátorság nyíltan kimondani azt, mit a tudósok egyhangúlag állítanak s mit a lipcsei tanácskozniány, nem tudni váljon törvényhozási aggodalom vagy szövegzési nehézségénél fogva, a biró bölcs belátására bizandőnak talált. A fontosabb esetek, melyekben Arii felveendő ; 1) ha a váltó általában rem fogadtatik el vagy az elfogadás feltételes; 2) ha lát utánra kiállított váltónál az intézvényezett az elfogadást keltezni voakodik ; 3) ha az elfogadó lejáratkor nem fizet, valamint akkor is, ha az elfogadás megtagadása miatt már előbb óvás vétetet fel; 4) telepitett váltónál, ha a telepes nem található vagy nem fizet; 5) ha az elfogadónál való biztosság hiánya miatt visszkereset indíttatik s az elfogadó a felszólítás daczára biztosítékot nem adott; 6) ha hasonló esetben a sznkségbeli utalványozott az elfogadást megtagadja; 7) ha a szukségbeli utalványozott a váltót elfogadni vonakodik : s; ha a szükségbeli utalványozott vagy névbecsülési elfogadó a fizetést megtagadja; 9) ha a váltóbirtokos a közbenjáró által ajánlott fizetést visszautasítja : 10) ha az első vagy eredeti példány gondviselője azt a váltóbirtokosnak kiadni vonakodik Cl. Apáthy : Váltójogtan 67. ;) Eddigi törvényünk a 131 §-ban az óvásnak ugyanezen kellékeit szabja meg a főbb dolgokra nézve és a 136 §-ban hozzáadja : „Ha kívántatnék, ar óvási oklevelén feljegyeztessék mind azon nap, melyen az óvás kivételére az illető törvényes személy felszó • i litva volt, mmd pedig azou nap is, melyen az oklevél I .telezettség teljesítése többsze! mélytől követelendő, a többszö! rös felszólítások egy óvási okle-i vélbe foglathatók." 77. cz. „Az óvatoló személyek kötelesekaz ó v á s t a v ál t ó b i r t o k o s n ak vagy meghatalmazottjának eredetben haladéktalanul kiadni. Egyúttal tartoznak a felvett óvásokat egész kiterjedésbenegy e végre vezetendő, laponkéntfolyószámmal ellátott é 8 h i t e 1 e s i t e 11 jegyzőkönyvbe napról-napra időrendben bevezetni. Azérdekelt felek vagy ezek jogutódai a jegyzőkönyvbe vezetett óvást a költségek megtérítése mellett, akár egyszerű akár hiteles másolatban barmikor kiveheti k." 78. cz. „Minden óvásért akkor is, ha ilyen több foglaltatik egy okiratba, abélyeg és netaláni fuvardijak megtérítésén felül, 2frtl0 kr. fizetendő." Dr. Herich Károly, m. k. miniszteri titkár Szemle. • Az Ugyvédrendtartás a képvviselőházban. — Uj b ört ö n - keze lé si szabályok. Budapest, május 19. (—r.) A képviselőház tárgyalás alá vette az ügyvéd rendtartást. Az általános j tárgyalás be is fejeztetett, és a javaslat a részi. I vita alapjául elfogadtatott. Ha vissza tekintünk az , talános tárgyalásra, azon sajnos jelenséget kell | tapasztalnunk, hogy az igazságügyminiszteren és Csemegi államtitkáron kivül a törvényjavas: lat mellett csak az előadó Matnska Péter be\ szélt. A baloldal elvileg ellenzi az egész tör-i vényjavaslatot, a jobboldal azonban ugy látszik pártolj a, legnlább ezt kell következtetnünk azon zajos helyeslésekből, melyekkel az igazságttgyminiszter és az államtitkár beszédeit kisérte. De a párt részéről senki sem szólalt fel a Tisza Kálmán és társai által élesen megtámadott törvényjavaslat mellett. — Ha azonban van a mi a jobboldal mély hallgatásáért ! vigasztal minket, ez az, hogy ez által alkalom nyilt az igazságügyminiszternek és az államtitkárnak megmutatniok, hogy bennök a parlament két kitűnő szónokot bir. Csemegi magas organisatoricus szempontból fogta fel a kérdést és nagy vonásokban fejtette ki, mire emelkedhetik az ügyvédi kar, ba felfogja nemes hivatását, és hogy mennyire sülyedhet, ha letér az igacság védelmének útjáról. Pauler pedig lelkes és emelkedett szellemű beszédével és ügyes vágásaival, melyeket a baloldal ellen intézett, oly parlamenti diadalt aratott, milyennek a képviselőházban még nem voltunk tanúi. Az igazságügyminiszteriumnak egy nagyobb szabályrendelete jelent meg a kir. elsőfolyamodásu bíróságok fogházainak és börtöneinek kezelése és az azokban letartóztatottak irányában követendő bánásmód tárgyában. A szabályrendelet mindenesetre nagy | haladást jelent börtönügyünk terén, nemcsak I azért, mert a mintegy 4*0 bírósági börtön ke-I zelésébe egyátalában rendszert és rendet hoz, hanem egyszersmind azért is, mert a rendszer és rend, a melyet megalkot, megfelelni ipryeke-az óvás-tevőnek kezéhez adatott." Azonkívül a 82. §. értelmében, ha a bemutató biztositásbeli visszkeresetét fenntartani kívánja, ezt az óvási oklevélbe iktattatni köteles. Az angol jog a javaslatunkban foglalt első kelléket, hogy az óvás a váltónak hü (wörtliche Abschrift) mását tartalmazza, nem kívánja meg. Ellenben a Code de Commerce 174. czikke szerint: „L'acte de protét de contient: — latranscription littér a 1 e d e la lettre de change del'acceptation. des endossements et des recommandations qui y sont indiquées, — la somtnatiou de payer le montant de la le'tre de change. II énonce : la présence ou l'absence de ceiui qui dóit payer — k-s motifs du refus de payer ct l impnissance ou le refus de signer." zik a börtönügyi elmélet és gyakorlat sarkalatos követelményeinek. Mindenesetre nehéz dolog 480 legkülönbözőbb viszonyokkal biró börtön kezelésébe egyöntetűséget hozni, s általában a mi rendkívül hiányos börtöneink oelső életét gyökeres és nagy költségekkel járó reformok nélkül ugy rendezni, hogy czéljuki ak lehetőleg megfeleljenek; és a szabályrendelet a meglévő hiányokra való tekintettel kénytelen is az egyes börtönök vezetőinek igen sok dologra nézve szabad kezet engedni: hanem legalább a leglényegesebb kérdésekre nézve ád általános és mindenütt követendő szabályokat. Általánosan kötelezővé teszi a munkát, valósítván ezáltal az ujabb börtönügyi tudomány egyik főelvét, mely szerint a munka nem büntetésnek, hanem javítási és részben önfenntartási eszköznek tekintendő ; szabályozza a vallási, sőt szellemi oktatást is ; továbbá az élelmezést, a tisztaságot és ruházkodást, a letartóztatottakkal való bánásmódot. Különös fontossággal bírnak azon intézkedések, a melyek az elzártak osztályozásáról és lehető elkülönítéséről szólnak. Föltétlenül elkülönitendők egymástól a nők és férfiak, továbbá a vizsgálati foglyok és elitéltek; lehetőleg elkülönitendők a 18 éven alullak az idősebbektől, a kisebb vétkesek a nagyobb bűnösöktől és visszaesőktől, a műveltebbek a műveletlenektől. Ezen és hasonló intézkedések foglaltatnak a szabályrendelet első általános részében. A második rész azután három fejezetben külön részletes intézkedéseket tartalmaz z) az előlegesen letartóztatottakról és vizsgálati foglyokról, b) a fogságra ítéltekről és c) a börtönbüntetésre ítélt rabokról. A harmadik legterjedelmesebb rész ismét három fejezetet tartalmaz és pedig a) a fogházakra és börtönökre való fölügyeletről, b) a fogházaknál és börtönöknél alkalmazott személyekről és végül c) a fegyelmi hatalom gyakorlásáról, mind a felügyelő személyzetet, mind a letartóztatottakat illetőleg. Ezen rész második fejezete különösen fontos azért, mevt a börtönőrszemélyzet mindennemű teendőire nézve részletes utasításokat tartalmaz, s igy az egész belső börtönszolgálatot szabályozza. Végül azután még nyomtatványminták következnek az elbocsátó levelekre melyekkel minden egyes fogoly elláttatik, a törzskönyvre és a fegyelmi esetekben fölveendő jegyzőkönyvre nézve Ez a tartalma a 115. lapnyi rendeletnek, a mely önmagában véve a papiron is becses mü ugyan, de valódi értékét csak az életben nyeri meg. Óhajtjuk, hogy végrehajtása és eredményei megfeleljenek emléleti értékének. A budapesti ügy védegylet emlékirata a ÍA végrehajtói intézmény tárgyában Nagyméltóságú miniszter ur! Néhány év mnlt el a bírósági végrehajtókról szóló'1871. LI. t. cz. hatálybalépte óta. Elegendő idő volt ez arra nézve, hogy ugy a i szakférfiak mint a nagy közönség a mondott törvényben foglalt és a kézbesítésekre vonatkozó szakaszoknak gyakorlati voltát, előnyeit úgymint hátrányait tapasztalásból megismerhették és igy erről alapos Ítéletet is mondhatnak. A mély tisztelettel alulirt budapesti ügyvédi egyletnek is bő alkalma nyilt ez> n idő tartama alatt ezen törvény czélazerűségéről adatokat gyűjteni és annak tapasztalt előnyei vagy hátrányai felett véleményt mondani. Kötelességünknek ismertük ezen hosszabb időtartamot bevárni, nehogy avval vádoltassunk, hogy minden meggondolás nélkül a csak iuiént általunk oly melegen, behozatal végett aján lott és pártolt végrehajtói intézményt, különösen pedig az uj kézbesítési rendszert egyszerre i eltörültetni kívánjuk, a nélkül, hogy annak 1 gyakorlati volta felől tapasztalatból merített meggyőződést is szereztünk volna. Legyen szabad e részben a következőket előterjesztenünk: Való ugyan, hogy a mély tisztelettel alnlirt budapesti ügyvédi egylet 1871. évi deczember 2í)-ről kelt felterjesztésében a bírósági végrehajtók intézményének meghonosítását élénk szükségnek nyilváníts és különösen észrevételei 8-ik kikezdésében azt véleményezte,