Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 21. szám - A budapesti ügyvédegylet emlékirata a végrehajtói intézmény tárgyában

— 164 — 72. cz. „H a va 1 am e ly ik előző az óvást ezen kifejezéssel „óvás nélkül" vagy „költségek nélkül" elengedte, a váltóbirtokos ezen előző ellené­ben a visszkereset fenntartása vé­gett óvással élni nem tartozik. Az óvás elengedése azonban a váltó­birtokost a kellő időbeni bemutatás kötelezettsége alól fel nem menti. Azon váltókötelezett, ki az óvást elengedte, köteles a bizo­nyitási terhet magára vállalni, ha a kellő időben történt bemu­tatást tagadja. Az óvás elengedése az előzőt az óvási költségek megtérítése alól fel nem oldja." 73. cz. ,,A s ó v á s a lejárat napján ve­hető fel; annak azonban legké­sőbb a lejáratra következő máso­dik köznapon kell megtörténni. (16. cz.)" 74. cz. „A váltóóvásokat ott, hol vál­tójegyzők vannak, ezek, a kir. törvényszékek helyein ezek jegyzői, a járásokban pedig a járásbiró vagy aljársbiró telje­sitik." 75. cz. „Az óvásnak magában kell foglalni: 1) a váltónak vagy a másolat­nak és minden rajta lévő hátirat­nak s megjegyzésnek hű mását; 2) nevét vagy czégét azon személyeknek, a kik ellen azóvás felvétetik; 3) az óvatolt személyhez inté­zett felszólítást, ennek válaszát vagy annak megjegyzését, hogy nem válaszolt vagy találhatónem volt; 4) névbccsülési elfogadás vagy fizetés esetében annak megemlí­tését, hogy ki által, kiért és mily módon lett a név becsülés ajánlva vagy teljesítve; 5) a megtörtént vagy siker nél­kül maradt felszólítás helyét, évét, hónapját és napját; végre 6) az óvatoló személy aláírá­sát és a hivatalos pecsétet."7) 76. cz. „Ha ugyanazon váltójogi kö­tendő. — Ezen czikknek két első bekezdése különben egészen uj. Az első ugyan nem volt szükséges, de ba már megmaradt, ugy azt aként kell értelmezni, miszerint a visszkereset feltételeként jelenkezik, hogy az óvás kellő időben és küllő alakban felvett legyen. A második bekezdést a haladás vívmányának tekint­hetjük Apáthyban volt elég bátorság nyíltan kimon­dani azt, mit a tudósok egyhangúlag állítanak s mit a lipcsei tanácskozniány, nem tudni váljon törvényhozási aggodalom vagy szövegzési nehézségénél fogva, a biró bölcs belátására bizandőnak talált. A fontosabb esetek, melyekben Arii felveendő ; 1) ha a váltó általában rem fogadtatik el vagy az elfogadás feltételes; 2) ha lát utánra kiállított váltónál az intézvényezett az elfoga­dást keltezni voakodik ; 3) ha az elfogadó lejáratkor nem fizet, valamint akkor is, ha az elfogadás megta­gadása miatt már előbb óvás vétetet fel; 4) telepitett váltónál, ha a telepes nem található vagy nem fizet; 5) ha az elfogadónál való biztosság hiánya miatt vissz­kereset indíttatik s az elfogadó a felszólítás daczára biztosítékot nem adott; 6) ha hasonló esetben a sznk­ségbeli utalványozott az elfogadást megtagadja; 7) ha a szukségbeli utalványozott a váltót elfogadni vona­kodik : s; ha a szükségbeli utalványozott vagy név­becsülési elfogadó a fizetést megtagadja; 9) ha a váltóbirtokos a közbenjáró által ajánlott fizetést vissza­utasítja : 10) ha az első vagy eredeti példány gondvi­selője azt a váltóbirtokosnak kiadni vonakodik Cl. Apáthy : Váltójogtan 67. ;) Eddigi törvényünk a 131 §-ban az óvásnak ugyanezen kellékeit szabja meg a főbb dolgokra nézve és a 136 §-ban hozzáadja : „Ha kívántatnék, ar óvási oklevelén feljegyeztessék mind azon nap, melyen az óvás kivételére az illető törvényes személy felszó • i litva volt, mmd pedig azou nap is, melyen az oklevél I .telezettség teljesítése többsze­! mélytől követelendő, a többszö­! rös felszólítások egy óvási okle-i vélbe foglathatók." 77. cz. „Az óvatoló személyek köte­lesekaz ó v á s t a v ál t ó b i r t o k o s n ak vagy meghatalmazottjának ere­detben haladéktalanul kiadni. Egyúttal tartoznak a felvett óvásokat egész kiterjedésbenegy e végre vezetendő, laponkéntfolyó­számmal ellátott é 8 h i t e 1 e s i t e 11 jegyzőkönyvbe napról-napra idő­rendben bevezetni. Azérdekelt felek vagy ezek jogutódai a jegyzőkönyvbe ve­zetett óvást a költségek megtérí­tése mellett, akár egyszerű akár hiteles másolatban barmikor ki­veheti k." 78. cz. „Minden óvásért akkor is, ha ilyen több foglaltatik egy ok­iratba, abélyeg és netaláni fuvar­dijak megtérítésén felül, 2frtl0 kr. fizetendő." Dr. Herich Károly, m. k. miniszteri titkár Szemle. • Az Ugyvédrendtartás a képvviselő­házban. — Uj b ört ö n - keze lé si sza­bályok. Budapest, május 19. (—r.) A képviselőház tárgyalás alá vette az ügyvéd rendtartást. Az általános j tárgyalás be is fejeztetett, és a javaslat a részi. I vita alapjául elfogadtatott. Ha vissza tekintünk az , talános tárgyalásra, azon sajnos jelenséget kell | tapasztalnunk, hogy az igazságügyminiszteren és Csemegi államtitkáron kivül a törvényjavas­: lat mellett csak az előadó Matnska Péter be­\ szélt. A baloldal elvileg ellenzi az egész tör-i vényjavaslatot, a jobboldal azonban ugy lát­szik pártolj a, legnlább ezt kell következtetnünk azon zajos helyeslésekből, melyekkel az igaz­ságttgyminiszter és az államtitkár beszédeit ki­sérte. De a párt részéről senki sem szólalt fel a Tisza Kálmán és társai által élesen meg­támadott törvényjavaslat mellett. — Ha azon­ban van a mi a jobboldal mély hallgatásáért ! vigasztal minket, ez az, hogy ez által alka­lom nyilt az igazságügyminiszternek és az államtitkárnak megmutatniok, hogy bennök a parlament két kitűnő szónokot bir. Csemegi magas organisatoricus szempontból fogta fel a kérdést és nagy vonásokban fejtette ki, mire emelkedhetik az ügyvédi kar, ba felfogja nemes hivatását, és hogy mennyire sülyedhet, ha letér az igacság védelmének útjáról. Pau­ler pedig lelkes és emelkedett szellemű beszédé­vel és ügyes vágásaival, melyeket a baloldal ellen intézett, oly parlamenti diadalt aratott, mi­lyennek a képviselőházban még nem voltunk tanúi. Az igazságügyminiszteriumnak egy na­gyobb szabályrendelete jelent meg a kir. első­folyamodásu bíróságok fogházainak és börtöneinek kezelése és az azokban le­tartóztatottak irányában követendő bánásmód tárgyában. A szabályrendelet mindenesetre nagy | haladást jelent börtönügyünk terén, nemcsak I azért, mert a mintegy 4*0 bírósági börtön ke-I zelésébe egyátalában rendszert és rendet hoz, hanem egyszersmind azért is, mert a rendszer és rend, a melyet megalkot, megfelelni ipryeke-az óvás-tevőnek kezéhez adatott." Azonkívül a 82. §. értelmében, ha a bemutató biztositásbeli visszkeresetét fenntartani kívánja, ezt az óvási oklevélbe iktattatni köteles. Az angol jog a javaslatunkban foglalt első kelléket, hogy az óvás a váltónak hü (wörtliche Ab­schrift) mását tartalmazza, nem kívánja meg. Ellenben a Code de Commerce 174. czikke szerint: „L'acte de protét de contient: — latranscription litté­r a 1 e d e la lettre de change del'acceptation. des endosse­ments et des recommandations qui y sont indiquées, — la somtnatiou de payer le montant de la le'tre de change. II énonce : la présence ou l'absence de ceiui qui dóit payer — k-s motifs du refus de payer ct l impnissance ou le refus de signer." zik a börtönügyi elmélet és gyakorlat sarka­latos követelményeinek. Mindenesetre nehéz do­log 480 legkülönbözőbb viszonyokkal biró bör­tön kezelésébe egyöntetűséget hozni, s általában a mi rendkívül hiányos börtöneink oelső életét gyökeres és nagy költségekkel járó reformok nélkül ugy rendezni, hogy czéljuki ak lehetőleg megfeleljenek; és a szabályrendelet a meglévő hiányokra való tekintettel kénytelen is az egyes börtönök vezetőinek igen sok dologra nézve szabad kezet engedni: hanem legalább a leg­lényegesebb kérdésekre nézve ád általános és mindenütt követendő szabályokat. Általánosan kötelezővé teszi a munkát, valósítván ezáltal az ujabb börtönügyi tudomány egyik főelvét, mely szerint a munka nem büntetésnek, hanem javítási és részben önfenntartási eszköznek te­kintendő ; szabályozza a vallási, sőt szellemi oktatást is ; továbbá az élelmezést, a tisztasá­got és ruházkodást, a letartóztatottakkal való bánásmódot. Különös fontossággal bírnak azon intézkedések, a melyek az elzártak osztá­lyozásáról és lehető elkülönítéséről szólnak. Föltétlenül elkülönitendők egymástól a nők és férfiak, továbbá a vizsgálati foglyok és elitéltek; lehetőleg elkülönitendők a 18 éven alullak az idősebbektől, a kisebb vétkesek a nagyobb bű­nösöktől és visszaesőktől, a műveltebbek a mű­veletlenektől. Ezen és hasonló intézkedések foglaltatnak a szabályrendelet első általános részében. A második rész azután három feje­zetben külön részletes intézkedéseket tartal­maz z) az előlegesen letartóztatottakról és vizs­gálati foglyokról, b) a fogságra ítéltekről és c) a börtönbüntetésre ítélt rabokról. A har­madik legterjedelmesebb rész ismét három fe­jezetet tartalmaz és pedig a) a fogházakra és börtönökre való fölügyeletről, b) a fog­házaknál és börtönöknél alkalmazott szemé­lyekről és végül c) a fegyelmi hatalom gya­korlásáról, mind a felügyelő személyzetet, mind a letartóztatottakat illetőleg. Ezen rész máso­dik fejezete különösen fontos azért, mevt a bör­tönőrszemélyzet mindennemű teendőire nézve részletes utasításokat tartalmaz, s igy az egész belső börtönszolgálatot szabályozza. Végül azu­tán még nyomtatványminták következnek az elbocsátó levelekre melyekkel minden egyes fogoly elláttatik, a törzskönyvre és a fegyelmi esetekben fölveendő jegyzőkönyvre nézve Ez a tartalma a 115. lapnyi rendeletnek, a mely önmagában véve a papiron is becses mü ugyan, de valódi értékét csak az életben nyeri meg. Óhajtjuk, hogy végrehajtása és eredményei megfeleljenek emléleti értékének. A budapesti ügy védegylet emlékirata a ÍA végrehajtói intézmény tárgyában Nagyméltóságú miniszter ur! Néhány év mnlt el a bírósági végrehaj­tókról szóló'1871. LI. t. cz. hatálybalépte óta. Elegendő idő volt ez arra nézve, hogy ugy a i szakférfiak mint a nagy közönség a mondott törvényben foglalt és a kézbesítésekre vonat­kozó szakaszoknak gyakorlati voltát, előnyeit úgymint hátrányait tapasztalásból megismerhet­ték és igy erről alapos Ítéletet is mondhatnak. A mély tisztelettel alulirt budapesti ügy­védi egyletnek is bő alkalma nyilt ez> n idő tartama alatt ezen törvény czélazerűségéről adatokat gyűjteni és annak tapasztalt előnyei vagy hátrányai felett véleményt mondani. Kötelességünknek ismertük ezen hosszabb időtartamot bevárni, nehogy avval vádoltassunk, hogy minden meggondolás nélkül a csak iuiént általunk oly melegen, behozatal végett aján lott és pártolt végrehajtói intézményt, különö­sen pedig az uj kézbesítési rendszert egyszerre i eltörültetni kívánjuk, a nélkül, hogy annak 1 gyakorlati volta felől tapasztalatból merített meggyőződést is szereztünk volna. Legyen szabad e részben a következőket előterjesztenünk: Való ugyan, hogy a mély tisztelettel alnlirt budapesti ügyvédi egylet 1871. évi de­czember 2í)-ről kelt felterjesztésében a bíró­sági végrehajtók intézményének meghonosítását élénk szükségnek nyilváníts és különösen ész­revételei 8-ik kikezdésében azt véleményezte,

Next

/
Oldalképek
Tartalom