Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 20. szám - A magyar váltótörvényjavaslat. 6. [r.]

V. Negyedik évfolyam. 20. szám. Budapest, május 14. 1871 Megjelenik minden csütörtökön: a "magyar jogaszgyűlés" tartama alatt naponként. MAGYAR A kéziratok a szerkeztóseghez, a megrendelések és reklamátiók a kiadóhivatalhoz intózendök. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. THEMIS ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletektára" és a „Döntvények gyűjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frta félévre 5 frt., negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bőrmentesen és v dékröl legezélszerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Szerkesztői iroda: kalap-uteza 8. sz. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, Külön mellékletek Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-hivatal: nádor-uteza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. KECSKEMÉTI ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. „Döntvények gyűjteménye" „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára. u Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: A magyar váltótörvényjavaslat. Dr. Herich Károly kereskedelmi miniszteri titkár úrtól Budapesten. VI. — Szemle. (Igazságügyi javaslatok a képviselőházban. ) — Az ötödik magyar jogászgyülés indítványai. (Ráth György semmitőszéki bíró ur véleményes indítványa a szóbeli és közvetlen eljárásban megengedendő jogorvoslatok tárgyában. (Folytatás és vége. ). — Az uj büntető törvénykönyvi javaslat indokolásából. II. — Általános indokolás a magyar csődtörvény tervezetéhez. Dr. Apáthy István egyetemi tanár úrtól Budapesten. (Folytatá s és vége. ) — Könyvészet. (Gneist legújabb munkája a bűnvádi eljárásról) Dr. Fayer László urtól Budapesten. IV. — Vegyes közlemények: Egyleti hírek. — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. — Külön mellékletek: a „Döntvények gyüjteményének-' egy ive, és a „magyar váltótörvénykönyvi tervezet" egy ive. A magyar váltótörvényjavaslat. VI. 36. cz. „A váltóból eredő jogok részben vagy egészen engedmény utján is átruházhatókolyképen, hogy az engedményes jogait az elfogadó illetőleg a saját váltó kibocsátója s az engedményező előzői ellen váltói uton érvényesítheti. Az engedménynek ép ugy mint a hátiratnakmagáraaváltóra vagy annak másolatára, vagy a váltóhoz vagy a másolathoz csatolt toldásra k e 11 ve z e 11et n i. " *) Eleinte a váltót csak cessió vagy meghatalmazás utján lehetett átruházni. A két utolsó század alatt azonban a „hátirat" kiszorította az engedményt a váltójogból oly anynyira, hogy az ujabb törvények az engedményről már nem is intézkednek. Hazánkban a jogfolytonosságnak tétetik concessio a cessio szabályozása által. Az engedményessel szemben a debitor cessus csak ugy áll, mint az engedményezővel szemben állana, azon jogelv lévén mérvadó: Nemo in alium plus juris transferre potest, quam ipse habét. **) Megjegyzendőnek tartom még, hogy az értekezlet indítványom folytán oly intézkedésnek felvételét, mely szerint a recta clausulával ellátott váltót még cessió utján sem szabadna átruházni, tulnyomó többséggel mellőzendőnek ítélte, mivel ily clausula csak a hátiratra vonatkozik és az „exceptiones in personam" megtartása czéljából csak a hátiratnál szükséges, ellenben az engedményes ellen nem szükséges, f) mert ez nem önálló személy a váltókötelezettségi kapcsolatban, hanem egyszerűen az engedményező helyébe lép. Elfogadás végetti bemutatás. 37. cz. „A váltóbirtokosnak jogában áll a váltót a vásári és lát után bizonyos időre szóló váltók kivételével az intézvényezettnek elfogadás végett bármikor bemutatnis annak el nem fogadása esetében óvással élni. Az *) F r a n c k: Nonnunquam cessio cambii fit extra cambium, quae autem non est indossamentum, sed illa tantum, quae cum cambio fit. Quando creditör jus suum alteri peculiari instrumento cedit, hujusmodi cessio extracambialis jura quidem cedentis transfert in cessionarium, ipsa tamen haec cessio non est negotium cambiale, quando quidem hoc in literis cambialibus pendet. Igitur cessio ista communi jure est dijudicanda atque omnia, quae alias in cessioniíms juris civilis obtinent, hic qnoque obtinent. **) Az activ legitimatiohoz megkívántatik, hogy az engedményes a váltó birtokában legyen. t) A recta váltónál különben lehetetlenné válnék az u. n. cessio necess'aria, midőn váltókövetelés végrehajtás utján bíróságilag ruháztatik át. erészbeni ellenkező megállapodásnak váltójogi hatálya nincsen. 1) A váltópusztabirtokajogotád az elfogadás végetti bemutatásra s I a váltónak el nem fogadása esetében a váltó óvatolására. "2) 38. cz. „Azon váltókra nézve, melyek valamely hazai vásáron fizetendők, a bemutatás t ek i n t e t é be n k ö ve t ke z ő határozatok szolgálnak irányadóul: 1) az egy napnál tovább nem tartóvásárraszóló váltókat elfogadás végett bemutatni nem szükséges; 2) azon váltókat, melyek nyolcz napon belül tartó vásárokra szólnak, a vásár első napján kell bemutatni; 3) a nyolcz napnál tovább tartó vásárokra szóló váltók bemutatásának a vásár első hetében kell megtörténni. " 3) 39. cz. „A lát után bizonyos időre fizetendő váltókat a forgatók s az intézvényező elleni visszkereset különbeni elvesztése mellett, a váltóban foglalt különös meghagyáshoz képest, ilyennek nem létében pedig a kiállitástól számitandókét év alat t kell elfogadás végett bemutatni Haaz ilyváltón valamelyik for-1) Eddigi törvényünk szintén megengedi, hogy idegen váltót a lejáratig akármikor lehet elfogadás végett bemutatni s el nem fogadás esetében ez iránt óvást tenni (52. §). Ugy szintén a bemutatáskor bebizonyítani nem szükséges, hogy a váltó a bemutatónak tulajdona vagy hogy ez a tulajdonos megbízottja. (58. §. ) Barach-nak (1. Magyar Igazságügy 241. 1. ) ezen czikkhez tett megjegyzéseit tökéletesen pártolom és részemről sajnálom, hogy az értekezlet nem akarta egész hiven átvenni a német vrdsz. 18. és 19. czikkeit. 2) Ezen czikk szorosan csatlakozik a német vrdsz. 18. czikkéhez. Eddigi törvényünk szerint a váltót elfogadás végett magánál az intézvényezettnél vagy az elfogadásra meghatalmazott képviselőjénél és pedig a váltóban kitett lakhelyén kell bemutatni, még akkor is, ha a váltó más helyben fizetendő. A bemutató, ha elfogadásra meghatalmazott áll elő, a meghatalmazás igazolását megkívánni kötél e s. (§. 59. ) Igen czélszerütlenül intézkedik továbbá a 60. §.: Ha a váltónak bemutatásánál az elfogadás világosan ki nem jelentetik vagy nem ugy ajánltatik, miképen azt a bemutatónak elfogadni kötelessége, ily esetben óvást kell (!) tenni és az előzőknek megküldeni. (!) — Hogy lehet óvást és értesítést követelni, midőn a váltótnem is kell bemutatni elfogadás végett. 3) 1840. évi XV. t. cz. I, r. 57. §-a hazánkban 1841. jan. 1-je óta szakadatlanul van érvényben és czélszerünek látszik ez intézkedést változatlanul megtartani, annyival inkább, mert a német vrdsz. e tekintetben csak a vásár helyén divatozó törvényes határozatokra utal. (1. Apáthi ind. ) gató hátiratában különös bemutatási határidőt jelölt ki, ennek váltójogi kötelezettsége megszűnik, ha a váltó a kijelölt határidő alatt elfogadás végett be nem mutattatik. "4) 40. cz. „Lát után bizonyos időre szóló vátóknál az intézvényezett az e 1-fogadás napját is kitenni tartozik. Ha a lát utánra szóló váltó elfogadása ki nem eszközöltethetett, vagy ha az intézvényezett az elfogadás keltezését megtagadja, a váltóbirtokos a forgatók s az intézvényező elleni visszkereset elvesztése mellett a váltónak kellő időbentörtént bemutatását a 39. czikkben érintett idő alatt felvett óvással tartozik igazolni. Az óvatolás napja ily esetben bemutatási napnak tekintetik. 5) A menynyiben az érintett óvatolás elmulasztatott, azon elfogadóra nézve, ki elfogadását nem keltezte, a váltó lejárata a bemutatási határidő utolsónapjától számittatik. " 41. cz. „A 39. és 40. czikkek határozatai saját váltókra azon eltéréssel nyernek alkalmazást, hogy a bemutatásnak a kibocsátónál kell történni. " Elfogadás. *) 42. cz. Az elfogadásnak magán aváltón illetőleg annak valamelyik eredeti példányán irásban ke11 történni. 6) 4) Ezen czikk elvileg tökéletesen megegyez a német vrdsz. 19. czikkével és cathegoricus intézkedése igen előnyösen tér el eddigi törvényünk 53. és 68. §-aitól. 5) Eddigi törvényünk ez iránt egyenesen igazságtalan intézkedést tartalmaz: Ha a váltó lejárat ideje a bemutatástól számítandó, az elfogadás napja is kitétessék, különben a fizetést a rendes lejárat előtt is akármikor (!) meg lehet kívánni. Az előzők megköszönhetik az intézvényezett megkacsságát. De eddigi törvényünk egyenesen ellenmondást is tartalmaz, mert a 68. §-ban a saját váltóra nézve kimondja, hogy, ha a kibocsátó a „láttam" szót, s a történt felmondás (!) napját aláírni nem akarná, a bemutató éljen óvással, mely egyedül a lejárat kiszámítására szolgál és melynél togva visszkeresetet nem támaszthat! *) Acceptans acceptie literis non potest illarum solutionem recusare, quamvis debitor decoxerit, sed ante acceptationem potest recusare et hoc nullám habét difficultatem, quia lieterae non acceptae non obligant. Scaccia. — Code de commerce (art. 122):,, L'acceptation est exprimée par le mot „accepté. " 6) Eddigi törvényünk megkívánja, hogy az elfogadás írásban tétessék, hogy az eredeti váltóra vagy másolatára jegyeztessék és hogy azon világos nyilatkozást, miszerint az elfogadó a váltó kifizetését igéri, vagy ezen kifejezést „e lfogadom" magában foglalja (70. §. )