Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 17. szám - A magyar váltótörvényjavaslat. 3. [r.]

Negyedik évfolyam. 17. szám. Budapest, április 23. 1874. Megjelenik minden csütörtökön; a „magyar jogászgyűlés" tartama alatt naponként. A kézíratok a szerkeztőséghez, a megrendeléséit és reklamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, Külön mellékletek MAGYAR THEMIS ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 Irta félévre 5 frt.. negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján kéretnek bekuldetni. Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. KECSKEMÉTI ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. „Döntvények gyűjteménye" „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára. " Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM ! A magyar váltótörvényjavaslat. Dr. Herich Károly kereskedelmi miniszteri titkár urtól Budapesten. III. - Szemle. (Esküdtszékeinkről. Esküdszéki tárgyalás a fővárosban. ) — Csődtörvényünk reformja. Dr. Held Kálmán ügyvéd urtól Budapesten. (Folytatás. ) A német cs ődtörvénjavaslat. Dr. Misner Ignácz ügyvéd urtól Budapesten. V. — Az ötödik magyar jogászgyülés indítványai. Dr. Weinmann Fülöp pesti kir. táblai pótbiró ur véleményes indítványa a hivatalnokok vagyonjogi felelőssége tárgyában. (Folytatás. ) — Általános indokolás a magyar csődtörvény tervezetéhez. Dr. Apáthy István egyetemijogtanár urtól Budapesten (Folytatás. ) — Könyvészet. (Gneist legujabb munkája a bűnvádi eljárásról) Dr. Fayer László urtól. — Vegyes közlemények. Egyleti hirek. — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. — Külön melléklet: a „Döntvények gyüjteményének" egy ive, a „magyar váltótörvénykönyvi tervezet" egy ive. X A magyar váltótörvényjavaslat. III. A német és svéd váltórendszabály valamint a Munzinger-féle svájczi javaslat az idegen váltónak két különleges alakját ismeri el: ugyanazt teszi javaslatunk is. 6. cz. 1) „A kibocsátónak jogában áll rendelményesként önmagát kijelölni (saját rendeletre szóló váltó). Ugyszintén jogában áll a kibocsátónak önmagát inté zvényezettként kijelölni (intézvényezett saját váltó. ) Ily váltók minden tekintetben az idegen váltók foganatjával bírnak. " A tervezet az intézvényezett saját váltót a német törvény mintájára a „distantia loci" feltételhez kötötte, másrészt pedig azt eltérőleg a német törvénytől saját váltónak fogta fel. 2) E miatt az értekezleten beható eszmecsere fejlődött. Némelyek az intézvényezett saját váltótól még a létezési jogosultságot is elvonták. Mások szorosan a német törvény szövegéhez ragaszkodtak. Indítványom folytán végre az emlitett váltóalak a fennebbi szöveggel a distantia loci mellőzésével elfogadtatott. Ez által kiküszöböltünk egy teljesen fölösleges és indokolatlan középkori maradványt és elejét vettük azon Németországban még ma is vitás kérdésnek, valjon a distantia loci nélküli ilynemü váltó egyáltalán váltó-e, és ha igen, idegen vagy saját váltó természetével bir-e3). Kétségkivül az intézvényezett saját váltót is lehetséges „saját rendeletre" kiállítani s ekkor ugyanazon személy kiállító is, rendelményes is, meg intézvényezett is, s ha ily váltó még ezenkívül telepíttetett, ugy az egyes váltócselekvények helyes megítélése a váltóintézmény alapos ismerete nélkül felette nehéz. 4) ') Német vrdsz. 6. cz: _Der Aussteller kann sich selbst alsj Remittenten (Art. 4, Nr. 3) bezeicbnen, (Wechsel an eigene Ordre). Dessgleichen kann der Aussteller sich selbst als Bezogenen (Art. 4, Nr. 7) bezeichnen, sofern die Zahlung an einem andern 0 rtealsdemder Ausstellung geschehen söll (trassirt-eigener Wechsel. )1" — Eddigi törvényünk csak az első alakot ismeri: „Idegen váltólevélben a kibocsátó magát vagy rendelményesét is nevezheti meg intézvényesnek, vagyis a váltólevelet ugy adhatja ki, hogy az intézvényezett a váltóbeli sommát neki magának vagy rendelményesének fizesse. " (1840. XV. t. cz. 17. §-a. ) 2) Ugymint az angol, amerikai és franczia jog is. L. Hartmann, 242. 1. — A német t. azonban határozottan idegen váltónak tekinti 1. a lipcsei jegyzők. 158. 1. 3) Ily értelemben nyilatkoztam volt már a „Pester Lloyd" f. é. február 18-áról kelt számában. A kérdést illetőleg L különösen R e n a u d: „Zur Lehre von den trassirt-eigenen Wechseln ohne distantia loci (Goldschmid-féle Zeitscsrift für das gesammte Handelsrecht. VII. köt. 387 és köv. 1. ) *) 1. Thöl: Handelsrecht II. köt. 596. 1. és Hartmann 244. 1. 7. CZ. 6) „A saját váltónak az 5. cz. 1., 2., 3., 4., 5. és 8. pontjai alatt felsorolt kellékeket kell magában foglalnia. Saját váltóknál, amennyiben külön fizetési hely kijelölve nincsen, a kiállítás helye fizetésihelynek s egyszer s mi nd a kibocsátó lakhelyének tekintetik. " Az Apáthi-féle tervezet tárgyalásánál az értekezleten mindenekelőtt elvi vita keletkezett. Több tag ugyanis azon nézetnek hódolt, miszerint a saját váltónak az idegen váltóval való parallel szabályozása, ugy mint azt eddigi törvényünk teszi és a tervezet is javasolja, nagy hátránynyal és sok nehézséggel jár, miért is sokkal czélszerfibb, valamennyi fennálló váltótörvény példájára, nálunk is a saját váltót külön és önállóan szabályozni. 6) Kifejtetett, hogy a saját váltó ugy fogalma valamint elmélete egészeneltérő, s hogy ennélfogva minden egyes czikknél szükséges leend határozottan kimondani, valjon az abban foglalt szabvány az idegen és a saját váltóra bir-e érvénynyel, vagy csak az idegen vagy csak a saját váltóra alkalmazandó-e. A mint a törvény ezt megtenni elmulasztja, ugy ez iránt mindannyiszor kétség fog támadni, melyet a tudomány s a gyakorlati élet csak számos félreértés után fog eloszlatni. Azonkívül még a tervezet szükségesnek tartja, hogy az általa kedvelt együttes szabályozást keresztülvihesse, az életben eddig egészen ismeretlen vagy legalább is szokatlan kifejezéseket „terminus technicus" alakjába önteni, mi által ismét szükségtelen zavar okoztatik. Legjobb lenne tehát az angol, franczia és német törvények példáját kö-6) A középkorban a cánoni jog kamattiltó uralma alatt a saját váltó nem volt népszerű, sőt B a 1 d u s szerint: „Cambia sicca non sunt cambium, sed mutuum usuratum. " Az 1675. évi frankfurti törvény a legelső, mely a saját váltót elismeri. A Code de Commerce „biliét a ordre"-nek nevezi s nem kívánja meg a remise de lieu en lieu vagyis a distantia loci feltételt, mint az idegen váltónál, melynek neve „lettre de change. " Úgyszintén az angol jog is elismerte: „A promissory note is a direct engagement in writting, whereby one person promises to pay a specified sum within a limited time or on demand to a person therein named, or his order, or to beare r. " (Cabinet Lawyer 382. 1. és 3 & 4 Anne c. 9. ) — Német vrdsz. 96. cz: „Die wesentlichen Erfordernisse eines eigenen (trockenen) Wechsels sind: 1) die in den Wechsel selbst aufzunehmende Bezeichnung als Wechsel oder wenn der Wechsel in einer fremden Sprache ausgestellt ist, ein jener Bezeichnung entsprechender Ausdruck in der fremden Sprache; 2) die Angabe der zu zahlenden Geldsumme; 3) der Name der Person oder die Firma, an welche oder an derén Ordre der Aussteller Zahlung leisten will; 4) die Bestimmung der Zeit, zu welcher gezahlt werdon soll, (Art. 4. Nr. 4); 5) die Unterschrift des Ausstellers mit seinem Namen oder seiner Firma; 6) die Angabe des Ortes, Monatstages und Jahres der 6) L. czikkemet a „Pester Lloyd" f. é. február 18-áról kelt számában és Blodig értekezését (Goldschmidt's Zeitschrift stb. V. kötet, 510. és köv. I. ) vetve, a saját váltót külön fejezetben szabályozni és ebben világosan és határozottan kimondani, az idegen váltóra vonatkozó mely intézkedések alkalmazandók a saját váltóra is. 7) Ezek ellenében felhozatott, hogy a javaslat egész rendszere felforgattatnék, ha a váltónak ezen két nemét egymástól elválasztva kellene szabályozni. A tárgyalások folyamában alkalom fog nyilni a felvetett nehézségek elhárítására, azonkívül pedig lehetséges a czélbavett technicus kifejezéseket olykép módosítani, hogy azok a gyakorlati életben zavart ne okozzanak. A vitának az lőn eredménye, hogy a javas lat rendszere megtartatott. Maga a 7. czikk azonban több rendbeli módosítás alá esett. A „fizetési hely" kijelölése nem tartozik a saját váltó lényeges kellékei közé, annyival kevésbé, minthogy maga a törvény a kiállítási helyt vélelmezi fizetési helynek. A „kibocsátó" és „rendelményes" kifejezések az idegen váltónál is alkalmazhatók. Az „intézvényezett saját váltó" már a 6. czikkbe vétetett fel. így tehát a 7. czikk a fennemlitett szövegezéssel fogadtatott el. 8. cz. 8) „Ha a váltóban a fizetendő pénzössszeg betükkelésszámokkalvan 7) Eddigi törvényünk a saját váltó tekintetében felette hiányos. így a saját váltó fogalmában fekszik, hogy elfogadás végetti bemutatás és az elfogadás megtagadása végetti biztosítási visszkereset saját váltónál lehetetlen. Mégis alát után bizonyos idJre fizetendő saját váltónál a fizetési idő meghatározására nézve szükséges a bemutatás. Elismerem, hogy Apáthi ez iránt a 43. czikkben gondoskodott, — valamint a részletfizetésre nézve is határozott intézkedést vett fel az 59. czikkbe. A saját váltó természete továbbá kizárja a névbecsülősi elfogadást, de, nem anévbecsülési fizetést és erre nézve Apáthinak tervezete mindazon hátrányokat foglalja magában, melyek az általa követett rendszerből kellő vigyázatossíg hiánya esetén erednek. A saját váltónál ugyanis nóvbecsülési fizetés csak ugy engedhető meg, ha a váltó h á t i r a tt a 1 v a n ellátva, mert a kibocsátó javára ép ugy nem lehet közbenjárni, mint nem lehet az idegen váltó elfogadója javára. Azután a saját váltó első forgatója névbecsülésből nem fizethet, mert saját váltónál ő, valamint az idegen váltónál a kibocsátó, visszkereset esetén jelenkezik mint legutólsó garans. — Végre a tervezet, követvea német törvény álláspontját, saját váltónál nem engedi a másodlatok kiadatását és hallgatással mellőzi Renaud és Blaschke állításait, kik a tényleg kiadott máso dlatot nem tartják semmisnek. Ezekből kitűnik, hogy ha a tervezet megmarad a mint van, annak sikeres alkalmazása nem mindenkire válik lehetővé. ") Német vrdsz. 5. cz. „Ist die zu zahlende Geld summe in Buchstaben und in Ziffern ausgedrückt, so gilt bei Abweichungen die in Buchstaben ansgedrückte Summe. Ist die Summe mehrmals mit Buchstaben oder mehrmals mit Ziffern geschrieben, so gilt bei Abweichungen die geringere Summe. " Sem eddigi törvényünkben, sem a franczia, sem az angol jogban ez iránt nincs intézkedés. A törvénykezési gyakorlat szerint, ha a számokban és betűkkel irt szavak