Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 16. szám - Fegyelmi eset

— 127 -egész sorát jelöli ki a férj és feleség közt létrejött azon jogügyleteknek, melyeket a csődhitelezőkmegtámadhatnak, ha az ügyletek a csődnyitást megelőzőleg két éven belől keletkeztek. Végre az uj német javaslat a hozományt sehol fel nem emlitve, 42—45. §§-ban egyedül a házastársak tulajdoni igényelt tárgyalja, s ezeket is szemben a csődhitelezőkke), tetemes megszorításoknak veti alá. — Mindezekből kitűnik, hogy az ujabb törvények a női hozománynak semmiféle kiváltságot nem adnak, azt általában közönséges adósságnál egyébnek nem tekintik : sőt részben mint ilyet is csak bizonyos causeták mellett ismerik el. Az érintett törvények intézkedései, habár egymástól még sok tekintetben eltérnek, kétségtelen bizonyitékául szolgálnak annak, mikép az idő általában elérkezett arra, hogy a vagyonjogi igényiek minden kiváltságolása megszűnjék; hogy a pénzbeli követelések, alapuljanak azok akár házassági egyezményeken, akár más jogczimen, az igazság követelményeinek megfelelőleg egyenlő törvényes védelemben részesittessenek. De eltekintve az ujabb európai törvényekben nyilvánuló felfogástól, csődtörvényünknek a női hozományra vonatkozó intézkedései jogi szempontból sem indokolhatók. A jog absolut követelményével semmikép sem fér meg az oly intézkedés, mely a személyes tartozások közt különbséget téve, az egyiket több előjogban részesiti, mint a másikat. A hozomány vagy beruháztatott a férj vagyonába vagy nem; az első esetben joggal követelheti a nő, hogy hozománya a csődtömeget terhelje, de ugyanezt követelhetik a többi személyes hitelezők is; ha ellenben a hozomány a férj vagyonába beruházva nem lett, — ugy az absolut igazság azt követeli, hogy a nőt a csődtömegből ne csak privilegiált, de általában kielégítési igény ne illesse. Ehez járul még, hogy törvényeink a hozománynak singularis executio ellenében nem adnak elsőséget ; ugy de az igazsággal és méltányossággal egyaránt ellenkezik, hogy azon követelés, mely az egyes hitelező ellen érvényesíthető nem volt, csőd esetében a férj minden személyes hitelezőjét megelőzze. A mi a női hozományról általában áll, még inkább áll a kereskedő nejének hozományára ; mert ennek kiváltságolása a leg erkölcstelenebb visszaélések forrását képezi, s csak arra szolgál, hogy a férj e körülsánczolt követelés segítségével jóhiszemű hitelezőit kijátszhassa. E nézetből indult ki a magyar jogászgyülés is, midőn egyhangúlag hozott határozatával kimondotta, hogy a kereskedő feleségét vagyonjogi igényeire nézve semminemű előjog nem illeti. Dr. Apáthy István. (Folyt, köv.) Y Fegyelmi eset. A „M. Themis" f. é. 12. számában terjedelmesen közölt fegyelmi esetben a legfőbb fegyelmi biróság következő határozatot hozta, melyet a jogeset kiegészitéséül minden megjegyzés nélkül közölni kötelességemnek tartom: „Ő felsége a király nevében a királyi és országos legfőbb fegyelmi biróság Kaan Ágoston pesti ügyvédnek azon folyamodványára, melyben a magas kir. Curia mint legfőbb ité'.őszéK Il-ik tanácsa ellenében a panaszt tevőnek Schmidt István és neje ellen a budapesti Józsefváros óriás utcza 555/a telekkönyvi szám alatti telek iránt lefolyt újított perében 1873. évi Január 10-én 9829/872. sz. a. hozott harmadbirósági Ítélet miatt a kárpótlási kereset megindithatásának előzetes megállapítása czéljából a fegyelmi eljárást elrendeltetni kéri, az 1874. évi mártius hó 14-én tartott ülésben a királyi főügyész és helyettes koronaügyész hivatalos nyilatkozatának, s a kiárlyi Curia mint legfőbb Ítélőszék azon tanácsának, mely a neheztelt ítéletet hozta, meghallgatása után következő határozatot hozott: A kártérítési kereshetőség megállapítása végett kért fegyelmi eljárás megindításának helye nem találtatván, panaszló az iránti ké- I relmével elutasittatik és e felől folyamodása | csatolmányainak visszaadása mellett a pesti kir. törvényszék utján értesíttetni rendeltetik. Okok: Panaszló folyamodásában a magyar kir. Curia legfőbb itélőszéki osztályának a kérdéses ügyben eljárt tanácsa, illetőleg a tanács tagjai irányában oly akár szándékos akár vétkes gondatlanságból elkövetett cselekvést vagy vétkes mulasztást fel nem hoz, mely az i 1871. VIII. tcz. 66. és 68 §-ai alapján a fegyelmi eljárás megindításának indokául szolgálhatna, hanem vádjának súlyát oly érvekre fekteti, melyek az ítéletben kifejezésre jutott birói meggyőződés bírálatára vonatkoznak, — már pedig a perben előadóit és a biró által megvizsgált tények és bizonyítékokból vont következtetés és a felmutatott okiratok értelmezése a független birói vélemény és meggyőződés azon érinthetetlen körébe tartoznak, melyre nézve a biró egyedül lelkiismeretének felelős, mely tehát fegyelmi eljárás tárgyát természeténél fogva nem képelheti." Ezen határozattal ez Ugy legalább ezen stádiumában végleges megoldását találta. Kaan Ágoston. Vegyes közlemények. Egyleti hírek. * (Meghívás) a magyar j o g á s z -gyűlés állandó bizottsága által f. é. april hó 19-én délelőtti 11 órakor a budapesti ügyvédi egylet helyiségeiben tartandó ülésre. Napirenden állanak : az alapszabályok revisiójára kiküldött albizottság jelentése és belkezelési ügyek. Kelt Budapesten, 1874. évi april 12-én. Elnöki megbizásból: Dr. Siegmund Vilmos bizottsági titkár. . * (A budapesti ügyvédi egylet negyedik szakosztálya) f. hó 9-én tartott ülésében tárgyalván RésŐ Ensel urnák indítványát, me^y szerint végrehajtási alapúi első sorban a birói lététbe helyezett összeg szolgálj on, — azt hosszabb vita után elvetette s e tárgyban indokolt jelentést határozott a rendes ülés elé terjesztetni. Különfélék. * (A kir. igazságügyminiszter) a következő körrendeletet intézte az elsőfolyamodásu kir. törvényszékek elnökeihez: Tudomásomra jutott, hogy több kir. járásbíróságnál a tárgyalási jegyzőkönyvet az érdekelt felek ügyvédei irják, a tanuk vallomásai pedig, a i biróság által alig olvasható írással iktattatnak jegyzőkönyvbe. Tekintve, hogy ezen, az 1868. 54. t. cz. 117. §-ába ütköző eljárás által, az egyszerű pereskedések is gyakran bonyolódottá tétetnek, sőt a kellőleg ki nem derített tényállás tisztába hozatala végett igen sokszor új tárgyalás és ítélethozatal elrendelése válik szükségessé, — és hogy az által a perek felülvizsgálata is nehezittettik, felhívom elnök urat, hogy ezen eljárás megszüntetése iránt haladéktalanul intézkedni, illetőleg a fennebb hivatkozott törvény határozatainak, az illető járásbíróságok által leendő szoros megtartását ellenőrizni, kötelességének ismerje. * (Az igazságügyminiszter) az összes első bírósági törvényszékeket rendeletileg a következőkről értesítette: Eddig azon szokás állott fönn, hogy rögtöni halálesetben, öngyilkosságoknál és tüzeseteknél a rendőrségi hatóságok a királyi btinfenyitőtörvényszékeket az egyes esetekről tudósították, és fölkérték a bíróságokat, hogy a tárgyi tényálla- j dék megállapítása czéljából vizsgáló biró kiküldettessék, ki azt puhatolja ki, váljon az ügy bünténynyel áll-e kapcsolatban, vagy sem. : A törvényszékek erre mindig bírákat küldőttek ki a tényállás fölvétele végett, kik azonban majd mindig csak azt állapíthatták meg, | hogy ezen esetben bűntény fönn nem forog. A legnevezetesebb körülmény ezen esetnél azonban az, hogy a rendőrségi hatóságok a vizsgáló birót a királyi törvényszékektől csak ki- | kikérték, és mivel később kiderült, hogy a dologban semmi sincs, a politikai hatóságok a költségek fedezéséről mit sem akartak tudni és az igazságügjminiszterium sem fedezte a i vizsgáló biró kiadásait. E körülmény igen fontos volt, mit a belügyminiszter belátván, elrendelte, hogy a jövőre nézve rögtöni halálesetben, öngyilkosságoknál és tüzeseteknél csak akkor legyenek a törvényszégek vizsgálói biró kiküldése iránt fölkérendők, ha alapos és jogérvényes gyanuokok léteznek, melyek a vizsgáló birói kiküldést igazolják. * (Azon m a gy ar j og hal Iga tók ra nézve,) kik a tanfolyam egyes éveit külföldi egyetemeken töltik, a vállás- és közoktatási miniszter a következő rendeletet bocsátotta ki: 1. A rendes tanidőből négy félév külföldi egyetemen is tölthető; de a külföldi tanulmány sem az alap- és államvizsgálatok, sem az ezek tekintetéből hallgatandó tantárgyak körüli szabálylok alól föl nem ment. 2. Kik valamely külföldi egyetemen több félévet töltvén, az egyik vagy másik alapvizsgálatot kellő időben le nem tették, azoknak, hacsak a hazai egye temekhez történt visszatértük után a legközelebbi félév alatt a hiányzó alapvizsgálatot vagy alapvizsgálatokat le nem teszik, az addig töltött tanidő csak három, illetőleg öt félévnek számíttatik be. 3. A negyedik félév végén va-I lamely osztrák egyetemen kiállóit jogtörténelmi államvi8zgálat az első alapvizsgálat gyanánt tudatik be. 4. Valamely európai ország jogtörténetéből, vagy az ös/.ehasonlitó jogtörténetből külföldi egyetemen hallgatott főcollégium hazai egyetemekhez való áttérés esetén európai jogtörténeti collegiumnak tudatik be. *(A m. kir. igazságügyminiszter) a következő körrendeletet intézte az összes elsőfolyamodásu kir. birósákokhoz: Fölmerült esetek alkalmával tapasztaltatván, hjgy a váltó-óvásokért, az 1840. XV. t. cz. I. részének 135. §-ában megszabott 2 pengő forintnyi díj fölvétele iránt, az uj bírósági szervezés életbeléptetése óta, az egyes kir. bíróságok eltérő gyakorlatot követnek: e tekintetben a fönnálló törvények szellemének megfelelő általános szabály megállapithatása végett fölhívom a kir. bíróságot, hogy fönnállása óta az érintett irányban követett eljárásáról, főkép pedig arról, hogy a váltó-óvások fölvételére az 1871. XXXI. t. cz. 20. §-a értelmében hivatott, s az állampénztárból fizetett tisztviselők minden egyes váltó-óvásért tettleg fölveszik-e s hova fordítják a fönnebb érintett drjt ? ide mihamarább jelentést tegyen. (A magyar kir. igazságügy min i s z t e r) által kibocsátott körrendeletben az elsőfolyamodásu kir. törvényszéki elnökök s a telekkönyvi hatósággal fölruházott kir. járásbíróságok utasíttattak, miszerint a hiteltelekkönyvek használható állapotban való föntartása tekintetéből minden már teljesen elrongyoltnak talált hiteltelekkönyv vagy egyes telekkönyvi lap azonnal pótolandó, mi akként történik, hogy a telekkönyvvezető esetről esetre, a mint valamely bejegyzésnél egy elrongyolt lap kézbe kerül, erről az elrongyolt lapok fölsorolása mellett a törvényszéknek jelentést tesz, mely ismét annak leírását elrendeli. — A törvényszéknek ezen határozata, valamint a leirt uj, ugy a minden eshetőség végett érintetlenül elteendő elrongyolt eredeti lapon is kitüntetendő. De minthogy ezen a törvényszék által hitelesítendő másolatoknak az elrongyolt, s továbbá is gondosan megőrzendő hiteltelekkönyvek hü képmásának kell lenni, azért tehát ezekben az eredetiben levő bejegyzésekből mi sem hagyható ki, mi csak a külön betétek szerkesztésénél, s illetőleg a végleges telekkönyvek életbeléptetésénél lesz eszközölhető, a midőn az ebből még mindig keletkezhető visszaélések meggátlása végett, a telekkönyvi rendtartás 46. §-a értelmében a már törült bejegyzések kihagyása közhírré tétetni, s az e tekintetben lehető igények bejelentésére határidő kitüzetni fog, és ennélfogva, miután a fönjelzett eljárás minden egyes telekkönyvi lapnak időközben szükségessé vált lemásolása indokából nem alkalmazható, a telekkönyvi rendtartás 172. §-tól való eltérés, mely szerint a telekkönyvekből csak szórólszóra leirt másolatok készíthetők és adhatók ki, meg nem engedhető.