Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 16. szám - Fegyelmi eset

— 127 -egész sorát jelöli ki a férj és feleség közt lét­rejött azon jogügyleteknek, melyeket a csődhi­telezőkmegtámadhatnak, ha az ügyletek a csőd­nyitást megelőzőleg két éven belől keletkeztek. Végre az uj német javaslat a hozományt sehol fel nem emlitve, 42—45. §§-ban egyedül a há­zastársak tulajdoni igényelt tárgyalja, s eze­ket is szemben a csődhitelezőkke), tetemes megszorításoknak veti alá. — Mindezekből ki­tűnik, hogy az ujabb törvények a női hozo­mánynak semmiféle kiváltságot nem adnak, azt általában közönséges adósságnál egyébnek nem tekintik : sőt részben mint ilyet is csak bizo­nyos causeták mellett ismerik el. Az érintett törvények intézkedései, habár egymástól még sok tekintetben eltérnek, kétségtelen bizonyi­tékául szolgálnak annak, mikép az idő általá­ban elérkezett arra, hogy a vagyonjogi igé­nyiek minden kiváltságolása megszűnjék; hogy a pénzbeli követelések, alapuljanak azok akár házassági egyezményeken, akár más jogczimen, az igazság követelményeinek megfelelőleg egyen­lő törvényes védelemben részesittessenek. De eltekintve az ujabb európai törvények­ben nyilvánuló felfogástól, csődtörvényünknek a női hozományra vonatkozó intézkedései jogi szempontból sem indokolhatók. A jog absolut követelményével semmikép sem fér meg az oly intézkedés, mely a személyes tartozások közt különbséget téve, az egyiket több előjog­ban részesiti, mint a másikat. A hozomány vagy beruháztatott a férj vagyonába vagy nem; az első esetben joggal követelheti a nő, hogy hozománya a csődtömeget terhelje, de ugyanezt követelhetik a többi személyes hite­lezők is; ha ellenben a hozomány a férj va­gyonába beruházva nem lett, — ugy az abso­lut igazság azt követeli, hogy a nőt a csőd­tömegből ne csak privilegiált, de általában ki­elégítési igény ne illesse. Ehez járul még, hogy törvényeink a hozománynak singularis executio ellenében nem adnak elsőséget ; ugy de az igazsággal és méltányossággal egyaránt ellenkezik, hogy azon követelés, mely az egyes hitelező ellen érvényesíthető nem volt, csőd esetében a férj minden személyes hitelezőjét megelőzze. A mi a női hozományról általában áll, még inkább áll a kereskedő nejének ho­zományára ; mert ennek kiváltságolása a leg erkölcstelenebb visszaélések forrását képezi, s csak arra szolgál, hogy a férj e körülsánczolt követelés segítségével jóhiszemű hitelezőit ki­játszhassa. E nézetből indult ki a magyar jogászgyülés is, midőn egyhangúlag hozott ha­tározatával kimondotta, hogy a kereskedő fele­ségét vagyonjogi igényeire nézve semminemű előjog nem illeti. Dr. Apáthy István. (Folyt, köv.) Y Fegyelmi eset. A „M. Themis" f. é. 12. számában terje­delmesen közölt fegyelmi esetben a legfőbb fegyelmi biróság következő határozatot hozta, melyet a jogeset kiegészitéséül minden megjegyzés nélkül közölni kötelességemnek tartom: „Ő felsége a király nevében a királyi és országos legfőbb fegyelmi biróság Kaan Ágoston pesti ügyvédnek azon folyamodvá­nyára, melyben a magas kir. Curia mint leg­főbb ité'.őszéK Il-ik tanácsa ellenében a pa­naszt tevőnek Schmidt István és neje ellen a budapesti Józsefváros óriás utcza 555/a telek­könyvi szám alatti telek iránt lefolyt újított perében 1873. évi Január 10-én 9829/872. sz. a. hozott harmadbirósági Ítélet miatt a kár­pótlási kereset megindithatásának előzetes meg­állapítása czéljából a fegyelmi eljárást elren­deltetni kéri, az 1874. évi mártius hó 14-én tar­tott ülésben a királyi főügyész és helyettes koronaügyész hivatalos nyilatkozatának, s a kiárlyi Curia mint legfőbb Ítélőszék azon ta­nácsának, mely a neheztelt ítéletet hozta, meg­hallgatása után következő határozatot hozott: A kártérítési kereshetőség megállapítása végett kért fegyelmi eljárás megindításának helye nem találtatván, panaszló az iránti ké- I relmével elutasittatik és e felől folyamodása | csatolmányainak visszaadása mellett a pesti kir. törvényszék utján értesíttetni rendeltetik. Okok: Panaszló folyamodásában a ma­gyar kir. Curia legfőbb itélőszéki osztályának a kérdéses ügyben eljárt tanácsa, illetőleg a ta­nács tagjai irányában oly akár szándékos akár vétkes gondatlanságból elkövetett cselekvést vagy vétkes mulasztást fel nem hoz, mely az i 1871. VIII. tcz. 66. és 68 §-ai alapján a fegyelmi eljárás megindításának indokául szolgálhatna, hanem vádjának súlyát oly érvekre fekteti, melyek az ítéletben kifejezésre jutott birói meggyőződés bírálatára vonatkoznak, — már pedig a perben előadóit és a biró ál­tal megvizsgált tények és bizonyítékokból vont következtetés és a felmutatott okiratok értelmezése a független birói vélemény és meg­győződés azon érinthetetlen körébe tartoznak, melyre nézve a biró egyedül lelkiismeretének felelős, mely tehát fegyelmi eljárás tárgyát természeténél fogva nem képelheti." Ezen határozattal ez Ugy legalább ezen stádiumában végleges megoldását találta. Kaan Ágoston. Vegyes közlemények. Egyleti hírek. * (Meghívás) a magyar j o g á s z -gyűlés állandó bizottsága által f. é. april hó 19-én délelőtti 11 órakor a budapesti ügyvédi egylet helyiségeiben tartandó ülésre. Napirenden állanak : az alapszabályok revisiójára kiküldött albizottság jelentése és belkeze­lési ügyek. Kelt Budapesten, 1874. évi april 12-én. Elnöki megbizásból: Dr. Siegmund Vilmos bizottsági titkár. . * (A budapesti ügyvédi egylet negyedik szakosztálya) f. hó 9-én tar­tott ülésében tárgyalván RésŐ Ensel urnák indítványát, me^y szerint végrehajtási alapúi első sorban a birói lététbe helyezett összeg szol­gálj on, — azt hosszabb vita után elvetette s e tárgyban indokolt jelentést határozott a ren­des ülés elé terjesztetni. Különfélék. * (A kir. igazságügyminiszter) a következő körrendeletet intézte az első­folyamodásu kir. törvényszékek elnökeihez: Tu­domásomra jutott, hogy több kir. járásbíróság­nál a tárgyalási jegyzőkönyvet az érdekelt felek ügyvédei irják, a tanuk vallomásai pedig, a i biróság által alig olvasható írással iktattatnak jegyzőkönyvbe. Tekintve, hogy ezen, az 1868. 54. t. cz. 117. §-ába ütköző eljárás által, az egyszerű pereskedések is gyakran bonyolódottá tétetnek, sőt a kellőleg ki nem derített tény­állás tisztába hozatala végett igen sokszor új tárgyalás és ítélethozatal elrendelése válik szükségessé, — és hogy az által a perek felül­vizsgálata is nehezittettik, felhívom elnök urat, hogy ezen eljárás megszüntetése iránt hala­déktalanul intézkedni, illetőleg a fennebb hi­vatkozott törvény határozatainak, az illető já­rásbíróságok által leendő szoros megtartását ellenőrizni, kötelességének ismerje. * (Az igazságügyminiszter) az összes első bírósági törvényszékeket rendeleti­leg a következőkről értesítette: Eddig azon szokás állott fönn, hogy rögtöni halálesetben, öngyilkosságoknál és tüzeseteknél a rendőr­ségi hatóságok a királyi btinfenyitőtörvényszé­keket az egyes esetekről tudósították, és föl­kérték a bíróságokat, hogy a tárgyi tényálla- j dék megállapítása czéljából vizsgáló biró ki­küldettessék, ki azt puhatolja ki, váljon az ügy bünténynyel áll-e kapcsolatban, vagy sem. : A törvényszékek erre mindig bírákat küldőt­tek ki a tényállás fölvétele végett, kik azon­ban majd mindig csak azt állapíthatták meg, | hogy ezen esetben bűntény fönn nem forog. A legnevezetesebb körülmény ezen esetnél azon­ban az, hogy a rendőrségi hatóságok a vizs­gáló birót a királyi törvényszékektől csak ki- | kikérték, és mivel később kiderült, hogy a dologban semmi sincs, a politikai hatóságok a költségek fedezéséről mit sem akartak tudni és az igazságügjminiszterium sem fedezte a i vizsgáló biró kiadásait. E körülmény igen fontos volt, mit a belügyminiszter belátván, elrendelte, hogy a jövőre nézve rögtöni halál­esetben, öngyilkosságoknál és tüzeseteknél csak akkor legyenek a törvényszégek vizsgá­lói biró kiküldése iránt fölkérendők, ha ala­pos és jogérvényes gyanuokok léteznek, melyek a vizsgáló birói kiküldést igazolják. * (Azon m a gy ar j og hal Iga tók ra nézve,) kik a tanfolyam egyes éveit külföldi egyetemeken töltik, a vállás- és közoktatási miniszter a következő rendeletet bocsátotta ki: 1. A rendes tanidőből négy félév külföldi egye­temen is tölthető; de a külföldi tanulmány sem az alap- és államvizsgálatok, sem az ezek te­kintetéből hallgatandó tantárgyak körüli sza­bálylok alól föl nem ment. 2. Kik valamely külföldi egyetemen több félévet töltvén, az egyik vagy másik alapvizsgálatot kellő időben le nem tették, azoknak, hacsak a hazai egye temekhez történt visszatértük után a legköze­lebbi félév alatt a hiányzó alapvizsgálatot vagy alapvizsgálatokat le nem teszik, az addig töl­tött tanidő csak három, illetőleg öt félévnek számíttatik be. 3. A negyedik félév végén va-I lamely osztrák egyetemen kiállóit jogtörténelmi államvi8zgálat az első alapvizsgálat gyanánt tudatik be. 4. Valamely európai ország jogtör­ténetéből, vagy az ös/.ehasonlitó jogtörté­netből külföldi egyetemen hallgatott főcollé­gium hazai egyetemekhez való áttérés esetén európai jogtörténeti collegiumnak tudatik be. *(A m. kir. igazságügyminisz­ter) a következő körrendeletet intézte az összes elsőfolyamodásu kir. birósákokhoz: Föl­merült esetek alkalmával tapasztaltatván, hjgy a váltó-óvásokért, az 1840. XV. t. cz. I. ré­szének 135. §-ában megszabott 2 pengő fo­rintnyi díj fölvétele iránt, az uj bírósági szer­vezés életbeléptetése óta, az egyes kir. bíró­ságok eltérő gyakorlatot követnek: e tekintet­ben a fönnálló törvények szellemének megfe­lelő általános szabály megállapithatása végett fölhívom a kir. bíróságot, hogy fönnállása óta az érintett irányban követett eljárásáról, főkép pedig arról, hogy a váltó-óvások fölvételére az 1871. XXXI. t. cz. 20. §-a értelmében hi­vatott, s az állampénztárból fizetett tisztvise­lők minden egyes váltó-óvásért tettleg fölve­szik-e s hova fordítják a fönnebb érintett drjt ? ide mihamarább jelentést tegyen. (A magyar kir. igazságügy mi­n i s z t e r) által kibocsátott körrendeletben az elsőfolyamodásu kir. törvényszéki elnökök s a telekkönyvi hatósággal fölruházott kir. járásbí­róságok utasíttattak, miszerint a hiteltelek­könyvek használható állapotban való föntar­tása tekintetéből minden már teljesen elron­gyoltnak talált hiteltelekkönyv vagy egyes te­lekkönyvi lap azonnal pótolandó, mi akként történik, hogy a telekkönyvvezető esetről esetre, a mint valamely bejegyzésnél egy elrongyolt lap kézbe kerül, erről az elrongyolt lapok fölsorolása mellett a törvényszéknek jelentést tesz, mely ismét annak leírását elrendeli. — A törvényszéknek ezen határozata, valamint a leirt uj, ugy a minden eshetőség végett érin­tetlenül elteendő elrongyolt eredeti lapon is ki­tüntetendő. De minthogy ezen a törvényszék által hitelesítendő másolatoknak az elrongyolt, s továbbá is gondosan megőrzendő hiteltelek­könyvek hü képmásának kell lenni, azért te­hát ezekben az eredetiben levő bejegyzésekből mi sem hagyható ki, mi csak a külön betétek szerkesztésénél, s illetőleg a végleges telek­könyvek életbeléptetésénél lesz eszközölhető, a midőn az ebből még mindig keletkezhető vissza­élések meggátlása végett, a telekkönyvi rend­tartás 46. §-a értelmében a már törült bejegy­zések kihagyása közhírré tétetni, s az e tekin­tetben lehető igények bejelentésére határidő kitüzetni fog, és ennélfogva, miután a fönjel­zett eljárás minden egyes telekkönyvi lapnak időközben szükségessé vált lemásolása indo­kából nem alkalmazható, a telekkönyvi rend­tartás 172. §-tól való eltérés, mely szerint a telekkönyvekből csak szórólszóra leirt máso­latok készíthetők és adhatók ki, meg nem en­gedhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom