Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 14. szám - Az igazságügyminiszteriumjelentése. . Folytatás és Vége

- 110 -képesitvénynyel bimak, és két évi ügyvédi gyakorlatot kimutatnak." — Homályosnak tartjak azért, mert annak már nincs szüksége kérni az ügyvédi vizsgára bocsátást, a ki ügyvédi gyakorlatot kimutathat, vagyis a ki már ügyvéd. — Talán ügyvéd melletti joggyakorlatot akarna kifejezni a javaslati szöveg? — De a t. javaslat szövege ezt nem fejezi ki, s ezt nem vette fel az 1871. jan. 1-rffl közölt első javaslat sem, mely az előirt 4 évi joggyakorlatot, 5 évi jogtanári működéssel pótolhatni megengedte. E kérdésben mi inkább az l«71-iki javaslatnál kívánunk maradni, azon kikötéssel, hogy ugyan annyi ovi önálló jogtanári működés, a hány év a joggyakorlatra kitűzetik, ez utóbbit pótolhassa. — Az ügyvéd mellett joggyakornoki működést a tanári pálya érdekéből sem tartjuk a jogtanárra nézve helyeselhctőnek. Végre, a szakképzettség emelésére hatékony eszköz volna, ha bő alkalom nyújtatnék, az elméleti tanfolyamot államvizsgákkal befejezett jogászoknak, a gyakorlati idő egy részét, a biróságok mellett tölthetni el; mit az adna meg: ha ott, a létfenntartást biztosító anyagi előnyben részesülnének ; mely ismét, az állam terheinek legcsekélyebb fokozása nélkül eszközölhető lenne, ha ők bízatnának meg ama teendőkkel, melyeket nem állandósított bírósági | hivatalnokok is sikerrel végezhetnének. Kivá- I ólag a végrehajtói tiszt nagy előuynyel volna reájuk ruházható, mert nélkülözhetővé tenné, a hazaszerte nemcsak népszerűtlen, hanem mindinkább gyűlöletesebbé váló s a birói tekintélyt enyészettel fenyegető — ujabban honosított végrehajtói intézményt. Ezeket fontolóra véve, mi a jogtudorság kötelező behozását és a 4 évi gyakorlati időt határozottan elejteni kívánjuk; s pártoljuk ezek helyett a jogi felső tanodák egyenlő szervezését, úgy hogy ezekben az előszabott ügyvédi-vizsga tárgyait képező jogtudományokból törvécyhozásilag megállapítandó felügyelet mellett évenként szigorú elméleti vizsgák hajtassanak végre, — vizsgatétel nélkül újabb tanévre senki át ne léphessen; — szóval: kívánjak közoktatásügyünk terén a rendszert és fegyelmet. S ezen rendes jogi tanfolyam bevégczésé'ől, és a megszabott elméleti vizsgák letétele, illetőleg a jogtudori két első szigorlattól számítandó három évi joggyakorlatot — a törvényjavaslatban megállapított módon — mi az ügyvédi vizsgára bocsátáshoz elegendőnek tartunk. Ez általános észrevételek után áttérve a vitatott törvényjavaslat részleteire, — nézeteink a megváltoztatni óhajtott pontok iránt következők : 1- ör. A törvényjavaslat 4. §. végéhez kívánjuk ezt ho/zá tétetni: „Az igazságügyminiszter által vizsgáló bizottsági-tagúi ügyvédi oklevéllel bíró nevez tethetik ki." Indokul adjuk: hogy a ki maga ügyvédi oklevéllel nem bír, ilyennek kiadására illetékes sem lehet. 2- or. A törvényjavaslat 5. §. 1. pontja helyett ezt hozzuk javaslatba: „1. hogy valamely belföldi egyetemen, vagy felső tanodán a rendes jogi tanfolyamot bevégezte, és az elméleti vizsgákat, illetőleg a jogtudori két első szigorlatot letette." 3- or. A törvényjavaslat 5. §. 2, pontjának utolsó előtti kikezdésében jogtanárokra vonatkozólag kihagyatni véleményezzük ezt: „és két évi ügyvédi gyakorlatot kimutatnak. Indokaink: ezekre nézve fennebb előadvák. 4- er. A törvényjavaslat 6. §. 1. pontjában kihagyandónak véljük ezt: „és azok alapján kiadott rendeletekre." 5- ör. Ugyancsak a 6. §. 2. pontjában e szavak helyett: „az igazságügyminiszter állapítja meg;" ezt kívánjuk tétetni: „a törvényhozás állapítja meg." Indok. A rendeletek halmazával a vizsgatárgyak tömegét szaporítani nem akarjuk. 6- or. A törvényjavaslat 15. §. végéhez hozzá adni kérjük: „A bíróságokhoz joggyakorlatra felvett ügyvédjelöltek, a bírósági végrehajtók ügyköréhez kapcsolt birói teendőkben kiküldetés mellett jogérvényesen eljárhatnak; mely esetben a dijak őket illetik." Indokainkat fennebb erre is előadtuk. 7 er. A törvényjavaslat 4G. §. szövegezését ekép óhajtjuk : „Az ügyvéd a fél által átadott iratok hu megőrzéseért és sértetlen kiadásaért, a képviselet vagy az ügy megszűnte után, egy évig felelős; mely felelősség stb." Indok. Öt évig tartó ingyenes őrizetre kötelezni az ügyvédet, sem méltányosnak, sem a meghatalmazás elveivel megegyeztethető nek nem tartjuk ; dijt felszámítani pedig a képviselet megszűnte után nem lehet. 8-or. A törvényjavaslat 47. §-át ekép óhajtjuk szövegezni: „Ha a képviselet az ügy végbefejezése előtt szűnik meg: az Ügyvéd köteles a megbízó kívánatára, a költségekre adott előlegről a félnek leglolebb 30 nap alatt számot adni, és a fennmaradt összeget visszaszolgáltatni; ha azonban a képviselet az ügyvéd halála miatt szűnt meg, erre három hónap engedtetik." Indok. A javaslat nem intézkedik a képviseltotésnek az ügyvéd halálából eredhető megszűnéséről ; — ez esetre 3 hónapi határidőt vó lünk mcgállapittatni a visszaszámolásra. 9-er. A törvényjavaslat 48. §-a végéhez óhajtjuk tenni ezt: „Ha birói kinevezésből vagy másképen adná is elő magát oly eset, mely szerint az ügyvéd egymással perben álló felek képviseléséhez jut, — köteles erről a bíróságot, illetőleg az érdekletteket haladék nélkül értesitni, s érdekeikre — a nyerendő intézkedésig — felügyelni " Indok. Ily véletlen eset többször fordul elő, s elmellőzni a felek érdekeinek kockáztatása nélkül nem lehet. 10-er. A törvényjavaslat 74. §. utolsó kikezdését megváltoztatni óhajtjuk eképen: „Ily határozatok ellen fölebbvitelnek van helye." Indok. A védelmet elvonni semmi esetben se óhajtjuk. A törvényjavaslat többi pontjaira észrevételeink nincsenek. Zombory László, Csilléry Benő, titkár. elnök. Vegyes közlemények. Egyleti hírek. * (Meghívás) a budapesti ügyvédegylet III. vagyis büntetőjogi szakosztályának, 1874. april 2-án esti 6 órakor tartandó ülésére. Az ülés tárgya: Indítvány Dr. Környei Ede ügyvéd úrtól azon büncselekvények megállapítása tárgyában, melyek az alkotandó magyar büntető törvénykönyvben csak a sértett fél kérelme alapján lennének büntetendők. Elnöki megbízásból Dr. Darányi Ignácz, szakosztályi jegyző. Különfélék. *( A z első f o 1 y a m o d á s u k i r. t ö rvényázéki elnökök) a m. kir. igazságügyminiszter által körrendeletileg utasíttattak, hogy az 1871. évi XXXI. t.-czikk 7. §-ának figyelembevételével, — mely szerint bünvizsgálat alatt állók kereskedelmi ülnökké meg nem választhatók, — mielőtt a megválasztott kereskedelmi ülnök megesketnék, annak a birák személyére nézve az 1869-ik évi IV. t.czikk 6. §-ának b) és c) pontjai értelmében megkívánt qualifikácziója iránt alapos tudomást szerezzen, s a mennyiben az illető személye e részben kifogás alá esnék, a kereskedelmi és iparkamarát, vagy a hol ilyen nincs, az illető kereskedői testületet a törvény említett rendeletére figyelmeztetve, uj választás megejtésére szólítsa föl. * (Az ítéleti illetékek behajt ása tárgyában) kibocsátott s lapunkban is annak idejében közzétett igazságügyminiszteri körrendelet következtében több bíróság által tett azon kérdésre: váljon mily eljárás követtessék az j adóhivatal által áttett hátraléki kimutatásokkal szemben az esetben, ha az illetékszabás tárgvát 1 képezett ítélet végrehajtását a felek nem ké-J relmezik ? az dletők következő utasítást nyertek: ! Miután a fennebb idézett körrendelet szorosan az j 1873. IX. t. cz. 8 §-ának végbekezdésében foglalt | intézkedésekhez alkalmazkodik, és ezen § nem czéloz egyebet, mint hogy a pénzügyi hatósá' goknak még nyujtassék az általuk kiszabott í illetékeket, a kiszabás alapjául szolgált ítélet ] birói végrehajtásakor, a külön közigazgatási i végrehajtás mellőzésével a bírósági végrehajtó által és igy sok esetben gyorsabban és egy| szerüebben beszedhetni — az áttett hátraléki j kimutatások, ha beérkeztükkor a végrehajtás I még nem kérelmeztetett volna — egyszerűen [ a végrehajtási iratokhoz csatolandók s egy dűl csak akkor, ha a végrehajtás foganatosítására í kerül a dolog, tartandó szem előtt és alkalma| zandó az 1873. IX. t. cz. 8. §-ának rendelete. • (A dijnoknok el 1 enj elrendelt vég: i rehajtás foganatosításánál azok járandósá-'ai • gyakran egészen lefogialtatnak, az ennek kö-1 vetkeztében támadt kérdés: „váljon a dijnokok i fizetése a marasztalási összeg erejéig; egészen, vagy azokból csupán a tisztviselők részére fon hagyott 300 frt minimumon fölüli többlet vonható-e lc az adósság törlesztésére" a mint ! értesülünk, olyképen intéztetelt el, hogy: mi-i után az 1808. 54. t. cz. 399. §-a, mely a tisztviselők ellen elrendelt végrehajtás foganatosításánál csak azok 300 frt fölüli többletre engedi a levonást — csupán köztisztviselők fizetéseire vonatkozik, dijnokok pedig a köztisztviselők közé nem sorolhatók, az idézett törvény §-ában megállapitot- kedvezmény a dijnokok járandóságaira nem alkalmazható, azonbun a végrehajtást szenvedő félnek jogában áll, a mennyiben a birói határozat által magát I sértve vagy túlságosan terhelve érezné, az ellenében a törvényszabta fölebbvitel jogorvosj latával élni. ^ (A váltó törvényjavaslat megvitatására egybehívott szakértekezlet) hétfőn alakult meg Dr. Pauler igaz ságügyér elnöklete alatt. Az értekezlet tagjai következő arak: Dr. Apáthi István, egyetemi tanár. Dr. B r ó de Lipót, ügyvéd. Daruváry j Alajos, kir. táblai tanácselnök. Dr. Herich | Károly, miniszteri titkár. Dr. Környei Ede, | ügyvéd, Külley Ede, kir. táblai bíró. Dr. ! Lövik Adolf, ügyvéd. Manojlovich Emil, 8emmitőszéki bíró. Neuwelt Ármin, kereskedelmi ülnök, R eg ner Tivadar, kir. táblai bíró, Szabó Imre, semmitőszéki biró. Tokaji Nagy Lajos, váltótörvényszéki biró, Tóth Elek legfőbb itélőszéki biró, Ybl Lajos, váltótörvényszéki eluök. Az értekezlet az Apáthiféle javaslatot tárgyalásainak alapjául eltogadván, azonnal az egyes czikkek megbirálásáboz látott. Az 1. czikk következő szöveggel fogadtatott el: „szenvedő váltó képességgel bír mindenki, ki a köztörvény szerint terhes szerződéseket köthet." Ezen czikk második kikezdése elhagyatott, mivel az ipartörvény 2. §.a az illető kiskorúak iránt eléggé világosan intézkedik. Végre a hajadonok szerződési képességét illetőleg külön t. cz. alkotása ment határozatba. A 2. czikk elvileg összehang zólag a német váltórendszabály 84. czikkével fogadtatott el s igy az uj intézkedést tartalmazó első kikezdésnek második része elhagyattatott. A 3. cz. egészen elejtetett s helyébe a tervezet szövegéhez csatolt svéd váltórendszabály 93. §-a „hamis aláirsok vagy" szavak kihagyásával vétetett fel. Végre a 4. czikknek tárgyalása, miután az a88. czikkel szoros összefüggésben áll, ezen czikknek megvitatásáig függőben tartatott. A legközelebbi ülés húsvét utáni szerdán tartatik. * (A fiumei ügyvédek.) A fiumei kir. törvényszék felállítása és hatóságának ideiglenes szabályozása tárgyában a m. kir. minisz terelnök, a m. k. igazságügyminiszter és horvát-szlavón országok bánjának 1871. évi szeptember 14-én kiadott rendelete 14. §-a értelmében a fiumei városi és megyei törvényszék j területén székelő ügyvédek ezen rendelet kihir-