Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 1. szám - A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. 1. [r.]

Negyedik évfolyam. 1. szám. Budapest, január 1. 1874. Megjelenik minden csütörtökön; a „magyar jogászgyűlés" tartama alatt naponként. A kéziratok a szerkeztőséghez, a megrendelések és reklamátíók a kiadóhivatalhoz intézendök. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. MAGYAR THEMIS Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavasla tok és rendeletek tára" és „Döntvények gyűjteménye mellekletekkel együttesen: egész évre 10 frt félévre 5 frt., negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legozélszerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI ÉS KECSKEMÉTI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyüjteménye, " „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára. " Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. Rupp Zsigmondtól. I. — Szemle. — Jogi tanulmány Tokaji Nagy Lajostól. — Észrevételek a perrendtartási novella örökösödési része felett. Szabó Józseftől. — Az ügyvédi tariffa Bajorországban. — Telekkönyvi jogeset. — „Vegyes közlemények. " Egyleti hirek. Különfélék. Ujdonságok a könyvészet teréről. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből A MAGYAR THEMI S, (mely hetenként egyszer, a jogiszgyülés tartama alatt naponként jelenik meg), évi január 1-én kezdi meg negyedik évfolyamát minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megujitani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, utóbb teljes példányokkal nem szol gálhatnánk. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel: ) A „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tárá"-ra és a „Döntvények gyüjteményé"-re együttesen negyedévre: 2 frt. 50 kr., félévre 5 frt. egész évre 10 ft. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerűbben póstautalvány utján kéretnek beküldetni. A „MAGYAR THEMIS" kiadó-hivatala (Budapest, Lipótváros, nádor-utcza 6. sz. ) A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. Rupp Zsigmond budai kir. törvényszéki biró urtól Budapesten. X I. Kevés jogintézmény van, melynek tárgyalása az illető jogászkörőket oly élénk és általános érdekkel foglalkoztatta, és melynek mielőbbi életbeléptetése oly egyhangusággal sürgettetett volna ugy a jogászgyülésen, mint megannyi ügyvédi egyletben, de még a szak- és napi lapok hasábjain is, — mint a közjegyzőség intézménye! A magán jogászkörök már régen teljesitették fel-, adatukat, midőn beható tanulmányozás és tanácskozásokon alapuló enunciatióikkal utmutatást kivántak adni a kormány- és törvényhozásnak, — megtette már kötelességét a kormány is, midőn a közjegyzőség iránti törvényjavaslatát már hosszabb idő előtt a képviselőház asztalára letette, — most a törvényhozáson van a sor!És valóban, már várva várja nemcsak az egész jogászközönség, de várja mindendenki: kinek rend, gyorsabb igazságszolgáltatás s jogbiztonság a szivén fekszik, és sürgetik minden alkalommal a biróságok is már: hogy az ige valahára testté váljék. Indokoljuk-e azt, mily alapos e türelmetlenség, mennyire indokoltak e sürgetések? Utaljunk-e arra, hogy a közjegyzőseg intézménye, ha már rendezett jogszolgáltatási viszonyok közt is méltán tekinthető a jogbiztonság egyik főoszlopának, — mily rendkivüli fontos, az egész jogéletet átkaroló szerepet van hivatva játszani nálunk: az anyagi törvény codificálatlanságának és a nyomoru törvénykezési rendtartásnak egy tollvonással meg nem szüntethető ezer meg ezer bajai közt ? a perrendkivüli eljárás szabatos és kimeritő szabályainak hiánya, és különösen a köz okmányszerkesztés intézményeinek teljes elhanyagoltsága mellett? nálunk hola munkahalmaz alatt amugy is nyögő biróságok vállait még oly munka is terheli, mely a biró munkaerejének és idejének jó részét valódi hivatásától ok nélkül elvonja, és mely más rendezett jogi államban már régen a közjegyzőt illeti: mint a láttamozások, hitelezések, az örökségi eljárás stb. Nálunk, hol a zúgir ászat, a jogélet e legveszedelmesebb rákfekélye, melynek kiirtása ellen hasztalan küzdöttek eddig kormány és biróságok, különösen a társadalom alsóbb rétegeiben már annyira elharapódzott, hogy már is a kivételek közé tartozik, ha a jogügyletet, a végrendeletet stb. illetékes szakférfi szerkeszti, vagy ha nem minden tizedik per sorsa felett azon szomorú körülmény határoz, hogy a szegény tapasztalatlan fél érdekét zúgirássra bizta ? Nálunk, hol a szóbeliség és közvetlenség rendszerének az illetékes körök részéről ép oly erélylyel és egyhangusággal sürgetett életbeléptetésének szükség évelmég is csak valahára számolnunk kell, ha annak elodázására a legujabbi időben felmerült bizonyos jelek szerint egyes tekintélyes törekvések mutatkoztak volna is, hol tehát a közjegyzői intézmény e rendszernek gyakorlati uttörőjeként is szerepelni hivatva van? mert azt mégis csak tagadni nem lehet, hogy a szóbeliséget különösen elősegíti, ha a bizonyítási eljárás teljes hitelt érdemlő okmányra fektettetik. Nálunk azonban a reformok (és pedig leginkább a jogiak!) nem mindig valóságos benső értékük, hanem a pénzügyi tekintetek szerint szoktak mérlegeztetni; és ha már a szomorú pénzválság előtt merülhettek fel a legilletékesebb hélye komoly tö rekvések: feladni egyik legszebb vivmányunkat, az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástóli elválasztását, — lehet-e akkor csodálkoznunk, ha a; beállott pénzválság szörnyetege e rombolási törekvéseket oly mértékben táplálta, hogy valóságos féltékenységgel kellett mindazon vívmányainkra tekintenünk, melyek a költségvetés kiadási rovatában tekintélyesebb tételekként szerepelnek? — Nem, — de azon kell csodálkoznunk, hogy az igazságügyi költségvetés revisiójakor sem az illető bizottmányban, sem a képviselőh ázban senkinek sem jutott eszébe, utalni a közjegyzői intézményre, mint oly intézményre, melynek mielőbbi életbeléptetése a kérdéses törekvéseket (melyeknek jogosultságát, a meddig józan takarékossági törekvések maradnak, bizonyosan senki sem fogja kétségbe vonni) hathatósan támogatni képes. Nem szabad t. i. elfelednünk, hogy a közjegyző a bélyeg helyes alkalmazásáért s a jogügyletnek az illetéki szabás czéljából történendő jókori bejelentéseért felelős, — és feltehető, hogy a jogügylet tárgyának értéke közjegyzői közbenjárás esetében kevésbé fog eltitkoltatni. mint az most történik. A közjegyzői közbenjárás tehát egyrészt az állam e jövedelemforrását gyámolítja, másrészt a pénzügyi hatóságok eljárását is egyszerűsíti. Nem szabad továbbá elfelednünk, hogy az államnak ujabb meg nem vetendő jövedelem-forrása nyilik nemcsak a közjegyzői kinevezések utáni illetékek, hanem a közjegyző jövedelmének évenkénti megadóztatása által is. De a legnagyobb pénzügyi előny abban áll, hogy a biró a valódi hivatásánál fogva őtet nem illető fenuebb már jelzett munkától megkiméltethetik, mert ez által nemcsak számtalan biróság sürgetései személyszaporítás iránt önként megszünnének, hanem ezenkívül még a jelenlegi munkaerőnek is oly tekintélyes része takaríttathatnék meg, mely a költségvetésben is igen örvendetes különbséget tenne. 1) Es hogy ezen pénzügyi 1) Sajnáljuk, hogy statisztikai adatok hiányában megközelítőleg sem vagyunk képesek megitélni, mily arányban fognak a költségek leszállani. Ha azonban a fővárosi törvényszékek ügyforgalmából általános-következtetést szabadna vonni, a, kérdéses, arány igen kedvezőnek fogna mutatkozni, — mert a pesti törvényszéknél 3 biro egy-egy segéddel és egy jegyző, — a budai törvényszéknél pedig egy biró és két jegyző kizárólag hagyatéki ügyekkel foglalkozik. Amott a ha-