Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 14. szám - A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. Rupp Zsigmond törvényszéki biró urtól Budapesten. 13. [r.]

Negyedik évfolyam. 14. szám. Budapest, április 2. 1874 Megjelenik minden csütörtökön; a „magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok a szerkeztőséghez, a megrendelések és reklamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. MAGYAR THEMIS ELŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frta félévre 6 Irt, negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, KECSKEMÉTI ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: ˶ Döntvények gyűjteménye, " „Igazságügyi rendelitek és törvényjavaslatok tára. u Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. Rupp Zsigmond törvényszéki biró urtól Budapesten. XIII. — Szemle. (Igazságügyi reformjavaslatok. A sajtótörvényhozás Ausztriában és Németországban. A bécsi legtöbb törvényszék egy döntvénye. ) — A gyorsírás használata az ügyvédi irodákban. Balogh Andor ügyvéd urtól Budapesten. I. — Még egy szó a sommás perekben hozott makacssági itéletekről közlött czikk néhány szavához. Csanády István aljárásbiró urtól Tasnádon. — Az ötödik magyar jogászgyülés indítványai. Dr. Weinmann Fülöp pesti kir. táblai pótbiró ur véleményes indítványa a hivatalnokok vagyonjogi felelőssége tárgyában. (Folytatás. ) — Az igazságügyi miniszterium jelentése. II. — A kecskeméti ügyvédi egylet észrevételei az ügyvédrendtartási törvényjavaslat felett. (Folytatás és vége. ) — Vegyes közlemények. — Egyleti hirek. — Különfélék. — Kivonat a,, Budapesti Közlöny"ből. — Külön melléklet: a „Döntvények gyüjteményének" egy ive és az „Igazságügyi rendeletek tárának" egy ive. A MAGYAR THEMIS, mely hetenként egyszer, a jogászgyülés tartama alatt naponként jelenik meg), 1874. évi április 2-án kezdi meg negyedik évfolyamának második évnegyedét minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megujítani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, utóbb teljes példányokkal nem szolgálhatnánk. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel: ) A „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tárá"-ra és a „Döntvények gyűjteményé"-re együttesen negyedévre. 2 Irt. 50 kr., félévre 5 frt. egész évre 10 ft. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékől postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „MAGYAR THEMIS" kiadó-hivatala. magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. Rupp Zsigmond budai kir. törvényszéki biró uríól Budapesten. X XIII. Felügyelet, fegyelem. Említettük már, hogy a közjegyző hivatalos működése és magaviselete feletti felügyelet és a házi fegyelem, vagyis oly törvényszabályok megsértésének megtorlása, mely sértés a közjegyzői okmány érvénytelenségét még nem vonja maga után, (180. §. ) a kamarára ruháztatott, és emlitettük már, hogy a kamara fegyelmi büntetesül intést és 50 frtig pénzbírságot alkalmazhat (lásd VI. szám). A kamara felügyeleti jogát a közjegyző és segédeire vonatkozó adatok nyilvántartása és az ügyvitel és eljárás időszakonkénti megvizsgálása által — a fegyelmi hatalmat pedig a contradictorius eljárás mellőzésével gyakorolja. A főfelügyeletet a javaslat, és pedig a kamara felett is, az igazságügyminiszternek tartja fenn (173. §. ) és a sajátképeni fegyelmi hatalmat (oly törvénysértések eletében, melyek már az államérdeket sértik, tehát nem esnek a fennebbi tekintet alá, vagy pedig oly esetben, ha a közjegyző magaviselete által magát a közbecsülésre érdemetlenné tette), vegyes fegyelmi bíróságra ruházta, mely az illető törvényszéki elnök elnöklete alatt a közjegyzői kamara két tagjából és két, sorshuzás utján kirendelendő törvényszéki bíróból alakul. (191. §. ) Ez büntetésül alkalmazhat: írásbeli feddést, pénzbírságot 50—500 frtig, felfüggesztési egy évig és elmozdítást. (181. §. ) Az eljárás az 1871. VIII. törv. czikk szerint az államügyész közvádlókénti szereplése mellett contradictorius A másod- J folyamodású bíróság pedig a legfőbb ítélőszék fegyelmi osztálya. A felügyelet és fegyelemnek ezuttal csak azon két kérdésével fogunk foglalkozni, mely eddig élénkebb controversiát okozott, és ez: az államügyész közvádlói szerepének és a fegyelmi bíróság szervezetének kérdése. A mi az előbbit illeti, a képviselőház jogügyi bizottságában külön indítványok merültek fel az államügyész beavatkozása ellen. Mi azt hisszük, hogy a fegyelmi eljárás contradictorius alakjánál fogva lehetetlen, hogy ne egyes személyre bizasék a megsértett közrend és közérdek képviselete. A vitás kérdés tehát csak az lehet, váljon ki legyen ezen egyes személy: az államügyész, vagy pedig a testület egyik tagja, a kamara ügyésze? De ugy hisszük, hogy e kérdést is tulajdonképen csak az illető jogügyi bizottsági tagok pártállásából folyó elfogultság tehette vitássá, mert mig a testületet első sorban csak a testület érdekeinek képviselete érdekelheti, addig úgy hisszük, mihelyt egyáltalán közrend, tehát államérdekről van szó, ennek képviselete is magát az államot: tehát ennek e czélra kirendelt közegét az államügyészt illetheti csak. így van ez mindenütt, a hol a fegyelmi eljárás contradictorius, sőt még ha a fegyelmi hatalmat maga a testület gyakorolná is. 67) És ez nagyon természetes is, mert kell, hogy az államérdek képviselője az állam irányában felelős legyen, és mert nemcsak czélszerűtlen, hanem sok esetben veszélyes is volna, ha a közvádló eljárásának erélyességét és elfogulatlanságát gyengítenék vagy megszüntetnék a kartársi viszonyból folyó számtalan tekintetek — eltekintve attól, hogy épen annak lehetőségénél fogva a közönség még a legelfogulatlanabb fellépést is mindig bizonyos bizalmatlansággal kisérendené. Ugyanezen oknál fogva a képviselőház IX. osztályának különvéleményét, mely arra czéloz, hogy a fegyelmi hatóság a hamarára, tehát kizárólag a testület közegeire ruház t a s sék58) sem pártolhatjuk, és pedig annál kevésbé, mert a j vaslat, a mint láttuk, igen helyes középuton mozog, midőn a fegyelmi hataimat egyrészt az elfogulatlan bírói elemre bizza, másrészt pedig a kar érdekeit is az által biztosítja, hogy a közjegyzői működés minden mozzanatait saját tapasztalatból ismerő két kar-6') Poroszországban a fegyelmi hatalom a becsületszók (Ehrenrath) kezében van, mely ügyvédek és közjegyzőkből alakul és 6—10 tagból áll, és a közvádlóí szerepet mégis az államügyész viszi. Sőt Francziaországban is, mert habár az ottani törvény, a mint már emlitettük, közjegyzői ügyészt is ismer (syndic) ez csak nem sajátképeni vagyis csak oly esetekben szerepelhet, melyek a kamara elé tartoznak (Lásd 26. jegyzetet). Szászországban és Badenben nincs contradictorius eljárás. De igen is: Bajorországban, Hannoverában és A uszt r i á b a n, a hol szintén az államügyész a közvádló. B6) Lásd különösen Freyt 326 lapon, illetőleg Berge:,, Histoire du notariat" czimü müvét, mely ezen eszme ellen a gyakorlatból merített okokkal küzd. társnak capacitáló befolyását a többi bírói tagokra biztosítja. Mi ezt oly szerencsés eszmének tartjuk (eltekintve teljes eredetiségétől is), hogy csak helyeslőleg nyilatkozhatunk mellette59). A büntetés fokozatára és az eljárársa nézve, melynek tekintetében a javaslat egyszerűen a birák elleni fegyelmi eljárást szabályzó 1871. évi törv. czikkre utal — nincs megjegyzésünk. A dijakról pedig ha akarnánk is, nem nyilatkozhatunk, mert azokról néhány általános elvet kivéve, maga a törvényjavaslat sem nyilatkozik, hanem az igazságügyminisztert (ideiglenes díjszabályzat kibocsátására felhatalmazván) utasíttatni kívánja, hogy a dijak végleges szabályozása iránt az országgyűlés elé 3 év alatt törvényjavaslatot terjeszzen (210. §.) Mi ezt az aspiransok versenyének, és így közvetve magának az intézménynek érdekében csak sajnálhatjuk, mert a 3 évi provisorins állapottal szemben bizonyosan jól meg fogják gondolni azon aspiransok, a kik biztos állás és jövedelmező keresetnek örvenelenek, váljon felcseréljék e azt a bizonytalan állapottal. Pedig meg vagyunk győződve a jogforgalom és törvényszéki működésről a minisztériumnál évről évre beérkezett statisztikai adatok elég alapot szolgáltathatnak a díjszabályzat kidolgozására. Igaz ugyan, hogy a díjak nngysága a kö/jegyzők számától is függ, de ez megfordítva is áll, azért tehát a díjszabályzatot és az állások számát csak egyszerre, vagyis egymásra való tekintetíel lehet megállapítani — ez pedig a törvényszékek meghallgatása mellett előlegesen is megtörténhetett volna. Végre a javaslat rendszerére és külszerve-5a) A porosz fegyelmi bíróságot ismerjük már (57. jegyzet.) Hogy itt a fegyelmi hatalom ügyvédek és közjegyzőkből alakult becsületszékre van ruházva, ezt azon körülmény magyarázza meg, hogy ott a közjegyző ügyvéd is. így van ez S z á s z o r s z ág b a n is. Ausztriában és Hannoverában a főtörvényszékek, Badcnben ugyanezek és az igazságügyminiszter, Ba jorországban a kerületi törvényszékek gyakorolják a fegyelmi hátóságot. Franczi országban az 1843. január 1 hozott törvény értelmében a kamara fegyelmi hatalma rendreutasitás (rappel a lordre), feddés (cenzur) különféle foka, a közgyűlési szavazati jog és a kamarába való megválasztás tilalmáig terjed. (Lásd 25. jegyzet.) A további fegyelmi hatalom, különösen a felfüggesztés és elbocsátás kimondása a rendes bíróságot illoti, ezt azonban a kamara is indítványozhatja, mely esetben tagjainak száma sorshúzás által szaporítandó és pedig Párizsban 10 taggal, egyebütt pedig a kamarai tagok összes számával, kettőt levonva. E közléssel egyúttal helyreigazítani kívántuk a II. czikkünkbe felvett azon téves állításunkat, mintha Francziaországban a fegyelmi hatalom kizárólag a kamarát illetné ; mi ezen állítást akkoriban Oesterlegnek többször idézett classicus müvéből merítettük lásd II. kötet 65. lapon) ebben pedi"annálinkább bizhatni véltünk, mert ez a közjegyzősé"jogelméletének megállapitója, melyből valamennvi későbbi német írók merítettek Az ellenkezőről csak az 1843. jan. 1-én hozott törvény eredeti szövegének átolvasásakor győződtünk meg. Látni ebből, mily óvatosnak kell lenni még a legkitűnőbb nem eredeti forrásokból merített közléseknél is. I