Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 8. szám - Nézetek a bűnügyi jogszolgáltatás mikénti javításáról. 4. [r.]

— 63 — mely összeget a Bnocz Kálmán ur által njab­ban'beküldött 1 fit 40 krral együtt Tatainéuak át is adtunk. S z ő 11 ő s y ur adományát a követ­kező sorok kíséretében küldte be hozzánk: „Tisztelt szerkesztő ur! Pest városa tekintetes törvényszéke vagyonbukott Schöu Lajos csőd­pertigyelőségével engem tisztelt meg. A tömeg­csekélységénél fogva ezen csőd sommás uton befejeztetvén, részemre perügyelői dijak czimén egy oly összeg álapittatott meg, mely a csödva­gyon csekély arányához megelégedésemre szol­gált. Tekintve azonban azon körülményt, hogy ezen csődben érdekelt hitelezők annyira mostoha viszonyok között élő egyének, miszerint én a fenti czimen részemre kiutalványozott, és a sze­gény hitelezőktől elvett összeget megtartani sem nem kivánom, sem azt megtartani lelkiis méretem nem engedi, én a készkiadásaim levo­nása után fennmaradt összegrt jótékony czélokra fordítani kívánván, abból 10 frtot szerkesztő ur nakazon kérelemmel küldök át, hogy ez összeget Tatay Pál ügyvéd ur neje és gyermekeinek se­gélyezésére fordítani szíveskedjék.Megkűlönböz tetett tisztelettel Pesten 1871. decz. 22-én. Kész szolgája S z ö 11 ő s i Benő, ügyvéd." * (A magánrendszer szerinti fegyházak) kiépítése Austriában szépen halad. A karlaui nagyszerű fegyház nem rég készült el, és a steini fegyháznak ilyszerü átala­kítása is befejezéséhez közeledik. Ezen fegyház 350 magánzárkával fog birni és a karlauinál még sokkal nagyszerűbb lesz. Megemlítendő, hogy az építésnél több mint 200 fegyencz fog­lalkozik, mint kömives vagy napszámos. * (Helyreigazítás.; Lapunk 5. számá­ban a 37. oldal középső hasábjának 25. sorába értelemszavaró sajtóhiba csúszott be. Ugyanis e helyett: „bírói és" olvasandó: „biráskodó." * (Az országházból.) Az igazságügy­ministeri költségvetés megállapítása után, mely tárgybani vitára legközelebbi számunkban még visszatérünk,a képviselőház még az elsőfolyamo­dásu bíróságok életbeléptetése folytán szüksé­gessé vált átmeneti intézkedéseket tárgyazó törvényjavaslatokat (melyeket mai számunkban a: képviselőháznak a felső ház által is elfo­gadóit szövegezésében közlünk) tárgyalta. A ministeri törvényjavaslatnak a határidők te­kintetében rendelkező része ellen a baloldal és Deák Ferenez szólaltak fel; Deák Ferencz kü­lönösen azon nézetből indulván ki, hogy a kor­mány politikai befolyása az igazságszolgáltatás ügyeibe nem helyeselhető, azon modositványt ajánlja, hogy az eddig kitűzött határidők és ha­tárnapokra nézve, ha ezek 1872 évi január l-ig még le nem jártak, az 1872. január 1-től 15-ig lefolyó idő számilásba ne vétessék. A vitában részt vettek a minister, Halmosy, Paczolay, Szi­lágyi Virgil és Máttyus Aristid védve a törvény­javaslatot, továbbá Hoffmann Pál és a baloldali szónokok, védve Deák Ferencz javaslatát, mig végre elfogadtatott Deák Ferencz javaslata a határidőnek 30 napra lett kiterjesztésével. Ezen intézkedés az országgyűléstől mindenesetre cor­rect abban a tekintetben, hogy mindenféle poli­tikai hatóság és igy a ministerium befolyása is távol tartandó az igazságszolgáltatás menetétől, és hogy csak a törvényhozásnak van joga efe­lett intézkedni, de — gyakorlati szempontból mégis inkább óhajtandónak tartottuk volna a ministeri törvényjavaslat elfogadását azon okból, mert az ezen alapuló rendelet, melynek terve­zete szinte bemutattatott, a részletekre terjedett ki és határozottan intézkedett volna az átmeneti kérdésekben, mig az elfogadott határozat nem is érinti mindazon kérdéseket, melyeket okvet­len tekintetbe kell venni az átmeneti intézkedé­seknél. De Roma locuta est, bele kell tehát nyu­godnunk, habár nem fojthatjuk el azon meg­győződésünket, hogy szabatosabb szövegezésű törvényre lett volna kilátásunk akkor, ha az igazságügyér ur törvényjavaslatát előbb a Deák­kör elé terjeszti, és javaslatába pontonként fel­veszi tervezett rendeletének határozmányait, melyeknek hiányában már most zavar és fele­selések alig lesznek elkerülhetők. •(Törvénykezési költségek) fejé­ben a belügyminister Pest városának 1870 ik évre tudvalevőleg 129/20 % levonással 194,519 frt 46 krt utalványozott, mely összegnek utolsó része most fizettetik ki. * (Szolgálatra való beosztás.) Az igazságügyminister elhatározta, hogy a királyi itélő táblánál s a kir. curia mindkét osztályá­nál alkalmazott fogalmazók s segédfogalma­zóknak egy része a szükséghez képest a Buda­Pesten székelő e. f. királyi törvényszékekhez szolgálattétel végett beosztandók lesznek. * (Az austriai igazságügy mi­nisterium egy körrendelete) meg­hagyja, hogy a mózesvallásu fegyenczeknek a húsvéti ünnepek tartama alatt, ha kívánják, vallási törvényeik szerint készített ételeket kell adni. Az ezáltal netalán túlhaladott átalány vagy a fegyencz pénzéből, vagy pedig vallástár­sainak adakozásából pótoltassák. Hasonlólag az iránt is intézkedik a rendelet, hogy a mózesval­lásu fegyenczeknek az engesztelési ünnepen (u. n. hosszú nap) a rendes déli ebéd, ha kívánja, este szolgáltassák ki, és hogy ezen fegyenczek szombatou és más nagyobb ünnepeiken minden munkától felmenteudők. * (Az országos kereskedelmi en quéte) melyben az országos kereskedelmi ka­marák mind képviselve voltak elnökeik és tit káraik által, és melynek czélja az volt, hogy a ke­reskedelmi kamarák és kereskedelemre vonat­kozó törvények reformja, vagy codifikáeziójára szükséges alapelveket meghatározza, azon óhaj­tást fejezte ki, hogy mielőbb egy kereskedelmi codex. kés/.itéssék, vagy pedig fogadtassék el a német kereskedelmi és váltó törvénykönyv. A bizottság keblében fölme­rült a többi közt azon óhajtás is, hogy a czégbe­jegyzések jövőre a kereskedelmi kamaráknál tör­ténjenek; végül azonban azon nézet vergődött túlsúlyra, hogy mivel a czégbejegyzés jogi aetus, ez jövőre is bírósági teendő maradjon, de a bí­róságok tartozzanak a czégbejegyzésekröl a kereskedelmi kamarákat értesíteni. * (Törvénykezési költség-kimu­tatások.) A lapokban olvassuk, hogy a Bécs­ben székelő angol követség kormánya megha­gyása folytán az iránt kereste meg a közős oszt­rák-magyar külügyministeriumot, miszerint az angol kormánynyal az osztrák és a magyar igaz­ságszolgáltatási költségeknek kimutatása közöl tetnék, mely adatul szolgálna az angol törvény­kezés terén szándékolt változtatások tárgyalásá­nál. A magyar igazságszolgáltatási költségkimu­tatást ugyan sehogy sem ajánlhatjuk mintaké­pül, mert ennek alapján az ujjá szervezés vajmi sok kívánni valót hagyna hátra! * (A z igazságügyministerium) a szervezendő kir. birórágok életbeléptével felosz­tandó első folyamodású bíróságok iratainak, az ezek által kezelt letétek, telekkönyveknek áta­dása, és a törvényhatósági börtönök s fogházak ban letartóztatott foglyok átszállítása iránt terje­delmes utasítást küldött Pestvárosának, melyet a tanács foganatosítás végett a főbirónak°adott ki. * (Az országgyűlési ifjúságnak) vasárnap délutánra összehívott értekezlete az országházában nem volt igen látogatott. Össze­sen mintegy negyvenen jelentek csak meg, s azok közt is nagyobb volt a vendégek, mint a testület tagjainak száma. A gyűlés értekezleté­nek tárgyát — mint, már említettük — az ügy­védi r e n d t a r t á s r ó 1 szóló törvényjavaslat megvitatása, illetőleg egy bizottmány válasz­tása képezte, mely az országgyűléshez terjesz­tendő feliratot e törvényjavaslat tárgyában szer­kesztené. A gyűlésen Balogh Andor elnökölt s György Aladár működött mint jegyző. Miután Kovács Gyula a négy-évi gyakorlat elve mellett, Darányi Iguácz pedig az egész törvényjavaslat ellen szólt, a szerkesztendő felirat elkészítésére egy öttagú bizottság választatott meg az egy­let kebléből. A felirat egy a karácsonyi ünnepek másod napján tartandó gyűlésben fog bemuta­tattni, és ha elfogadtatik, majd hozzá szólunk magunk is, különösen baa feliratban a szigorla tok és gyakorlati évek iránti rendelkezések csak­ugyan „egyedül anyagi gátok" ként tüntetné­nek fel, mint azt egyik szónok vitatta. fflíp- (Mai, — a közbeeső ünnepek miatt kedd helyett már vasárnap megjeienö — ez^évi utolsó 8zá munkhoz) kü­lön mellékletekként csatoljuk: 1. a meg­szűnt „Themis" másodévi és a „Magyar The­mis" első évi folyamának czimlapját és tarta­lomjegyzékét; 2. a bányatörvényjavaslat fe­lett a budapesti ügyvédi egylet negyedik szakosztályához bemutatott előadói vélemé­uyes jelentést. — Egyúttal felkérjük t, olva­sóinkat előfizetéseik mielőbbi megújítására. Értesítő. Gy. A. ügyvéd urnák Ipolysághon. Magánle­velet irtunk. H. M. ügyvéd urnák Kis-Várdán. A könyve­ket megrendeltük és reméljük, hogy idejekorán megérkezendnek. K. E. ügyvéd urnák Munkácson. A távirati megkeresés egyelőre halasztási tárgyalással in­téztetett el. Beküldetett. (Az e rovat alatt közlöttek tekintetében bővebb fel­világosítással e lapok szerkesztője szívesen szolgál.) (Két jogvégzett ügyvédsegéd), ki az iro­dai teendőkben, valamint a magyar és német nyelvben tökéletesen jártas éa eddigi alkalma­zásáról jó bizonyítványokat tud felmutatni, egy pesti és egy budai ügyvédi irodában alkalmazást nyerhet. (Egy köz- és váltóügyvéd) valamely pesti ügyvédi irodában szerény feltételek mellett al­kalmazást keres. Újdonságok a jog- és államtudományi könyvészet terén. Az ezen rovatban érintett munkák Tettey Nán­dor és társa könyvkereskedésében, Pesten váczi utcza a „vastuskóhoz," mindenkor készletben tar­tatnak. Eerbst E. Einleitung in das österreichische Strafprozessrecht 2 Aufl. gr. 8. Wien, 1871, lfl. 80 kr. Demelius 0. Die Exhibitionspflicht in ihrer Bedeutung f. das classische und heutige Recht. gr. 8. Graz, 1871. 3 fl. Mangoldt's H. v. Grundriss der Volks­wirthschaftslehre. 2 Aufl. bearb. F. Kleinwách­ter, gr. 8. Stuttgart, 1871. 1 fl. 80 kr. Bibliotheca juridica. Verzeichniss der vor­züglichen Werke aus allén Zweigen der Kechts­und Statswissenschaften. 5 sehr verm. Ausgabe. (Geschl. Ende Juli 1870.) gr. 8. Wien, 1871. lfl. Dr. Rud. Gneist. Selfgovernement Com­munalverfassung und Verwaltungsgerichte in England. 3 Auflage Berlin, 1871. 7 fl. 20 kr. Repertórium, systematisches, der in der pr. Schleswig-Holstein auf dem Gebiete der Ver­waltung geltenden Gesetze, Verordnungen u. wichtigeren Reglementar-Bestimmungen, gr. 8. Kiel, 1871. 2 fl. 16 kr. Nachweisungen, statistische, ub. der Voll­zug der Bodenkultur-Gesetze in Bayern. M. Ein­leitung v. G. Mayr. Fol. München, 1871. 2 fl. 16 kr. Siebenhaar E. Commentar zu dem bürger­lichen Gesetzbuche f. das Königr. Sachsen. Neue Ausg. der 2 Aufl. 1—3—3 fl. 60 kr. Leip­zig. 1871. Moratorial- u. Accord-Verfahren, des bre­mische, verglichen in dem Accord-Verfahren der preussischen Concursordnung. gr. 8. Bre­men, 1871. 45 kr. A birtok-elméletek. Közlemény a római ma­gánjog irodalom köréből. 1871. gr. 8. Pest, 1871 60 kr. Volny József. A bizottsági bányatörvény­javaslat bírálata. 8. Pest, 1871. 40 kr. Juristen-Kalender, österr. f. 1872. 3 Jahrg. kl. 8. Lederband. Wien, 1871. 1 fl. 50 kr. Müller, Dr. Wilibald. Der Volksadvokat, 3 Th. gr. 8. Inhalt: „Neue Gesetze." 2fl. 80 kr. Qaerry, Droit musulmann. Recueil de lois concernant les musulmans schyites. Vol. I. gr. in 8. Medítationes discontinuae über die Real­kreditfrage und die Preussischen Gesetzunter­würfe bezüglich des Eigenthumsbewerbens und der dinglichen Belastung der Grundstücke von Leo Sternberg. gr. 8. Berlin, 1871. 1 fl. 80 kr. Frankreichs Gesetze Uber das Moratórium aus den Jahren 1830. 2848. 1870 u. 1871. gr. 8. Wien, 1871. 30. Brunner, Dr. Heinrlch, Die Entstehung der Schwurgerichte. gr. 8 Berlin, 1871. 4 fl. 80 kr. Wielandt F. Die badische Gemeinde-Ge­setzgebung ím engeren Sinne. gr. 8. Heidelbere. 1871. 4fl. 5 kr. Schinkowszky J. Handbuch zur neuen österreichischen Notariatsordnung m. Formula­tion versehen. 2 Abth. gr. 8. Wien 1871.1 fl. 20 kr. Herbst E. Handbuch des alig. österr. Straf­rechtes. 1 Bd. Von den Verbrechen. 4 Aufl. gr. 8. Wien, 1871. 3 fl. 20 kr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom